Cukkinis-parmezános csirkemell

Igazi gyors és egyszerű kis nyári kaja ez, és hát a legjobb a frissen, a kertből szedett, zsenge cukkinivel. Annyira meggyőző, hogy még a Kisebb is képes volt megkóstolni a cukkinit, sőt, ilyen formában kifejezetten ehetőnek találta. Legyünk azért őszinték,  a sztár ebben az ételben azért nem a cukkini, hanem a jó sok vaj meg a parmezán, ezek mellett a  kis fokhagyma-bors fűszerezés pedig az unalmas csirkemell-íz nélküli cukkini Hamupipőkéből is hercegnőt varázsol.

Hozzávalók: (4 személyre)

60 dkg csirkemell
8+4 dkg vaj
3 ek zsemlemorzsa
5 dkg parmezán
35 dkg zsenge cukkini
3 nagy gerezd fokhagyma
só,bors

A csirkemelleket kisujjnyi vékony szeletekre vágtam, a cukkinit felkarikáztam, mindent sóztam,enyhén borsoztam. A vajat felolvasztottam. A zsemlemorzsát elkevertem a reszelt parmezánnal. A vaj nagyobbik felét  teflonserpenyőben felforrósítottam. A csirkemelleket a maradék vajjal mindkét oldalon megkentem, sóztam, majd a parmezános morzsába mártottam. közepes lángon, oldalanként 3-3 perc alatt megsütöttem, félreraktam. A maradék vajat felforrósítottam, rádobtam a vékony szeletekre vágott fokhagymát, megfuttattam, kiszedtem a vajból, hogy ne égjen meg, a cukkinikarikákat és 4-5 perc alatt  - a sütés közben 2 percre fedő alatt is párolva, és újra hozzáadva a fokhagymaszeleteket - enyhén átsütöttem, ezalatt jutott rájuk a serpenyőben maradt, finom sajtos-vajas morzsából.

A recept kis átalakításokkal innen.

Marsala csirke

Amikor végképp kifogyok az ötletekből a hétvégi menühöz, és előhúzom az adu ász csirkemellet, a gyerekek örömujjongásban törnek ki. Nyilván akkor nekik rántva vagy szimplán natúr sütve, rengeteg krumplipüré-majonézzel, és teljes a boldogság, én meg feltúrom az internetet, hogy varázsoljak belőle valamit nekünk is - nemcsak ehetőt, de legyen valami íze is, ugye.

A Marsala csirke olasz eredetű amerikai étel, de ma már annyi igazi verziója van, hogy csak abban lehetünk biztosak, hogy van benne csirke, gomba, és amiről a nevét kapta,  szicíliai Marsala bor.

Az eredeti recept szerint lisztbe mártogatják a kisebb darabokra vágott csirkemelleket, hogy a szósznak testet adjanak, és rengeteg bor meg rengeteg vöröshagyma lassú összefőzésével sűrítik be - van benne még citromlé, kapribogyó és oregano is jöhet bele.

Ehhez képest ez egy könnyebb változat, jóval gyorsabban kész van, nincs rengeteg vöröshagyma, csak egy icipici fokhagyma, se citromlé, se kapribogyó, oregano helyett mustármag (tökéletesen illik hozzá) viszont  a sóoldatos trükköt érdemes kipróbálni: így lehet még a szósszal összefőzni, aromásítani a csirkemelleket, mégsem lesznek szárazak, hanem omlósak és puhák maradnak belül, a vastagabb részeken is, így  a sűrű tejszínes-aromás gombás szósz tökéletes párosítás hozzájuk.

Mivel itthon nem terem Marsala minden bokorban, nyugodtan lehet helyettesíteni hasonló (de száraz!) likőrborral: én portóival is próbáltam, és nem igazán volt érezhető a különbség - bár lehet, ekkor már nem kellene Marsala csirkének hívni.

