A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csak úgy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csak úgy. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. február 2., szerda

Február 2. - Medvenap!



Ma van a Medvenap!


A hagyományok szerint ha ma a barnamedve kibújik a barlangjából, és nem látja meg az árnyékát ,akkor kinn is marad, mert rövidesen megérkezik a tavasz. Ha ragyogóan süt a nap, és árnyékot lát, még visszabújik újabb 40 napra szundikálni - hosszú telet jósol.




Megnéztem az Időképet - az egész országban felhős az égbolt :-) Perverz módon ennek most nagyon örülök, hátha itt topog már a kertek alatt a tavasz!

Szép, szép ez a tél, persze. Zúzmarás köd van napok óta, lélegzetelállító mintákat rajzol a fákra, a bokrokra, mindenre, jégvirágot az ablakokra. Szeretem is nézegetni a fűtött lakásból.

De azt már kevésbé, amikor rétegesen felöltözve is szétfagyok. Amikor jégpáncél borítja az utakat, és lapos sarkú csizmában is tyúklépésben botladozom rajta, rettegve, hogy mikor vágom hanyatt magam rajta. Hiányzik a biciklim, ami téli álmát alussza a tárolóban. 

És hiányoznak a színek, az illatok. 



Remélem, a maci ügyes jósnak bizonyul idén, és mielőbb kitavaszodik :-)



2010. február 17., szerda

Díjat kaptam :-)

Miszerint a kelt tészta művésze vagyok... Tinkmara és Viki is így gondolta, én pedig pirulva köszönöm Nekik!



Mióta a Mindenható megalkotta a kenyérsütő gépet, felettébb könnyű dolgom van. Második számú kedvencem az automata mosógép után :-)) Bepakolom a cuccot, másfél óra múlva ott a gyönyörűre kelt tészta, amit már csak formázni, tölteni kell. Imádom!

A közönség is a végeredményt...


Szemelvények az elmúlt év terméseiből:






A díj szépen körbejárt már, ahogy elnézem. De sebaj!

Továbbadnám - ha megkapták már, ha nem :-)


Limarának
Yasmine-nak
Max-nak
Garffykának
DebiGabinak

2010. február 12., péntek

Honnan tudod, hogy magyar vagy?


E-mail-ben kaptam, szenzációs jó! Tényleg ilyenek vagyunk! :-)

Honnan tudod, hogy magyar vagy?


  • Amikor több tejfölt használsz, mint ketchupot.
  • Amikor a paprika legalább olyan fontos, mint a só és bors.
  • Amikor valamelyik rokonod Attila. Vagy József. Vagy János. Vagy László. Vagy István.
  • Amikor szereted a Túró Rudit, de nem igazán tudod elmagyarázni a külföldieknek, mi a fene az, amíg ki nem próbálták.
  • Amikor külföldi barátaid megkérdezik, hogy hiszel-e még abban, hogy a Mikulás ajándékot hoz december 24-ről 25-re virradóra, a válaszod némiképp zavart, hiszen a Mikulás nálunk december 6-án ajándékoz, és amúgy karácsonykor a kis Jézus ajándékoz, és az ajándékok már 24-én este ott vannak.
  • Amikor nem beszélsz teli szájjal.
  • Amikor 5 percen keresztül tudsz egy levegővel káromkodni úgy, hogy nem használod ugyanazt a szót kétszer.
  • Amikor az eljegyzési gyűrűdet az ellenkező oldalon viseled.
  • Amikor a vonat még el sem hagyta az állomást, de te már eszed a szendvicsed (általában egy fél paprika vagy paradicsom van benne, és többnyire rántott hús).
  • Amikor egy 79 km hosszú tavat Magyar Tengernek hívsz.
  • Amikor soha nem mész el otthonról vizes hajjal, mert megfázol, és mindig viszed a hajszárítót, ha külföldre mész, és megdöbbensz, amikor valakinek nincs legalább egy otthona.
  • Amikor mindig ugyanazon a helyen, vagy széken foglalsz helyet, még akkor is, ha a terem, szoba üres és a te helyed a szoba végében van.
  • Amikor tudod mi az a pogácsa/dobos torta/kürtőskalács/főzelék/túrógombóc, és szereted is őket.
  • Amikor sokkal találékonyabb vagy, ami a csalást illeti, bármelyik nemzetnél.
  • Amikor a Micimackó és a Flinstone család sokkal viccesebb szinkronizálva.
  • Amikor tudod, hogy a 'rézfánfütyülő rézangyalát' igazából egy káromkodás.
  • Amikor névnapod van, és senki nem érti, mire jó az.
  • Amikor gyümölcsöt használsz leveshez is.
  • Amikor tudod, hogy minden zseninek vagy hírességnek van magyar kapcsolata, vagy csak szimplán magyar.
  • Amikor mindenkinek elmondod, hogy a Rubik kocka magyar találmány.
  • Amikor esküszöl, hogy a fokhagyma és a mézes tea kiűzi belőled a nyavalyát kevesebb, mint egy nap alatt.
  • Amikor gyerekként folyton répát kellett enned, és arra a kérdésedre, hogy miért, a szüleid azt válaszolták, hogy azért, hogy jobban tudj fütyülni.
  • Amikor nehéz elmagyarázni, hogy családnév az első helyen van, vagyis ez nem a keresztneved.
  • Amikor tudod, hogy a vörösbor - kóla kombináció finom, és furcsa, hogy a külföldiek furcsállják.
  • Amikor boldog szülinapot kívánnak, meghúzva a füled.
  • Amikor termálvíz vagy fürdő van a városodban, vagy közel hozzá.
  • Amikor tudod, hogy melyik nemzet adta a legtöbb Nobel-díjast a világnak.
  • Amikor tudod, mi az a tepertős pogácsa.
  • Amikor ha esőben állsz, megnősz.
  • Amikor el tudsz beszélgetni idegenekkel a buszon vagy az orvosra várva intim dolgokról, de felháborodsz, ha az anyagi helyzetedről érdeklődnek.
  • Amikor nem jó a normál méretű párna, mert vagy óriásinak, vagy nagyon kicsinek kell lennie.
  • Amikor magyarul beszélsz külföldieknek, de lassabban és hangosabban, hogy "értse".
  • Amikor madártejet eszel desszertnek.
  • Amikor nem pazarolod az ételt, a maradékot elteszed másnapra.
  • Amikor a mesék nem úgy végződnek, hogy örökké boldogan élnek, hanem hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak.
  • Amikor a nagyid azzal "fenyeget", hogy ne vágj pofákat, mert úgy maradsz.
  • Amikor saját erős paprikát termesztesz az udvaron, vagy az erkélyen kis cserépben, hogy garantáld az erősségét.
  • Külföldiek nem értik, ha azt ecseteled, hogy ne egyenek görögdinnyét augusztus 15-e után, mert Lőrinc belepisilt.


