Sacher torta galaxy mirror mázzal

A Kicsi novemberi szülinapjára próbáltam ki ezt  fehércsoki alapú zselatinos-cukorszirupos mázat, és azonnal kitaláltuk, hogy ilyen szép elmosott háttér kell a hagyományos karácsonyi Sacher tortába, amit azután jól kigiccsesítünk még - például  a mindenféle 2D-s marcipánállatkákkal, amit a korábbi években már jól kielemeztem itt a december végi- január eleji bejegyzésekben. Amikor viszont kész lett a máz, a szokásos őrült ötletek helyett mindenki egyetértett abban, hogy kár lenne ezt a szép havas-felhős-eges hátteret napszemüveges rókákkal meg borzokkal dekorálni, így idén kifejezetten elegáns tortánk lett :). Mivel a múltkor a máz feleslegesen soknak bizonyult, most harmadoltam a mennyiségeket, és így is bőven elég volt, ezért ha már kép is van, és nincs műelemzés, legalább legyen egy pontos recept :). A Sacher torta is fenn van rég a blogon, és minden tökéletessége ellenére már változtattam picit rajta, na és a máz miatt most máshova került (belülre) a baracklekvár is. Na és mivel a mázhoz  elfelejtettem sűrített tejet venni, ezért itt is van egy kis módosítás, és működött.

Hozzávalók: ( 22-24 cm-es tortához)

- a mázhoz
4 gr zselatin
26 gr víz
70 gr cukorszirup (lásd lejjebb)
70 gr cukor
7g víz
30 gr cukrozott sűrített tej(tubusos) (én itt helyettesítettem! 20 gr tejszín 10 gr cukorral elkeverve)
80 gr fehércsoki

- a cukorsziruphoz:
 7 dkg cukor
30 gr víz
1 ml citromlé

A zselatint a 26 gr vízben megáztattam.
A cukorszirup összetevőit elkevertem, és addig forraltam, amíg a 110 fokot el nem érte, majd lehúztam a tűzről.
A cukorszirupot, a cukrot és a 100gr vizet felforraltam ,addig, amíg a 103 fokot el nem érte. A tűzről lehúzva hozzáadtam a zselatint, a cukrozott tejet és az összetördelt fehércsokira öntöttem. 3 perc állás után botmixerrel simára kevertem. Egy nagy fémszitán átszűrtem, hogy teljesen sima legyen. 

Ezután a mázat nagyjából  elfeleztem, egyik fele maradt fehér, a másik feléből elvettem keveset,amit icipici ételfestékkel világoskékre színeztem A nagyobbik részét több festékkel sötétebb kékre (Ha van fekete ételfestékünk, akkor azzal lehet a sötét  színt erősíteni, nagyon csak a kékkel nem jó felhígítani a mázat, hiszen meg kell dermednie. )

A Sacher tortát úgy csináltam,mint itt - de csak 22cm-es formába töltöttem, így magasabb lett viszont a sütési idő hosszabbodott, és a lisztből 2 dkg-ot holland kakaóra cseréltem. 

A piskótát ezután 3 lapba vágtam, jól megkentem finom házi barackdzsemmel, kívülről pedig nagyon vékonyan 5 dkg vajból és 3 dkg porcukorból készült vajkrémmel. Erre jöhet ugyanis csak a máz, különben egyrészt átütne a piskóta, másrészt be is szívná a máz egy részét. 

Ekkor be is kell hűteni egy negyed órácskára, addig készül a máz.

A máznak 35 fokosra kell hűlnie, ekkor tapad az alap vajkrémhez, de nem is olvasztja meg.

Először a fehér mázzal készültek a havas dombok, ezután a sötétkék máz közepébe csurgattam a világosabb kék nagy részét, éppcsak egyet belekevertem - így lett márványos hatású, mikor a tortára öntöttem.

Óvatosan egy nagyobb késsel is lehet húzni a mázat: gyorsan, és a felületet épp érintve - nem ettől lesz sima, magától, ez viszont erősíti a márványos hatást. A fehér részekre még utóbb csorgattam csíkokat a világoskék máz maradékából. Ami máz körben lefolyik, nyugodtan használható, ha gyorsan dolgozunk, és lehet még alakítani vele az összhatást.

Karácsonyi torták: Sacher műelemzés

Egy kis téli szünet után remélem minden visszatér itt a régi kerékvágásba, sőt, azt szeretném, hogy kicsit több poszt legyen majd, vagyis ne csak szimplán főzni jusson időm, hanem közben  kisérletezni is, többet  fotózni, na és aztán leírni is maradjon egy félórácska még éjfél előtt. Persze van még ezen kívül jópár kívánságom az új évre, és Nektek is pont azt kívánom, mint magamnak: hogy a kívánságok váljanak valóra.

Most a szokásos ünnepi torta/műelemzés posztok jönnek, szerintem én, mint egyszerű konyhai szakmunkás, továbbá az ennél sokkal  magasabbrendű munkát végző éteri alkotóművészek is igen kitettünk magunkért.