4 fél csirkemell
5 dkg só
1 liter víz
(ezután a csirkét nem kell sózni egyáltalán,  az egész ételt is csak a végén, ízlés szerint)
frissen őrölt bors
2 olívaolaj és 2 dkg vaj
20 dkg csiperkegomba
1 dl száraz marsala/portói vagy félszáraz sherry
1 dl húsleves
2 dl 30%-os tejszín
1 tk mustármag, mozsárban megtörve
2 gerezd fokhagyma,vékonyra szeletelve

A csirkemelleket lebőröztem és 2 órára az egy liter víz és az 5 dkg só oldatába tettem. Ezután szárazra töröltem, borsoztam.

Az olajat egy nagyobb teflonserpenyőben megforrósítottam, úgy, hogy közben beledobtam az egyik, vékony szeletekre vágott fokhagymát is, de mielőtt elkezdett volna megbarnulni, ki is szedtem.

Ezután nagy lángon oldalanként 3 percig sütöttem a csirkemelleket, majd kivettem a serpenyőből, alufóliába csomagolva félreraktam. (addig is puhul belül) 

A felszeletelt gombát pirítottam meg nagy lángon az olajon pár perc alatt, hozzáadtam a marsalát, összeforraltam, hozzáadtam a tejszínt, húslevest, a mustármagot és a még fel nem használt fokhagymagerezdet. A melleket visszatettem a szószba, és kb. 8-10 percig pároltam, míg a szósz be nem sűrűsödött. Kis snidlinggel szórtam meg a végén.

Mughlai csirke

Bár még mindig a rántott hús meg az olaszos kaják a legnagyobb kedvencek a gyerekeknél, rögtön sorban utánuk nem a csirkepörkölt, hanem a csípős-fűszeres-paradicsomos csirke tikka masala következik, naan kenyérrel, mostantól pedig ez a csirke. 

Szó szerint vita volt az alábbi - nem kicsi - adagon, és osztozkodni kellett, az pedig mindenkit mélyen felháborított, hogy a képen látható mini adagot meg két kis darab naant félreteszem másnapra a fotóhoz.Legközelebb tényleg valami nagy kondérban csinálok dupla mennyiséget, mert ha lehet, másnapra még jobb ( Indiában több napig érlelik-készítik eleve), és mint minden szószos. étel, jól bírja a fagyasztást is. Rémisztőnek tűnik a hozzávalók sora, pedig valójában csak elő kell őket venni, és sorban alávetni kevés őrlésnek, pirításnak és főzésnek -  a vége pedig egy ízorgia.

Az eredeti receptben mazsola is szerepelt, épp nem volt otthon, de nem is hiányzott.

Hozzávalók: (4-6) személyre

hüvejkujjnyi friss gyömbér
4 nagy gerezd fokhagyma
2 teáskanál római kömény
1 tk. őrölt koriander
4 száríttt chili
4 ek darált mandula
1,2 dl víz

 5 zöld kardamom, kimagozva, magok összetörve mozsárban
1 kisujjnyi fahéjrú, hosszában megroppantva
2 babérlevél
4 szegfúszeg

4 ek olaj
1 kg csirkemell, felkockázva
2 vöröshagyma

2,5 dl sűrű joghurt
2,5 dl húsleves
1,2 dl tejszín
1 tk garam masala fűszerkeverék
1 ek. cukor
1 tk só

Az első hét hozzávalót aprítógépben pürésítettem. Előkészítettem a második négy hozzávalót. 

A vöröshagymát apróra vágtam, a csirkemellet felkockáztam és egy nagy serpenyőben két részletben átpirítottam az olajon (nem kell készre sütni, csak hogy kifehéredjen és picit megkapjon a hús) majd kivettem az olajból és félreraktam. 

A maradék olajon a vöröshagymát a fűszerekkel - a második négy hozzávalóval - lassan, kevergetve átpirítottam.Hozzáadtam a fűszeres mandulás szószt és összeforrósítottam, hozzáadtam a joghurtot, levest és tejszínt, beleraktam a csirkemellet a közben engedett levével együtt, majd a cukrot, sót és a garam masala keveréket.

