A következő címkéjű bejegyzések mutatása: önértékelés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: önértékelés. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. november 10., hétfő

A Szégyen és a Bűntudat szerepe a Függőségekben – Scott Kiloby videó



Scott pár hete indított útjára egy minivideó-sorozatot, melyben egy-másfél perces szösszenetekben beszél a függőségek és a leszokás nagyon fontos, általában figyelmen kívül hagyott vonatkozásairól. Feliratoztuk ezeket a minivideókat, hogy magyarul is elérhetők legyenek, és segítséget nyújthassanak az utatokon, ha valóban a függőségi mechanizmusaitok mélyére szeretnétek nézni.

Az első videóban a szégyen és a bűntudat függőségekben játszott szerepéről van szó. Körkörös történet ez, mert a magunkban hurcolt szégyent és bűntudatot első körben a függőségeinkkel próbáljuk enyhíteni, majd idővel már a függőségünk miatt is szégyen és bűntudat gyötör. Dupla gödör. Alaposan tárd ezt fel a saját életedben.

És tudd, hogy van kiút. Sokakat látok, akik azt hiszik, hogy ezzel már örökre együtt kell élni. Meg persze, hogy tilos erről beszélni. Ezért még inkább elszigetelődnek, ami megint csak súlyosbítja a helyzetet. Ha bárkinek csupán csak elmeséled, hogyan is érzel magaddal, a szégyeneddel, a függőségeddel kapcsolatban, hogy milyen gondolatok gyötörnek, már megtetted az első fontos lépést önmagad felé. Érdemes olyan személyt választani ehhez, aki elfogulatlanul és együttérzőn meg tud hallgatni ebben, mert ő maga is végigment ezen a folyamaton.

Emellett átütő hatású tud lenni, ha elmélyülsz a Természetes Nyugalom megtapasztalásában, és megtanulod, illetve rendszeresen alkalmazod az Élő Önvizsgálatokat. Értéktelenségi, nem rendbenlevőségi én-történeteid, szégyened, bűntudatod, szorongásod, depressziód és függőségeid szép fokozatosan elcsendesülnek a türelmes önmagad felé fordulás eredményeképpen.

Tervezem, hogy írok a saját szégyen-bűntudat köreimről hamarosan, mert az én függőségeimben nagyon alapvető szerepet játszott ez a két érzelem.

Scott videója: Szégyen és bűntudat




A Természetes Nyugalom módszerrel és az Élő Önvizsgálatokkal megtanulunk együttérzőn együtt lenni a szégyenünkkel és bűntudatunkkal, mindemellett feldolgozzuk azokat az ún. hiányidentitásainkat, melyek mindannyian magunkban hurcolunk (nem szeretnek, nem vagyok elég jó, valami baj van velem, értéktelen vagyok, kevés vagyok, elhagyott vagyok, tehetetlen vagyok, áldozat vagyok, elnyomott vagyok, nem vagyok biztonságban, stb.). Megtanuljuk szeretettel átölelni saját magunkat, érzelmi, testi érzeti és gondolati szinten, megérkezünk saját magunk biztonságába. Mindebben csodás oklveles facilitátorok is tudnak segíteni minket.

Olvasd el Scott Természetes Nyugalom című könyvét; már érdemes keresni a Libri, Líra, Shopline boltjaiban. És szeretettel látlak december 7-én a Természetes Nyugalom bevezető tréningen. Gyere, kóstolj bele a saját magaddal való legmélyebb találkozásba. Az egynapos tréning Alapcsomaggá is kiegészíthető. Részleteket itt találsz:


2014. február 12., szerda

Testecskéről, Lelkecskéről, Önszeretetről



Testecskéről, Lelkecskéről, Önszeretetről (Drága Cimbim, Mayer Móni írása  ). Móni ma reggel ezzel a szépséggel örvendeztetett meg minket, szeretném, ha minél többen olvashatnátok.

Édes Lelkem! 

De jó, hogy elcsíptelek...Valahogy olyan ritkán jövünk össze igazán...
Pedig annyi mesélni valóm van...
Te, ráérsz most egy kicsit?

Gyere, keressünk valami nyugis helyet magunknak, ahol nem zavar minket senki!
Itt jó lesz? Elégé biztonságosnak tűnik Neked?
Tudod, Lelkecském, először arról az időről szeretnék mesélni, mikor összekerültünk.
Egész pici voltam még, nem lehetett bennem valami túl sok hely, valahogy mégis mind a ketten elfértünk kényelmesen. Ugye?
Te, hogy mit össze örültem, mikor kiderült, hogy én lehetek az Otthonod... Ahogy elkezdtük együtt tolni a bringát, rögtön tudtam, hogy Veled a legjobb lenni a világon, hogy nincs is más kívánságom, mint körbevenni Téged, Otthont adni Neked, átélni együtt mindent, amit hoz az élet, és Veled maradni, amíg csak lehet.
De jó is volt...
Akkor még nagyon szerettél ám bennem lenni...
Főleg csak játszottunk, meg kértünk magunknak mindenfélét, amire szükségünk volt és örültünk a többieknek nagyon.

A hézag akkor kezdődött, mikor elkezdtek szivárogni rólunk a pletykák, Te meg valahogy elhitted őket.
Talán még emlékszel, olyasmik, hogy rosszul viselkedünk, hisztizünk, nem tudjuk elég jól, meg ilyenek.
Azt is mondták, hogy nem szabad félned, hogy az valami rossz, ha én néha fájok meg beteg vagyok.
Elmagyarázták, hogy jogosan kapunk ki, mikor szidnak vagy másképp bántanak minket.

Aztán egyre nagyobb lettem, és eljött az idő, hogy azt mondták ránk: kamasz.
Na, akkoriban kezdtem érezni, hogy valami nagyon megváltozik köztünk.
Úgy vettem észre, mintha egyre több hibát találnál rajtam, én meg teljesen összezavarodtam.

Éreztem, hogy már nem mindenem tetszik Neked, hogy néha szívesen kicserélnél rajtam ezt-azt szebbre-jobbra..
De a legnehezebb mindig az volt, hogy hiába mentem Veled mindenhova, akárhogy iparkodtam teljesíteni a kívánságaidat, már csak nagyon ritkán tudtam olyan közel kerülni Hozzád, mint az elején, mikor belém költöztél.
Pedig azóta minden nap várlak. De jó volna úgy együtt lenni újra...

Csak ide belém bújnál megint, én meg duruzsolnék Neked egy kicsit, és fogadjunk, hogy egyből nem is vennéd annyira komolyan azt a sok susmutolást, amiről elhitted, hogy Rólunk szól.
Csak szép lassan belém ereszkednél, elmerülnél bennem, és végre megint találkoznánk ott, ahol nincsen jó meg rossz, szép vagy csúnya, csak a mindent megmutató áradás van, ahol a világért se cserélnénk el egymást.

Szeretettel várunk ÖnMunka Alapcsomagjainkon, ha szeretnéd megszeretgetni Testecskédet-Lelkecskédet. Megtisztelsz minket, ha velünk tartasz ezen az úton.

Byron Katie Munka-Módszere Alapképzési Csomag
2014. március 22-23. Jelentkezési határidő: február 24.

Scott Kiloby Élő Önvizsgálatok Alapképzési Csomag (Megtalálhatatlan Önvizsgálat és Szorongás/Félelem Önvizsgálat) 2014. március 29-30. Jelentkezési határidő: február 28.