2009. november 21., szombat

A húsleves dicsérete

A hét leveleként jelent meg az alábbi írás a legújabb Nők Lapjában. Megfogtak a szavak, azt hiszem, közülünk gasztrobloggerek közül bármelyikünk írhatta volna. Más megfogalmazásban bizonyára, ki-ki hangulata, temperamentuma szerint, de a lényegen mit sem változtatva. Szerintem.



Álljon itt a levél:

"Egy nyolcéves kislány büszke anyukájaként a következő bókokat söpörhettem be: "Milyen szerencse, hogy te tudsz főzni. Szerinted még holnap is érezni fogom ezt a pompás ízt?" A pompás íz fokhagyma volt, ami a kutatások szerint már a csecsemőknek is kedvence, persze az anyatejben. Kicsit elmélázom egy-egy káposztás tészta, húsleves vagy paprikás krumpli után, vajon az én unokám is megörül-e majd a kisboltban a fejes káposzta láttán? Rákérdez, miért van lecsószag, mikor ő pörköltet rendelt? Nem főzök mindennap, évekig csak szabadnapjaimon álltam a tűzhely előtt, leszámítva egy-egy kalácsot, sütit. Nem gondolom, hogy az iskolai ebéd mellett feltétlenül szükséges a meleg vacsora. Nem a menzával van a gond, sok gyerek csak ott jut főtt ételhez, gyümölcshöz. Kérdés: megeszi-e a borsófőzeléket az iskolás, az óvodás, aki borsót még csak konzervben látott?Levest zacskóban. Érdemes volt porítani és aromatizálni mindent? Bevallom, nekem is gyorsabb és kényelmesebb havonta egyszer a pékségben megvenni a mákos kiflit, mint kisütni egy tepsivel. Ám a húslevest nem kockából főzöm, a szaftos husit sem zacskóból, a krumplipürét sem porból. Mert az eredetinek mindig illata van, és olcsóbb. Nem kínos három napig ugyanazt a levest enni, ha finom, és nem ciki kalácsot vinni tízóraira, amit anya sütött. Sütni, főzni jó! Akinek erre nincs ideje, az lemond a családi tűzhely melegéről, a konyha traccspartikról, a kevésbé gusztusos, ám annál finomabb első palacsintáról, főzelékről, és elvesz a gyerekétől valami olyat, amit nem lehet sajtos vagy sós feliratú tasakba zárni."


F. Katalin Budapestről, köszönöm!


Kép

2009. október 29., csütörtök

Szeretett blog :-)

Engem is megtiszteltek ezzel az édes elismeréssel :-) Yasmine, Andi, Gizike, Trinity, Belly és Citromfű is - köszi Csajok!


Jaj, most pláne jól esik! A feltöltő hosszú hétvége után olyan mértékű szellemi amortizáción estem át a héten, hogy árnyéka vagyok önmagamnak... De most száj fülig húz :-)) Köszönöm!






A díj már körbe-karikába járt, azért én szeretettel továbbadnám:



Max-nak

Editnek

Dórinak

Karulinonak

Belly-nek

Szepy-nek


2009. október 28., szerda

Szájtátás sógoréknál, avagy fürstenfeldi kirándulás

Szóval Fürstenfeld. Amint már mondtam, Max azzal a metaforával igyekezett szemléltetni az ottani helyzetet, hogy Ausztriában még a fű is zöldebb. Nevettem, de Max kötötte az ebet a karóhoz: majd meglátod!


Megláttam, megláttuk. Csak a benyomásaimat rögzítem, össze-vissza csapongva.


Az utak mellett nincs szemét. Rendezett, rendben tartott, szép minden. Nincs púposra tömött, szanaszéjjel szakadt útmenti szemétgyűjtő, amit valaha egy jóember kihelyezett, s utána soha többet felé sem nézett - mondjuk azért, hogy netán kiürítse.
Ja! Az utak simák. Semmi hepehupa, se kátyúzás nyoma, se nagy pogácsák kiszakadva az aszfaltból. Sima út. Az itteni állapotok után már önmagában ez megdöbbentő kontraszt volt :-)


Fürstenfeldben órákon át császkáltunk egyik boltba be, másikból ki. Nézelődtünk, vásárolgattunk. Ruházati üzletekben is szétnéztünk, de a vérünk persze hajtott, és az idő tetemes részét élelmiszerre specializálódott boltokban töltöttük :-)

Max-ék már rutinos helyismerettel térképezték fel a kínálatot, rá-rámutatva dolgokra. Dolgokra, amik itthon vagy nem kaphatók (miért is?), vagy ha kapható, akkor drágábban! Őrület. Az osztrák átlagfizetés most olyan 2000 euro/hó körül járhat. Mondom átlagfizetés. Rövid szorzás, és az ember szívrohamot kap. Mert az árak olyanok, mint itthon. Vagy alacsonyabbak...

A beszerző túra végeredményei és árai megtekinthetők Max-nál! Sokszor, sok helyen merült már fel, hogy ezt nálunk miért nem lehet? Vagy ha már itt van, miért kell aranyat kérni érte? Ha Ausztriában megéri annyiért adni, itt miért kell ennyit rátenni?

Mondanom sem kell, hogy az üzletekben az eladók előre!! köszöntek! Nem mászkált utánunk biztonsági őr, senki nem lihegett a nyakunkba. Fel sem merült, hogy lopni fogunk.

Aztán. Multik ide vagy oda, bevásárlóközpontok amoda, az osztrákok felismerték, hogy mindenki akkor jár a legjobban, ha a hazai ipart támogatják. A Hofer (Aldi), a Lidl, az Interspar... polcain szép rendben ott ültek az adott tartomány termékei, terményei. Sajtok, tejtermékek. Sörök. Borok. Húsféleségek. Zöldségek, gyümölcsök. Ezt nálunk miért nem lehet? Miért kell nekünk behozni a szlovák és lengyel tejet/tejterméket például? Itt a remek magyar tej - ami senkinek sem kell! Most kezd talán kibontakozni valami kezdeményezés, itt is, ott is tejautomaták bukkannak fel: pénzbedobás után saját palackba, üvegbe lehet tejet "csapolni". Igazi tejet, 3,5%-os tejet. Ami nem megrohad a szav.idő lejárta előtt, hanem megalszik. Aludttej lesz belőle, tejszín száll fel a tetejére, túrónak lehet kihevíteni...

