Epres minipavlovák

Gyorsan az eperszezon végére, bár a pavlova mindig aktuális. Egy normális - nmacaront ritkábban  sütő - háztartásban mindig akad felesleges fehérje, 10 percnyi habverés után pedig bármilyen nyári gyümölccsel igazi villantós desszertet dobhatunk össze. Nem is tudom eldönteni, egyszemélyes adagban néz-e ki jobban, vagy nagy tortaként; az biztos, hogy nagyon jó. Ez a recept már sokszor bizonyított: nem reped meg, nem szárad ki, nem barnul meg, kívül roppanós réteg, belül finom habos, lágy állag -  egyszerűen tökéletes.

Hozzávalók: ( 4 nagyobbacska minipavlovához - de hatfele is osztható)

90 gr tojásfehérje (3 nagyobb tojásból)

135 gr cukor

7 gr étkezési keménytő

1 teáskanál fehérborecet/ almaecet ( 5% körüli legyen)

2 dl tejszín

30 dkg eper

A sütőt 150 fokra előmelegítettem. 

A szobahőmérsékletű fehérjéket  lágy habbá vertem, majd mikor ezt az állagot elérte, fokozatosan  hozzáadtam a cukorból 10 dekát.  Fényes, kemény habbá vertem (ez kb. 4-5 perc még a mixer legnagyobb sebességénél ) , majd a gépet végig járatva   hozzáadtam a keményítővel elkevert maradék 3,5 deka cukrot - így könnyebben lesz homogén a habban a keményítő. További 2 perc után belecsepegtettem a borecetet is, és még egy percig vertem tovább. Ekkor fényes, sűrű hab állagúnak kell lennie.

Egy sütőpapírra 4 db 10 centi átmérőjű kört rajzoltam, a papírt megfordítottam, és ráhalmoztam a kör közepére a habot. Egy kanál hátával formáztam nagyjából szabályosra, húzkodtam fel az oldalát;  kb. 5 cm magas lett a külső széle - mivel a habkör tetejét  kissé le kell nyomkodni, és egy enyhén befele lejtő mélyedést kell kialakítani, ahova a tejszínhabot pakolhatjuk majd.

Az előmelegített sütőbe raktam, és a hőfokot azonnal levettem 100-ra. Én a sütő alsó harmadában sütöttem, és a süti fölé raktam egy nagyobb tepsit, hogy elkerüljem a barnulást. Egy óra 10perc után a sütőt lekapcsoltam, a sütőajtót félig kinyitottam és benn hagytam még 40 percet a sütit.

A jól behűtött tejszínt  kemény habbá vertem, a tészta tetejére töltöttem és megszórtam az eperrel.

Kókusztekercs eperrel és tejszínhabbal

Már megint kókuszos piskóta,  mert a kókusz annyira jól illik az eperhez, és mert  ki akartam próbálni ilyen formában is is - bár valami durván csokis krémmel is lehetne ütős tekercs belőle. Ha valaki nem csípi a tekercselést, nyugodtan készítheti tepsis sütiként: alul a kókuszos alap, rajta tejszínréteg, gyümölcs, csoki, tetszőleges méretre-szeletre vágva.

Most, hogy már elérhető áron van itthoni eper, még ha fóliás is, és sérülékenyebb is, mint a hosszú kamionos utazásra kiválasztott fajták, minden sütibe eper kerül - a következő recept se saláta lesz. És nem tészta. Nem hús. Főzelék? Azt hiszem, az még nem is volt a blogon...

Hozzávalók: (30x25-ös formához)

6 tojás fehérje (180 gr)
6 ek hideg víz
16 dkg cukor
20 dkg kókuszreszelék
3 dkg liszt

4 dl tejszín
2 habfix
2 tk. porcukor
2 lap zselatin
2 ek víz
25 dkg eper

pár kocka étcsokoládé

A sütőt 160 fokra előmelegítettem, a tepsit sütőpapírral béleltem, és mivel nagyobb méretű eredetileg, a sütőpapír szélét többszörösen felhajtottam, hogy csak 30x25-ös méretű piskótám legyen - a tészta nem folyik, eligazítható lapáttal a kívánt méretre.

A tojások fehérjéből kézi mixerrel nem túl kemény habot vertem, és a végén, még mindig mixelve hozzáadtam néhány részletben a cukrot és a vizet, és még. kb. 4 percig vertem nagy fokozaton: nem kell kemény, habcsókszerű masszának lennie, de legyen sűrű és kissé tömörebb. A lisztet és a kókuszreszeléket elkevertem, a habra szitáltam, majd óvatosan átforgatva egyneművé kevertem. A tepsiben méretre igazítottam - kb. egy centi magas réteg lesz belőle -  elsimítottam, és a sütő középső rácsán kb. 20 percig, tűpróbáig sütöttem. Nem kell, hogy megkapja a tetejét, ne száradjon ki, mert akkor macerásabb feltekerni.

Még melegen nedves konyharuhával leterítettem, és sütőpapírostól, nem túl szorosra feltekertem, így hagytam kihűlni.

A tejszínhabot a habfix-szel és a porcukorral az utasítás szerint felvertem, a zselatinlapokat a vízben megáztattam, kevergetve felmelegítettem, hogy feloldódjanak, majd mixelés közben a habhoz kevertem.

Néhány szem epret féretettem, a többi epret kis kockákra vágtam.

 

A kókuszos piskótát óvatosan kitekertem (vigyázat, törhet hosszában) megkentem a tejszínhabbal 2/3-ával, belepotyogtattam az epreket, visszatekertem, kívülről bekentem a maradék tejszínnel, a félretett eprekkel és a felolvasztott étcsokival díszítettem.

Karamellizált epres sajttorta tokaji borhabkrémmel

Hosszú cím, rövid életű tora. És nem bonyolult. Aki sütött már sajttortát, az tudja, hogy bár ijesztően hangzik az alufóliába csomagolás és forró vízben/gőzben sütés, tulajdonképpen ez az egy fázis az összeállításából, ami 3 percnél tovább tart, és odafigyelést kíván. A borhabkrémbe pedig bele kell fektetni tíz percet, míg felverjük, de utána békésen pihen a sajttorta tetején pár órát a hűtőben, és kész is. 

Így lesz egy nem mindennapi tortánk, szerintem nagyon jó párosítás a gazdag, sűrű, epres torta (és nem is édes) és a könnyű, különleges furmint alapú mousse: igazi jólsikerült amerikai-magyar vegyesházasság.

Hozzávalók (20 centis forma, 8-10 szelet)

-a sajttortához:

30 dkg eper

3 ek. juharszirup vagy  2 ek méz egy ek vízzel hígítva

15 dkg zabkeksz

3 dkg olvasztott  vaj

60 dkg natúr sajtkrém (Philadelphia vagy a német sajátmárkásak is tökéletesek)

3 kisebb tojás

17 dkg cukor

csipet só

Az epreket félbevágtam, sütőpapírral bélelt kisebb tepsibe raktam, meglocsoltam a juharsziruppal  és 180 fokos sütőben 20 percig karamellizáltam. (A vége fele nem árt figyelni,nehogy odakapjon az epres szirup.) Egy tálba öntöttem és krumplinyomóval összetörtem. (így maradnak benne kisebb, sűrű eperdarabok) Körülbelül laza dzsemsűrűségűnek kell lennie: ez még import eperből készült húsvétkor, keményhúsú fajta volt. Ha valaki az első hazaiakból csinálja, és az eper levesebb, öntse le a sütés közben képződött és el nem párolgott levet, ha az nagyon híg, és nem sűrű szirupszerű, nehogy elrontsa a túl sok folyadék a krémet.