2013. szeptember 10., kedd

A Legértékesebb Vezetői Erőforrás a Félelemmentes Elme



„A legértékesebb vezetői erőforrás a nyitott, félelemmentes elme.” (Byron Katie)

Ha saját vállalkozásod van vagy épp indítani szeretnél egyet, ha döntéshozói pozícióban vagy egy cégnél, és még ha „csupán” egy család életét menedzseled is, rengeteg ún. megvizsgálatlan, megkérdőjelezetlen hiedelem, gondolat munkál benned, nagy részük teljesen tudattalan szinten. Amikor valamilyen kihívást okozó helyzetbe kerülsz, akkor ezek a hiedelem-csomagocskák egy szempillantás alatt beindulnak, amit onnan fogsz tudni, hogy szorongani vagy félni kezdesz, akár rögtön nyúlcipőt veszel, és soha vissza sem nézel. J Lehet, hogy elmegy a kedved, a lelkesedésed, az önbizalmad. Az is előfordulhat, hogy másokra haragszol meg, másokban keresed a hibát, vagy épp a magyar/világgazdaság helyzetét okolod. És könnyen megeshet, hogy túl vakmerővé válsz és a bizonyítási vágytól hajtva átgondolatlan lépéseket teszel.

Azt az elmét, mely a tudattalan, megkérdőjelezetlen hiedelmei alapján működik, a Munkában zárt, összezavarodott elmének hívjuk. Ez nem ítélet, ez egy kivétel nélkül mindannyiunk elméjére jellemző állapot.

Ha szeretnéd kinyitni az elmédet, vagyis felismerni és vizsgálat alá venni mindazt a téveszmét, hiedelmet, gondolatot, történetet, melyek évtizedek, sőt generációk óta bezárva és összezavarodva tartják, Byron Katie Munka-módszere fantasztikus segítőd tud ebben lenni. Ez egy olyan eszköz, melyet – elsajátítása után – önállóan is tudsz alkalmazni, és fokozatosan „kitisztítani” az elmédet. A tiszta elme mindig megtalálja az alternatívákat, örömteli, szeretettel teli életet ajándékoz neked.

Figyelmedbe ajánlom Byron Katie egy cikkének fordítását a témában.


A jövő üzleti vezetése most

A leghatékonyabb vezetés a versengés nélküli vezetés. A versengés félelmen alapul. De ha tényleg szereted, amit csinálsz, nem hasonlítgatod magad másokhoz. Csak teszed a tőled telhető legtöbbet. Éled a szenvedélyedet.

Magad vagy a munkád másokhoz való hasonlítgatása nem hatékony. De ha egyszerűen észreveszed más emberek munkáját és tanulsz belőle, akkor folyamatos személyes növekedést tapasztalsz. És mások vonzódni fognak hozzád, ha szereted, amit csinálsz; a hitelesség fogja vonzani őket. Ekkor az üzletedben lévő minden ember és dolog minőségének szintje elkezd emelkedni. Egymást emeljük.

Szolgálat

Bármiféle versengésre való irányultság nélkül is lehetsz nagyszerű vezető. Ez olyan, mint amit nagy sportolók éreznek: azt akarják, hogy az ellenfeleik legjobb tudásuk szerint játsszanak. Így válnak maguk is jobbá. Mindent a játék szellemében teljesítenek. Ez kihívás, kiváltság és öröm. Semmi stressz nincs benne. A Tao Te King ezt a „nem-versengés erényének” nevezi.

Ha elégedett vagy a saját képességeiddel és szereted azt, aki vagy, akkor nem kell másokhoz hasonlítgatnod magad. Amit csinálsz, ahogy élsz, mind a szívedből jön. Ez az igazi vezető: aki szereti, amit csinál, aki nem néz se jobbra, se balra, csak egyenesen előre. Mindannyiunk számára ez a követésre méltó vezető.

Az életünk valamiképpen mindig a szolgálatról szól. „Miben segíthetek?” Számomra ez olyan természetes, mint a légzés. És egy szervezetben ez azt jelenti, hogy mindenki szabad. Teljes mértékben részt vesznek a vállalat sikerében. Mindenki a sajátjának érzi a vállalatot, és így is van! Az egész az emberek szolgálatáról szól. Ez az egyetlen munkánk. A pénzkeresés másodlagos; a munka soha nem arról szól.

Az olyan emberek, akik szeretik, amit csinálnak, mindenkit támogatnak maguk körül, állandóan. Ez nem feltétlenül szándékos. Természetes módon jön a munkájuk iránti szenvedélyükből. Erről szól a vezetés. Természetes és félelemmentes cselekvés más emberi lények támogatására. Figyeld meg, milyen érzés, amikor visszafogod magad. Összehúzó. Nem jó érzés. A félelemmentes élet – születési jogunk. Félelemmel az elmédben nem gondolkodsz világosan. Minél jobban megszabadítod magad a félelmeidtől, minél kevesebb stresszt érzel, annál produktívabb vagy. Nem önvédelembe fekteted az energiádat. Így sokkal több energia áll rendelkezésedre. És azért alszol jól éjszaka, mert jól dolgoztál, nem azért, mert kimerültél a stressztől.

Ha az emberek eléggé megkérdőjelezik stresszes gondolataikat ahhoz, hogy meglássák a különbséget a valós és nem valós között, hatalmas nyugalomban kezdenek el élni. Mi lehet vonzóbb egy olyan embernél, aki félelem nélkül hoz döntéseket, akinek már a jelenléte a bizalom kinyilatkoztatása? Az emberek tudják, honnan jössz. A bizalom bizalmat szül.


A legértékesebb erőforrás

A legértékesebb vezetői erőforrás a nyitott, félelemmentes elme. Hogyan nyitod meg az elmédet? Azon gondolatok állandó vizsgálatával, amik stresszt okoznak neked, mint például „Nem vagyok elég jó”, „Nem kellett volna ezt tennie”, „XY nem ért meg”, „Vállalniuk kell a felelősséget”, „Nem fog sikerülni ez a projekt”, „Be kellene ismernie a hibáját.” Mihelyt beazonosítod a stresszes gondolatokat, vizsgáld meg őket a Munka négy kérdésével:

1.     Igaz ez?
2.     Teljes bizonyossággal tudhatod, hogy ez igaz?
3.     Hogyan reagálsz, mi történik, amikor elhiszed ezt a gondolatot?
4.     Ki lennél/Ki vagy a gondolat nélkül?

És aztán fordítsd meg a gondolatot az ellenkezőjére, a másikra és önmagadra, és keress példákat arra, hogyan igaz vagy még igazabb az adott megfordítás, mint az eredeti állítás.

Az önvizsgálat meditáció; csendet igényel. Kérdezel és vársz. Aztán a mindig benned lévő bölcsesség megvilágosíthatja az elmédet. Elkezdesz olyan választási lehetőségeket észrevenni, amik nem voltak ott, mielőtt megkérdőjelezted a gondolatot. Az elme megnyílik, a szív megnyílik, és a stressz kezd távozni tőled. És kedvesebb, gondoskodóbb, intelligensebb emberi lény lesz belőled. A nyitott elmével nyitott szív jár. Így működik. Ha egy olyan pillanatra gondolsz az életedben, amikor zárva volt a szíved, és megnézed, mit hittél abban a pillanatban, felismered, hogy az elméd zárva volt. Tehát a szívedhez az elme a kulcs. A hiedelmeid megkérdőjelezésével megnyithatod az elmét. Az önvizsgálat lehetővé teszi, hogy belépj egy mélyebb intelligenciába, és minden megváltozik. És más emberek is nyernek ebből, mert ami jó neked, az jó mindenkinek.