Nálunk miért nem lehet kicsit jobban a hazai pályára fókuszálni? Itt az Alföldön bezártak a malmok... Ó, hát miért is lenne szükség az ország eme szegletén malmokra? Ja, hogy itt vannak a szántóföldek, bevetve gabonával? Megszűnt a cukorrépa termelés, a cukorfeldolgozás. Miért? Miért jobb a kínai cukor? Vagy a kínai fokhagyma!?


Másik döbbenet: a közlekedési kultúra. Kéremszépen, az autók kivétel nélkül megállnak a zebránál, ha ott téblábol egy gyalogos. Átengedik. Nem nyomja még inkább a gázt, nem rázza az öklét a szélvédő mögül. A mögötte lévő nem dudál, hogy miért állt meg 10 másodpercre. Nincsenek index nélkül száguldozó őrültek. Élhető! Én kibírnám, az biztos :-)


Muszáj leírnom. Olyan WC-ben pisiltem az utcán, de olyanban! Kitty-vel csak tátottuk a szánkat döbbenten, és tényleg sajnálom, hogy nem fényképeztem le. Utcai konténer, férfi és női szakasz. Sehol rajta egy graffiti. A WC patyolat tiszta... Pót papírtekercsek elhelyezve, ha elfogy, legyen mihez nyúlni. Fel sem merült senkiben valószínűleg, hogy a szatyrába tömje és hazavigye. A kis előtérben nagy tükör a tiszta mosdókagyló felett. Szappanadagolóban folyékony szappan. A mosdókagyló alatt hőfokszabályzós kis bojler, kinek milyen meleg vízre van szüksége. Miért ne? És ha adjuramisten mosni kell? Vérző orr utáni foltot vagy gyerek fagyipacás pólóját? Konnektor. Kézszárító. Működő hősugárzó, hogy meglegyen az a komfortérzet! Mindez: ingyen! Rá két napra megálltunk az inárcsi pihenőben, és a húgyszagú (pardon) mellékhelyiségben sikerült pisilnünk fejenként 100 Ft-ért.


Apróságok. Mert mennyibe kerül egy mosoly? Hogy az eladó nem méla undorral méri ki a felvágottat. Mennyibe telne mondjuk előre köszönni a boltban? Ha nagyon morc vagyok, néha beszólok 1-1 unott emberkének: helló, én vagyok a vevő! Nem ismersz meg? Ronda vagyok, tudom. Nálunk KRESZ módosítást fontolgatnak, hogy közelítsük meg a zebrákat, mert sorozatos gázolások vannak a zebrákon! Kis odafigyelés, hisz az egész élet egy nagy társasjáték, mi vagyunk a szereplők!

Apróságok, s mégis mennyivel élhetőbb az élet! Hangulata volt, sugárzása, nyugalom. Sokat beszélgettünk róla hazafelé az autóban. Hogy akármerről nézzük, Ausztria is egy vesztes ország volt a II. világháború után. Egy romhalmaz volt. Ugyanannyi idő alatt ők hol tartanak, mi hol tartunk. Nem jól mondom. Mi mikor fogunk ott tartani, ahol most ők?


Hiába no. A szomszéd fűje mindig zöldebb :-) Max, messzemenően igazad van!


Majd elfelejtettem! Kitty oooooooooooolyan finom almás sütit sütött szombat reggel, rögtön két tepsivel, de olyat! Ilyet ni!




Recept itt, kép copy/paste!




2009. szeptember 30., szerda

Oscar :-)

Yasmine-tól és Lillától érkezett egy Oscar-díj :-)) Nagyon köszönöm :-)


Ilyenkor illik megemlíteni, hogy én is harcolok a világbékéért (micsoda ellentmondás) és a környezetvédelem a szívügyem! Nem-nem!


Ehelyett elmesélem, hogy indult ma a napom. Szerda, piaci nap. Kimentem munka előtt nézelődni, vettem körtét és szilvát. Már indultam a biciklitárolóhoz a motyómmal, amikor felpillantva szivárványt láttam - a semmiből keletkezve! Se eső, se semmi. Szivárvány. Szó szerint megtorpantam, előbb tátott szájjal, majd fülig érő vigyorral szemléltem, annyira szép és váratlan jelenség volt.


Előkotortam a táskámból a telefonomat, hogy lefényképezzem, s ezzel a tevékenységgel sikerült jó pár ember figyelmét felébresztenem. Vajh' mi a csudát fényképez a csaj szerda reggel, a piac közepén? Lelkesen mutogattam, hogy szivárvány, nézzék milyen gyönyörű!


Ott álltunk, vadidegenek egymás körül, s lelkesen néztük a természeti jelenséget. Mosolyogtunk, álmélkodtunk, majd további szép napot kívánva mindenki ment tovább a dolgára. Így is lehet kérem - mosolyogva, apró "csodákat" is észrevéve :-)





Szeretettel nyújtom át:
Max-nak
Szepy-nek
Dórinak
Editnek

2009. szeptember 15., kedd

Hála...

Trinity kérdezte minap, miért vagyok hálás...

Nem sorolom fel pontokba szedve, mi mindenért is. Inkább itt egy idézet a Grace klinikából, ami nagyon pontosan elmondja azt, ami a fejemben van :-)





"Köszönet, megbecsülés, hálaadás. Mindegy, melyik szót használod, mind egyet jelentenek, az örömet. Örülnünk kellene, hálát adni, hogy vannak barátaink, családunk. Örülni annak, hogy élünk, akár tetszik, akár nem. Talán mégsem kell feltétlenül örülnünk, talán a hálának semmi köze az örömhöz. Talán a hála csak annyit jelent, hogy felismerjük, mi is az, amink van. Megköszönjük a kis győzelmeket."



Nem adom tovább név szerint. Kérem, aki úgy érzi, öntse postba gondolatait :-)



Kép innen

2009. szeptember 1., kedd

Egy pohár limonádé :-)

Bellytől és Anditól kaptam egy pohár frissítő limonádét! Köszönöm!


