Szerintem ha már Bálint-nap, vagy bármilyen ünnepi alkalom, szülinap, névnap, mindenféle évfordulók, a pasik sokkal jobban értékelnek egy helyes darab húst a tányérjukon, mint mondjuk szívecskékkel meghintett muffint vagy szív alakú tésztaköretet vagy szív alakú piskótát rózsaszín cukormázzal. Vagy tévednék?
A gránátalma egyébként meg termékenységi és szerelmi szimbólum számos nép hitvilágában, bár be kell valljam, hogy nem ezért vettem elő vasárnap délelőtt, hanem mert a portói mellé ezt találtam legjobbnak a kamránkban még fellelhető golden almák és lénarancsok helyett.
A rosé kacsamell már régóta be volt tervezve, csak egy dolog hiányzott hozzá, a kacsamell. Igen tudom, lusta vagyok átvágni a forgalmas kereszteződésen a piacra, amit mindig olyan koszosnak látok, meg akkor lőttek a munkának is, kies vidékünkön meg nem mosolyog mindennap a polcról, de most végre volt valami, amit a sima Sparban érdemesnek tartottam megvenni.
Szerintem aki még életében nem próbálkozott kacsamellel, az is nyugodtan kipróbálhatja, mert Beatbull engem is szépen kézenfogva vezetett, minden úgy csináltam, ahogy leírta, a lassú sütés működött már nálam másfajta húsokon, és most a kacsánál is tökéletesen bevált, szerintem teljesen kockázatmentesen neki lehet vágni, nem kell izgulni, mint a sima serpenyős sütésű változatnál, hogy elég-e és nem túl. Megmértem hőmérővel, a hús belseje így tökéletesen elérte az ahhoz szükséges hőfokot (77), hogy szívünk választottját megkíméljük egy csini szalmonellafertőzéstől.
Hozzávalók:
2 fél kacsamell(vagyis ez összesen egy kacsáról jön le) (egyenként 18-20 dkg-s legyen)
1 ek olaj
só
bors
1 dl portói (félszáraz vörösbor)
1 gránátalma
Előmelegítettem a sütőt 100 fokra.
A melleket lemostam, ellenőrizem, hogy nincsenek-e a bőrén tokmaradékok, és teljesen szárazra töröltem, a bőrt - a húst semmiképp sem érintve - mindkét irányból ferdén, keresztben centiméterenként bevagdostam. (Ez lesz majd a felvágás iránya is.) A serpenyőt felforrósítottam az olajjal, és a kacsamelleket a bőrös felükkel lefelé a serpenyőbe tettem. Lejjebb vettem a lángot, és türelmesen vártam, hogy minél több zsír olvadjon ki a bőréből, miközben szép lassan és egyenletesen pirul Ez az egyetlen rész, ahol figyelni kell, és jól beállítani a lángot, ne kapjon oda a bőre idő előtt és ki is süljön rendesen a zsír. ( A képen látszik, hogy ezen még van 1 kis javítanivaló.) Kb 8-10 perc alatt ez megvolt, azután átfordítottam a húsokat, a bőrét sóztam és borsoztam és feljebb véve a lángot 1-2 percig átpirítottam a mell alsó részét is. Mikor megvolt, sóztam és borsoztam alul is. Én abba a táborba tartozom, aki arról van meggyőződve (okát nem tudom) hogy hirtelen sütésnél nem kell a fűszer, mert odaég, a só meg kivonja a nedvességet. De lehet, hogy ez nem így van.
A húst egy hőálló tálba tettem, bőrével felfelé, ráöntöttem a serpenyőből a kisült zsírt és 45 percre a sütőbe hátsó részébe toltam.
A serpenyőt visszatettem a tűzre, beleöntöttem a portóit (ez szépen felszedi az odakapott, jóízű kis húsdarabokat, de csak óvatosan, lángra ne lobbanjon az alkohol) hozzácsavartam a gránátalma belsejét a magokkal, és pár percet forralva besűrítettem a mártást.
45 perc letelte után a húst 5 perc pihentetés után a rostjaira ferdén felszeleteltem és leöntöttem a szósszal.
Köszönöm Beatbull részletes know-how-ját, tökéletes lett! A sütési idők a megadott súlyú húsra vannak kalibrálva, de ne is vegyünk lehetőleg nagyobbat. Ha mégsem sikerül ilyen szép zsengéket, akkor növelni kell a sütőben sütés időtartamát.