Miután egy ideje már végzed az önvizsgálatot, bármilyen kritikát védekezés vagy ítélkezés nélkül meg tudsz hallgatni, nyitottan, örömmel. Ez véget vet annak a próbálkozásnak, hogy kontrolláljuk azt, amit soha nem lehet kontrollálni: más emberek gondolatait. Az elme pihen, az élet kedvesebb lesz, és aztán teljesen kedves, még a nyilvánvaló zűrzavar kellős közepén is. Amikor tudatában vagy annak, hogy tanuló vagy, a világon mindenki a tanároddá válik. Ez is része a vezetésnek: tudni, hogyan kövessük a valóságot, nem pedig örökké próbálni kontrollálni a világot az elképzeléseiddel arról, hogy milyennek kellene lennie. Védekezés hiányában csak a hála marad.

(Byron Katie cikkének fordítása)

Ha egyedül szeretnél nekiállni a gondolataid megkérdőjelezésének a Munkával, itt találsz minden fontos kelléket és információt: Hogyan végezd egyedül?

Ha profin, gyorsan, támogató légkörben szeretnéd megtanulni a Munkát, hogy utána hatékonyan végezhesd egyedül, szeretettel várunk a következő Munka Alapcsomagon, október 19-én. A Csomag része 2 egyéni konzultáció is. Részleteket itt találsz: Aktuális Tanfolyamok

2013. április 9., kedd

Milyen Gyakorlati Hatása Van az ÖnMunka Radikális Önvizsgálatainak




Igazából nagyon egyszerűen működünk, viszonylag kevés olyan életterület van, melyekben szenvedésünk fókuszáltan megjelenik. A jó hír az, hogy az ÖnMunka radikális önvizsgálataival (Byron Katie Munka és Scott Kiloby Élő Önvizsgálatai) minden területre rá tudunk nézni, mert a közös nevezőt, vagyis az ELME által elhitt gondolatokat, azonosulásokat vesszük vizsgálat alá, legyen az bármilyen problémakör is. Felfedezzük, hogy bármelyik életterületen legyen is a „problémánk”, mindig a gondolati megkérdőjelezésen és az érzelmi átégetésen keresztül jutunk el a problémából való „kiazonosulásig”.

Nagyon fontos, hogy semmit nem írunk át, semmit nem írunk szebbre-jobbra, nem ön-javítást végzünk, hanem tapasztalati szinten megéljük, hogy nem vagyunk azonosak azokkal a kondicináltságokkal, történetekkel, melyeket egész életünkben valódinak hittünk. A valódi felszabadulást ez hozza el életünkben, nem pedig a történeteink „jobbá”, „pozitívabbá” írása. Egy jobb történettel egyáltalán nem kerülsz „közelebb” ön-magadhoz, ugyanúgy egy történettel azonosnak fogod magad hinni, és további erőfeszítéseket kell majd végezned azért, hogy ez a „pozitív” identitás fennmaradjon. Ha belefáradtál a „pozitivizmusba”, ismerd meg az önvizsgálatokat.

Készítettem egy igen vázlatos összefoglalót arról, milyen hatása is van a Radikális Önvizsgálati Módszerek rendszeres alkalmazásának.


EMBERI KAPCSOLATOK

Ránézhetsz az összes problémás emberi kapcsolatodra, és a kapcsolatokkal összefüggő elvárásaidra, félelmeidre, gátjaidra, hiány-azonosulásaidra.

Mire számíthatsz: Konfliktusok feloldódása; kapcsolat rendeződése; megnövekedett szeretet;

Mindenféle kapcsolatod - legyen az párkapcsolat, vagy a szüleiddel, gyermekeiddel, munkatársaiddal való kapcsolat - harmonikusabbá, kiegyensúlyozottabbá, szeretettelivé válik. Letisztulsz a másik emberhez való viszonyodban, nem kell többé játszmákat játszanod, így rengeteg energiád szabadul fel.


ÖNMAGADDAL VALÓ VISZONY

Megvizsgálhatod az önmagadról szóló fájdalmas, elítélő történeteidet. Felfedezheted és megkérdőjelezheted, kinek is hitted el magad, milyen hiány-én azonosulásokként éled az életedet, teljesen tudattalanul. Ezeket az ön-történeteket és identitásokat is feldolgozhatod. (Pl. nem vagyok elég jó, nem vagyok szerethető, értéktelen vagyok, gyenge vagyok, tehetetlen vagyok, elhagyott vagyok, képtelen vagyok, stb.)

Mire számíthatsz: Ön-elfogadás; ön-szeretet; „úgy vagyok jó, ahogy vagyok”; valódi ön-becsülés

Egyre inkább elfogadod magadat, felhagysz önmagad ostorozásával és bántásával. Felismered, hogy mindaz, akinek hitted magad, nem is valós. Átlátsz a hiányosságról, nem-rendbenlevőségről szóló történeteiden. Egyre nagyobb békében élsz önmagaddal, és már nem másoktól várod, hogy pótolják azt, amit magadból hiányzónak hittél el. Így abbamarad a szeretetért, elfogadásért, megbecsülésért folytatott teljesen tudattalan küzdelmed. Megnyugszol és hatalmas ön-energiákra bukkansz.


A TESTEDDEL VALÓ VISZONY

Sokunknak a testével való elégedetlensége a legfájóbb problémája. Byron Katie úgy fogalmazza ezt meg, hogy mindannyiunknak más a „hazafelé vezető út”-ja. Például a test. Egy nem szeretett vagy beteg test. Az önvizsgálatok segítségével a testedről szóló történeteidet is felszámolhatod, egyre nagyobb megtapasztalásod lesz arról, hogy nem vagy azonos a testeddel.

Mire számíthatsz: Fokozatos test-elfogadásra; a tested kínzásának abbahagyására; a testedben való jól-létre

Lehet, hogy a test le fog fogyni, és az is lehet, hogy nem. Lehet, hogy a test meg fog gyógyulni, és az is lehet, hogy nem. Mindenesetre szeretetben leszel vele, hálás leszel érte és neki, és gondoskodni fogsz róla, nem pedig ütlegelni és kínozni.


FÜGGŐSÉGEK ÉS KÉNYSZEREK ENYHÜLÉSE, ELTŰNÉSE

Legyen az alkohol, étel, drog, sport, tanulás, önfejlesztés, stb. függőség, mind egy tőről fakadnak. És mindannyiunknak van valamilyen, még ha nem is vagyunk tudatában. A közös tő a feltételezett hiány, a magunkról szóló nem-rendbenlevőségi történeteink, a testi érzetektől való elmenekülés, és az elme jelen pillanattal való folyamatos elégedetlensége. Ameddig ezek az alapműködéseink a helyükön vannak, hiába próbálunk akaraterővel felhagyni a függőségeinkkel, észrevétlenül más szerre vagy tevékenységre fogunk váltani. Az Élő Önvizsgálatok egyik célzottan erre a területre ható változata az ún. Függőség/Kényszer Önvizsgálat, mely teljesen forradalmi módon közelíti meg a konkrét, személyes függőségünket. Bent hat, elmében és testben számol fel, nem pedig az önuralomra hagyatkozik. Egyszerre célozza a fent említett összes közös gyökeret.

Mire számíthatsz: Függőségeid, kényszeres viselkedési formáid felismerésére, működési mechanizmusuk tapasztalati megértésére, és célzott megvizsgálásukon keresztül az enyhülésükre, felszámolódásukra.

Az ön-fejlesztés, spirituális keresés, megvilágosodás keresés ugyanolyan függőség, mint bármelyik más, csak még nehezebb észrevenni. Ezek is az illuzórikus hiány-azonosulásainkból fakadnak. Amint tapasztalati szinten átlátunk ezeken az illuzórikus azonosulásokon, a keresés abbamarad.