Amíg az eper sült, összeállítottam a sajtortta alapot és a krémet:

 A zabkekszet késes aprítóban összetörtem, elkevertem az olvasztott vajjal és a sütőpapírral bélelt tortaforma aljába nyomkodtam, majd az eper után betéve 10 percig sütöttem.

A krémsajtot egy nagy, mély tálban 3 percig a kézi mixerrel nagy fokozaton habosítottam, alacsony fordulaton hozzáadtam a cukrot,  ezután a krém közepébe mélyedést csináltam, beleütöttem 1 tojást, és csak annyi ideig kevertem a mixerrel, míg egynemű lett kevés, körülötte lévő krémmel, majd lapáttal összeforgattam a krém többi 90%-ával. Ugyanígy kevertem hozzá a többi tojást is, a végén pedig elkevertem a sűrű epres krémmel.

A kihűlt zabkekszes alapra öntöttem.

A sütő hőmérsékletét levettem 160 fokra, és egy teáskannában vizet forraltam.

A tortaformát duplán hajtogatott alufóliába burkoltam (az oldalán is érjen fel legalább 2 centi magasan) egy magasabb falú tepsibe raktam, betettem a sütőbe, és a tepsibe öntöttem a felforralt vizet - legalább egy centi magasan legyen a forma körül.

Kb egy órát sütöttem, ekkor már nem is rezgett a közepe sem. Rácson hűtöttem ki, majd betettem a hűtőbe, míg a borhabkrém elkészült.

a borhabkrémhez:

Hozzávalók:
4 tojás sárgája 

6,5 dkg cukor 

2,6 dl félédes  tokaji furmint

5 lap ( 8 gr)  zselatin 

3 ek víz

2 dl tejszín 

Egy lábasban vizet forraltam, és a lassú gőz fölött egy másik lábasban a bort, a cukrot és a tojások sárgáját kézi mixerrel addig vertem - kb. 10 perc - amíg sűrű, krémes, habos masszává alakult. (Forrnia nem szabad!) Ezután hideg vízbe tettem a lábast, és addig kevertem, míg majdnem kihűl a krém - ez pár perc volt csupán.

A  zselatinlapokat egy kicsi lábasban  a vízzel meglocsoltam, felpuhítottam, kis lángon kevergetve felolvasztottam,  és a langyos krémben elkevertem. 

A tejszínt habbá vertem, és óvatosan, de határozottan elkevertem a krémmel.

A kihűlt sajttorta tetejére öntöttem és 4 órát hűtőben dermesztettem.

A receptötlet Martha Stewarttól jött, erősen átalakítva, a borhabkrém az örök Lajos Mari, kicsit emelt zselatinmennyiséggel a tortaalakra tekintettel.

Tejfölös-epres brownie

Az ilyen recepteket szokás úgy elkezdni, hogy  "valami könnyebbet képzeltem el" :)

Az ötletet még a márciusi GoodFood címlap adta, ahol málnákat dobáltak nagyon gusztusosan egy hatalmas adag brownie-ba. Nálunk a  hétvégén az eddig a toplista első helyén tanyázó  mascarponés brownie alakult át, és a gyümölcs kicsit lejjebb tolja a szeletenként ezer kalóriás átlagot, az biztos. :) És a tejföl a mascarpone helyett szintén karcsúsít kicsit, igaz ? Tehát minden rendben, nyugodtan ehetünk belőle rögtön kettőt....És a mellé adandó tejszínhez szinte nem is kell cukor....

Hozzávalók: (20 darabhoz)

20 dkg vaj

10 dkg étcsokoládé

20 dkg cukor

5 dkg kakaó

csipet só

175 gr tejföl (20%-os!)

2 nagyobb tojás

1 tk. vaníliakivonat

8 dkg liszt

20-25  dkg eper

Az epret megmostam, megtisztítottam és kockákra vágtam.

A sütőt 165 fokra előmelegítettem.

A vajat felolvasztottam a mikróban, beletördeltem a csokit, simára kevertem (lehet vissza kell tenni őket egy körre együtt, csak ne forrósítsuk fel). Kicsit hűlni hagytam, addig kimértem a cukrot, összekevertem a kakaóval és a csipet sóval, a tojásokat felvertem, a tejföllel és a vaníliakivonattal simára kevertem. A cukros kakaót adtam először a vajas-csokis masszához, azután a tejfölös-tojásos rész jött, a végén pedig rászitáltam a lisztet. Kézi mixerrel simára kevertem.

Egy 20x20-as négyzet alakú ( süthetjük bármilyen más formában is, lényeg, hogy kb 400 cm2 legyen az alapterület :) - pl egy 22 centis kerek torta vagy piteforma is jó ) magasabb falú fémtepsit úgy béleltem ki sütőpapírral, hogy a széle jól túllógjon a tepsi peremén, hogy könnyen ki lehessen emelni belőle a sütit, ha kisült. Elsimítottam benne a sűrű masszát, megszórtam az eperrel, és az előmelegített sütőben 40-45 percig sütöttem. ( Utolsó 15 percben mehet a tetejére alufólia lazán, - ekkorra már szép vékony kérge van felül a brownie-nak -, hogy száradjon ki az eper.)

Belül  picit krémes marad, nem kell túlsütni!

A tejföl és az eper  miatt kevésbé ütősen édes, és nemcsak tejszínhabbal, de vaníliafagyival is nagyon finom.

 

Kókuszos epertorta forró tejes piskótával és JÁTÉK!

Több mint két hete nem volt itt egy süti se??? Tarthatatlan... pedig valahogy olyan kép él a fejemben a blogomról, amin folyton csak cukros, fehérlisztes, egészségtelen, hizlaló édességek sorakoznak, és ekkor komoly lelkifurdalás fut át rajtam, de azután gyorsan elmúlik, hiszen aki akar, az számos kiváló , hiteles egészségtudatos oldalt és receptet találhat a neten, aki meg nem, az talál itt másmilyet, például ezt a piskótát, eperrel. vagy bármi mással, mert nagyon jó anyag. 

Eléggé hihetetlennek tűnt elsőre a recept, mindjárt arra gondoltam, a forró tej egy-az egyben megfőzi a tojást a sütiben, de nem:  szuper állagú, jó tartású,  stabil, de mégis könnyű piskóta lesz belőle, puha, szaftos, de nagyon jól vágható, nem morzsálódós. Megvettük. Azt csak a hétvégi hűtőtartalom döntötte el, mi kerül bele, nem is volt torta tervbe véve, de azután volt ok egy kis örülésre, mert a nagyobb ügyeskedett sportban a hétvégén, ráadásul  táááávol szülei féltő szemétől, félig önállóan és kicsit magára és a saját felelősségére hagyva - jól meg is sikerült fáznia a 32 fokban....

És még három jó hír: két kedves felkérésnek is eleget tettem a tavasszal : a Vidék Íze 2012 áprilisi számában  és  Stahl Magazin  Recept&Rejtvény különszámában jelentek meg receptjeim. Itt is köszönöm a lehetőséget a szerkesztőknek. 

A harmadik pedig: játék nálam a facebookon, klassz nyereményekkel!

Hozzávalók: (20-22 cm-es formához)

3 tojás

10 dkg cukor

15 dkg liszt

1 púpozott tk. sütőpor

1,3 dl tej

5 dkg vaj
1 kk. só
1 tk. vaníliakivonat/1 vaníliáscukor 

50 dkg eper

kevés eperdzsem

50 dkg mascarpone

2-3 ek tejszín vagy joghurt

3-4 ek porcukor

1 citrom reszelt héja

5 dkg kókuszreszelék

A sütőt 175 fokra előmelegítettem

A tejet és a vajat addig melegítettem, míg a vaj megolvadt, majd kis lángon felforrósítottam - ez kb. pont addig tart míg a tojásokat a cukorral felverjük, de ne forraljuk fel.

