2013. december 1., vasárnap
Gasztroajándékok advent első vasárnapjára
2012. december 2., vasárnap
Kifőztük Karácsony - adománygyűjtő akció a Gyulai Gyermekkórház javára!
Egy jótékonysági akcióra szeretném a figyelmeteket felhívni!
Karácsony. Fenyőfa, narancsillat, sütemények az asztalon, masnis ajándékdobozok. Az otthon melege.
esett, ahol jelenleg 67 ágyon kell ellátniuk a kis betegeket a következő részlegekre tagoltan:
- Patológiás újszülött részleg
- Újszülött-intenzív részleg (PIC) a gyermekintenzív részleggel funkcionális egységben
- Csecsemő- és kisded részleg
- Gyermek- és ifjúsági részleg
- Gyermekfertőző részleg
Az osztályvezető főorvos és a főnővér elmondása szerint szó szerint mindennek örülnének!
Az adománygyűjtő kampány advent időszakában, egészen karácsonyig tart.
Kérlek benneteket, kedves Olvasóim, lehetőségeitekhez mérten segítsetek boldogabbá tenni a gyerekek karácsonyát.
2012. március 6., kedd
Ajándék + egy díj
1./ Linkeld be annak a blogját, akitől kaptad.
2./ Tedd ki a blogra
3./ Jelölj meg 5 kétszáznál kevesebb követővel rendelkező bloggert, akiknek szívesen tovább adod ezt a díjat.
4./ Írj egy-egy kommentet az 5 díjazottnak, hogy tudjanak arról, díjat kaptak.
2012. január 1., vasárnap
Legyen Ön is milliomos! - eredményhirdetés!
A nyertes neve: @andre@
A nyertes neve: Maimoni
2011. december 6., kedd
Hókifli
Az az igazi, amire mindenki úgy emlékszik, hogy "ilyet sütött a nagymama karácsonykor"!
- 25 dkg zsír (!!)
- 2 dkg élesztő
- 50 dkg liszt
- 1,5 dl tejföl
- csipet só
- kevés porcukor
- A töltéshez: sütésálló (házi) lekvár, diókrém, mákkrém, gesztenyepüré...
A hempergetéshez:
- kb. 20-25 dkg porcukor
- 2-3 cs. vaníliás cukor
A zsírt nagyon habosra kavarjuk ki, szerintem a legjobb robotgéppel - kb. így nézzen ki:
Hozzákeverjük a lisztet, sót, cukrot, a tejfölt, belemorzsoljuk az élesztőt, és rugalmas, könnyű tésztává gyúrjuk. Egy éjszakára hűtőbe tesszük.
Felhasználás előtt egy órával kivesszük a hűtőből, hogy kissé "magához térjen" a tészta.
Lisztezett munkalapon kb. 2-3 mm vastagságúra nyújtjuk, és négyzetekre vágjuk. A négyzetek közepébe halmozunk 1-1 teáskanálnyit a töltelékünkből, átlósan háromszög alakúra hajtjuk. Széleit kissé összecsipkedjük, majd kifli formára igazítjuk a háromszöget - gyakorlatilag félbehajtjuk, és ívben meghajlítjuk.
Sütőpapírral borított tepsire ültetjük a kis kifliket, és 180 fokos sütőben addig sütjük, míg kissé színesedni kezdenek. Azon forrón meghempergetjük a vaníliás porcukorban. Óvatosan, mert meglehetősen törékenyek és forrók!
Tálcára rakjuk őket hűlni, majd hűlés után jól záródó fémdobozban tároljuk.
2011. november 27., vasárnap
Gasztroajándékok karácsonyra
16 likőr segítségével nézhettünk közösen a pohár fenekére... LINK
40 fűszer, fűszerkeverék, lekvár varázsolta ízesebbé ételeinket... LINK
16 egyéb kategóriába sorolt húskészítmény, fürdősó, főzőcsomag... LINK
113 édesség - mézeskalács, bonbon, habcsók, trüffel, keksz... három összefoglalóban
2010. június 4., péntek
Itt járt a postás...
Képzeljétek, ez egy gyűrű! Gyűrűs kekszeket fogok sütni :-)
Felhőlány, nagyon szépen köszönöm - gyönyörű!!!
2010. február 25., csütörtök
Az életem része :-)
Lakat ne legyen a számon, továbbadnám szeretettel a díjat a következő kedves bloggereknek:
2010. január 5., kedd
Angyalkajárásról
A düh után pedig nagyon szomorú lettem, mert a Barátaim szerettek volna meglepetést szerezni nekem.