Húsz percig pároltam jó közepes lángon, mikorra a szósz kissé besűrűsödött.

Rizzsel se rossz, de legjobb naan kenyérrel tunkolni.

Nigella receptje.

Ötborsos-citromos csirkenyársak

Rózsa, fehér zöld, fekete, szegfű. 

Ha 10 perc alatt akarunk valami húsos főételt, ha még nincs beizzítva a grill, nincs grillezőnk a sütőben sem, és a gyerekek rántott csirkemellet rendelnek, akkor ez tökéletes választás magunknak. Ráadásul nem kell kockázni, csak csíkozni, és ha viszonylag egyenletesre sikerül vágni, akkor tényleg elég egy komolyabb teflonserpenyő, négy oldalán összesen 8 perc alatt kívül pirult, belül jó szaftos sültet kapunk. Ha van kéznél valami jó házi kifli vagy bagett, akkor a nyársról egyenesen bele kell húzni, jó sok zöldsalátát/savanyút/csípős salsát/ majonézt kell mellétolni, és akkor boldoggá tehetjük a pasikat is, akik hajlamosak (némi joggal) a csirkemellre diétás kímélő ételként gondolni, amit csak megszállott fittnesznők szeretnek és esznek.

Hozzávalók: (4 nyárshoz)

két kisebb csirkemell

1-1 kk. fekete, fehér, zöld és rózsabors

2 szegfűbors

só

fél citrom leve

kevés olívaolaj

A nyársakat vízbe áztattam.

A csirkemelleket feleztem, leválasztottam az alsó kisebb részt, azt hosszában kettévágtam, és a melleket  is 1 cm széles csíkokra vágtam. Enyhén megsóztam a húst, azután harmonikaszerűen felszúrtam a nyársakra, kevés olajjal  megkenegettem , és a mozsárban tört borskeverékkel megszórtam. A felforrósított serpenyőben oldalanként 2 perc alatt átsütöttem és kevés citromlevet csepegtettem rájuk.

Csirke provence-i és konyakos szósszal

Hogy gyors legyen, meg egyszerű, és mégis úgy nézzen ki, mintha valami extrát főztem, vagy sütöttem volna. (Sőt,a Népek első nap mindjárt  ehettek rántott sajtot, rántott sajttal.) Bár már nagyon hiányzott a főzés, a hétvégén rendesen töltőre kellett tenni magam, így azután elő a sütőzacskóval, a többi meg megy majdnem magától.

Hozzávalók:

1 db 1,2-1,5 kg-os csirke

2 nagyobb paradicsom

2 db zöldpaprika

1 fej vöröshagyma

5 gerezd újfokhagyma

só bors

2 tk. szárított ( de frissen bontott) provence-i fűszerkeverék

egy ág rozmaring

4 ás kakukkfű

2 kisebb ág majoranna

(vagy dobjuk meg még egy tk. fűszerkeverékkel)

2 ek. konyak

A csirkét az összes többi hozzávalóval sütőzacskóban 200 fokon sütöttem 50 percig. Ezután levettem róla a zacskót, a hasára, majd vissza a hátára fordítottam 10-10 percre a tepsiben. A sült zöldségeket összeturmixoltam annyi fűszeres szósszal, hogy joghurtsűrűségű mártást kaptam. A maradék szaftról a zsír nagyobb részét leszedtem és  kicsit beforraltam 2 ek. konyakkal - soha rosszabb egy szafttal ne történjen.

Nem is tudtuk eldönteni, melyik mártás volt jobb a húshoz  és  a sima,  tepsiben sült újkrumplikörethez...