A limonádéról rögtön két filmrészlet ugrott be:

1. Tanú: "Kicsi, sárga, de a miénk!" - a magyar narancs :-D


2. Adams Family: a kastélyból való kilakoltatás után a gyerekek limonádét árulnak az utcán, és megáll mellettük egy cserkészlány. Fintorogva érdeklődik, hogy vajon igazi citrommal készül-e a limonádé, mert ő csak azt hajlandó fogyasztani. Erre a srác (a nevét elfelejtettem) faarccal: miért, a te cserkészsüteményed igazi cserkészből készül? Eszelős :-DD




Szeretettel hívom meg egy frissítőre:

Limarát - tudom, már van neki, de amit ő művel, az előtt én nagyon mélyen fejet hajtok
Max-ot - kedves keresztapámat, mindenért :-)
Garffykát - hallatlan energiájú kis konyhatündért
Trinityt - a legújabb VKF háziasszonyát
Szepyt - szeretem a szövegeit meg a finnyáskodását :-)
Katát - szuper dolgokat kanyarít mindig, s most le kell öblíteni a mangalicát :-)
Editet - aki egyelőre csak a kiváltságosoknak ír (én is!!), és mindig csurog a nyálam
Ancsikát - mert az édességei egyszerűen bűnre csábítanak
Maimonit - akivel már személyesen is találkoztam, és aki 4 gyereket bűvészmódra gardíroz
Yasmine-t - mert a péksüteményeitől egyszerűen nem tudok szabadulni


Egészségünkre :-)

2009. augusztus 13., csütörtök

Egy évforduló margójára

10 évvel ezelőtt éppen 2 nappal voltunk a teljes napfogyatkozás után. Az addigi 35 fokos kánikula alapjaiban fordult ki magából: sötét volt, jeges szél fújt, esett az eső: meglátszott, milyen befolyással bír a Nap!

Péntek volt, 13-a. Az esküvőnk napja :-) Előző nap még mindketten teljes napot dolgoztunk, csak semmi izgalom!

Nem is volt különösebb izgalom. A kisteremben volt egy igen szűk körben tartott polgári szertartásunk, kimondtuk az IGEN-t, ittunk egy pohár pezsgőt, majd taxiba ültünk, és hazamentünk. Ennyi volt.

Egy videófelvétel őrzi akkori önmagunkat, érdekes visszanézni, milyenek voltunk, mennyit változtunk! A legszembeötlőbb a keresztfiunk, aki akkor 1 éves karonülő baba volt, most meg 11 éves nagyfiú, majdnem akkora már, mint én!


Pontosan ilyen gyűrűink vannak :-)

10 év telt el. Egyszerűen hihetetlen... 10 év, melyben bebizonyosodott, hogy remek párost alkotunk, egymás tökéletes komplementer halmazai vagyunk - pompásan kiegészítjük egymást. Jin és Jang. Borsó és a héja.


Köszönöm az Életnek, a Sorsnak!

2009. július 29., szerda

Bakancslista

Toma bombázott a kérdéssel, vajha mi lenne az a 10 étel, amit akkor ennék, ha tudnám, hogy valószínűleg ez lesz az utolsó 10 :-) Jaj de jó, hogy nem látunk a jövőbe!

Van, amit ki szeretnék próbálni, megkóstolni, és van, amit újraennék - még gyorsan-gyorsan :-)

A filmet - Bakancslista - nem láttam, de amint lehetőség nyílik rá, sürgősen pótolni fogom!


Íme a listám:

1. Rázva és nem keverve! Első körben szívesen innék egy koktélt James Bond-dal :-))) Még azt is engedélyezem, hogy Daniel Craig (a legújabb) és Sean Connery (az etalon) sorsot húzzanak, kié lehessen a megtiszteltetés :-D

2. Mami krumplistésztája :-) Egyszerűen mindent visz!

3. Max fagylaltjai - szépen, sorban, ahogy a tégelyekben következik! Hamarosan az álom valóra válik!

4. Egy somlói galuska... Azt hiszem, ehhez nem kell különösebb magyarázatot fűzni :-)

5. Hideg libamáj zsírjában, lilahagymával, puha kenyérrel. És jöhet az elkárhozás!

6. Szarvasgomba. Hogy fogalmat alkothassak róla, mitől ájuldozik minden gourmet, mi lehet az a varázslat, ami ebben a gumóban rejlik, amit kutyákkal és disznókkal kapartatnak ki a földből.

7. Egy forró homár - de ha lúd, legyen kövér - egy párizsi étteremben :-)

8. Frissen skalpolt kókuszdió - a Bounty reklám forgatási helyszínén.

9. Sushi. Természetesen autentikus környezetben. Aki kóstolta, szuperlatívuszokat zengett róla, igazán szívesen kipróbálnám. Legfeljebb nem repetáznék :-D

10. Egy tisztes adag tatárbifsztek. Jó fűszeresen, érlelt bélszínből, kazalnyi friss pirítóssal!


Továbbgurítanám a kérdést:

Max
Trinity
Ancsika
Belly
Yasmine

2009. július 22., szerda

Megetetett társadalom

Ma kaptam egyik kedves barátnőmtől és olvasómtól, aki szintén élénk figyelemmel követi a kibontakozó kampányunkat, miszerint le a műanyag kajákkal! Nagyon tanulságos olvasmány, érdemes végigolvasni, elszörnyedni - és gondolkodni...

Trixi köszönöm szépen!!!


A megetetett társadalom

Miből készül az eperfagyi? - Jobb, ha nem tudja!

Ne ámítsuk magunkat! Aki reggelire "kakaóitalt" iszik, a laboratórium ízeit nyeli, aki eperjoghurtot kanalaz, fűrészport fal, aki bolti citromlevet tesz a teába, az a penészgomba "váladékát" kapja, bármennyire tiltakozik is. Az édeset idomított baktériumok "köpik ki", a savanyú a mikroorganizmusok "izzadmánya".

Érzékeinket (észrevétlenül) manipulálja egy világhatalommá szerveződött maffia, az ízipar, s laboratóriumokban előállított (titkos) aromákkal, ízfokozókkal megváltoztatja ízlelésünket. Veszélyben az ízlés szabadsága, a kulináris önrendelkezés joga. Nem azt esszük, amit enni vélünk. Mert semmi sem az, aminek látszik.

Az eperaromát egy Holzmindenben székelő német aromagyár állítja elő ausztrál fűrészpor, alkohol, víz és néhány titkos összetevő keverékéből.