Végül a helyére került a világ :-)) Keveredés ide, kavarodás oda - célba értek az ajándékok!
Max-tól kaptam egy kis képet... A képen Ákos és az ő becses keze írása... Mikor megláttam, először valószínűleg felettébb idióta arcot vághattam, tipikusan a szó bennszakad esete volt. Csak remegett a kezem és nagyon szaporán vert a szívem - így aztán gyorsan a szívemre is szorítottam a képet, nehogy kiugorjon a helyéről :-) A szívem :-))
Aki ismer, tudja, mennyire imádom a pasast... Ettől tényleg majdnem hanyatt vágtam magam :-) Max, köszönöm!!!
A másik angyalkám csomag formájában érkezett - Garffyka barátnőmtől :-) A csomag tetején egy képeslap, rajta szavak, melyektől majdnem bőgtem. De csak majdnem, mert Garffyka nem csomagolt mellé zsebkendőt :-) Egy gyönyörű hópihe - megírókázott keksz formájában, s két befőttes üveg. Az egyikben narancsos döbleclekvár, a másikban rumos gesztenyebefőtt!
Garffykám, köszönöm! Amint felbontjuk, referálok róla! Mint a fantasztikus szilvalekvárról :-)
S természetesen rengeteg sorry a Magyar Posta Zrt-től :-)
2009. december 27., vasárnap
Blogszületésnap!
Ezt a blogot kaptam ajándékba, a következő ajánlással: mert megérdemled :-)
Így lettem kényszerített blogger :-DD
Induljon a második felvonás!
2009. december 24., csütörtök
Angyalkám :-)
A dundi csomagolás az alábbit rejtette:
Egy angyalkát, amin még töröm a fejemet, vajon Szepy-t ábrázolja-e vagy pedig engem :-DDD
Egy gyűrűs mappát, ne kelljen a gép és a tűzhely között nyargalásznom, hanem a kedvenc recept épp kézközelben legyen!
Egy kedves karácsonyi lapot, teleírva lendületes betűkkel, csupa jókívánsággal.
Végül egy nyaklánc pottyant ki, rajta medállal. Pár másodpercig csak néztem a medált, mit ábrázol, majd amikor az agyam értelmezte a látottakat, így szóltam: aaaaaaaaaaaaaaaaaaahhhhhhhhhh... Nos, a medál egy hófehér kezet ábrázol, mely egy piros almát tart...
Segítek :-) Az Alkonyat c. könyv borítóján szerepel ez a kép, melyet én szinte vallásos hevülettel imádok, és úgy terjesztem magam körül, mint az igét :-)))
2009. december 11., péntek
Vanília - nálam is :-)
Megérkezett! Tegnap! A Szepy által elindított lavina, láncreakció, maghasadás - minek nevezzem? - a végéhez ért, a küldemény a rendeltetési helyén van: nálam (illetve sok más emberkénél).
Izgatottan vártam. Egyre olvastam Szepy írásait, hogy mekkora izgalmat váltott ki belőle, amikor ő megkapta, aztán amikor szétadagolta, s közben majd' szétvetette az adrenalin.
Tegnap én is megértettem, pontosan megértettem, miről beszélt :-)) Átvettem, és rögtön kalapálni kezdett a szívem és remegett a kezem... Egy kicsi illatos csomagtól... Már a borítékot megfogva, de fel nem bontva érzett az átható illat! Kinyitottam, és felsikítottam, mint egy idióta. Egy marék vaníliától!! Ki érti ezt?!
Egész nap a vanília illatában ültem, és mélyen letüdőzve inhaláltam vele. Szédületes!
Egyes szálak már alkoholos fürdőben lubickolnak, gasztroajándék képében megérkezve majd a címzetteknek! A többi sorsán pedig szaporán töröm a fejemet.
VKF után :-)
Andi ötlete már akkor annyira megtetszett, hogy biztos voltam benne: ezt elkészítem!
A tészta is kölcsönötlet: mind Palócprovence, mind Szepyke is istenítette ezt a rögtön puha mézeskalácsot - így idén ezt gyúrtam be. Teljes adagot, melyből az egyik felét a zacskóban az üvegképpel együtt elajándékoztam, a másikat pedig nemes egyszerűséggel megsütöttem itthon :-)
Köszönöm az ötletet :-) Azért elég vicces volt üvegfestékes tubussal írni... Kihívás volt, no!