VKF!-XXXVI. Jerk csirke

Miután a múltkori fordulót egy ronda nyavalya miatt kihagytam, most nagyon készültem és megkönnyítette a dolgom, hogy végre nem kell sakkozni az órákkal meg a percekkel, csak kelni, enni, feküdni nagyjából mikor jólesik, kívánsághangverseny van időrabló ételekkel és persze rengeteg édességgel. Hirtelen vagy 3-4 recept is várakozik mindenféle népek fazekából és tepsijéből, a jamaicai eredetű csirkére viszont a grill miatt esett a választásom, így kicsit pótolom a szabadtéri tűzgyújtásos lemaradásomat: a házi készítésű pácban legalább egy napot kell pihennie a grillezésre váró húsnak, ideális kényelmes csak-mi-vagyunk ebédhez de vendégséghez is.

A jerk fűszerkeverékben benne van minden értékes trópusi fűszer - meghatározó fűszere a szegfűbors(allspice, pimenta), melyet Kolumbuszék simán összetévesztettek a feketeborssal, mely útjuk egyik indoka volt -, a scotch bonnet chili, ami karibi eredetű, és a friss kakukkfű. Az arányok megtartásával akár hosszabb ideig tárolható keveréket is készíthetünk, amihez már csak a friss hozzávalókat kell hozzámixelni. De egyedileg gyártva sem tart tíz percnél tovább a csípős-édes-savanykás szósz előállítása, és abban is biztos vagyok, minden jamaicai háziasszony a sajátjára esküszik.


Hozzávalók a páchoz:

1 kisebb vöröshagyma

1 csomó zöldhagyma

3 gerezd fokhagyma

1,2 dl olaj

fél lime leve

1 chilipaprika (én thai chilit használtam,ez kevésbé erős, mint a habanero rokona scoth bonnet, de szerintem így is elég csípős volt )

1 ek. aprított friss kakukkfű

1 ek reszelt gyömbér

2 ek. vörösborecet

1 ek. barna nádcukor

1/4 tk. fahéj

1/4 tk. szerecsendió

1 csipet őrölt szegfűszeg

1 tk. szegfűbors

1/2 kk. só

- ennyi szósz elég egy egész, feldarabolt csirkéhez, vagy 4-6 csirkemellhez/combhoz.


A hagymákat felvágtam, aprítógépbe tettem az összes többi hozzávalóval és sűrű szósszá mixeltem.

A csirkemelleket, a vastagabb felükön kicsit meglapogattam, azután végig keresztben mélyen bevagdostam, minél jobban átjárják az aromák, bezacskóztam és a zacskóba öntöttem a pácot is. Legalább egy éjszakán át kell hűtőben tartani, de ha hosszabb - akár 48 óra is - a pácolási idő, annál intenzívebb lesz a fűszeres íz.

Grillen 6-8 perc alatt egyszer megfordítva átsül - ideális persze, ha a szegfűborsfából van a gyújtós :) - , nem kell ráégetni a fűszereket, sütőben 200 fokon, tepsibe rakott grillrácson 30 perc alatt sül készre.

Citromos - kakukkfüves csirke

Nem is tudom, hogy recept-e ez egyáltalán, merthogy csirkét sütni mindenki tud, hozzátenni meg lehet bármit, amit ízlésünk és a kamránk-hűtőszekrényünk-kertünk kínál, és máris villoghatunk valami rafináltabbal, mint egy csirke sülve.

Hát igen. Nyilván nem véletlenül nem vagyok marketinges... ugye?:DD

Azért jó étvágyat!


Hozzávalók:

1 egész csirke (1,5 kg-os)

1 kisebb csokor kakukkfű

1 citrom

1 vöröshagyma

só


A csirkét megsóztam, a hasába tettem a vöröshagymát, a bőre alá és dugdostam a kakukkfű és a vékony karikára vágott citrom felét, a másik felét kívülre szórtam-rakosgattam, sütőzacskóba zártam. 200 fokon 40 percig a zacskóban sütöttem, utána 220 fokon 10-10 percig a hátán és a hasán pirult. A pecsenyelevet kicsit beforraltam és azzal locsolgattam, illetve a szárazabb mellehúsához egyébként is jól jön a szaft, már ebéd közben.