Egy mély tálban a kézi mixer legnagyobb fokozatán felvertem az egész tojásokat, majd fokozatosan hozzáadtam a kristálycukrot és további 6 percig vertem. ( A mély tál - vagy pl. egy nagyobb mérőkancsó - azért lényeges, mert akkor verődik fel jól a tojás és a cukor, ha nem csak a mixer karjának az alja kapirgálja az anyagot, hanem lehetőleg minél jobban beleér - ilyen, viszonylag kis mennyiségnél ezért lényeges a mélyebb, szűkebb edény, vagy: döntsük meg a tálat....)

Rászitáltam a  sütőporral és sóval elkevert lisztet 3 részletben, és egy lapáttal óvatosan elkevergettem. Hozzákevertem ugyanilyen óvatosan forgatva a forró, vajas tejet, és a víniliakivonatot és az alján sütőpapírral bélelt kapcsos formába öntöttem.

Középső rácson 25 percig sütöttem, az utolsó 10 percben egy alufóliával lazán takartam a tetejét.

Az epreket megmostam, lecsumáztam, az aljukat egyenesre vágtam és a tetejüket is levágtam, hogy 2 cm magas eperrétegem legyen. ( A maradék. díszítésre és a kuktáknak ment). A mascarponét a cukorral és a citromhéjjal felhabosítottam, közben a tejszínnel (joghurt is jó) lazítottam.

A tortalapot kettévágtam, az alsó lapot vékonyan megkentem eperdzsemmel, szorosan kiraktam az eprekkel, megszórtam a kókuszreszelék felével (ez felszívja a  nedvességet, ami eláztatná a piskótát) az eprek közötti részeket feltöltöttem a krémmel, a tetejét is egyenesre simítottam vele, ráhelyeztem a felső lapot, körben is egyenletesre kentem a torta oldalát, bevontam a tetejét, kókuszreszelékkel szórtam mindenütt, és pár levágott epersipkával díszítettem. 

A piskóta Tish Boyle receptje, kicsit módosított cukorral és tejjel ,  cup-okból átalakítva.

Epres-mascarponés csokitorta

Úgy nézett ki sokáig, a durván vajkrémes torták csillaga leáldozóban van -  itthon súlyos megvetés övezi őket, nem mellesleg legtöbbször inkább margarinnal készülnek, és a hetvenes évek korlátos cukrászatát idézik. 

A világ más részein  nem így gondolják, és lelkiismeretfurdalás nélkül betolnak egy tortába fél kiló vajat - hát leginkább a kalóriák miatt nem lett ez a torta végül is klasszikus ruffle cake. Ahhoz, hogy olyan fodros legyen, mint  a nagykönyvben, a pontosabb és nagyobb méretű  fém díszítőcsövön  kívül egy keményebb, megállósabb vajkrém is kellett volna; nem mellesleg a swiss meringue buttercream-hez (ami melegített és sok-sok cukorral felvert tojáshabalaphoz adott rengeteg vajat jelent) pedig sok kimaradt tojásfehérje - ami nálunk ritkaság :). Még így se tudom elképzelni, hogy hová teszik azt a rengeteg krémet: ez a torta 20 centis átérőjű, nem is sajnáltam a sokkal könnyebb, és térfogatra is kisebb  mascarponét kívül-belül, de ha egy picit is vastagabb - az itthon szokásos méretnek mondjuk kicsivel több mint a fele - méretű szelet sikerült belőle, akkor már mindenki kerülgette a kívül lévő krémet. Egy ilyen kicsi, bár magas tortából simán 16-20 karcsú szelet kijön, de mivel a piskóta sem kispályás, mindenki csak pihegett a vacsora végén.

Hozzávalók: (2 db, 20-22 centis formához)

22 dkg liszt

35 dkg cukor

9 dkg holland kakaó

2 tk. szódabikarbóna 

1 tk. sütőpor

1 tk só

2 nagy tojás 

20 dkg  natúr joghurt

1,2 dl olaj

1 tk. vaníliakivonat

1csésze presszókávé

A sütőt 180 fokra előmelegítettem, a formákat alul sütőpapírral béleltem.

Az első hat hozzávalót összekevertem. 

A tojásokat  simára kevertem a maradék 4 hozzávalóval. A száraz hozzávalókat rászitáltam a nedves hozzávalókra,  simára kevertem. kettéosztottam a tésztát  és 35 perc aaltt készre sütöttem a lapokat. Kicsit túlemelkedett nekem a szélük,  ezért kihűlés után kicsit kozmetikázni kellett, és felülről kb. fél cm vastagságban körben le kellett vágni a széleket. Ezután mindkét tortalapot vízszintesen kettévágtam, még így is 2 centinél magasabb 4 lapot kaptam.

(Háromlapos, nagyobb tortához itt az elkészítés módja : csokis-ribizlihabos torta )

- a krémhez:

75 dkg mascarpone

8 dkg porcukor

1,5 dl tejszín

fél citrom leve

40 dkg eper

A hozzávalókat a kézi mixer legmagasabb fokozatán 5 perc alatt  habosra kevertem. ( a cukor kevésnek tűnhet, nekünk így is épp elég édes volt, nyugodtan lehet többet,vagy kevesebbet is beletenni.)

A tortalapokat a vékonyra szeletelt eperrel kiraktam és sorban   megkentem a mascarponés krémmel. A tortát kívülről vékonyan (nem baj, ha átlátszik a csokis tortalap) áthúztam a krémmel. Ezután habzsákból, fél cm hosszú,keskeny nyílású csővel díszítettem a torta oldalát és tetejét: a cső végét a torta oldalához ferdén illesztve balról-jobbra és jobbról-balra irányuló alulról felfele haladó mozgással húztam a fodrokat, kb másfél centis oszlopokban.így egymásra támaszkodnak a rétegek.

Mivel a mascarpone lágyabb, több kisebb adagban töltöttem a habzsákba, a többi krémet addig hűtőben tartottam.

Ruffle cake díszítés videó itt: 

Mini piskóták mascarponekrémmel és gyümölcsökkel

Bárkit kérdezünk, a piskóta itthon leginkább  magas torta vagy tekercs. Pedig kevesebb munkával látványosabb, magas cukiságfaktorú sütiket lehet elállítani, ha van valamilyen egyszemélyes formánk. Tény, hogy  nálunk az ilyen  visszafogott méretezésű desszerteket némi értetlen pislogás szokta követni, hogycsakennyivan, nincsmégahűtőben, ehetekmégegyet..., dehát nem lehet minden hétvégén többnapos tortákba felejtkezni, főleg, hogy mindjárt itt a húsvéti sonka-tojás-tortamaraton.

Hozzávalók: (6 db 7 cm-es átmérőjű fém formához)

-a piskótákhoz:

2 tojás

5 dkg cukor

4 dkg liszt

kevés vaj és liszt a formák kenéséhez

kevés lapkamandula (elhagyható)

20 dkg mascarpone

0,5 dl tejszín vagy joghurt

4 tk porcukor

fél citrom leve

25 dkg tetszés szerinti  friss vagy lecsöpögtetett befőtt gyümölcs (itt eper és kevés mangó)

A formákat alaposan kivajaztam-liszteztem. A sütőt 175 fokra előmelegítettem. A piskóta első három hozzávalóját a kézi mixer legnagyobb fokozatán 10 perc alatt sűrű krémes, világos habbá vertem. Óvatosan, de alaposan belekevertem a lisztet és elosztottam a formákban,  a mandulával megszórtam, hogy legyen benne valami enyhén ropogós is és  8-10  perc alatt megsütöttem.A formában, rácson hűtöttem ki.