ÉRZELMI TUDATOSSÁG – ELFOJTOTT ÉRZELMEK „FELSZABADÍTÁSA”

Minden érzelem és érzés csupán ENERGIA, sem nem jó, sem nem rossz. Az elme azonban pillanatok alatt ráaggatja a címkéit, ítéleteit, félelmeit arra az energetikai folyamatra, ami a testben zajlik, és ezzel máris az egész folyamat a FEJBE került, esélyt sem hagyva a már felbukkant energiának, hogy megélődhessen. Ezért az energiák eddigi életünk során beragadtak, sosem tapasztalódhattak meg akadálymentesen. Nagyon fontosnak tartom ezt a témakört, és a Megtalálhatatlan Önvizsgálat (MÖ) egyik alappillére az érzelmek és érzések „történet-mentes” megtapasztalása.

Mire számíthatsz: teljes érzelmi-energetikai tudatosság; az érzelmi energiák akadálymentes, ellenállásmentes megtapasztalása; a beragadt érzelmek és érzetek fokozatos kitisztulása a testből.

Teljesen rendben leszel azokkal az érzelmi energiákkal, melyeket kellemetlennek, rossznak, elkerülendőnek tanultál meg. Ilyenek legtöbbünknél a düh, félelem, szorongás, bűntudat, szégyen, szomorúság. Hagyományosan fogalmunk sincsen, mihez is kezdjünk ezekkel az energiákkal, most teljesen más megközelítésbe kerül mindez. Felismered, milyen történeteiddel is tapadtak össze ezek az energiák, melyeket feldolgozva, az érzelmek is teljesen címke-mentessé, szeretetteli megtapasztalássá válnak.


TOVÁBBI TERÜLETEK CÍMSZAVAKBAN

  • A MÚLT TRAUMÁINAK FELDOLGOZÁSA – AUTOMATIKUS MEGBOCSÁTÁS, ELENGEDÉS, GYÓGYULÁS – Semmit nem „te” csinálsz, hanem a történetek kioldódása következtében mindez automatikusan megtörténik
  • BŰNTUDAT, SZÉGYEN, FÉLELMEK ÉS SZORONGÁS ELENGEDŐDÉSE

  • GYÁSZ, VESZTESÉGEK, HALÁLFÉLELEM FELDOLGOZÁSA

  • PÉNZZEL, MUNKÁVAL, HIVATÁSSAL VALÓ VISZONY TISZTÁZÁSA, FELSZABADULÁS

  • SZEXUALITÁS, NŐISÉG, FÉRFISÉG VONATKOZÁSÚ PROBLÉMÁK KITISZTULÁSA


Ha úgy gondolod, szeretnél megtanulni olyan gyakorlati önvizsgálatokat, melyekkel a valódi kiindulási okot, az ELMÉT érted meg, illetve az elmébe kondicionálódott programokat, koncepciókat, értelmezéseket, azonosulásokat dolgozod fel, várunk szeretettel ÖnMunka Programjainkon.

KI VAGY A TÖRTÉNETEID NÉLKÜL? – 2-napos, kiscsoportos Munka Alaptanfolyam Byron Katie Munka-Módszere alapján:
Budapest, május 4-5. (Jelentkezési határidő: április 15. – Két csoport indul párhuzamosan.)
Debrecen: április 13-14. (Tréner: Pákolicz Misi - még 2 hely van.)

Önszeretet/Önértékelés Tréning Scott Kiloby Élő Önvizsgálatai alapján: 2013. május 17-18. (péntek-szombat). Jelentkezési határidő: április 19.
Részleteket itt találsz, gördíts lejjebb az oldalon: Aktuális ÖnMunka Tanfolyamok

2013. április 2., kedd

Kétszavas Csoda-Terápia: Humoros Videó



Ezt a klasszikus amerikai szkeccset még Byron Katie Iskolájában láttam. Azóta is nagy kedvencem, eszembe jutott, hogy feliratozom, hogy magyarul is élvezhető legyen. A főszereplő, Bob Newhart, híres amerikai komikus, akinek az ebben a jelenetben nyújtott alakítása is igen figyelemre méltó. J




Amennyiben Te szeretnél „kicsit” mélyebbre merülni az ön-feldolgozásban, szeretettel várunk az ÖnMunka alapkurzusain:

KI LENNÉL A TÖRTÉNETED NÉLKÜL? – 2-napos, kiscsoportos Munka Alaptanfolyam Byron Katie Munka-Módszere alapján.
Budapest, május 4-5. (Jelentkezési határidő: április 10.)
Debrecen:április 13-14. (Tréner: Pákolicz Misi - még 2 hely van.)

Önszeretet/Önértékelés Tréning Scott Kiloby Élő Önvizsgálatai alapján: 2013. május 17-18. (péntek-szombat). Jelentkezési határidő: április 15.
Részleteket itt találsz, gördíts lejjebb az oldalon: Aktuális ÖnMunka Tanfolyamok

2012. január 16., hétfő

Gyűlölöm a Testem 1. – Byron Katie Videó


„Amikor elhiszed a testedről szóló gondolataidat, megerőszakolod a testedet azzal, hogy azt követeled tőle, legyen szebb, egészségesebb, magasabb vagy épp alacsonyabb, teltebb vagy soványabb, fiatalabb, vagy erősebb. Fogod a tökéletes testedet, és széttaposod. (Byron Katie)

A testünkkel kapcsolatos berögződött, megingathatatlannak tűnő ítéleteink, kritikáink és elvárásaink képesek teljesen tönkretenni az életünket, teljesen meggátolni minket az életöröm megélésében. Ezért is tartom kiemelten fontosnak ezt a témát, hisz amíg nem vagyunk jóban a testünkkel, addig folyamatosan börtönben élünk.

Napjainkra bőrünk alá épült elvárás lett az, hogy találjunk valami hibát a testünkben. Szinte kötelességünknek érezzük, hogy kritizáljuk, megvessük, ostorozzuk, és mindenféle módszerekkel és eljárásokkal kínozzuk, hogy olyan legyen, mint az "ideális", a "tökéletes". (Én 20 évig éltem így. Tömény önutálatban és depresszióban.) Hogyan bánsz a testeddel, ha elhiszed azt a gondolatot, hogy valami csúnya rajta? Milyen érzéssel viseltetsz ilyenkor iránta? Ha ez az érzés bármi más, mint a szeretet, akkor csakis ártani tudsz neki és magadnak. Mindezzel pedig Te is fenntartod a közös tudatban a testutálatot, amit aztán a következő generációk még korábbi életkorokban kezdenek el gyakorolni, mint ahogy azt manapság már teljesen tisztán lehet látni.

Hogyan bánsz a testeddel, ha szeretettel tekintesz rá, bármilyen is legyen éppen? Ha nem tudod elhinni, hogy ez vagy az a része, formája, állapota elfogadhatatlan, szörnyűséges vagy gusztustalan? Mikor van több energiád szeretetteljesen foglalkozni vele, vajon? Amikor megveted és ostorozod, vagy amikor elfogadod és szeretettel tekintesz rá?

A testeddel kapcsolatos ítéleteid megkérdőjelezése el tud vinni az önelfogadáshoz, amikor az önértékelésed már nem a tested kinézetétől vagy állapotától függ. Sokunknak „a testünk a hazafelé vezető utunk”, ahogy Byron Katie fogalmaz. A mai videóban Katie vezet egy kétségbeesett hölgyet a testéről szóló gyűlölködő ítéleteinek felülvizsgálatában. A videó címe „Túl kövér a testem”.