Itt pedig a kisült kalácsok! Tényleg puhák!!! Egyelőre díszítés nélkül, s így is nagyon-nagyon finom! Bevallom, számomra csak látni jó a cukormáz cirkalmakat - egyrészt én képtelen vagyok rá, másrészt nem szeretem, ha ropog-korcog a fogam alatt. Maradnak a pucér kalácsok :-) Végső esetben némi csokival teszek egy bátortalan próbát :-D
2009. november 27., péntek
VKF!XXX/1. - Narancsos karamellszirup
Ajándék, mellyel igazán élvezet egy közös kávézás vagy teázás!
Narancsos karamellszirup
Hozzávalók:
- 50 dkg cukor
- 5 dl 100%-os narancslé
- tetszés szerint fahéj, szegfűszeg...
Hozzáadjuk a narancslét. Sistereg, köpköd, mocorog, és az eddig folyékony karamellünk összeugrik egy kőkemény labdává. Ijesztő!
Semmi pánik, szépen felmelegszik a narancslé, beleolvad a karamellgolyó. Ha felolvadt, beledobjuk a fűszer(eke)t, s kevergetve lassú forrásban tartjuk addig, míg érezhetően sűrűsödik, sziruposodik.
Kihalásszuk belőle a fűszert, lehűtjük a szirupot, majd csinos üvegekbe töltjük. Feldíszítjük, és szeretettel elajándékozzuk :-)
Ötlet: Nők Lapja Konyha 2009/11
2009. november 14., szombat
Narancsos marcipánbonbon
Vállalom! Kb. 2 napig tartottam magam, aztán hozzáfogtam ehhez a marcipános-kandírozott narancshéjas bonbonhoz. Mindkét alapanyag adott volt itthon, még Fürstenfeldből!
Azt hiszem, Zuram még nem evett marcipánt, pláne nem így töményen. Ezt meg átszellemülten majszolta rém elégedetten :-DD Kell még egyéb? Hajrá bonbonok!!!
Narancsos marcipánbonbon
Hozzávalók:
- 20 dkg marcipán
- 5 dkg kandírozott narancshéj
- esetleg 2 cl rum, elhagyható
- 15 dkg étcsokoládé
- 2 ek. olaj
A narancshéjat felaprózzuk.
A marcipánt átgyúrjuk, ha nagyon száraznak, törékenynek találjuk, lazítsuk némi alkohollal egész nyugodtan :-) Beledolgozzuk a narancshéjat.
Sütőpapíron 5 mm vastagságúra nyújtjuk, és tetszőleges formákat szaggatunk ki belőle, vagy csak egyszerűen felkockázzuk. Ez utóbbi szavaztam: nincs szabáshulladék!
A csokit összetörjük, az olajjal mikróban 500 W-on 2-3 perc alatt felolvasztjuk. A marcipánkockákat megmártjuk a csokiban, majd kissé lecsurgatva sütőpapírral sorakoztatjuk. Tetejére még frissen hinthetünk további narancshéjat vagy egyéb díszt, szépen bele fog kötni!
A csoki megszilárdulásáig hűtőbe vagy jó hűvös helyre tesszük, utána maradék nélkül eltávolítható a sütőpapírról - körös-körül csokis bonbonokat kapva végeredményül!
Fémdobozba rétegezzük: egy réteg sütőpapír, 1 réteg bonbon. Úgy gondolom, hosszabb ideig is eláll, hisz semmi romlandó nincs benne!
Jaaaaaaaaj, nagyon finom!!!
2009. október 24., szombat
Ajándékot kaptam :-)
Sáfrány. Kicsit utánaolvastam, s most vigyázzállásban szalutálok a csipet fűszer felett. Lássuk a tudást:
"Amikor Zeusz Hérával tartotta menyegzőjét, sáfrány nőtt ágyuk körül, s még a főisten is megittasult az illattól. A régi rómaiak mondása, „dormivit in sacco croci” (sáfrányágyon aludt), annyit jelent, hogy valakin vidám önfeledtség lesz úrrá. A sáfrányt ma is sokan afrodiziákumként ismerik. Nagyobb dózis már bódulatot okoz, 20 gramm pedig halálos adag...