Köret mellé a legjobb volt, ami egy újkrumplival történhet:

A kisebb újkrumplikat megsikálva negyedbe vágtam, leszárítottam, olivaolajos masszázst és 2 ág apróravágott rozmaringot kaptak, pici sót, nehogy kiszárítsa sütés közben (inkább utána sózzuk) és a csirke után 15 percet töltöttek a sütőben.

Tagliatelle újhagymás sajtmártással

És egy kis csirke mellé a húsevők kedvéért.

Aki nem látja, az tudja, hogy nálunk nem megy a medvehagyma. Az újhagymából-újhagymával jöhet bármi, sőt, magában is szívesen rágcsálják a kiskorúak, ha nem nagyon csípős fajta. A spárgáról szintén nem hangzik el sok jó szó az asztalunknál, a fehér szerintem is egyenesen pinceízű, dehát ízlésről nem vitatkozunk. Azért magamnak ma beszereztem gyönyörű zöld roppanósat, majd lesz belőle egy-két valami. Addig is újhagyma újhagymával.

Hozzávalók:

egy csomó újhagyma

5 dkg vaj

2 szelet baconszalonna

1 csapott ek. liszt

2 dl tejszín

5 dkg trappista sajt

só

bors

20 dkg tagliatelle

csirke alsócombok
alsócombonként 1 szelet bacon


A sütőt 200 fokra előmelegítettem és feltettem forrni a tészta vizét.

A csirkecombokat lebőröztem, kevés olajon teflonserpenyőben fehéredésig körbesütöttem, azután egyenként baconszeletekbe csavartam, jénaiba sorakoztattam, és a 200 fokos sütőben 30 percig sütöttem alufóliával takartan. A végén pár percre levettem a fóliát, hogy a szalonna megpirulhasson.

Amíg a csirke a sütőben volt, vajon az apróra vágott bacon-t megpirítottam, benne a felkarikázott újhagymát megdinszteltem, felcsavartam alatta a lángot, hogy elpárologjon gyorsan a leve, megszórtam a liszttel, kicsit lepirítottam, majd hozzáöntöttem a hideg tejszínt, simára kevertem, felforraltam, belekevertem a sajtot, só frissen őrölt bors ment rá, és rászedtem a közben kifőzött kedvenc olasz tésztámat.
Ha sűrű lenne a mártás, a tészta főzővizéből lehet még 1-2 kanálnyit a serpenyőbe rakni.

Ha ügyesek vagyunk, 35 perc alatt kész a vacsora.

A mártás alapvetően a Fakanál 2006 június-júliusi számából való.

Sütőben rántott csirke

A közétkeztetés hétközbeni hullámain hánykolódó Nép hétvégi kívánságlistája általában a natúr csirkemell-kelt tészta-palacsinta-túrógombóc-húsleves-rántott hús-bolognai spagetti hatszögben mozog, na erről írjatok gasztroblogot...
De én - már nem először - kifogtam rajtuk, és olyan rántott csirkecombot csináltam, ami egyébként majdnem utoléri az igazi kapirgálós késő tavaszi csirkéből bő forró olajban sütött, rengeteg petrezselymes újkrumplival meg a klasszikus cukros-ecetes fejes salátával tálalt ropogós arany panírmorzsába burkolt eredeti változatot... hhhmmm.


Ja és mondanom se kell, Akinek Semmi Se Elég Jó egyből hiányolta a gravy szószt hozzá.



Hozzávalók:

8 kisebb csirke alsócomb

4 dl natúr kukoricapehely

2 pohár natúr joghurt

2 nagy gerezd fokhagyma

2 tk. kakukkfű

2 tk. pirospaprika

2 tk. oregano

fél tk. őrölt kömény

1 chilipaprika vagy 1 tk. Erős Pista

fél tk. őrölt bors

kevés olaj

só


A joghurtot összekevertem a fűszerekkel, a felaprított chilivel, az összezúzott fokhagymával, a kukoricapelyhet pedig az aprítógépben megőröltem. (Nem kell teljesen porrá zúzni, inkább legyen olyan durva zsemlemorzsa kinézete; aprítógép hiányában kávédaráló vagy húsklopfoló ill. nyújtófa is ugyanolyan eredményt ad, csak kicsit macerásabb.)