A mascarponét  tejszínnel lazítottam,  (joghurtot is használhatunk) mixerrel felhabosítottam, belekevertem a cukrot és a citromlevet is. A formákból kivett piskótákon elosztottam a krémet, megszórtam a kockára vágott gyümölccsel, tálalás előtt kevés porcukorral.

Pénztárca- és madzagbikinibarát változatban a mascarpone helyett használhatunk néhány órán át szűrőben lecsöpögtetett 2 doboz joghurtot is, ekkor kenjük meg a piskóták tetejét kevés lekvárral, hogy ne áztassa el a joghurtkrém a tésztát, vagy közvetlenül tálalás előtt állítsuk össze.

A mennyiség elég egy 18-20 cm-es kerek formára is, ekkor 8 diszkrét szelet sütink lesz.

Csinálhatunk ilyen cukiságot is, ha másképp vágjuk fel a gyümölcsöket, és csinálunk egy helyes buborékos karamelldíszt:

Piszkés-epres morzsasüti

Rebarbarásnak indult, de szerencsére a gyerekek felfedezték, hogy a piszke elkezdett érni a kertben. És a piszke  finom. A piszke különleges. A piszke nem mindennapos.Mégis szegény a peremére szorult a júniusi gyümölcsáradatnak, piacon, zöldségesnél, bevásárolóközpontokban alig látni, az jut hozzá, akinek van pár félárnyékos vagy napsütötte, igénytelen zuga a kertben, és oda bokrot ültet, piszkebokrot. Nem kér semmit, nő, növöget, semmi extra törődés, vízigény, sőt növényvédelem se - bio csak úgy magától. Van zöld, van piros, kicsi, óriás, picit szúrós, de ezer bajra jó, azt kell mondjam, szinte mindenre. Én ugyan még sose próbáltam, de még arcpakolásnak is :D...

Egyszóval ültessetek piszkét, és akkor jövőre már Ti is tudtok ilyet sütni. Ha nincs piszke, nincs eper, akkor legyen meggy vagy málna, vagy meggy és málna, áfonya, ribizli:  a süti nagyon működik, sok vaj, sok cukor, ne ámítsuk magunkat. A piszke hiányzik persze majd belőle, nem lesz ennyire jó...

Hozzávalók:

-alsó tészta:

15 dkg vaj

2 tojás

12 dkg cukor

15 dkg liszt

1 tk. sütőpor

1 tk. vaníliakivonat

-morzsa:

10 dkg vaj

12 dkg nádcukor

12 dkg liszt

csipet só

összesen 50 dkg piszke és eper

5 dkg liszt

1 csapott ek. nádcukor

Először a morzsát kell megcsinálni: a vajat megolvasztottam,  belekevertem a cukrot,sót  azután a lisztet, villával morzsásra kavargattam, és a hűtőben várt a sorára.

A megtisztított piszkét és a félbevágott epret összeforgattam a cukorral és a liszttel.

Az alsó tésztalaphoz a lisztet és a sütőport átszitáltam (nem jó kihagyni, sok extra levegőt ad a tésztának) a vajat,  a cukrot és a vaníliakivonatot habosra kevertem, simára kevertem a felvert egész tojásokkal, majd belekevertem az átszitált lisztes-sütőporos keveréket. 

A sűrű tésztát egy 20x20-as mély tepsi sütőpapírral bélelt aljába simítottam egy kanál hátával- a két ellentétes oldalán lógjon túl vagy 5 cm-rel a sütőpapír, mert majd ennek segítségével lehet a sütés végén óvatosan kiemelni a puha   tésztát - rászórtam a gyömölcsös keveréket, majd rámorzsoltam a  vajas morzsát.

180 fokra előmelegített sütőben 50 perc alatt sült meg, szép magas 16 szeletre lehetett szeletelni - ebéd utáni desszertként, főleg tejszínhabbal pontosan 16 emberre elég...:) 

Nemcsak a piszke miatt mondom, de egyébként is igen jól sikerült sütemény, felvettük a repertoárba.

Martha Steart receptjét itt találtam, kicsit karcsúsítottam a cukrot és a vajat.

Epres dupla mandulás tartelette

Volt ez a jó kis galette, és a maradék tésztának beígértem, hogy csini kis minitortákban végzi. Így is járt, és úgy is hívhatnánk, hogy frangipánmasszával, de szeretek inkább óvakodni az ismeretterjesztéstől. Ráadásul kinek milyen ez a mandulás massza, van, akinek marcipán alapú, van, aki csak hanyagul darált mandulát használ, és még ki tudja, hányféle módon az igazi, de hogy így is jó volt, az biztos.

Hozzávalók: (4 tartelette-hez)

6 dkg liszt

4 dkg  vaj

2 dkg darált mandula

3 dkg porcukor

1kis  tojás fele

(vagy megcsináljuk a galette-t és kimarad a tészta 1/3-a...)

A tészta első három hozzávalóját aprítógépben morzsásítottam, azután hozzáadtam  a cukrot és a tojást is, és gyorsan összegyúrtam és pár órára  hűtőbe raktam, maradhat akár egy éjszakára is.

A hűtőből kivéve jól kilisztezett munkalapon és lisztezett nyújtófával vékony,  - 2-3 mm-es - lappá nyújtottam,  ráraktam egy tartelette-formát és plusz 1,5 centit hagyva körbevágtam., a formákat a tésztával kibéleltem.

4 dkg vaj

5 dkg cukor

1 tojás
4 dkg darált mandula
1 csapott evőkanál liszt

10 szem eper

A sütőt 180 fokra előmelegtítettem.

A vajat és a cukrot habosra kevertem, és sorban- az epret kivéve -  belekevertem a többi hozzávalót is, és elosztottam a masszát a 4 formában.

Az epreket négybe vágtam, belerakosgattam a puha mandulás masszába és a tortácskákat kb. 20 perc alatt megsütöttem.


A mandulás krém receptje David Lebovitztól.

Epres-rebarbarás crumble vaníliafagyival

Ne kerteljünk, pontosan ilyen volt itt egy éve, csak nem csinos kis egyszemélyes desszertként tálalva, viszont a fagyi nem rontotta el egyáltalán. Jobban kezelhető is, ha gasztronómiailag kevésbé tájékozott  vendégeink vannak például, akkor nem  egy nagy halom zavaros dzsemes-morzsás cuccot kell udvariasan, bár kissé kérdően bámulniuk a kistányéron, hanem tetszeleghetünk a trendi háziasszony szerepében ;).

Hozzávalók: (4 személyre)

4 rebarbaraszár
4 nagy szem eper
4 teáskanál cukor

morzsatészta:

5 dkg liszt
5 dkg cukor
6 dkg vaj
6 dkg darált mandula
csipet só

4 gombóc vaníliafagyi

A megmosott, felvágott epret és rebarbarát igazságosan elosztottam 4 kerámiaformában, megszórtam cukorral és rászórtam az aprítógépben morzsásított tésztát. 080 fokos sütőben kicsit több mint 15 perc alatt készre sültek, rá a fagyi, miértcsaknégyetcsináltál....????

Tejfölös-epres kalácskák

Hogy az eper meg a tejföl jó barátok, azt senki nem hiszi el addig, amíg nem kóstolta. Mivel a kétéves eperdzsemek megsértődtek a mellőztetés miatt, és már nem ítéltem fogyaszthatónak őket,   bukott az epres-eperdzsemes bukta ötlete, volt viszont itthon tejföl, és mindenki boldog volt: az Édes Kelttészta Legyen Mindennap Vacsorára Szekció, az Egyetek Már Valami Gyümölcsöt Is Páholy, meg a Tejföl Mehet Mindenbe Tagozat. A tészta a mindenrejó, pihekönnyű  bukta/aranygaluska horvátilonából, itt és itt is megvan, de leírom, ne kelljen annyit kattintgatni... (Holott: oldalszámmegtekintésnövelés, látogatási időnyújtás, blablablabla, de engem az ilyen trükkök fárasztanak....)