Valaha mi magyarok is nagy sáfránytermesztők és fogyasztók voltunk. Mátyás király környezetéről szólván Galeotto Marzio a legfontosabb fűszerek között említi a borssal és a gyömbérrel együtt. Még a XIX. század elején megjelent szakácskönyveinkben is magától értetődő hozzávaló, de idővel szinte teljesen eltűnt a látókörünkből. Új magyar szakácskönyv ritkán említi, s ha igen, főként a színét méltatja. Az a fáradt sárgás, rozsdaszínű fűszer, amit piacainkon kapni sáfrány néven, valójában sáfrányos szeklice (avagy pórsáfrány). Sok magyar nyelvű könyv és internetoldal sugallja azt, hogy a szeklice kiválóan alkalmas a sáfrány pótlására, hovatovább ugyanolyan jó.
Érdekes időket élünk, ha meggondoljuk, hogy a sáfrányhamisításért évszázadokon át a legkegyetlenebb büntetéseket szabták ki Európa-szerte: hol megégették, hol élve temették el a sáfrányhamisítót, kegyesebb esetben kiszúrták a szemét. Egyik áldozatnak sem jutott eszébe azzal védekezni, hogy „a szeklice ugyanolyan jó”. A kettő úgy viszonyul egymáshoz, mint egy kimustrált Wartburg a Rolls Royce-hoz.
A sáfrány az ókorban a fűszerek fűszere volt, az egyetlen, melynek egyszerre különleges aromája, illata és színe van, ezenkívül gyógyhatású (görcsoldásra és érzéstelenítésre javallották). Használták ruha-, haj- és arcfestésre, ételízesítésre, vallási szertartásokhoz.
A görögöknél csak istenek és hősök viselhettek sáfránnyal festett sárga ruhát, az egyiptomi Kleopátra aromaesszenciaként rituális fürdőzéseihez használta, hogy növelje csáberejét, a rómaiak szárnyast és angolnát fűszereztek vele, parfümöt készítettek belőle, Nagy Sándor kedvelte a sáfrányos bort. Előszeretettel használták költői eszköznek is: az Ezeregyéjszaka meséiben a sáfrány a csillagok és a Nap ragyogásával egyenértékű kifejezője a női szépségnek, akárcsak az aranypénz. A Római Birodalom bukásával aztán, mint annyi minden más, a sáfrány is eltűnt a legtöbb európai látóköréből.
Lila virágát a X. században az arabok hozták vissza az Ibériai-félszigetre, s olyan jól megtelepedett, hogy a sáfrányminőséget szabályozó nemzetközi szabvány értékeihez a legjobb La Mancha sáfrány szolgált etalonként. Ez az a bizonyos fennsík, Spanyolország szívében, ahonnan Don Quijote de La Mancha származik: itt termesztik ma a legjobb minőségű európai sáfrányt. Világviszonylatban Iránban terem a legtöbb, melynek egy része kiváló minőség. Igen jó a kasmíri is, de ebből nemigen jut külföldre.
A valódi sáfrány ritka és kényes kultúrnövény, amit csak mesterségesen lehet szaporítani, hagymagumóról. A lila virágban növő hosszú, vörös bibéket szedik le, majd szárítják meg. Egyetlen kilogramm szárított sáfrány kinyeréséhez legalább 150 ezer virágot kell végigjárni, a szálakat kézzel leszedni, ami durván 450 munkaóra per kiló, s még csak ezután következik a nagy körültekintést követelő feldolgozás. Egy kiló tehát joggal kerül (minősége szerint) 1200-6000 euróba.
Igen fontos, hogy légmenetesen zárva, sötétben tároljuk, mert könnyen kifakul, illetve megfogyatkozik az illóolaj-tartalma, vagyis elveszti legjobb tulajdonságait. Aki jó minőségű sáfrányt akar, az nem vásárolja por formában, inkább megbízható kereskedőhöz megy. Ilyen a párizsi Thiercelin cég (ld. 47. old.), melynek tulajdonosa személyesen jár Iránba, hogy ellenőrizze a termést. Ilyenkor üzletére Párizsban kiteszi a táblát: sáfrányszüret miatt zárva. A jó árunak intenzív, édeskés-kesernyés az illata, sötétvörös a színe, (minél sötétebb árnyalat, annál jobb), a magas illóolaj-tartalom miatt zsíros a tapintása, s a bibeszál alsó része nem világos (a sárgás bibetőnek nincs sem aromája, sem színező ereje, csak a súlyt növeli). A gondos nagykereskedő a szemlézett árut laboratóriumba is elküldi, ahol fotometriai vizsgálattal, ISO-szabvány szerint határozzák meg tíz legfontosabb minőségi mutatóját (a legfontosabb az aroma, a keserűíz-tartalom és a színező erő). Ha a sáfrány aromáját akarjuk érezni, akkor az ételkészítés legvégén adjuk az ételhez. Ha korábban adjuk hozzá, akkor erősebb lesz a sárga színhatás, viszont sok aromaanyag elillan.