„Add meg nekünk az engedélyt, a saját példádon keresztül, hogy legyen hibánk, mert a hiba teljesen normális. Amikor elrejted a hibáidat, arra tanítasz minket, hogy mi is rejtsük el a miénket. Szeretem azt mondani, hogy mindannyian várjuk már azt az egy tanárt, csupán egyetlen egyet, aki engedélyezi számunkra, hogy azok legyünk, akik épp most vagyunk. Mind megjelenünk valamilyenként, nagyként vagy kicsiként, egyenesként vagy görbeként. Ez által akkora ajándékot tudunk adni. Akkor fájunk, amikor ezt visszatartjuk. Ki más fogja megadni számunkra az engedélyt, hogy szabadok legyünk, ha nem te? Tedd meg saját magadért, mi pedig követünk. A gondolkodásod visszatükröződése vagyunk, és ha te felszabadítod magad, akkor mi mind szabadok leszünk.(Byron Katie)






Ha szeretnéd megtapasztalni, milyen is az, amikor békében és kapcsolódásban vagy magaddal és a világgal, szeretettel várlak a következő minicsoportos ÖnMunka Alapcsomagon.

2012. január 12., csütörtök

Egy Házasság Újjászületése


A házasságunk válságban volt, és egyre több időt töltöttünk külön, mert állandóan csak vitatkoztunk – a végén már szinte minden beszélgetésünk marakodásba torkollott. A csalódottság és a sértettség érzése mindennapossá vált bennem. Még ma is képes vagyok a fájdalomról beszélni, de erősen kell használnom az emlékezőtehetségemet, közben ugyanis rátaláltam az Önvizsgálatra. Azóta egyszer sem veszekedtünk a férjemmel. Hát nem vicces? A dolgok olyan gyors ütemben változtak meg, hogy mind a ketten teljesen ledöbbentünk. Azt hiszem, a legjobban úgy tudom elmagyarázni az egészet, ha elmesélem a történetet, és megosztom veled az elvégzett Munka néhány részletét, és azt, hogy miként változtatott meg mindent.
         Mivel a beteges szeretethiányom rengeteg szenvedést okozott nekem, először is a „Szükségem van a férjem szeretetére” vélekedést vettem górcső alá. Az egész annyira ijesztőnek tűnt, hogy nem is próbáltam megállapítani, vajon igaz-e a gondolat, hanem egyből rátértem a következményekre.
         „Szükségem van a férjem szeretetére” – hogyan reagálok, amikor elhiszem ezt a gondolatot? Nézzük csak, ha elhiszem ezt a gondolatot, és a férjem rám mosolyog, akkor semmi probléma. De amikor épp nem tudok kapcsolatot teremteni vele – mert túl ideges, vagy épp üzleti úton van -, és közben merül fel, hogy szükségem van a szeretetére, akkor üresnek érzem magam és görcsbe rándul a gyomrom. Aztán felhívom, és ha nem érem el, a gondolataim egyből elszabadulnak: „Miért nem veszi fel? Istenem, talán történt vele valami? Vajon őszinte hozzám?” A gondolatokhoz pedig ítéletek csapódnak: „Nem elég érzékeny; tudnia kellene, mikor hívjon.” Egy óra múlva pedig pánikba esem, és azt gondolom: „Rossz döntés volt hozzámenni; nem törődik velem, és sosem hív fel, amikor szükségem lenne rá.”
         Amikor végül a férjem visszahív, úgy bánok vele, akár egy ellenséges tanúval: keresztkérdésekkel bombázom. Valójában csak arra várok, hogy azt mondja: „Szeretlek”, de ezt persze nem mondom el neki. És amikor a várva várt szavak nem jönnek maguktól, közlöm vele, hogy elegem van a furcsa, nemtörődöm viselkedéséből, és hogy a dolgok nem mehetnek így tovább. Az egész vita után szomorúnak érzem magam, és dühös vagyok rá is és magamra is. Megfájdul a fejem, és nem tudom megállni, hogy rágyújtsak egy cigarettára, holott nemrég szoktam le a dohányzásról. Alvás helyett ébren hánykolódom, és újra tüzetesen végiggondolok mindent, amit mondott, hogy összehasonlítsam az állításait azzal, amit máshonnan tudok, és felfedezzem az esetleges ellentmondásokat. Reggel az első dolgom, hogy újra hívjam, és ráborítsam az egészet.
         Ha a férjem otthon van és nincs jó kedve, vagy épp nagyon el van foglalva valamivel, miközben én azt hiszem, hogy szükségem van a szeretetére, először is megpróbálok a kedvében járni és beszélgetésbe elegyedni vele, jóllehet egyértelműen közölte velem, hogy dolga van. Ha ez nem működik, akkor csalódott leszek és beolvasok neki. Számon kérem rajta, hogy még otthon is dolgozik, és közlöm vele, hogy több időt kéne szentelnie a kapcsolatunk rendbetételére. Emlékeztetem rá, hányszor megbántott az utóbbi időben.
         A helyzet idővel odáig fajult, hogy végül nem voltam hajlandó beszélni vele, és direkt elmentem otthonról, ha ő ott volt. Először csak a közös főzések és evések maradtak el, aztán már egyáltalán nem végeztem házimunkát; ne mostam ki a ruháit, és „elfelejtettem” átadni a telefonos üzeneteit. Mindeközben hihetetlen szomorúság és magány lett úrrá rajtam. „Egyedül fogom végezni, akárcsak az anyám” – gondoltam magamban. „Nem kellett volna hozzámennem. A válásunk borítékolva van. Istenem, miért nem választottam inkább azt a másik fiút, aki udvarolt nekem?” Minden apróságba belekötöttem, amit csinált. Végül olyan messze mentem a manipuláció terén, hogy megbetegedtem. Ez már gyerekkoromban is működött, úgyhogy azt gondoltam, kipróbálom a férjemen is. Hihetetlenül belefáradtam a saját igazam bizonyítgatásába, és még mindig én voltam az, aki kirobbantotta a vitákat.
         Mivel nagyon erős volt a hitem, hogy szükségem van a férjem szeretetére, és nem élhetek nélküle, a féltékenység is hatalmas problémaként volt jelen a kapcsolatunkban. Szinte soha nem mentem vele sehová, mert képtelen voltam elviselni, ha más nőkkel beszélgetett vagy nevetgélt – és ez alatt nem a flörtölést értem, csak a normális emberi beszélgetést és ismerkedést. Ha nagy ritkán mégis megkockáztattam egy-egy bulit, a vége mindig veszekedés lett. A vitáink napokig elhúzódtak, és mindkettőnket nagyon megviseltek. Olyan volt, mintha az életünkért harcolnánk.
         Az Önvizsgálat igazi mentőövként érkezett ebben a helyzetben, és teljesen megváltoztatta a házasságunkat. És még valami: nagy szerencsém volt, hogy a férjemmel együtt vágtunk bele a Munkába. Bár az elejétől fogva hittünk a módszerben, még ma sem győzünk csodálkozni azon, hogy ilyen boldoggá tette a házasságunkat. Tudjuk, hogyan történt, és mégis, néha meglepődünk, hogy valóban megtörtént.
         Elkezdtem tehát komolyan megkérdőjelezni a gondolataimat. Főleg az „Igaz ez?” kérdést használtam, amikor a féltékenységi jeleneteink elvadultak. Először is megvizsgáltam, mi történik, ha azt látom, hogy a férjem egy szép nőre mosolyog, vagy beszélget vele. Azt hittem, biztosan tudom a választ. Az önvizsgálat első meglepetése az volt, hogy beláttam: nem lehetek biztos benne, hogy a gondolataim igazak. Ezek voltak azok a gondolatok:
  • „El fog hagyni.”
  • „Bele fog szeretni abba a nőbe.”
  • „Az a nő sokkal kedvesebb, intelligensebb, fiatalabb és szebb nálam.”
  • „Nem érdeklem.”
  • „Túl öreg vagyok, engem nem lehet szeretni.”
  • „Az egész társaság előtt lejárat.”
  • „Annyira tapintatlan, és megint hazudik nekem.”
  • „Mindig is rosszul választottam férfit.”
  • „A házasságom egy komédia.”
  • „Hülye vagyok, hogy ezt hagyom.”
  • „A szerelem csak szomorúságot szül.”

