Csokoládé-felfújt (ők csak tudják jeligére)

Merthogy nem csokizunk le egy ilyen drága alapanyagot, mint ez a Valhrona, amit jártomban - keltemben, kilós kiszerelésben az itthoni ár töredékért beszereztem, és azóta is leginkább a konyhaszekrény tetején tartom, leveszem néha, nézegetem, boldog vagyok, hogy milyen olcsó drága csokim van, és elsajnálom mindenből. Jó, karácsonykor beáldoztam belőle egy trüffeltortába, de azóta csak várja a lehetőséget, hogy megmutathassa magát. Van hozzá receptfüzetke is, és azt addig-addig nézegettem, míg gondoltam, kipróbálom a felfújtjukat. És igen, ők tényleg tudják.

Hozzávalók: ( 4 1,5 dl-es vagy 6 1 dl-es formához)

12 dkg jó minőségű étcsoki (ez 61%-os , de nagyon-nagyon selymes)

3  szobahőmérsékletű tojás

7 dkg cukor plusz kb 2 ek. a forma beszórásához

1 tk. étkezési keményítő

1 tk. holland kakaópor

1,5 dl tejszín

vaj a forma kikenéséhez

A formát kivajaztam és megszórtam nádcukorral, a csokit felaprítottam.

A kakaóport és a keményítőt rugós keverővel összekevertem a tejszínnel, folyamatosan kevergetve felforraltam, belekevertem a csokit, teljes felolvadásig - ekkorra már langyos lett, egyenként hozzáadtam a tojássárgájákat is, fényes masszává keverve. A tojásfehérjéket alacsony fokozaton kezdve lassan kemény habbá vertem,félidőtől fokozatosan hozzáadtam a cukrot is. A felvert kemény habot óvatosan, több részletben egyneművé forgattam a csokis krémmel, és a formákba adagoltam - csak a háromnegyedéig, különben növekedés közben kiborul.

A legjobb, hogy nem muszáj rögtön sütni, nyugodtan várhat a hűtőben 1-2 órát, de nekem maradt ki massza, és az egy (!) nap hűtés  után is tökéletesen feljött.

A hűtőből egyenesen a 190 fokos sütőbe ment, és 12 perc alatt sült ilyen gyönyörűre. Fényképezni a sütőből kivét után 5 másodpercig lehet, utána kezd szépen leereszkedni...

A kevésbé vastag formáimban a cukor, amivel a formát beszórtam, szuperül karamellizálódott, ez még külön bónusz.

Zöldpárgás sajtfelfújt

Kedves "saját levében", nyúlárnyéknak azért nevezik a spárgát, mert a vadnyulak szeretnek hűsölni a kihajtott zöld lombja alatt. Állítólag...Bár hogy kertészetbe hogy kerül vadnyúl, arról fogalmam sincs. Sőt, egy normális nyúl nem hűsöl, hanem lerág minden ehető zöldet, és ha a spárga zöld lombját, akkor elkerüli a májbaj, vesekő, köhögés, ééés... szexuális serkentő hatása is van. Lehet ezért annyira népesek a nyúlcsaládok??

Ezek után mindenki ossza be magának, mennyi spárgát eszik, hiszen a fentieken túl még annyi felsorolhatalanul sok gyógyhatása van, hogy nekem úgy tűnik, a 150 éves kaukázusi nyugdíjasok valójában nem is kefírt, hanem spárgát esznek rogyásig.

Ja igen, és aki sok spárgát, eszik annak a néphit szerint sok a szeretője.*

Hozzávalók: (4 1 dl-es formához)


25 dkg karcsú zöldspárga

4 evőkanál tejföl

2 tojás

4 evőkanál reszelt sajt

pár szál snidling

só


A zöldspárgát én bizony nem pucolom...Ezek egyébként igen zsengécskék is voltak. A végüket levágtam, kidobtam, a fejüket is levágtam, de azt megtartottam, a szárát pedig félcentis darabokra aprítottam. A tejfölt, a tojássárgákat, a spárgaszárakat és a sajtot - én házi "tehénsajtot" (az a fehér, szitán lecsöpögtetett házisajt, amit sokszor piacokon lehet kapni, semleges ízű, kicsit fetaszerű, de nem annyira sós és zsíros) használtam, de végül is lehet bármilyen reszelhető sajt, de ne legyen karakteres az íze - összekevertem, sóztam és hozzáadtam óvatosan forgatva két részletben a kemény habbá vert tojásfehérjét. A formákba öntöttem. A spárgafejeket ötösével egy snidlingszállal összekötöztem és a massza közepébe állítottam.
A 180 fokra előmelegített sütőben középre helyezett rácson 15 percig sütöttem, de a spárgafejek kaptak egy kis kerek dupla alufólialapot kalapnak, meg ne égjenek.

Azonnal tálalni kell, mert ebben a felfújtban még liszt sincs, pár fényképnyi idő alatt veszített a magasságából. Íme:




*A spárgáról szóló érdekességek innen származnak.