(A Föld teljes epertermése az "eperből" készült fagylaltok, joghurtok, desszertek mennyiségének egy százalékát sem fedezné!)

Egy amerikai konszern baktériumból kávétejszínt és krémsajtot varázsol, egy másik vörös áfonyából cseresznyét, ricinusolajból őszibarack-aromát. Az Athlon nevű cég (nem vicc!) madártollból péksüteményt, a General Foods vízből, fehérjéből és gyanúszsiradékból műszalonnát.

A Procter and Gamble nevű amerikai vállalat még a gyapotszálat (pamutot) is fogyaszthatóvá teszi: a növény rostjaiból kenyeret sütnek. Az ízek e szép új világában a menthenthiol nevű vegyület a grépfrút, az acetyl-pyrolin egyik változata a ropogós kenyérhéj, a filberton a mogyoróíz illúziójáért felel.

Mint a Mátrix című filmben. Nem eperjoghurtot eszünk, hanem vizet mesterséges illúziókkal. A szagok és ízek e virtuális valóságában már a füstölt sonka és lazac sem eredeti: napjainkban a húsgyárak "folyékony füstöt", azaz műfüstöt használnak, amiben 30-90 másodperc alatt meg lehet "füstölni" a terméket.

Ráadásul a vásárlókat mézédes hazugságokkal etetik.

A Danone Actimel "szuperegészséges" joghurtital egyszerre tartalmaz két (veszélyesnek tartott) édesítőszert, aszpartámot és K-aceszulfámot is.

A csalafinta íztrükkök aztán megteszik a magukét, aki gyerekkorától hozzászokott a víz-, szén-dioxid-, karamell-, foszforsav-, citromsav-, nátriumbenzoát-, koffeintartalmú italhoz (ez a kólák összetétele), annak az igazi bodzaszörp ízetlen. Az élelmiszeripar tehát "maszkírozza" az ízeket, ha kell, korrigálja és retusálja őket (mint Sztálin környezetét a korabeli fotókon), hozzászoktat bennünket a kémiai édesítőszerek, ízfokozók, sűrítőanyagok ízéhez, reklámokkal és aromákkal etet, ízfüggővé tesz.

Korunkban húszezer élelmiszeradalékot forgalmaznak (köztük hétezer aromát). E titokzatos porocskák és folyadékok nélkül, melyek összetevőit (üzleti titokra hivatkozva) sokszor még az ételre allergiás gyerekek orvosainak sem árulják el, az élelmiszer-ipari termékek többsége élvezhetetlen és eladhatatlan lenne.

Az íz az ételek lelke. Aki az ízeket befolyásolja, életünket manipulálja. Ráadásul az íz nem csak ízlés dolga. Az íz legfontosabb funkciója a táplálék ellenőrzése. Figyelmeztetés (lenne), hogy mitnem szabad megenni. Ha becsapják ízlelésünket, elfeledtetik velünk az eredeti ízt, akkor tényleg bármit lenyelünk.

A leves hazudik - írja magyarul újfent megjelent nagyszerű pamfletjében Hans Ulrich Grimm (Kétezeregy Kiadó). De nemcsak a Knorr és a Maggi zacskós leves hazudik (a négy főre szóló adagban mindössze két gramm szárított marhahús található), hanem szinte minden. A kenyér, a virsli (de az nagyon), a csecsemőtápszer. Érzékeinket manipulálják és átprogramozzák. Éppúgy, mint gondolatainkat. Egész életünket. Tavaly az Egyesült Államokban az asztalra került ételeknek már kilencvenhat(!) százaléka ipari termékvolt.

A Fast Food Nation (gyorsétterem-generáció) már nem ismeri az ételek eredeti összetevőit, életében soha nem szagolt vargányát. "De hát végül is - mondja cinikusan az egyik aromagyár mérnöke - az élvezet fantázia dolga." Már akinek.

NE FELEDD, AZZÁ LESZEL AMIT MEGESZEL! KI - KI VONJA LE A TANULSÁGOT, S TEGYEN MEG MINDENT A CSALÁDJA EGÉSZSÉGÉÉRT!

2009. július 18., szombat

Gyors és könnyű - az érzelmi oldal

Hőség ide vagy oda, én is felcsatolom a hittérítő nővér fityuláját, és megpróbálom szavakba önteni a gondolataimat, véleményemet, indulatomat... Mert az is van...

Indulatok legelőbb, hogy legyen időm lecsillapodni :-) Az agyvérzés kerülget attól a reklámtól, amikor anyuka totál önelégülten ül az asztalnál, és nézi, ahogy a családja kanalazza befelé a paradicsomlevest... Mert olyan rafkós volt, hogy most dobott bele egy leveskockát is, naná, hogy ezerszer jobb lett, kétszer szedett mindenki! Észrevette már valaki, hogy anyuka nem eszik a saját főztjéből? :-D Ő biztos tudja, miért! Nem hiszem, hogy egy paradicsomleves akkora nagy durranás lenne, hogy külön ízfokozókkal kellene rajta segíteni.

Vagy mikor másik anyuka felszedi a gyerkőcöt a játszótéren, és mindkettejük feje fölött a szövegbuborékban megjelenik 1-1 tányér, vajha mi finom legyen vacsorára! Aztán megszületik a nagy ötlet, kinyitja a konyhaszekrényt, ami csont üres, csak egy kosárka van benne, tele kajaporral... Ilyen fix, amolyan rafinéria, emilyen csudaszer. Kiválasztja, elégedetten elkészíti és tálalja. Agyrém!

Azon a bizonyos fórumon valaki aléltan dicsérte a hawaii csirke alapot!? Ott és akkor durrant el az agyam... Hawaii csirke alap??? Nézzük, mi is kell hozzá? Csirke, sonka, ananász, tejszín oszt cső! A csirkét így is, úgy is meg kell venni. Feltehetően a tejszínt is. Akkor mennyiből állna venni egy doboz ananászkonzervet (mert ne vesződjön a pucolással) és 10-15 dkg sonkát? Semennyiből. A különbség ég és föld. Felteszem, az alap nyomokban tartalmaz sonkát és ananászt, és nem is akarok rágondolni, milyen formában, ami évekig eláll a zacskó mélyén... Köretet pedig mindig kell csinálni, tehát ugyanott vagyunk az időben, s hagyományos módszerrel megspóroltunk egy rakás E-t, állományjavítót, ízfokozót, adalékanyagot, természetazonos!!?? aromát! Nem sokkal jobb?