Rájöttem, hogy én kínzom saját magamat, és nem a férjem, ahogy azt előtte hittem – mégpedig ezekkel a gyötrelmes gondolatokkal. Ettől a felismeréstől leesett az állam. Annyira egyértelműnek véltem ezeket a gondolatokat! Hogy élhettem ekkora tévedésben oly sok éven át? És ő ennek ellenére még mindig mellettem volt! Hogy is lett volna ez lehetséges, ha igaz, amit róla gondolok? A kapcsolatunk egy teljesen új horizontja tárult fel előttem.
Ezek után újra elkezdtem eljárni vele otthonról. Ha felbukkant egy olyan gondolat, mint például a „Soha többé nem akarom látni, amint más nőkkel szórakozik”, egyből megfordítottam: „Alig várom, hogy lássam, amint más nőkkel szórakozik.” És a legközelebbi alkalommal, amikor ez megtörtént, azt vettem észre, hogy az érzéseim megváltoztak. Ahogy elkezdett más nőkkel beszélgetni, odamentem hozzájuk, én is bekapcsolódtam a társalgásba, és képes voltam jól érezni magamat. Azelőtt ilyen helyzetben inkább elvonultam, és magamban pufogtam, amiért egyedül kell lennem, mert ő egyedül hagyott.
Persze a változás nem egy csapásra történt, és nem is volt zökkenőmentes. De amikor a régi érzések újra előjöttek egy bulin, nem estem kétségbe. Bementem a fürdőszobába, elővettem a jegyzetfüzetemet, és azon a szent helyen fogtam magam, leírtam a gondolataimat, és sorra megvizsgáltam őket. Amint visszatértem a saját dolgomhoz – vagyis elkezdtem az én gondolataimmal foglalkozni az övéi helyett -, egyből jobban érzetem magam. A férjem egy idő után utánam jött, és ott talált a fürdőszobában röhögőgörcsben – épp azon a kérdésen dolgoztam, hogy „El fog hagyni azért a nőért, akit az előbb ismert meg – igaz ez?” Az efféle őrültségek, amik azelőtt annyi szomorúságot és idegeskedést okoztak nekem, hirtelen viccé léptek elő, és már nevetni is tudtam rajtuk.
Ugyanez történt, amikor a férjem elutazott és nem tudtam elérni telefonon. Amint éreztem, hogy megint rám tör a beteges szeretethiány, azonnal nekiláttam Munkázni. „Baleset érte, megsérült, meg fog halni. Soha többé nem fogom látni. Belehalok.” – Teljesen biztos lehetek benne, hogy ez igaz? Ennyi épp elég volt, hogy lecsillapodjak. A gondolataim szépen letisztultak, ahogy sorra feltettem magamnak a négy kérdést. Néhány hiedelem teljesen eltűnt, úgy, hogy észre sem vettem. Mindez csak akkor tudatosult bennem, amikor legközelebb olyan helyzetbe kerültem, ami azelőtt hatalmas problémát okozott volna, de többé már nem jelentkeztek a régi érzések. Más gondolatokat többször is felül kellett vizsgálnom, mert új formát öltöttek és visszatértek. Ilyenek voltak például a következők: „Nem vagyok elég jó”; „A szerelem csak fájdalmat szül”; „Az embereknek meg kellene érteniük engem”; „Az embereknek be kellene tartaniuk a szavukat”; „Így, ahogy vagyok, nem vagyok szerethető”; „Minden pillanatnyi boldogságért súlyos árat kell fizetni.” Ha most visszatekintek rájuk, egyszerűen röhejesnek tűnnek.
A férjem és én már egy éve rendszeresen végezzük az önvizsgálatot, és a házasságunk a felismerhetetlenségig átalakult. Tiszteljük és elismerjük egymást, és nyugalomban, békében élünk. Ha valami problémánk adódik a másikkal, elvonulunk, és mindketten felírjuk a gondolatainkat, aztán összeülünk, és segítünk egymásnak a négy kérdés megválaszolásában. Az egész olyan jó móka! A gondolatok, melyek korábban válságba sodorták a kapcsolatunkat és annyi gyötrelmet okoztak, hogy már a válást fontolgattuk, manapság fél óra Munka után szertefoszlanak, mint bárányfelhők a nyári égen. És a szerelmünk minden felülvizsgált félreértéssel és megkérdőjelezett hiedelemmel csak egyre erősebb és erősebb lesz. Már-már várakozással tekintünk a rossz érzések elé! Pedig, mondhatom, hogy mostanában nem sok van belőle a kapcsolatunkban. Az önvizsgálat segítségével újra és újra rájövünk, hogy ezek a kreált történetek csak arra figyelmeztetnek, hogy letértünk a szeretet és megértés útjáról.
Ma már tudom, hogy nem vagyok áldozat. „Szükségem van a férjem szeretetétre” – igaz ez? Már hogy volna az? Hiszen a saját életemért, lelki egészségemért, érzéseimért és boldogságomért egyedül én felelek. Miután a beteges szeretetéhségem és ragaszkodásom alábbhagyott, csak a szeretet maradt. Az önvizsgálat számomra többet jelent puszta eszköznél: a megértéshez és az örömhöz vezető út.

„A megbocsátás nem más, mint rájönni, hogy amit egy történéssel kapcsolatban igaznak gondoltál, nem igaz – hogy valójában sosem volt semmi, amit meg kellene bocsátanod. Ami valaha szörnyűnek tűnt, a Munka által teljesen megváltozik. Mert a valóságban nincsenek szörnyek, csupán a saját megkérdőjelezetlen gondolataid, amikkel a valóságot értelmezed. Éppen ezért, ha szenvedsz, nézz magadba, és tarts önvizsgálatot: vedd sorra a fejedben keringő gondolatokat, és szabadulj meg tőlük. Légy újra gyermek. Ne tudj semmit. Az ártatlanság elvisz téged egészen a szabadságig.” (Byron Katie)

(Byron Katie: Szükségem van a szeretetedre – vagy mégsem? – Édesvíz)
    
Ha szeretnéd minél hamarabb megtapasztalni, milyen is az, amikor rendben vannak a kapcsolataid, és pillanatok alatt tudsz segíteni önmagadon, szeretettel várlak a következő kiscsoportos ÖnMunka Alaptanfolyamon.

2-napos ÖnMunka Alaptanfolyam új időpont: 2012. február 11-12. Jelentkezési határidő: január 25. Részleteket itt találsz: http://kincsamivan.hu/programok.html

2011. december 15., csütörtök

A Testem Miatt Nem Kellek a Férfiaknak


„Hogyan éled az életedet, amikor elhiszed a gondolatot, hogy a testednek másmilyennek kéne lennie? Milyen érzés ez? "Majd később boldog leszek, amikor meggyógyult, lefogyott, csinosabb lett a testem.” „Szörnyű a testem.” „Fiatalabbnak kéne lennie.” Ez ősi vallásunk. Ha azt gondolom, hogy a testemnek másmilyennek kéne lennie, mint amilyen épp most, nem a saját dolgommal foglalkozom. Ráadásul épelméjű sem vagyok.” (Byron Katie)

Kedves Andi!

