Már 7. fordulójánál jár a Blogkóstoló, melynek most Vikvi a háziasszonya.
Szuper játék, aki eddig nem vett benne részt, csatlakozzon a következőhöz, mert remek lehetőség, hogy igazán elmélyüljünk a nekünk sorsolt bloggertársunk munkásságában :-)
Szuper játék, aki eddig nem vett benne részt, csatlakozzon a következőhöz, mert remek lehetőség, hogy igazán elmélyüljünk a nekünk sorsolt bloggertársunk munkásságában :-)
Játszótársnak most Mézeskalácsot kaptam, nagyon örültem! Az a rengeteg finomság, ami nála található... Nagyon nehezen tudtam választani, de egy recepthez minduntalan visszatértem a gyönyörű fotó miatt (is), ez pedig a linzer volt.
Egyszerű 1-2-3 tészta: 1 rész cukor, 2 rész zsiradék, 3 rész liszt. Réges-régen Mamával sütöttünk ilyet, összeragasztós linzernek hívtuk, hisz a két süteménydarabot tényleg "összeragasztjuk" a lekvárral :-) Nálunk sosem hiányozhatott a tetejéről a dió.
Odáig és vissza voltunk tőle :-)
"Összeragasztós" linzer
Hozzávalók kb. a képen látható mennyiséghez:
- 10 dkg (por)cukor
- 20 dkg vaj/zsír
- 30 dkg liszt
- 1 tojás sárgája
- 1 tk. vaníliakivonat/1 cs. vaníliás cukor
- csipet só
A töltéshez:
- (házi) baracklekvár
A tetejére:
- 1 tojás fehérje
- 1 marék dió
- 1 tk. cukor
A hideg! vajat gyors mozdulatokkal elmorzsoljuk a lisztben. Én késes betétű robotgéppel szoktam: belekockázom a vajat, rá a liszt, s pár pillanat alatt morzsásra pörgeti. Ha nincs, reszeljük le durvára a vajat, így megkönnyítjük a munkát.
A lisztes-vajas morzsához adjuk a cukrot, csipet sót, vaníliát és a tojássárgáját, majd összegyúrjuk a tésztát. Lehet, hogy elsőre keménynek tűnik, de ne adjunk hozzá semmit: össze fog állni!
A kész tésztát 2-3 órára, de akár egész éjszakára is hűtőbe tesszük folpackba csomagolva.
Nyújtás előtt vegyük ki kb. fél órával hamarabb, hogy a vaj kissé lágyuljon, máskülönben nyújthatatlan, törékeny lesz a tészta.
Lisztezett munkalapon nyújtsuk ki 3 mm vastagságúra, majd lisztbe mártott szaggatóval szúrjunk ki egyenlő számú "teli" és "lyukas" korongot. A leeső részeket újra összegyúrjuk, nyújtjuk, szaggatjuk, míg tart a tésztából.
Sütőpapírral borított tepsire ültetjük a korongokat.
A diót durvára vágjuk, összekeverjük a cukorral.
A "lyukas" korongokat megkenjük tojásfehérjével, majd lekent felével lefelé egy pillanatra belemártjuk a cukros dióba.
180 fokra melegített sütőben 10-12 percig sütjük, akkor jó, ha picit már színes az alja.
Kihűlés után 1-1 teáskanálnyi baracklekvár teszünk a "teli" korongra, majd egy "lyukassal" összepárosítjuk.
Tároljuk fémdobozban, s bátran többszörözzük az adagot, mert egyrészt eláll, másrészt ellenállhatatlan :-)