Hozzávalók:


0,5 kg liszt
2 dkg élesztő
2 tojás sárgája
3-3,5 dl tej
6 dkg vaj
5 dkg porcukor
csipet só


a töltelékhez:


1 kis pohár tejföl
darált mandula vagy mogyoró
eper
pár dkg cukor


A lisztet egy nagy tálba öntöttem és a lisztkupac közepébe nagy mélyedést csináltam. A mélyedésbe öntöttem 1 decit a langyos tejből, belemorzsoltam az élesztőt és 1 teáskanál porcukrot is rászórtam. Kicsit hozzákavartam a lisztből is, és hagytam 10 percet felfutni. Ezután hozzáöntöttem a 6 dkg-nyi olvasztott vajat, a maradék porcukrot és a tojássárgákat és a további 2, 5 dl langyos tejet, majd elővettem a dagasztókaros robotgépemet ( akinek ilyen esetleg nincs, az hagyatkozzon nyugodtan a kezére) és összedolgoztam a folyadékelegyet a körben várakozó liszttel. A géppel, ha már összeállt a tészta, 5 perc tökéletesen elég az átdolgozáshoz. Ilyenkorra a massza minden anyagot felvett a tálból, nem is ragadt hozzá, és a felszínén folyamatosan "szakadozik" vagyis a belegyúrt levegőbuborékok rögtön ki is "pukkadnak".
A kerekre paskolt tészta alatt és körülötte liszttel beszórtam a tálat, és egy tiszta konyharuhával letakarva 2 órára egy félreeső meleg, huzatmentes sarokba félretettem kelni.

2 óra elteltével jól kilisztezett munkalapra borítottam, és kézzel átgyúrtam. Ez nálam úgy néz ki, hogy kerek tészta félbe, majd negyedbe hajt, dögönyöz,  kilencven fokot fordít, fordít (tetszőlegesen óramutató járásával egyezően vagy vissza), újra félbehajt, stb. Öt perc szintén elég ebből a játékból, néha keveset lisztezni kell, ha ragadna.
Ezután a tésztát nagyon kilisztezett felületen kb. 3 mm vastag téglalappá nyújtottam és 6,5 cm-es szaggatóval köröket ( 12-14 darab legyen) szaggattam belőle. A maradék tésztát összegyúrtam és vékony csíkká sodortam, a tésztakörök szélére kanyarítottam. 


A töltelék minden kis kalácsba: először 1 tk. cukor, azután 1 nagy tk. tejföl 1 tk. darált mandulával elkeverve, 1 nagyobb szem eper kockázva.


A sütőt közben melegíteni kezdtem 180 fokra, és mivel mindenki éhes volt, külön további kelesztés nélkül 100 fokon kerültek be a sütik, így 20 perc alatt lettek készen. Ha forró sütőbe tesszük, a tészta vékonysága miatt 15 perc is bőven elég.
Nekem nem hiányzott rá a porcukor, édesszájúbbak cukrozhatják még.


Alaprecept horvátilona.

Epres-kókuszos galette

Mennyivel jobban hangzik, mint az, hogy lepény...;) Igaz nálunk ez általában két réteg tészta, plusz töltelék, a galette breton vátozata meg igazából egy palacsintaféle, de a hajtogatás módja hasonló a képen láthatóhoz. És nem mellékesen, sokkal pozitívabb így a gyümölcs-tészta arány, mégsem kell izgulni, hogy kifolyik sütés közben a gyümölcs leve, és ha nagyon fel akarunk vágni ki akarunk tenni magunkért, akkor csinálhatunk helyes kis egyszemélyes adagokat is. A tészta kis átalakítással a marcipános-meggyes pite első osztályú omlós tésztája, így is jól működik, és a lenti adagból nagyon jövőbemutatóan maradt annyi, hogy hamarosan  valamilyen tartelette készül belőle. Esetleg epres...

Hozzávalók:

16 dkg liszt

12,5 dkg  vaj

6 dkg darált mandula

10 dkg porcukor

1 tojás

25 dkg eper

3 ek. kókuszreszelék

6 ek. babapiskóta

2 ek. kókuszlikőr 

opcionálisan kevés kókuszpehely

A tészta első három hozzávalóját aprítógépben morzsásítottam, azután hozzáadtam  a cukrot és a tojást is, és gyorsan összegyúrtam és hűtőbe raktam. Kicsit több hűtést igényel a mandula miatt, ráfér egy éjszaka is, úgy is könnyen kezelhető marad. 

A hűtőből kivéve jól kilisztezett munkalapon és lisztezett nyújtófával vékony,  - 2-3 mm-es - lappá nyújtottam, és egy 30 cm átmérőjű kört vágtam ki belőle egy tortaforma segítségével. Körben 4 cm-t kihagyva megszórtam az apróra tört babapiskótával, kiraktam a megtisztított, félbevágott eprekkel, meglocsolgattam a likőrrel, megszórtam a kókuszreszelékkel és a kókuszpehellyel, a széleket körben felhajtogattam és 180 fokra melegített sütőben sütőpapírral bélelt tepsin 20 percig sütöttem.

Ez az adag nálunk szerény méretű desszertnek számít, első nekifutásra egy morzsa nem maradt belőle. A tészta és a babapiskóta miatt szerintem egyáltalán nem kell a gyümölcsre cukor, de lehet mellé kis tejszínhabot, mascarponét, vagy ha melegen tálajuk, vaníliafagyit adni.

Marcipán-eper-proseccohab-torta

Bárhogy utálom a hosszú posztcímeket, vagyis a hosszú ételneveket, amikről mindig a többnek látszani akaró éttermek jutnak eszembe, jobb ötletem nem volt. Illetve eljátszottam mindenféle Piszke-kopirájt névvel is, mert ez a húsvétra készült torta saját fejlesztés, de ebben meg szerény és visszahúzódó lényem akadályozott meg. Így maradt a puszta leírás, azzal a magyarázattal kiegészítve, hogy már egyszer elmeséltem itt, mennyire szeretném, ha Anthon Berg, a  dán királyi udvar szállítója a mi utcánkba is rendszeresen szállítana... de nem jutott el fülükbe a gyengéd célzás. Maradt tehát a viszonzatlan rajongás a ötletadó csokijuk, a marcipános-epres-pezsgős iránt, és ebből született ez a süti. Csak azt tudom még hozzátenni, mint a tavaly húsvéti somlói tortánál: hosszú lesz, de megéri a fáradtságot.

Mandulás-csokis piskótaalap: (26 cm-es formához)

4 kisebb tojás

4 ek. cukor

2 ek. liszt

1 ek. kakaó

2 ek. darált mandula/mandulaliszt

fél kk. sütőpor

A sütőt 180 fokra előmelegítettem. 

A tojásokat robotgéppel sűrű, világos, krémes habbá vertem a cukorral, majd a többi hozzávalót hozzászitáltam, óvatosan összekevertem és a sütőpapírral bélelt kapcsos formában kb. 15 perc alatt megsütöttem. A kinyitott sütőajtóban hagytam kihűlni.

Két részre vágtam, az egyik lap ment a fagyasztóba, lesz más belőle.

Amíg a tészta sül, elkészíthető két következő réteg: az epres-joghurtos krém és a marcipánhab.