Megjegyzem, a kiskorúak közölték, hogy ők is szeretik a kacsamellet. Jó ízlésük van: szeretik még a szűzérmét, a karajt, a halak közül egyedül a pisztángot és ha nem vigyázunk, hamarosan bélszínt rendelnek vasárnapra.
A gránátalma egyébként meg termékenységi és szerelmi szimbólum számos nép hitvilágában, bár be kell valljam, hogy nem ezért vettem elő vasárnap délelőtt, hanem mert a portói mellé ezt találtam legjobbnak a kamránkban még fellelhető golden almák és lénarancsok helyett.
A rosé kacsamell már régóta be volt tervezve, csak egy dolog hiányzott hozzá, a kacsamell. Igen tudom, lusta vagyok átvágni a forgalmas kereszteződésen a piacra, amit mindig olyan koszosnak látok, meg akkor lőttek a munkának is, kies vidékünkön meg nem mosolyog mindennap a polcról, de most végre volt valami, amit a sima Sparban érdemesnek tartottam megvenni.
Szerintem aki még életében nem próbálkozott kacsamellel, az is nyugodtan kipróbálhatja, mert Beatbull engem is szépen kézenfogva vezetett, minden úgy csináltam, ahogy leírta, a lassú sütés működött már nálam másfajta húsokon, és most a kacsánál is tökéletesen bevált, szerintem teljesen kockázatmentesen neki lehet vágni, nem kell izgulni, mint a sima serpenyős sütésű változatnál, hogy elég-e és nem túl. Megmértem hőmérővel, a hús belseje így tökéletesen elérte az ahhoz szükséges hőfokot (77), hogy szívünk választottját megkíméljük egy csini szalmonellafertőzéstől.
Hozzávalók:
2 fél kacsamell(vagyis ez összesen egy kacsáról jön le) (egyenként 18-20 dkg-s legyen)
1 ek olaj
só
bors
1 dl portói (félszáraz vörösbor)
1 gránátalma
Előmelegítettem a sütőt 100 fokra.
A melleket lemostam, ellenőrizem, hogy nincsenek-e a bőrén tokmaradékok, és teljesen szárazra töröltem, a bőrt - a húst semmiképp sem érintve - mindkét irányból ferdén, keresztben centiméterenként bevagdostam. (Ez lesz majd a felvágás iránya is.) A serpenyőt felforrósítottam az olajjal, és a kacsamelleket a bőrös felükkel lefelé a serpenyőbe tettem. Lejjebb vettem a lángot, és türelmesen vártam, hogy minél több zsír olvadjon ki a bőréből, miközben szép lassan és egyenletesen pirul Ez az egyetlen rész, ahol figyelni kell, és jól beállítani a lángot, ne kapjon oda a bőre idő előtt és ki is süljön rendesen a zsír. ( A képen látszik, hogy ezen még van 1 kis javítanivaló.) Kb 8-10 perc alatt ez megvolt, azután átfordítottam a húsokat, a bőrét sóztam és borsoztam és feljebb véve a lángot 1-2 percig átpirítottam a mell alsó részét is. Mikor megvolt, sóztam és borsoztam alul is. Én abba a táborba tartozom, aki arról van meggyőződve (okát nem tudom) hogy hirtelen sütésnél nem kell a fűszer, mert odaég, a só meg kivonja a nedvességet. De lehet, hogy ez nem így van.
A húst egy hőálló tálba tettem, bőrével felfelé, ráöntöttem a serpenyőből a kisült zsírt és 45 percre a sütőbe hátsó részébe toltam.
A serpenyőt visszatettem a tűzre, beleöntöttem a portóit (ez szépen felszedi az odakapott, jóízű kis húsdarabokat, de csak óvatosan, lángra ne lobbanjon az alkohol) hozzácsavartam a gránátalma belsejét a magokkal, és pár percet forralva besűrítettem a mártást.
45 perc letelte után a húst 5 perc pihentetés után a rostjaira ferdén felszeleteltem és leöntöttem a szósszal.
Köszönöm Beatbull részletes know-how-ját, tökéletes lett! A sütési idők a megadott súlyú húsra vannak kalibrálva, de ne is vegyünk lehetőleg nagyobbat. Ha mégsem sikerül ilyen szép zsengéket, akkor növelni kell a sütőben sütés időtartamát.
Megjegyzem, a kiskorúak közölték, hogy ők is szeretik a kacsamellet. Jó ízlésük van: szeretik még a szűzérmét, a karajt, a halak közül egyedül a pisztángot és ha nem vigyázunk, hamarosan bélszínt rendelnek vasárnapra.