Mindig nagy érdeklődéssel olvasom a blog bejegyzéseidet. Fantasztikusan jók! Meg is osztom mindenkivel. Ez ma viszont szíven talált!
http://onmunka.blogspot.com/2011/01/honnan-tudhatom-hogy-rendben-vagyok.html

Én is azt gondoltam, hogy nem vagyok hiteles terapeuta, mert nem vagyok karcsú, mert 2 éve egyedül élek, stb. Pedig sokszor tudok segíteni. Bár tudom azt is, hogy ezek a körülmények a fejlődésemet segítik, mégis leírtam magam... Erre most jöttem rá.
A külvilág a belvilág tükörképe, vallottam eddig én is. Ezt tanultam. Akkor most mi az igazság? 100 kilósan nem úgy tűnik, hogy egyensúlyban vagyok.
Ez ellen harcolok. Ez az, amit nem fogadok el, ami nem tetszik. Tehát harc a valóság ellen... Azt hiszem, hogy ezért nem vesz észre egy férfi sem. Hogy tehetné, ha én ezt így gondolom? De még a közelembe sem kerülnek...
Az önvizsgálatot hogy végezzem, ha már nem mással van bajom, hanem magammal?
Amikor egyébként is rólam szólnak a mondatok, akkor hogyan lehet megfordítani?
Hol olvashatok erről?
Köszönöm, R.

Kedves R!

Köszönöm a kérdésedet, tömegeket érintő problémakör a testünkkel kapcsolatos rengeteg történetünk. Jól megtanultuk gyűlölni, azt gondoljuk, hogy valami baj van velünk, ha a testünk nem olyan, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Ki írta azt a nagykönyvet? Ki határozza meg, milyen is a tökéletes, az elvárható, az elérendő test? És teljesen biztos lehetek benne, hogy nekem nem jár a boldog, kiegyensúlyozott élet, ha az enyém nem olyan??? Teljesen biztos lehetek benne, hogy az a dolgom, hogy karcsút, izmosat faragjak belőle? És most senkit nem akarok lebeszélni a testével való foglalkozásról, dehogy! Csak nem mindegy, milyen a viszonyunk a testünkkel, bármilyen állapotban, formában, kondícióban legyen is, hiszen, amikor nem szeretjük, akkor haragban, dühben, gyűlöletben, depresszióban élünk. Vajon mikor van több energiám a testemmel foglalkozni: amikor a róla szóló gyűlöletes gondolataimat elhiszem, vagy amikor szeretetteljes kapcsolatba kerülök vele? És alapból hogyan bánok a testemmel, ha szeretem, illetve ha gyűlölöm?

Elmondhatatlanul fontos kérdések ezek, hisz mindannyian tisztában vagyunk azzal, milyen mértékben nyomorítottuk meg magunkat az utóbbi években, évtizedekben a testünkre vonatkozó elvárásainkkal. Persze, hibáztathatjuk ezért a médiát, a divatvilágot, de valljuk be: mi magunk hittük el ezeket a gondolatokat, ezáltal pedig saját magunkat tettük be a végeláthatatlan elégedetlenkedés mókuskerekébe. A mókuskerékből egyetlen út vezet kifelé: ha felülvizsgáljuk a testünket és lelkünket gyötrő ítéleteinket, elvárásainkat.

Hogy ezt hogyan is tudjuk megtenni? Először is ugyanúgy kitölthetünk a testünkre vonatkozóan egy Ítélkezőlapot, ugyanúgy, ahogy pl. egy másik emberre vonatkozóan. (Hisz a testünk ugyanúgy az elménk kivetülése, mint a másik ember…) A levelem végére bemásoltam egy Ítéld Meg a Tested Munkalapot, azon mindent gyűjts össze, ami kikívánkozik. És utána egyenként vesd alá az ítéleteidet, gondolataidat a Négy kérdésnek és a Megfordításoknak, mindjárt mutatok egy példát.

Előtte azonban még felhívom a figyelmedet a leveledben szereplő megvizsgálandó hiedelmekre:

·          Ha nem vagyok karcsú, nem vagyok hiteles terapeuta.
·          Ha nincs párkapcsolatom, nem vagyok hiteles terapeuta.
·          100 kilósan nem vagyok egyensúlyban.
·          Nem vesz észre egyetlen férfi sem.
·          A közelembe kéne kerülnie a férfiaknak.

Összevonva néhányukat, vizsgáljuk meg azt a hiedelmet, hogy „A túlsúlyom miatt nem kellek a férfiaknak.”

1. Igaz az, hogy a túlsúlyom miatt nem kellek a férfiaknak? Igen/Nem. (Nem tudom.) Nincs magyarázkodás, hogy Igen, mert… És nem az a lényeg, hogy ’Nem’ legyen a válasz. Csak engedd mélyen magadba ezt a kérdést. A Munka meditáció.

2. Teljesen, száz százalékig biztos lehetek benne, hogy a túlsúlyom miatt nem kellek a férfiaknak? Igen/Nem. (Nem tudom.)

3. Mi zajlik bennem, ha elhiszem azt, hogy a túlsúlyom miatt nem kellek a férfiaknak?
- Ez a gondolat feszültséget vagy békességet kelt bennem? (Az alkérdések feltevésekor mindig ismételd utána az épp vizsgált hiedelmet is!)
- Hogyan bánok magammal, hogyan viszonyulok magamhoz? Miket gondolok magamról? Szeretem-e magamat ilyenkor? Hogyan „ütöm” magamat, milyen önostorozó gondolataim vannak?
- Hogyan viszonyulok ilyenkor a férfiakhoz? Hogyan nézek rájuk, milyen közel engedem őket fizikailag, miket gondolok róluk?
- Hogyan viszonyulok ilyenkor a „karcsú” nőkhöz? Magam alá vagy fölé helyezem őt gondolatban? Miket gondolok róluk?
- Kinek a dolga az, hogy túlsúlyos vagyok-e?
- Kinek a dolga az, hogy kellek-e a férfiaknak?
- Milyen érzés jelenik meg bennem, ha elhiszem ezt a gondolatot? Hol érzem a testemben?
- Milyen múltbeli és jövőbeli képek jelennek meg a fejemben, ha elhiszem ezt a gondolatot? Mennyire tudom megélni a pillanatot, amikor elhiszem a gondolatot?
- Milyen mániáim, szenvedélyeim, függőségeim jutnak eszembe, ha elhiszem ezt a gondolatot? Hova menekülök, mivel vigasztalom magam? (Esetleg egy kis fincsiséggel, édességgel? J)
- Mitől félek, mi történne, ha nem hinném el többé, hogy a túlsúlyom miatt nem kellek a férfiaknak? Mire jó nekem ez gondolat? Mit kapok tőle?
- Mire nem vagyok képes, amikor elhiszem ezt a gondolatot?
- Mikor, hány éves koromban jutott először eszembe, tapasztaltam olyat, hogy egy nő a túlsúlya vagy valami más fizikai ok miatt nem kell a férfiaknak? (Pl. az anyukámnál láthattam-e ilyet? Vagy a családom más nőtagjánál? Illetve érdemes megnézni, ők mivel magyarázták, ha nem kellettek a férfiaknak.)

4. Ki lennék, milyen életem lenne, ha soha többé nem tudnám elhinni azt, hogy a túlsúlyom miatt nem kellek a férfiaknak? Csukd be a szemedet, és nézegesd az életedet: ki vagy, ha soha többet nem fordul meg benned ez a gondolat? Hogyan éled az életedet, hogyan nézel a férfiakra, hogyan beszélgetsz velük, ha nem tudod elhinni, hogy a túlsúlyod miatt nem kellesz nekik? Hogyan viselkedsz, hogyan bánsz magaddal és velük?