Az epres-joghurtos krémhez:

25 dkg eper

2 púpozott ek. porcukor

1 tk. vaníliakivonat

500 gr joghurt

2 dl tejszín

1 habfix

5 lap zselatin

3 ek. víz

Az első 4 hozzávalót összeturmixoltam.A zselatint a vízben megáztattam, lassan kevergetve kis lángon óvatosan simára  feloldottam, majd az epres krémbe  csorgatva kézi mixerrel belekevertem. A tejszínt habbá vertem a habfix-szel, és a joghurtos krémhez kevertem.

20 cm-es,  az alján sütőpapírral bélelt  fém tortaformába öntöttem, hűlni és dermedni hagytam. (Kb. 2 óra elég volt.)

A marcipános habhoz:

25 dkg marcipán

3 dl tejszín

3 lap zselatin

2 ek. víz

A lapzselatint a vízben felpuhítottam, majd óvatosan melegítve teljesen feloldottam.

A marcipánt elmorzsoltam és 1 dl tejszínnel kicsit összemelegítve sűrű krémmé kevertem össze. A tejszínt kézi mixerrel habbá vertem, fokozatosan hozzákevertem a marcipános részt is, majd hozzákevertem a langyos zselatint. A krémet a formába visszarakott mandulás piskótalapra simítottam. 

Hűtő.

Amikor az epres krém is megszilárdult, óvatosan a marcipánhabos réteg közepére fordítottam.

Ezután jön a borhabkrém, ami most prosecco-habbá alakult, ez az egyetlen munkásabb része a tortának.

Hozzávalók:

3 dl száraz prosecco

4 tojássárgája

7 dkg cukor

2,5 dl tejszín

2 lapzselatin

2 ek. víz

Egy lábasban vizet forraltam, és a fölé helyezett fémtálban kb. 10 perc alatt kézi mixerrel a duplájára, könnyű habos krémmé kevertem a tojássárgájákat, a cukrot és a proseccot. A lapzselatint beáztattam, majd a vizet leöntöttem róla és a meleg krémbe belekevertem.

Ezután a tálat hideg vízbe állítottam és kb. további 5 percig tovább keverve lehűtöttem a krémet.

A tejszínt habbá vertem, és beleforgattam a krémbe.

A hűtőben várakozó marcipános-epres rész tetejére öntöttem, és egy éjszakát dermedni hagytam. (Külön bónusz, hogy sikerült a mennyiségeket úgy belőni, hogy a borhab normálisan befedte  az epres réteget, és nemcsak oldalra jutott belőle :))

A torta tetejére 30 dkg fagyasztott ribizlit 2 ek cukorral felfőztem, hozzáadtam még 2 ek. ribizlilikőrt is, átpasszíroztam, és a biztonság kedvéért fél csomag piros tortazseléporral is átmelegítettem a szirupot. 

Ez klasszikusan zselésítő nélkül menne, miroir-nak hívják fransziásan, de képtelen voltam megjegyezni a behízelgő képű, ám általam igen csodált James Martin receptjét a Tv Paprikán.

Bár az ibolyás macaronok sehogysem illettek a képbe, de ha már sikerültek, akkor főszerepet kaptak az ünnepi torta tetején. Ha engem kérdeztek, ez a torta: nem túl édes, könnyű, elegáns, a prosecco-hab pedig mindent visz.

Könnyű eperhab-torta

Én: Mi a kedvenc színed?
Kisebb: Fekete.
Én: És mi a kedvenc állatod?
Kisebb: A cápa.
Én:És milyen tortát szeretnél a szülinapi bulira?
Kisebb: Rózsaszínű tortát.

Egyes rosszindulatú Emberek és Nagyobbak erre rávágnák, hogy: női logika..., megmondtuk...

Nem, nem.

Ez a GIRL POWER, sisters!

Hozzávalók: (24 cm-es kapcsos formához)

-a piskótához

3 tojás

3 ek.cukor

3 ek.liszt

fél kk. sütőpor

- az eperkrémhez:

40 dkg eper (novemberben: fagyasztott)

1 db 450 gr-os natúr joghurt

2 púpozott evőkanál porcukor

4 dl tejszín

1 habfix

6 lapzselatin, plusz 1 teáskanál porzselatin vagy összesen 16 gr zselatin

4 ek. víz

- a díszítéshez:

4 dkg pillecukor

8 dkg porcukor

3 dkg étcsoki

kevés csokidara

A krémhez a joghurtot előző nap szűrőbe tettem, és egy éjjel a hűtőben lecsöpögtettem.

A sütőt 180 fokra előmelegítettem, a tortaforma alját sütőpapírral béleltem.

A tojásokat szétválasztottam, és a sárgáját sűrű, világossárga, krémes habbá vertem a cukorral., ezután a sütóporral átszitált  lisztet  hozzákevertem. A tojásfehérjét kemény habbá vertem és 3 részletben óvatosan homogén masszává forgattam a tojásos-cukros-lisztes sűrű krémmel.

A tortaformában egyenletesen elsimítottam a piskótamasszát és tűpróbáig (ez most csak 10 perc, volt  mert vékony a lap) sütöttem.

Rácson hűtöttem ki, a sütőpapírt lehúztam a piskótáról, és pontosan visszaigazítottam a kapcsos formába.

A krémhez a lecsöpögtetett joghurtot a kiolvasztott eperrel ( a levével együtt, amit engedett) összeturmixoltam. Ez 6 dl sűrű turmixot jelentett, ehhez van igazítva a zselatin mennyisége! Ha a az eper levesebb, vagy a joghurt kevésbé sűrű, a zselatin mennyiségén igazítani (emelni) kell, mert nem fog megdermedni a krém.

A zselatint a 4 evőkanálnyi vízben megáztattam, addig a tejszínt egy habfix és 2 evőkanál porcukor  hozzáadásával habbá vertem.

A megpuhult zselatint kis lángon lassan átmelegítettem, közben simára kevertem, (forralni nem szabad)  langyosan  a joghurtos krémbe csorgattam és a kézi mixer segítségével egyenletesen  eloszlattam. Ezután forgattam bele a tejszínhabot, majd a krémet a piskótalapra öntöttem és elsimítottam. Behűtöttem, és már  4 óra múlva  kész lett a tökéletes, vágható, de kicsit sem gumis állagú rózsaszín  torta.

A rózsák pillecukor-fondantból készültek (itt a részletes leírás), a csokilevelekhez pedig mentaleveket használtam, aminek a hátulját olvasztott étcsokiba mártottam, visszahűtöttem, és a megdermedt  csokilevelekről óvatosan lehúztam az igazit.

A torta nekünk így pont elég édes volt, de ez egyéni ízlés dolga, a cukor mennyisége emelhető, az függ az eper édességétől is.

Epres limonádé és bazsalikomos epersorbet

Ez a két legyet egy csapásra tipikus esete. Hogy ne legyen annyira unalmas a citromos limonádé - főleg, hogy a mentás és gyömbéres gyerektársaságnak nem igazán megy, és nem is bírja mindenki gyomra nagy tételben -, és hogy ne pusztán limonádéban úszkáló, bár fotózkodásilag jól kinéző eperdarabok lötyögjenek a poharakban, kicsit az agua frescahoz hasonlító szűrlet lett a hétvégi hűsítő, a maradék epervelő pedig sorbetként végezte. Ez utóbbi klasszikusan csak a gyümölcs, cukor és víz keveréke, és bár régen tulajdonképpen a gyümölcsfagyi is hozzá hasonlított - hiszen az alapból nem tartalmaz tejet - most már gyakori, hogy éttermekben két fogás között ezzel pihentethetjük az ízlelőbimbókat. Ettől függetlenül nyugodtn kezelhetjük fagylaltként is, ez a narancslikőrös - bazsalikomos változat kár, hogy későn lett kitalálva, mert nagyon jól sikerült, és jó lenne még ismételni, míg futja a szezonból.