Mediterrán vidékeken szívesen adják halakhoz (különösen vörös márnához), egyébként meg jó mindenféle világos húshoz, rizshez, krémekhez (ilyen például a crema catalana sáfrányos változata). Jól illik körtedesszertekhez, egy francia aromakutató szerint nagyon jól társul a gyömbérrel és az édesgyökérrel. (Eleink valamit tudhattak, mert régi szakácskönyveink tele vannak sáfrány-gyömbér kombinációval ízesített lévekkel.)
Európában (Spanyolországot kivéve) ritkább a használata, mint az arab és keleti konyhákon, de bizonyos dolgokhoz elengedhetetlen. Például a spanyol paellához, a marseilles-i bouillabaisse-hez vagy a milánói rizottóhoz."
A szemfesték is nagyon izgalmas! Körömlakkhoz hasonló aranyszínű üvegcsében finom por, mellyel "Seherezádé-szemet" lehet festeni :-)
Hátoldalán lévő szöveg alapján egy minőségi, válogatott alapanyagokból készült kozmetikum, melyet figyelem!: a szemek, szempillák védelmére, erősítésére, tisztántartására fejlesztettek ki. A hosszú pillák árnyékolják a szemet a Nap bántó sugarai elől, s természetesen megjelenésünket is nagy mértékben javítja :-)
Szempilláinknak száraznak és tisztának kell lennie. A kis tust ki kell húzni az üvegcséből, lerázni róla a fölösleges port, majd szempilláink közé szorítani, kvázi rá kell pislogni a rudacskára erősen. S lehet csábítani szaporán éjfekete pilláinkat rezegtetve :-)
2009. július 3., péntek
Díjat kaptam :-)
A díjat a szabályok szerint körbeadjuk egymásnak, virtuálisan megszorítva a másik kezét!
A szabályok:
- Tedd ki a díjat a blogodba
- Linkeld be azt, akitől kaptad a díjat
- Jelölj meg legalább 7 blogot
- Hagyj üzenetet a díjazottjaidnál
A akiknek én továbbadom - ha megkapták már, ha nem :-)
2009. június 11., csütörtök
Ország tortája
Egy ízorgia! Aszalt szilva szatmári szilvapálinkába áztatva. Aszalt szilva a tésztájába sütve. Csokoládékrém és marcipánkrém. Díszként légies tejszínhab és mandulapehely. Brutálisan tartalmas, tömény élvezet, súlyos pörölycsapás egy fogyókúrának, akár egy hetes szenvedést is keresztülhúz!
2009. május 27., szerda
Super Chef
Ilyen csodagyártó Ancsi is, már többször említettem, hogy a kilókért majd számolunk! Szélvészként pörög a konyhában, és hihetetlen dolgok perdülnek elő hol a sütőjéből, hol a fazekából, hol a vadiúj fagyigépéből, hogy kész bűnbeesés Nála nézelődni :-)) Ancsikám, köszönöm!
Wise Lady: nagyon szeretem, hogy abszolút nem bonyolítja a dolgokat, lényegretörően ír, csodafinom ételeket, süteményeket alkot, s mindig tud valami apró trükköt előhúzni.
2009. március 31., kedd
Medvehagyma ajándékba
Kivéve, ha az ember gyereke az Alföld tenger sík vidékén lakik! S itt jönnek az önzetlen barátok, akik füle és szíve érzékeny a sóhajokra!
A második csomag Garffykától ma érkezett - a munkahelyemre, hisz javarészt úgyis ott vagyok, napközben bárki számára elérhető közelségben (a postás úgyis napközben jár). A portás néni felszólt telefonon, hogy csomagom érkezett. Voltak már róla előzetes morzsáim, hogy meglepetés vár, leszaladtam. Mikor a portás néni látta, hogy a csomagot - ismételten - vigyorogva megszaglászom, megkérdezte, ugyan mi van benne? Medvehagyma, válaszoltam, szagold csak meg, olyan, mint a fokhagyma! Friss fűszernövény. Erre ő: jaaaaaaaaaj, én meg azt hittem, a postásnak volt ilyen vad szaga :-DD