A következő címkéjű bejegyzések mutatása: konyak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: konyak. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 10., kedd

Konyakos-körtés süti



Az nem baj, ha mindjárt eperszezon van, mert ezt a sütit már a fejembe vettem vagy két hónapja, és csak a megvalósításra vártam. Amikor van értő közönség,  ne tologassák cukifalat kis gyerekkezek a tányér szélére, előadva, hogy teljesenjóllaktamésesetlegbrownietmikorsütszmáranya. És még mindig sajnálom a körtéket, mert olyan árván kucorognak mindig az összes gyümölcsstandon. 

Hozzávalók:

8 dkg vaj
8 dkg cukor
1 tojás
12 dkg liszt
1,5 teáskanál sütőpor
3 dkg kakaó
0,5 dl tej
0,5 dl konyak

3 kisebb, kemény  körte



A lisztet, sütőport és a kakaót összekevertem, átszitáltam. (Ez utóbbi nem megúszható, lazítja a tésztát.) A vajat habosra kevertem a cukorral, majd belekevertem az egész tojást, hozzákevertem a lisztes keveréket,  a végén tejjel és a konyakkal lazítottam. Sütőpapírral bélelt 18 cm-es dobozformába kanalaztam, és szépen a masszába állítottam (bele is nyomtam) a megmosott, leszárított körtéket.
200 fokra előmelegített sütőbe raktam, 5 perc után 180 fokra állítottam, majd 15 perc után a körték tetejére raktam egy alufóliát is. Összesen 35 perc sütés kellett ahhoz, hogy a sűrű, vajas-csokis tészta átsüljön.

Tejszínhabbal majdnem tökéletes volt, legközelebb mascarpone lesz mellette.

Legjobb a tálalás előtti este sütni, mert a picit átsülő körtékből kijövő lé szép egyenletesen beszívódik mindenütt a süteménybe.




2008. január 22., kedd

Francia hagymaleves


Hát igen, francia hagymaleves az sokféle van. Ahogy láttam, ebből a francia parasztételből mindenkinek megvan a maga verziója. Liszttel pirítva, turmixolva, szinte krémlevesnek, fűszerezve így-úgy-amúgy. Én már hosszú évek óta ragaszkodom ehhez a változathoz, jól bevált, könnyen elkészíthető -egyedényes -, kevés hozzávalóból egyszerűen jóízű lesz. Nyilván van valami gyógyhatása is, bár szerintem ahhoz a vöröshagyma héját is bele kellene tenni a levesbe, de ilyenkor- amikor eldugult orrunkkal megvannak hozzá a tökéletes nazális hangzók is, ha már franciát eszünk - a puszta forró leves önmagában elixír.


Hozzávalók (3 személyre) :


3 nagy fej vöröshagyma
5 dkg vaj
1 liter csirkehúsleves (vagy kockából)
0,5 dl konyak vagy 1 dl fehérbor

bors
pirított kenyérszeletek
10 dkg reszelnivaló sajt


A megpucolt hagymákat félbevágtam és a legélesebb késemmel a lehető legvékonyabb fél-karikákra szeleteltem. (Szuper-konyhagép vagy TVshopos szeletelő -tulajdonosok ezt megoldják nyilván sírás nélkül.)
A felforrósított vajra dobtam a szeleteket és nem pirítottam meg(!), hanem csak átforgattam rajta,hozzáöntöttem a konyakot, aztán óvatosan sóztam (merthogy só a levesben is van), és lassú tűzön, lefedve, a konyakon és a saját levében puhára pároltam a hagymát. (Ez csak néhány perc, ha tényleg vékonyra sikerül felvágnunk) Ezután kapott jó sok frissen őrölt borsot, hozzáöntöttem a levest, összeforraltam és főztem együtt még tizenöt percig.
Klasszikusan most cseréptálba kéne tenni, alul a kenyérszeletekkel, tetejére sajtot szórva és be a sütőbe, de bevallom, én még sose fejeztem be így. Fejenként egy nagy kenyérszeletet mindkét oldalán megpirítok, azután ráolvasztom a sajtot is a kenyerekre, ez megy a tányérba, és erre jön a forró, illatos leves - ha gyerek nem eszik belőle, mehet bele a végén is egy kicsi alkohol.


Related Posts with Thumbnails