A lebőrözött csirkecombokat bepácoltam néhány órára a joghurtba, majd a joghurtos combokat beleforgattam a a kukoricapehely-morzsába.

A sütőt 200 fokra előmelegítettem, a combokat sütőpapírral kibélelt tepsibe raktam, egy szilikonecset segítségével épphogy megsimogattam olajjal és 35 perc alatt a sütőben kirántottam.
Lehet esetleg közben forgatni félidőben, de nem létfontosságú.

Ha felsőcombból csináljuk, azt kicsit ki kell klopfolni, csirkemellből is lehet, de annak is szükséges némi klopfolás, viszont 20-25 perc is elég a sütéshez. Mekin szocializálódott gyermekeknek kisebb darabokra vágva nuggets-feelinget generál.

A fűszerek teljesen opcionálisak, teljesen natúr is finom lesz.



Stahl Juditnál olvastam a sima fokhagymás joghurtos receptet a Büntetlen örömök-ben.

Csirkemelltekercs mascarponés-diós aszaltszilvakrémmel

Az ilyen mindenfélével töltött csirke-pulyka-és egyéb hústekercsek nagyon jól tudnak kinézni, garantáltan sikert aratnak és egy kicsi gyakorlattal gyorsan elkészíthetőek: nem igényelnek hosszas konyhai műveleteket, holott a látvány - és a jól eltalált ízek - levesznek a lábáról minden, konyhában kevésbé jártas vagy nálunknál kevésbé kísérletező kedvű vendéget.

A téli hangulat alapvető kelléke a dió, minden ételbe, sóshoz, édeshez. Az aszaltszilva- dió párosítás is triviális, a mascarpone viszont finoman meglágyította az ízeket és a belereszelt narancshéj még rátett egy lapáttal a karácsonyi hangulatra. Ez a husi karácsony másnapján készült ebédre és várakozáson felül finom lett, úgyhogy hamarosan ismétlés következik.


Hozzávalók: (4 fél csirkemell töltéséhez)

2 egész csirkemell

10 dkg dió
10 dkg aszalt szilva
1 narancs leve és lereszelt héja
1 púpozott evőkanál mascarpone
pici só


A csirkemelleket kettévágtam, az alsó, kisebb részét félretettem, a hegyesebbik végét is levágtam. (na, mi lett ebből? igen-kockahusi a válogatós szekciónak) A melleket jól kiklopfoltam-kb. téglalap alakúra.
A töltelék elkészítéséhez az aprítógépemet használtam fel: a diót durvára aprítottam vele, hozzáadtam az aszalt szilvát, a mascarponét, belereszeltem a narancshéjat és párszor megpörgettem.
A kész tölteléket a csirkemellekre kentem, a húst feltekertem, a végeket vízben áztatott fogpiszkálóval tűztem össze (így nem ég meg, és rövidebb is a hústűnél és nem lesz útban a sütésnél), oldalt pedig hústűt használtam. Kívülről sóztam a húst, és teflonserpenyőben, kevés olajon a tekercseket körben világos zsemleszínűre sütöttem sütöttem.

Ezután jénai tálba sorakoztattam őket, utánuk öntöttem a pecsenyelevet is, alufóliával letakartam a tálat és betettem a 200 fokos sütőbe 15 percre. Az utolsó öt percben levettem a fóliát és meglocsolgattam a narancs levével is a tekiket.

A barnarizs ideális, színben is pásszoló körete volt az ebédnek.