Következzenek a Megfordítások. Az eredeti állításunk: „A túlsúlyom miatt nem kellek a férfiaknak.”

+ A túlsúlyom miatt kellek a férfiaknak.
Kérlek, keress három konkrét példát az életedből, amikor már túlsúlyos voltál, és igenis kellettél a férfiaknak. Lassíts le, és keresd meg azt a három példát, ezek nagyon fontosak. Illetve még úgy is nézd meg, hogy miért lehet az, hogy egy férfi pont egy túlsúlyos nőt választ? Nyisd ki az elmédet, kérlek, és hagyd, hogy megtaláljanak ezek a bizonyítékok. És még egy ötlet: nézz körbe, hány túlsúlyos hölgy ismerősöd kell a férfiaknak?

+ Nem a túlsúlyom miatt nem kellek a férfiaknak.
Kicsit nyakatekert megfordítás, de érdemes megnézni. Mi mindennel vádolod még magadat, ami miatt Te nem kellesz a férfiaknak? Kérlek, írj össze mindent, itt az idő szembenézni mindezzel. Hisz ezeket Te gondolod magadról, így folyamatosan ki kell vetítened, így folyamatosan azt a bizonyítékot kell, hogy szállítsa az elméd, hogy igen, igazad van. Észre sem tudsz venni mást, hisz az elmének az a feladata, hogy bebizonyítsa, igaz, amit hiszel. A Munkával kirángatjuk az elmét a beragadt pozíciójából, és megmutatjuk neki, mennyi mindent nem vesz észre.

+ A férfiak a túlsúlyom miatt nem kellenek nekem.
Vedd észre, kérlek, milyen filmet kezd játszani az elméd, amikor, mondjuk, megtetszik egy férfi, és Te rögtön arra gondolsz, hogy de hát, Úr Isten, én túlsúlyos vagyok!!! Ebben a pillanatban máris neked nem kell a férfi, rögtön lebeszéled róla magadat, és őt magadról. Kérlek, keress konkrét példákat, amikor Te menekültél el a testeddel kapcsolatos félelmek miatt egy esetleges ismerkedéstől, közeledéstől. Mi, nők, olyan viccesek vagyunk, még el is mondjuk a véletlenségből nekünk udvarló férfinak, hogy hát inkább vegye fel a szemüvegét, mert biztos nem lát jól valamit, ha pont engem szúrt ki és én tetszettem meg neki. „Én nem vagyok rendben, bocsi. Kövér vagyok, öreg és ráncos, hát, ha még a combomat, a hasamat, vagy a mellemet látnád, jáááááájjjj!!! Keress magadnak egy csinibbet és fiatalabbat, ha jót akarsz…”

+ A férfiak … miatt nem kellenek nekem.
Itt az alkalom azt is összegyűjteni, hogy Te mi miatt szoktál leselejtezni egy férfit. Esetleg pont a túlsúlya miatt? Milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy férfinak, hogy szóba jöhessen nálad?

+ A túlsúlyom miatt nem kellek magamnak.
Az adu-ász megfordításunk. Van annyira igaz, hogy saját magadnak nem kellesz túlsúlyosan, hogy saját magadat nem szereted így, mint az, hogy a férfiaknak nem kellesz? Nézd csak végig egyetlen napodat: hányszor utasítod el önmagadat, hányszor gondolsz vagy tekintesz magadra utálkozva, mi zajlik benned, ha csak rágondolsz a túlsúlyos testedre? Hogyan szeretnénk elfogadva és szeretve lenni egy férfi által, ha még magunkat sem állhatjuk?

És akkor itt a Test Ítélkezőlap. Töltsd ki, és utána vizsgáld meg egyenként az ítéleteidet. Amikor a testet ítéljük, akkor az ún. „gondolkozásomra fordítást is használjuk”, például:

Túlsúlyos a testem.
+ A testemmel kapcsolatos gondolataim túl súlyosak. (Enyhén szólva nehezek, mozdíthatatlanok és gyűlölködők.)
+ Nem túlsúlyos a testem. – Mi mindenhez nem túl súlyos? Mi mindenre vagyok képes ezzel a testtel, amihez nem túl súlyos?

A testemnek soványabbnak, rugalmasabbnak kellene lennie.
+ A testemmel kapcsolatos gondolataimnak kellene soványabbnak, rugalmasabbnak lenniük.
+ A testemnek nem kéne soványabbnak és rugalmasabbnak lennie.  – Teszek egyáltalán valamit azért, hogy soványabb és rugalmasabb legyen? Vagy csak haragszom rá, hogy nem olyan?

Nem akarok kövér lenni.
+ (Igenis) kövér akarok lenni. – Furcsán hangozhat, de a legtöbben védelemként használjuk a kövérségünket, jó kifogásként, ami miatt egy sor dolgot nem kell megtennünk az életben. Mert ha nem lennénk kövérek, akkor ne adj’ isten pl. közel kéne engedni a férfiakat, vagy nem sajnáltathatnánk magunkat, vagy nem az étellel akarnánk esetleg magunkat vigasztalni, vagy el kéne hinnünk, hogy érdemesek vagyunk egy jobb állásra, vagy el kéne mennünk hétvégén kirándulni, stb.


Ítéld meg a Tested Munkalap

Most itt az ideje, hogy jó alaposan megbíráld a testedet. Ne fogd vissza magad, ne most légy kegyes hozzá!

Például:
Nem szeretem a testem, mert túl kövér.
Utálom a hasam, mert túl hájas.
Arra van szükségem, hogy a testem sovány, egészséges és rugalmas legyen.
Az arcom túl ráncos.
A rákos daganatom megállíthatatlan.
Soha többé nem akarok kövér lenni.


1. Nem szeretem a testem, mert __________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________

2. Azt akarom, hogy a testem _____________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________

3. A testemnek kéne/nem kéne ___________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________

4. Arra van szükségem, hogy a testem ______________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________

5. A testem (tulajdonságai): ______________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________

6. Soha többé nem akarom, hogy a testem __________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________



A témában ajánlom még a következő bejegyzést: Test, Egészség, Betegség

Női Test Tematikus ÖnMunka Tréning – 2 napos – 2012. jan. 21.-22. Szentendre (Előfeltétel: ÖnMunka Alaptanfolyam)


Az eredeti Test tréning tematikát jócskán kibővítve - A Női Test számos aspektusát körbejáró, 2-napos tréning témakörei:

1.      A női test – esztétikai vonatkozások, testkép, öregedés, „a tökéletes test”: önértékelési problémakör
2.      A női test – szexualitás, terhesség, gyermekvállalás – ősi, transzgenerációs női félelmek, közös női tudatban felhalmozott fájdalmak
3.      A női test – betegségek szempontjából

A tréning során izgalmas gyakorlatokkal hozzuk felszínre a testünk mélyébe letunkolt félelmeket, fájdalmakat, önmagunkkal és a férfiakkal kapcsolatos elvárásainkat. Amíg ezek megvizsgálatlanul dolgoznak bennünk, addig nem csoda, ha elveszítjük az energiánkat, túlesszük magunkat, védőzsírt rakunk magunkra, megbetegedünk, szexuális problémáink alakulnak ki, és időnként nagyon elmagányosodunk. Vagyis, elveszítjük az önmagunkkal való kapcsolatot, és a szeretet adására és befogadására való képességünket: a Női Minőségünket.

További információ: oraveczandi@yahoo.com