A művészi életmű meghatározó sarokkövévé vált a némileg anglomán karácsonyi rénszarvasos Sacher-performansz, ahol az évről-évre  ismétlődő motívum magában hordozta az oly nehezen elkerülhető, unalomba forduló, köldöknézegetős önismétlés veszélyét. Hogy lehet mégis megismételve meghaladni emblematikus művünket?- ez minden nagy művész korszakos dilemmája. A kérdésre sokan nem tudják a választ, de itt az alkotó kitört a csapdából. Hogy hogyan? Úgy, hogy állást foglalt a sok-sok évszázad alatt már százezerszer feltett másik kérdésben: mennyiben tükrözze egy műalkotás az aktualitást és  mennyiben reflektáljon a zsenit  körülvevő világ valós problémáira?

A képre pillantva - és ismerve az idei december klimatikus viszonyait - mindenki tudja az alkotó válaszát. 

A megújítva-megőrzés jegyében újra találkozhatunk a kompozícióban az ünnepkör-idegen nyúl figurájával, és újabb szereplők is feltűnnek a képen; a róka, mint tudjuk, az új bagoly, ráadásul a mű főtengelyébe került, a tekintetet vonzva, mintegy szembenézve a közönséggel, a katicabogárra hajazó teremtmény pedig talán a gyermekkorú közreműködőknek tett engedmény.

A kompozíció felsőrészében  uralkodó sárga napkoronggal válik bizonyossá, hogy a művész nem tartozik abba a csoportba, akik szerint a globális felmelegedés csupán a háttérhatalom, az illuminátusok és a CIA megtévesztő áltudományos mesterkedése a világ feletti uralom megszerzése sötét tervének alkotóelemeként, hanem elsősorban  gyermeki énünket  oly sokszor (legalábbis emlékezetünk szerint) elvarázsoló fehér karácsonyokat fenyegető súlyosan romboló természeti katasztrófa.

Az alkotó mindazonáltal művével bizakodást fejez ki, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a humor, mely ennek a marcipán-reliefnek is sajátja, mindig távolságot ad, mellyel az ábrázolt probléma más síkba kerül, új értelmet és perspektívát nyer, így segítve a megoldás keresését. És mi más is lehetne magasztosabb célja a művészetnek, ha nem ez??

Torta: Sacher- recept itt.

Karácsonyi torták - Sacher torta (műelemzés)

Vannak nagy művészek, aki egész életükben egyetlen témát járnak körül: szúrós szemű németalföldi polgárokat festenek szakmányba, vagy kék kockákat helyeznek el a vásznon, sárga sávok között. Másoknak Rudolf, a piros orrú rénszarvas az állandó múzsája, és évek telnek el a kompozíció és a technika tökéletesítésével. Az idei kísérlet érintette a színezést: - figyeljük csak meg a kompozíció festett darabjait; az egyensúlyt, amely a gyerekes középre-a-fő-téma koncepciója helyett az aranymetszés elveinek megvalósítására irányuló - kétségtelenül csak tapogatózó - szándékot mutat, és a figurális kidolgozást, amely az előző évihez képest egyértelmű fejlődést mutat a rénszarvas, mint felismerhető egyed irányába. Emellett a lobogó sál megjelenítése az állat nyakában dinamikát visz az alkotásba, ahogyan egyébként a naiv művészeti irányzatra jellemző kidolgozású baktató lábak ábrázolása is. Mindezeken túl azonban egy kérdésünk marad: mit keres ott az ünnepkörtől idegen nyúl? 

Vajon a művész ambivalens vágyát fejezi ki a karácsonyi tortán a Húsvét felé? Vagy mélyen rejtett szimbolikája van, amit majd egy időskori visszaemlékezésből tudhatnak meg a rajongók?  Vagy csak a vissza a természetbe rousseau-i elvek mentén kíván  közelíteni az alkotás a hómezőkön zajló, a tél hidegségét és sötétségét legyőző valóságos történések ábrázolásához? Nem tudjuk a választ, de azt mindannyian tudjuk, hogy az igazi műalkotások mindenkiben más-más, sokszor megválaszolhatatlan kérdéseket vetnek fel...

Torta: Sacher

Karácsonyi torták I. (műelemzés)

Az alkotó megmaradt a klasszikus kerek keretek között,  de ki tudja, a  Sacher-ősök mit szólnának ahhoz, hogy a nemesen egyszerű csokibevonat fölé még marcipánréteg került... Ennyi formabontó újítás viszont talán szükséges a figyelem felkeltéséhez, másrészt a korlátozott alkotói lehetőségek nyilván  kizárják étcsokoládé-szobrok készítését. A mű tematikája igazodik az évvégi ünnepkörhöz, bár megfigyelhető a különféle kultúrkörök némiképp zavaros keveredése, a  rénszarvas és a betlehemi csillagot jelképező üstökösszerű izé egyidejű felbukkanása a tortabevonaton. Egyes kritikusok kifogásolták a rénszarvas kutyaszerű jellegét, de álláspontunk szerint az alkotó itt csupán a közönség gyermekkorú tagjainak tett némi megbocsátható engedményt, különben is a művészet, mint tudjuk, nem a valóság szolgai másolását jelenti.. A kompozíciót viszonylag jól kiegyensúlyozták az üdezöld marcipánfenyők ( hm, hm...vajon természetes a színezék...??!!), és a némileg egyenetlen alapkidolgozásról kellemesen elvonják a figyelmet a nyilván hópelyheket imitáló fehér cukorgyöngyök.

P.S: saját levében-nek szeretettel. 

Sacher-torta recept itt, valamiért a Blogger úgyis levarázsolta onnan a képeket.