Mióta először sikerült normális gombóctésztát készítenem - mindegy, milyen a krumpli, de csak óvatosan a liszttel - van egy évben kétszer: barackszezonban, és ilyenkor ősszel a klasszikus szilvás. A sima fahéjas-cukros töltelék helyett marcipánt használtam, és ezzel a gombóc ugrott egy minőségi osztályt: az együnk a bableves után valamit egyszerű, de népszerű kategóriájából hirtelen menő desszertté lépett elő. Ha kapok még ilyen aprószemű szilvát a piacon, biztos lesz idén még egyszer, olyan sikere volt. Teljesen átjött a marcipán íze, a szokásosnál jóval kevesebb fahéjas cukorból enyhén a fahéjas íz - csak arra kell vigyázni, hogy a krumplis tészta megmaradjon háttérzenésznek, ne fojtsa el a szilva-marcipán-fahéj szuper kombinációját.
1 kg főtt krumpli
kb.20- 25 dkg liszt a tésztához és kevés a gombócozáshoz
1 tojás
só
5 dkg vaj
10 dkg zsemlemorzsa
25 kicsi szilva
2 ek cukor
2 tk fahéj
kb.15 dkg marcipán
A krumplit sós vízben megfőztem, áttörtem és langyosra hűtöttem.
Összedolgoztam a tojással és a liszttel. A lágy, ragadós tésztát jól
kilisztezett munkalapon hengerré formáltam és késsel 25 részre
osztottam. A kimagozott, kicsi, egész szilvákba egy-egy darab marcipánt tettem, megszórtam a fahéjas cukorral is, és lisztes kézzel a tésztába csomagolgattam őket. Forrásban
lévő vízben, óvatosan megkeverve a felszínre emelkedéstől további kb. 3
percig főztem a gombócokat.
A legnagyobb teflonserpenyőmben vajon, folyton kevergetve kicsit megfuttattam a zsemlemorzsát, belepakoltam a gombócokat és gyengéden rázogatva-forgatva bevontam őket az aranyló morzsával.
A legnagyobb teflonserpenyőmben vajon, folyton kevergetve kicsit megfuttattam a zsemlemorzsát, belepakoltam a gombócokat és gyengéden rázogatva-forgatva bevontam őket az aranyló morzsával.