Hozzávalók:

- a limonádéhoz.

2 kisebb citrom

20 dkg eper

1 ek. porcukor


- a sorbethez:

a maradék epervelő

1 tk. porcukor

2 cl narancslikőr

4 cl víz

6 db kicsi görög bazsalikom - levél (olaszbazsalikomból elég 1 nagyobb ehhez a mennyiséghez)





A héjától megszabadított citromot, a megtisztított epret és a cukrot aprítógépben simára turmixoltam. Egy nagy szűrőbe öntöttem és hagytam magától lecsöpögni. Felöntöttem 1 liter ásványvízzel, és még kicsit utáncukroztam - ez már egyéni ízlés kérdése.

A lecsöpögött epervelőt kikanalaztam a szűrűből, ekkorra a magok a szűrő aljára gyűltek, így a végét nem kapirgáltam ki teljesen, és összeturmixoltam további egy teáskanál porcukorral, 2 cl narancslikőrrel és 4 cl vízzel, és belkevertem az nagyon apróra vágott bazsalikomlevélkéket is.

Mivel ez nem volt komolyabb adag, egy dobozban a mélyhűtőbe raktam, és néhányszor napközben átkevertem, hogy ne legyen nagyon jégkristályos.

Narancslikőr helyett valamilyen semleges ízű alkoholt és a víz helyett narancslevet is használhatunk.

A bazsalikom fűszeresen édeskés íze hihetetlen jól passzolt az eperhez, ki fogom próbálni más ételben is ezt a párosítást.

Eper-fagyi-leves

Ó, igen, tudom hogy tegnap kicsit szürreális volt a sült dzsem poszt, ami éppúgy időzített, mint a többi, és még nem akkor készült, amikor az időjárás igyekezett bepótolni az elmúlt hetek összes napsütéses óra - elmaradását. Ettől függetlenül unalmas nyári éjszakán vagy kora hajnalban azért meg lehet próbálkozni vele, télen meglátni majd, hogy megéri az a kis izzadtság :).
Hogy jóvátegyem, gyorsan megosztom a favorit nyári gyümölcslevesünket, ami málnával már fenn van a blogon, és máig listavezető, azóta hogy nemisbéka közzétette az eredeti hihetetlenül finom szedres variációt. Ez is ennek a levesnek a bázisából indul, csak az idei vízízű eprek miatt kicsit koncentráltabb, de nincs jobb ennél, amikor este munkából hazaesve ott mosolyog egy nagy lábasnyi jéghideg gyümölcs-fagyi-leves a hűtőben. ( Jó, tudom, sör.)

Hozzávalók:(3-5 adag)

60 dkg eper
3/4 liter víz
5 ek. nádcukor
3 ek.citromlé
2 tk. vaníliakivonat
20 dkg vaníliafagylalt
1 dl tejszín

50 dkg epret felforraltam a vízzel, cukorral, a citromlével és a vaníliakivonattal. 2 perc forralás után a tűzről lehúzva botmixerrel simára kevertem. Vártam, hogy hűljön egy kicsit, majd 20 dkg vaníliafagyit olvasztottam bele, és belekevertem még 1 dl tejszínt. Teljes kihűlés után még ebédig/vacsoráig a hűtőbe raktam.
A leves édessége függ az eper ízétől, ez így kellemesen egyensúlyozott az édes és az enyhén citromos között, semmiképp ne hagyjuk ki a citromot.
További 10 dkg eper volt a levesbetét.

Morzsatorta eperrel (és némi rebarbarával)

A rebarbarát nem muszáj...! Csak mutatóban volt itthon, kerek egész 15 dkg a hiperből, viszont összefutottam egy kedves kolléga/barát/nőmmel, ami merő véletlen, hiszen két utcányira lakunk egymástól, de összesen öt gyerkőccel és ezer dologgal meg a Zélettel elfoglalva (nálunk ez az utóbbi 2 héten belül pl. gyerekfronton egy kisebb hasi műtétben és egy családi rekord magas lázban tetőzött az összes többi ezmegaz mellett) és kiderült, hogy színhomok vidékünkön képes megmaradni a rebarbara, és ő bizony már nem tud mit kezdeni vele, annyi van a kertjében. Áldozatkészen felajánlottam, hogy akkor én pusztítanék belőle, sőt pár tövet ha átültethetnék, akkor jövőre már nem is kéne ilyen áldozatkésznek lennem, T. pedig kérte, hogy adjak ötletet a felhasználására is - úgy gondolom, hagyok azért nekik is egy kicsit. Ez az első darab, de aki rebarbarában szegény vidéken lakik, az helyettesítheti nyugodtan eperrel - vagy az epret rebarbarával. Ha már nincs eper, akkor cseresznyével. Meggyel. Sárgabarackkal. Őszibarackkal. Piszkével...Mert ez egyébként Mamma zseniális almás morzsasütijének a tavaszi-nyári változata, én már más tésztát nem nagyon próbálok, annyira tökéletes.

Így nyáron igazából egész langyosan, egy gombóc vaníliafagyival nagyon egyszerű, mégis villogtatható desszert; fagyi nélkül is, melegebben, ronda, hideg esős időben igazi comfort food. Bár külsőre talán nem annyira meggyőző, de még nem volt vendég, aki ne kérte volna el a receptjét. Ízben a gyümölcsökön kívül még ezerféleképpen variálható, lehet fűszerezni, alkohollal felpörgetni, mi a forma alján összegyűlő gyümölcsös szószt az utolsó cseppig ki szoktuk kanalazni.


Hozzávalók: (18-20 cm-es formához vagy jénai tálhoz)

5 dkg liszt

5 dkg cukor

6 dkg vaj

6 dkg darált mandula

csipet só

- gyümölcs:

25 dkg eper

15 dkg rebarbara

1 dkg vaj

2-3 ek. cukor(de el is hagyható)



A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

A két centis darabokra vágott - elég vékonyka - rebarbaraszárakat 2 dkg vajon 1 ek. cukorral megszórva 5 percig pároltam, az epret feleztem, a nagyokat négybevágtam.

A hideg vajat, lisztet, cukrot és mandulát aprítógépben morzsásra kevertem.Ha valakinek ilyen nincs, az összekevert száraz hozzávalókat locsolja meg a vajjal, amit langyosra olvaszt, és két villával gyorsan kevergesse össze.

A felvágott epret és a rebarbarát a forma alján elosztottam, megszórtam még egy ek. nádcukorral és 20 perc alatt készre sütöttem.


Talán még a muffinnál is egyszerűbb... Ha vendégeket várunk, akkor is elkészíthető egészen a sütésig, és várakozhat a hűtőben, de ekkor lehet, kicsit több idő szükséges a sütéshez.

A cukor mennyisége egyéni ízlés, és a gyümölcs édességének függvénye, egyébként a tésztában is van, az majdnem elég. A gyümölcsöt akkor kell előpárolni - fél kilót kilóhoz kb. 3 dkg vaj elég - , ha kicsit keményebb húsú fajta, az epernek, cseresznyének, meggynek, málnának, érett baracknak erre nincs szüksége.

Epres-joghurtos tartelette

A tökéletes maradékhasznosítás eredménye látható a képen: egy pie alakba átlényegült Rákóczi túrósból maradt felesleges tészta és az egyébként is túlméretezett tojáshab keresett formát magának, így lett ez, kicsit a Sült Alaszkára hasonlító semmiség belőle. A fagyival töltés nem is jutott eszembe a hideg viharok miatt, a tojáshab némi görög joghurtos és epres tölteléket rejteget. Az omlós tésztakosarak nagy előnye, hogy megsütve kiválóan elvannak a hűtőben vagy akár csak egy jól záródó fémdobozban jópár napig; ha ránkjön a sütiehetnék, váratlanvendég-csordák törnek ránk, vagy nem váratlanok, de minimalizálni akarjuk a konyhában eltöltött órák számát, de legyen azért valami édesség is is, akkor amíg melegszik a grill, felverjük a habot és 10 perc alatt kész a desszert.