Mascarpone nélkül is megoldható, nekem kucorgott egy megkezdett nagy doboz a hűtőben, innen jött az ötlet.
Az aszaltszilva viszont az a jó kis ex-pluszos finom puha volt, ha szárazabb szilvánk van otthon, azt be kell áztatni előtte legalább egy éjszakára, - akár valami kis vörösborba vagy kevés konyakba - el fogja bírni, vagy esetleg tejszínbe és akkor megvan a mascarpone-helyettesítő is.

Aprítógép híján a diót durvára vágjuk, az aszalt szilvát mondjuk húsdarálón ledaráljuk, vagy kezelésbe veszzük a krumplinyomóval, vagy nem tudom.

Ennyi nálunk két emberre elég.

Saját fejlesztés.

Csirke nyáron

Mindennek eljön az ideje. Így van ez ebben az életben.
Csak kivárni nehéz.
Eljön a sóskának, az epernek, a cseresznyének, málnának, augusztusban a görögdinnyének, és eljön a nyári csirkének is, mert végre van paradicsomízű paradicsom, a görögbazsalikom túlélte a telet, az első tavaszi letarolásokat, virágozni kezd; akkor tehát meg kell csinálni ezt a csirkét, meg aztán még sokszor, ha nem akarjuk a teljes vasárnap délelőttöt napfény-akkumulálás helyett az izzasztó konyhában tölteni.


Hozzávalók:

4 nagy csirkecomb
2 vöröshagyma
2 nagy gerezd fokhagyma
25 dkg gomba
3 negyedekbe vágott paradicsom
1,5 dl fehérbor
1 dl húsleves
sok friss bazsalikom
kevés liszt
néhány ek. olaj
só
bors


A csirkecombokat kétfele vágtam, lisztbe forgattam, és a felforrósított olajon kb. 10 percig átsütöttem.
Ezután hozzáadtam a felkarikázott vöröshagymát, belereszeltem a fokhagymagerezdeket, a vékony szeletekre vágott gombát és a negyedekre vágott paradicsomokat, sóztam, majd lefedve (egy nagyobb jénaiban elejétől a végéig meg lehet csinálni) 5 percig pároltam. Ezután hozzáadtam a száraz fehérbort, a húslevest ( ideális, ha épp fortyog reggel óta a tűzhelyen) és 25 percig lassú tűzön, már lefedés nélkül készre pároltam. A bazsalikom és a bors úgy 15 perccel a főzési idő vége előtt jó, ha beleérkezik.

Köret tetszőleges, de sima újkrumplival a legjobb.
Az újramelegítést is kiválóan tűri - mondjuk a gomba miatt inkább ugyanaznap - márha marad belőle. Nálunk nem szokott.

Valahonnan, régen, bemásoltam a szamárfüles füzetembe, sajnos ennél közelebbi forrásmegjelölésre képtelen vagyok.

Csirke valahogy

Vagy mi. Valami ilyesmi. Őszintén be kell valljam, hogy az "együnk valami kínait" jelszó nálunk azt jelenti leginkább, hogy a csirkemellhez hozzápárosítok valami sósat - ez általában szójaszósz - valami édeset -méz, ananász, sárgarépa, sárgabarack (bocsánat!!!) - valami savanyút - citromlé - mindenféle, hosszadalmasan felaprított zöldséget - zöldhagyma, paprika, uborka - jön még hozzá ilyen-olyan fűszer, esetleg kevés fokhagyma aztán irány a teflonserpenyő.
Most pedig, hogy közeleg a nyúl, abszolút aktuálissá vált, hogy szót ejtsek az angyalkáról, aki a Magyar Posta zöld kisfurgonja segítségével épp karácsony előtti nap hozta meg kismacs ajándékát: egy üveg szezámolajat (is). Az ünnepek alatt csak szagolgatásra futotta - nagyon finom, tiszta, füstös illata van - és aztán várt a sorára, hogy kipróbáljam. Amikor végre felmerült a "valami kínai" igénye akkor született meg ez a pikáns kis kaja, hamarabb, mint megfőtt hozzá a rizs.