Dehogynem. Csak a médiának ma Magyarországon oly befolyása van, hogy egészen elképesztő! Csak ha ezt vagy azt veszed, eszed, iszod, akkor leszel trendi, boldog, egészséges, mosolygós! Mi van?

Ez volt az indulat. Nézzük az érzelmi oldalt! Felteszem, mindenki életében van egy olyan személy, akire jólesően, sóhajtozva, nosztalgikusan emlékszik vissza - mennyire finoman főzött! Nekem mami viszi a pálmát, többször is írtam már róla, hogy az egyszerű, házias, mindenféle bonyolítás nélküli ételeknek milyen páratlan ízt tudott adni! Komolyan mondom, hogy nem tudom leutánozni! A rántott csirkéje. A töltött káposztája. A krumplis tésztája. A zöldborsós csirkeragu levese. A húslevese. Mind-mind egy-egy műremek!

Úgy gondolom, tőle származik az én főzhetnékem. Kicsi lányként ott sertepertéltem körülötte minden adódó alkalommal, sosem volt velem türelmetlen, hagyott segíteni, magyarázott, beszélgettünk.

És akkor felteszem a kérdést. Vajon mit szólnánk mi, ha anyukánk, nagymamánk, vagy bárki ilyen műanyag cuccal etetett volna? Ugye, hogy fel lennénk háborodva? Mire emlékeznénk, hova mennénk boldogan látogatóba? Hányszor hangzik el a mondás: a mama főztje! Ugye? Mert azok voltak az igazi, házias, szívvel készített ételek!

Most nagyon úgy néz ki, hogy nem "trendi" főzni, főzni tudni, örömfőzni. Hanem ez csak egy kötelező nyűg, amin minél hamarabb, lehetőleg minél egyszerűbben túl kell esni. De hova is ez a nagy sietség? Mindenhol azt olvasom, hogy a családok nem is beszélgetnek egymással, élnek egymás mellett... Iszonyat! Tehát amennyi időt megspórol anyuka a főzésen, annyival többet ülhet a tévé előtt mondjuk, és nézheti az ostoba műsorokat. A gyerek azt csinál, amit akar. Tisztelet természetesen a kivételnek (ez még mindig az indulat, ahogy hallom magam, elnézést). Fel fog nőni úgy egy generáció, amely nem fog maga előtt semmilyen hagyományt látni, semmi továbbvihető értéket.

Mert egy jó étel, egy szívvel-lélekkel elkészített étel érték. Érték, mert azt jelzi számomra, hogy igenis odafigyelek a családomra, mit adok nekik enni, szeretettel készítem, és öröm, amikor azt hallom viszont, hogy finom volt, ízlett, hogy kérek még!

Öröm, amikor azt látom, hogy a rántott hús-pörkölt-húsleves szent triumvirátusában élő apósom szemmel látható étvággyal eszik a főztömből, ha vendégségbe jönnek, és még hetek múltán is emlegeti, mennyire finom volt.
Öröm, amikor a barátaink jönnek, és összeütök nekik valamit, és látom, ízlik nekik, repetáznak.
Öröm, hogy 10 év házasság után Zuram megdicséri a főztömet, elégedetten hümmög, sokszor repetázik, s dülled a melle, mikor mások is elismerésüket fejezik ki! Az én csajom!, szokta mondogatni.

Egy finom étel szerintem össze is hozza a családot. El lehet azt szájhúzogatás, méla undor nélkül is készíteni, együtt. Be lehet vonni a párunkat vagy gyerkőcöt. Vagy csak ha közben ott van velünk, mellettünk, nagyon jót lehet beszélgetni párhuzamosan. Az így elkészített ételt utána asztal mellett, együtt esszük meg - újfent csak együtt! Nem véletlen, hogy a régi házakban, régi időkben a konyha volt a család lelke, fészke! Mi mindent láthattak, hallhattak azok a régi konyhaasztalok!

Amondó vagyok, ismerjük fel végre, mi az érték, és mi a talmi csillogás, a műanyag, a hamis!

No ezért húztuk fel a fityulát Trinity és Garffyka barátnőimmel és Max barátommal. Bár neki lehet jobban állna egy keresztes lovag páncélja, mint a fityula :-)) Fel szeretnénk nyitni az emberek szemét, hogy hahó, se időt, se pénzt nem spórolsz, viszont cserébe minőséget kapsz! Érdemes!



2009. július 10., péntek

Mosolygós blog :-)

Bellytől kaptam az elismerést! Köszönöm, hogy - többek között - rám is gondoltál :-)






MOSOLY

“Semmibe se kerül, de sokat ad.

Gazdagabbá teszi azokat, akik kapják, és mégsem juttatja koldusbotra azokat, akik adják.

Egy pillanatig él csak, de az emléke örökké megmarad.

Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle, és senki sem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tőle.

Nyugalom a megfáradtnak, napfény a csüggedőnek, világosság a szomorkodónak, és a természet legjobb orvossága a bajok ellen.

Mégsem lehet megvenni, elkérni, kölcsönadni vagy ellopni, mert nem áru, csak önként lehet adni.….

Mert senkinek sincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak, aki maga már nem tud mosolyogni!"


Lássuk az "adminisztratív" részt :-)
1. Tedd ki a díjat a blogodra.
2. Linkeld ki azt, akitől kaptad.
3. Nevezz meg legalább 3 blogot.
4. Hagyj üzenetet a díjazottaknak a díjukról.




Mert a legalább 3 = több, mint 3 :-)) Sorrend nem mérvadó!!!


Idézet


Update: Garffyká-tól is megkaptam, köszönöm szépen! Nem visszaadta, hanem engem is megajándékozott vele :-)

Szalonnasütés

Egyik hétköznap kinéztünk egy alkalmas estét, amikor se szélvihar nem tombolt, se özönvíz-szerű esőzés nem volt, és szalonnasütéshez cihelődtünk.

Friss házikenyér, füstölt szalonna. Házi kolbász. Lilahagyma és paradicsom. Zuram remek tüzet rakott, jól megcsurgattuk a kenyereket, utána meg jól bepakoltuk a hasunkba :-) Forgolódtunk is a sok hagyma miatt éjszaka :-D

Ránk esteledett, s mi csak ültünk a pislákoló parázs mellett. Felkelt a hold, vékony felhőtakaróba burkolózva. Langyos este volt. Zuram elővette a gitárját, és halkan pengetett a tűz mellett...