Hozzávalók:(4 személyre)



-az omlós tésztához:

10 dkg liszt

6,5 dkg vaj

3 dkg porcukor

1 kicsi tojás sárgája

fél tk. vaníliakivonat

csipet só

-töltelék:

1 ek. eperdzsem

20 dkg eper

2 natúr joghurt - szűrőben legalább fél napig lecsöpögtetve, vagy 1 készen vett

1 tk. porcukor

-a tetejére:

1 tojásfehérje

5 dkg cukor



A tojás kivételével a tészta összes hozzávalóját hidegen aprítógépbe raktam és morzsássá kevertem. Kézzel gyorsan belegyúrtam a tojássárgáját is, és pihentettem fél órát a hűtőben. (Ez a klasszikus arányú omlóstészta receptje, ezt használom a Rákóczi túrós alapjának, de bármilyen édes pite vagy pie alapjának is tökéletes.)

A sütőt 190 fokra előmelegítettem.





A fél centinél kicsit vékonyabbra nyújtott tésztával kibéleltem a formákat, alufóliát tettem rá, kiöntöttem a sütőlencsémmel, 10 percig így, majd további 5 percig a lencsétől és az alufóliától megszabadítva sütöttem. A kész sütik alját eperdzsemmel kentem meg.

A felkockázott epret a cukorral elkevert joghurthoz adtam és igazságosan elosztottam a tortácskákban.

A fehérjét félig felvertem, majd a lassanként hozzáadagolt cukorral kemény habbá vertem.
A tojáshabbal megkentem a sütik tetejét, kicsit meghúzogattam a villa végével a külcsín kedvéért.



A sütő grilljét 200 fokra állítottam, betoltam alá a sütiket, 2 perc kellett hogy színt kapjanak, ezután a kikapcsolt, nyitott ajtajú sütő alsó részében száradt a hab még vagy 10 percig - ha nincs grill funkciónk a sütőben, akkor a legnagyobbra kell venni a hőfokot, és kicsit tovább benntartani magas hőfokon, majd ugyanígy szárítani.

Ha fagyival töltjük, akkor a kész tésztát mindenképp hűtsük ki, sőt jól be, sőt akár fagyasztani is lehet a töltés előtt vagy negyedórát - utána pedig így járjunk el.

Epres margarita

Igen, tudom, hogy még csak csütörtök van, még másfél munkanap hátravan amíg lazítani lehet, én is időzítem a posztot, ami még nagyobb aljasságnak tűnik. Nekem is csak a a csütörtöki ebédidő közeleg, de féltem, úgy járok a poszttal, mint az előzővel, ami háromszori nekifutásra jött össze és csak 2 zűrzavart okozó hiba volt benne. Szóval, ha ez számít egyáltalán, ezután nem dőlök elégedetten hátra és kortyolgatom a hűvös koktélt egy dolgos hétköznap, míg mások serénykednek, hanem valamikor holnap jutok majd ide újra, a koktél meg már csak előző hétvégi emlék.

Tudtátok, hogy a csaposoknak - vagy mondjuk szebben, mixereknek - is van nemzetközi szövetsége? Ez az International Bartender Association, és az alapszabály mellett vannak hivatalos receptjeik is arra, hogy valójában miből is áll egy adott koktél, nehogy elkeverdjen a jónép a sok netes recept útvesztőjében. A margarita például 50% tequila, 29% Cointreau és 21 % citromlé vagy lime keverékét jelenti hivatalosan. Ehhez gyümölcsös margarita esetén tetszőleges gyümölcsöt kell mixelni és kész.
Én úgy döntöttem, az epresben lesz elég gyümölcs az epertől, nem olyan nagy baj, ha háttérbe szorul a lime meg a narancs íze, esetleg kicsit csökken az alkoholtartalom is benne, ami végül is a könnyebb számolás kedvééért majdnem ugyanannyi maradt, így pont ugyanolyan veszélyes keverék keletkezett, eséllyel egy csajos Igazi Vihogós Estére, vagy ha - mivel a tequila és a lime miatt azért nem tartozik a Bailey-s szerű, kizárólag nőneműek által élvezhető italok sorába - férfit kínálunk meg vele, akkor készülhetünk, nem fogja beérni ennyivel. Mármint csak egy pohárral.





Hozzávalók:(poharanként)


5 cl tequila

1 cl Cointreau

3 cl eperpüré

1 cl lime lé

1 cl cukorszirup (vagy 1 ek. víz 1 1 ek. porcukor összeforralva)

finomszemű kristálycukor a pohár szélére

lime/eper szeletek

jég


Az eperpüréhez 6-8 szem epret összeturmixoltam és átpasszíroztam. (Ez két adaghoz volt elég)
Kevés jéggel az összes hozzávalót shakeltem, és tört jégre öntöttem, amit ennek a fenszi pohárnak a szárába töltöttem - van vagy 30 éves, és az anyukámtól kunyiztam el, ő viszonylag ritkán koktélozik, és utál cumisüvegmosót használni egy pohár mosogatásához.

A pohár szélére lehet sót is rakni, mint a klasszik margaritánál, de a gyümölcs miatt szerintem jobb a cukros variáció.

Epres flognarde

Ez nem clafoutis. Azért nem, mert a franciaországi Limousine régióból származó, és az okcitán nyelv "megtölt" jelentésű szavából származó elnevezést csak akkor használják, ha a süti cseresznyével - eredetileg ki sem magozottal - van töltve. Minden más gyümölcs esetén a becsületes flognarde névre hallgat, lehet az alma, szilva vagy bármilyen bogyós. Ennyit az etimológiáról, hozzátéve, hogy életemben először tejespitéről Ízbolygótól hallottam vagy két éve, nálunk soha senki nem csinált ilyet a családban, pedig még ettem kemencében sült almás pitét meg rétest a nagymamámnál.

És ha már francia, akkor kipróbáltam a híres-nevezetes Julia Child receptjét, a Mastering The Art of French Cooking c. könyvéből, és azt kell mondjam Váncsa mesteré állja a próbát.

Igazából helyes, napsütéses, akácillatú tavaszi-nyári délutánokon kellene bekanalazni, de egy ilyen ronda esős napon langyosan igazi vigasztaló uzsonna vagy vacsora, és ráadásul igazán egyszerű.


Hozzávalók: (24 cm-es formához)


3 dl tej

14 dkg kristálycukor

3 tojás

1 ek vaníliakivonat/2 cs. vaníliás cukor

1 csipet só

5 dkg liszt

30-40 dkg eper

porcukor a megszóráshoz


A sütőt 175 fokra melegítettem elő.

Turmixban (késes aprító is jó) 1 percig kevertem a tejet, a tojásokat, a vaníliakivonatot, a sót, és a cukor felével előzőleg összekevert lisztet.

Sütőpapírral béleltem a forma alját, beleöntöttem a tészta egyharmadát és 2 percig közepes lángra tettem a gázra, hogy ez az alsó réteg megszilárduljon. Ezután rászórtam a félbevágott epret, megszórtam a cukor másik felével, ráöntöttem a tészta többi részét (mégha ez eredetileg a posztban nem is szerepelt :)) és 55 percig sütöttem a sütő középső rácsán. A tetejére lehet lazán alufóliát tenni félidőtől, de nálunk így pirultabban is nagy sikere volt; Langyosan, porcukorral megszórva a legjobb.