καὶ Ἀλκμὰν δέ φησι ‘τὸ νέκταρ ἔδμεναι’ αὐτούς:: καὶ Σαπφὼ δέ φησιν:
τὸ νέκταρ ἐσθίω πάνυ
μάττων διαπίνω τ᾽ ἀμβροσίαν καὶ τῷ Διὶ
διακονῶ καὶ σεμνὸς εἰμ᾽ ἑκάστοτε
Ἥρᾳ λαλῶν καὶ Κύπριδι παρακαθήμενος.
ὁ δ᾽ Ὅμηρος θεῶν πόμα τὸ νέκταρ οἶδεν Ἴβυκος δέ φησι τὴν ἀμβροσίαν τοῦ μέλιτος κατ᾽ ἐπίτασιν [p. 170] ἐννεαπλασίαν ἔχειν γλυκύτητα, τὸ μέλι λέγων ἔνατον εἶναι μέρος τῆς ἀμβροσίας κατὰ τὴν ἡδονήν.
ἀμβροσίας μὲν
κρατὴρ ἐκέκρατο,
Ἑρμᾶς δ᾽ ἕλεν ὄλπιν
θεοῖς οἰνοχοῆσαι.