Egyszer már említettem, hogy mi kétlaki életet élünk. Ősszel-télen a negyedik emeleten, tavasszal-nyáron a folyóparti kis faházunkban. Mintha az egész nyár egy hosszú nyaralás lenne!

Csak kérdezem, mert valóban érdekel! Az, hogy szalonnát sütünk hétköznap este, hogy rendszeresen kint étkezünk a teraszon, vagy csak üldögélünk este kinn a levegőn, csak nekünk, városi gyerekeknek ekkora szenzáció?

Vajon akkor is így viselkednénk, ha kertes házban laknánk? Úgy tapasztalom, hogy mások nem igazán. Hiába a kertes ház, sosem használják a teraszt. Se kajálásra, se nagyon kiülésre, dumálásra. Eszükbe sem jut hétköznap este tüzet gyújtani, sütögetni vagy csak ülni mellette, együtt lenni.

Fura. Nem tudom, hogy élnénk, ha kertes házban laknánk. Hisz itt is csak a hétköznapjainkat éljük! Ugyanúgy járunk dolgozni, bevásárolni, főzni kell, mosni kell, vasalni, stb. Mégis más. Sokkal jobb :-)



2009. július 9., csütörtök

Kedvenc növényeim



Belly és Kata érdeklődött kedvesen top 10 növényem felől, vajon miket szeretek?

Keverni fogom az ehetőt és a nem ehetőt :-)

1. A nyár összes gyümölcse! Málna. Barackok. Dinnyék. Pöszméte. Cseresznye. Meggy. Eper. Ezeket kétpofára tudom nyomni...


Kép innen

2. Fokhagyma. Legszívesebben mindenbe raknék belőle! Oké, sütibe nem :-) Ahogy Kata a piruló gyömbér illatától, én a fokhagyma aromájától vagyok teljesen kész.

3. Vöröshagyma, lilahagyma - abszolút nélkülözhetetlenek!

4. Kakukkfű. Szerelmetes fűszernövényem, imádom az ízét, illatát!
5. Orgona. Egyszerűen elbódít az illata. Májusban, mikor virágzik, mamiéknál beletemetem az arcom a hatalmas bokrukba, és képes vagyok percekig ott állni és inhalálni :-)




Kép innen


6. Jácint. Hasonlóan az orgonához, mind a külalakja - törékeny csengettyűk - mind az illata elbűvöl.

7. Dió, mogyoró, mandula - akár sütibe, akár csak úgy elropogtatni pár szemet belőle.

8. Tavasszal a virágzó fák - mint a díszbe öltözött menyasszonyok, gyönyörűek!

9. Kávé - jegeskávé, forró tejeskávé, vagy kávés süti, mindegy.

10. Kakaó - mint csokoholista :-D - hogy Csengétől idézzek!




Kép innen



Ez a kép pedig egy kis ráadás, tegnap este fényképeztem a kertben. Az almafán, két összeérő gyümölcs védő kelyhében kikelt 3 katicatestvér :-) Ott kucorognak egymás mellett szorosan :-)



Akiktől én szeretném tudni: Trinity, Garffyka, Csenge, DebiGabi, Maimoni.

2009. július 6., hétfő

Rómeó és Júlia

Zuram kapott két tiszteletjegyet a Rómeó és Júlia vasárnapi előadására. Rólunk érdemes tudni, hogy hamarabb megyünk el egy zúzós-csörömpölős koncertre, ahol csuromvizesre ugráljuk magunkat s harsogjuk rekedtté a torkunkat :-) Zuram izgult is, nehogy csalódás legyen, jaj biztos el akarunk menni? Első kérdése: ebben lesz próza is ugye? Nem fognak végig énekelni?

Hát kérem, a darab egy mestermű! Modern feldolgozása a klasszikusnak, tökéletesen megtartva az eredeti cselekményt - mai környezetben. Látványos díszletek, látványos jelmezek, látványos tánckar. A zenéje egyszerűen lenyűgöző, sodró, pörgő, lendületes.

A szereposztás parádés volt. A színészek énekhangja, arcjátéka, odaadása, teljes átélése átütő sikerű volt. Konkrétan a darab végén a lelkes közönség kis híján szétszedte a színházat, szűnni nem akaró vastapssal fejezve ki elismerését.

Itt szeretném kifejezni mély irigységemet Budapest és környékieknek, hogy a kultúra ennyire elérhető közelségben van hozzájuk! Csak gondolnak egyet, s lehet is jegyet foglalni. Nekünk ez 12 órás program volt :-) De nagyon megérte!!! Ha lehetőség nyílik, azoknak is, akik idegenkednek a musical világától - ezt a darabot ki ne hagyják!



Operett Színház műsorterve

2009. július 3., péntek

Díjat kaptam :-)

Egy csésze rózsát :-) Trinitytől, Katától, Jutkától és Szepykétől - nagyon köszönöm Nekik!!! Apróság, és mégis mennyire jólesik :-)

A díjat a szabályok szerint körbeadjuk egymásnak, virtuálisan megszorítva a másik kezét!



A szabályok:

  • Tedd ki a díjat a blogodba
  • Linkeld be azt, akitől kaptad a díjat
  • Jelölj meg legalább 7 blogot
  • Hagyj üzenetet a díjazottjaidnál

A akiknek én továbbadom - ha megkapták már, ha nem :-)

2009. június 26., péntek

6 semmiség

Trinity, Szepyke és Fahéj és Feta hívott játszani, áruljak el 6 lényegtelen dolgot magamról.

Hát tessék :-)


1. Szemüveges vagyok. Ráadásul nem is egyformán gyenge a két szemem. Az előírt távolságból a jobb szememmel csak a táblát látom, hogy ott van a falon és hogy fekete-fehér, de az óriási 72-es számot a legtetején már nem :-) A szemüveget viszont szeretem hordani, semmi pénzért nem használnék kontaktlencsét.

2. Iszonyodom a békáktól. Annál gusztustalanabb valamit el sem tudok képzelni (nem is akarok elképzelni!). Rusnya, varangyos - nem tudom szavakba önteni az undoromat...

3. Megőrjít a pontatlanság. Mindig nagyon pontos vagyok, sosem váratok senkit - és ezt másoktól is elvárom. 10 perc még elmegy, de volt már, hogy egy órát is várnom kellett... A guta ütögetett. Sőt, ilyenkor hangot is adok a nemtetszésemnek :-) Egy dolog van, amit nem lehet visszaadni, és ez az idő.

4. A bal lábamon volt egy tenyérnyi anyajegy, igen ronda volt, feltűnő, szembeszökő. Elég gátlásos is voltam miatta gyerekként/kamaszként, egy strand, egy tesióra kész trauma volt, mindig rejtegettem, annyira szégyelltem. Aztán ez átcsapott oda, hogy direkt mutogattam, és szórakoztam az emberek elszörnyedésén. 18 éves koromban meglátta egy bőrgyógyász (addig is látta másik, de az nem foglalkozott vele), közölte velem, hogy ez egy időzített bomba, el kell távolítani. Megfente a szikéjét, és négyszeri nekifutásra (értsd: 4 műtét) leszedte. Arasznyi heg van a helyén, és a műtétről fázisfotók is készültek, amik ha minden igaz, szerepelnek a bőrgyógyászati orvosi tankönyvekben :-)) Igazi kuriózum volt :-)

5. Félek a jégen, a jeges úton. A lábműtéteim után bottal jártam, fáslival volt lemerevítve a lábam, nehogy behajlítsam és szétszakadjon a varrat - s volt egy téli menet is. Bottal araszoltam a jéggel borított járdán, és vert a víz, mikor csúszok el és reped szanaszéjjel a lábam...

6. Érzékeny vagyok a tejre folyékony állapotban. Sütiben, krémben, vagy bárhogy máshogy feldolgozva nem okoz gondot, s kb. 2 dl-ig vagyok kalibrálva. Ez a kedves dolog derült égből villámcsapásként jött felnőtt koromban, egyik napról a másikra - egy siklósi kirándulás kellős közepén csapott le rám... Nem részletezném :-)

Nem baj, ha nem adom tovább? Akinek inge, kérem vegye magára, de mire idejutottam, hogy megírom, már szépen körbejárt a játék :-)

2009. április 3., péntek

Méz, a csodafegyver

Ma kaptam e-mail-ben, közkinccsé teszem!


A méz igazi kincsestár: különleges tápanyagokat tartalmaz, rengeteg dolgot orvosol, és még a szépségápolásban is hasznát vehetjük - eláruljuk, mindezt hogyan használhatod ki magad is.





Hogyan gyógyíts a mézzel?

  • Égési sérülések - Kend be bőségesen mézzel a megégett bőrfelületet. Lehűti,nyugtatja, és gyors gyógyulást eredményez sebesedés nélkül. A baktériumok képtelenek élni a mézben.
  • Álmatlanság - Egy szűk evőkanálnyi méz egy bögre meleg tejben elkeverve csodákat tesz, igazi nyugtató.
  • Hiperaktivitás - Mindenben helyettesítsd a cukrot mézzel. A finomított cukor teljesen felpörgeti a szervezetet, megfosztja az idegrendszert a vitaminoktól, és akár viselkedési zavarokat is okoz, viszont tápértéke egyáltalán nincs.
  • Ágybavizelés - Egy teáskanálnyi méz lefekvés előtt segít a víz visszatartásban, és nyugtatólag hat a félelmekkel szemben.
  • Orrdugulás - Egy szűk evőkanál mézet oldj fel egy kisebb lábos vízben, és inhalálj vele törölköző alatt. Nagyon hatékony!
  • Kimerültség - Az ókori görög sportolók is mézet fogyasztottak az állóképességük javítására versenyek előtt, és a regenerálódásra versenyzés után. Oldj fel egy rész mézet négy rész vízben, majd tartsd a hűtőben, és abból kortyolgass egy-egy kanálnyit.


  • Mélytisztító arcra - Keverj el egy rész mézet egy rész zabliszttel, és kend fel az arcodra. Hagyd hatni fél órát, majd mosd le. Pattanásos bőrrel csodát tesz.
  • Hajkondicionáló - Keverj el egy rész mézet egy rész olívaolajjal, dörzsöld be a hajba, majd csavard meleg törölközőbe. Hagyd rajta legalább tíz percig, és öblítsd ki. Nagyon jót tesz a fejbőrnek is, fényes, rugalmas lesz tőle a hajad.
  • Ízületi gyulladás - Keverj el egy rész mézet egy rész almaecettel, majd hígítsd fel vízzel ízlés szerint. Javítja az emésztést, és a fogyást is segíti.
  • Torokfájás - Egy teáskanál mézet olvassz meg a szádban, majd csurgasd le a torkodon. Enyhíti a gyulladást.

  • Stressz - A vízben feloldott méz stabilizáló hatással bír, kiegyenlíti a lenteket és a fenteket. Egy rész mézet oldj fel négy rész vízben.
  • Tartósítószer - Ha cukor helyett mézet használsz a süteményekben, tovább maradnak frissek. A recept folyadéktartalmát csökkentsd egyötödével, hogy a méz mennyiségét kompenzáld.
  • Babáknak - Egy éves kor felett keverd az ételébe, esetleg az italába: négy teáskanállal adj egy üveghez. Minél "darabosabb" a mozgása, annál több mézet érdemes adni a babának. Amikor jön a foga, bedörzsölheted az ínyét tiszta mézzel, ez nyugtatja és helyi érzéstelenítő hatása is van.
  • Csontritkulás - A kutatások szerint napi egy teáskanál méz segíti a kalcium felszívódását, így megelőzi a csontritkulást. 50 felett mindenkinek hasznos lenne naponta mézet fogyasztania.
  • Migrén - Egy evőkanálnyi mézet oldj fel fél pohár meleg vízben. Apránként kortyolgasd el, amikor épp rád törne a migrén, és ha szükséges, ismételd meg 20 perccel később.
  • Szemgyulladás - Egy rész mézet oldj fel egy rész meleg vízben. Amikor kihűlt, ezzel borogasd a szemed.
  • Hosszú élet - Érdekes tény, hogy a méhészek között fordult elő a legkevesebb rákos és ízületi gyulladásos megbetegedés az összes szakma közül az egész világon. A rendszeres mézfogyasztók pedig a leghosszabb életű emberek közé tartoznak.
  • Köhögés elleni szirup mézből - Alaposan keverj össze 15 dkg mézet, 5 dkg glicerint és két citrom levét. Tedd kisebb üvegekbe, zárd le, és használd szükség szerint.


Képek innen