Hozzávalók:

1 csirkemell
2 ek olaj
2 ek szezámolaj
1 ek szecsuáni bors
1 doboz konzerv ananász
pici só
5 ek szójaszósz


A csirkemellet és az ananászt egyforma kockákra vágtam. A felforrósított étolajba dobtam, átforgattam, hozzáadtam a szezámolajat is, kevergetve átpírítottam, hozzáadtam a frissen őrölt szecsuáni borsot, az ananászt és a szójaszószt. Még kb. öt perc kellett neki kicsit csendesebb tűzön és már kész is volt. Ekkor lehet sóval kicsit igazítani, ha a szójaszósz nem lenne elég.

Ha lesz egy kis időm..... igen, keresek még hozzá receptet! És köszönöm!!

Almás-szezámmagos csirke

Van amihez idő kell meg türelem, van amihez meg nem kell, csak 15 perc. És mivel időből van mindig a legkevesebb, nyilván a főzést kell sokszor minél gyorsabban megoldani annak, aki gyermekei építő fejlesztése elmaradása miatt állandó lelkifurdalással küszködik. Nem is szólva a hétköznapi ebédekről, amikor a tornyosuló munkahegyek valami különös oknál fogva 11 óra körül már semmilyen lenyomatot nem hagynak a mit-együnk-délben problémával küszködő elmémben.( Ennyit a januári gasztrofogadalomról.) Ha nem kelt tészta, amikor vannak stratégiai játékkal és Bambi-színezővel kitölthető kelesztési idők, akkor a gyöngyöző leves mellé jöhet valami gyors, fehérjedús főétel - vagy palacsinta, szimultán két serpenyőben.

Ez a recept - és majd a társai - nem különböznek komolyan egymástól. Csak némi ötletelésről szólnak, akkor amikor arról van szó, hogy főzzünk is valamit, meg szinte ne is.

Hozzávalók:

1 egész csirkemell
néhány ek. olaj
5 ek szezámmag
2 nagy alma
4-5 ek szójaszósz
egy ek. méz
só
bors

Egy teflonserpenyőben megforrósítottam az olajat, az almákat pedig kimagoztam és nyolcadokra vágtam.
A csirkemellet feleztem, kétszer félbevágtam, kicsit kivertem, sóztam és beleforgattam a szezámmagba. A teflonserpenyőben felforrósított olajba dobtam és oldalanként 2-2 perc alatt nagy lángon megpirítottam. Rácsorgattam a mézet, azzal is pirítottam egy percig, rálocsoltam a szójaszószt, levettem a lángot és lefedtem.Rádobtam a nyolcadokra vágott almát és öt percig pároltam együtt.

Ennyi. Míg készül, lehet rizst főzni mellé, vagy csak az almát tekinteni köretnek.

Csirke tikka masala

Szeretem az Ulpius-ház könyveit. Van köztük nehéz és véresen komoly és van könnyű, teljesen komolytalan olvasmány. Ez utóbbiak egy csoportja -szerintem - a "szingli-regény" : tipikusan mai, angolszász, általában nőneműszerző műve a párkeresés viszontagságairól. Van benne több-kevesebb humor, némi könnyfacsarás és általában boldog vég. És számora legszembetűnőbb jellemzője: a hősnő és kitartó nőnemű barátai/kollégái/lakótársai a cselekmény kritikus pontján (értsd: probléma a pasival) nem a szokásos pubba, hanem valami indiai vendéglőbe térnek be és csirke tikka masalát esznek vigaszképpen.

Addig megvolt, hogy indiai eredetű, de ezentúl semmi. Eddig, be kell valljam, számomra az indiai konyha ismerete néhány Spektrumos sorozaton és a curry alkalmi használatán nem terjedt túl. De ez a dallamos csirketikkamasala nem hagyott nyugodni, ezért mivel adódott kisebb alkalom, továbbá kísérleti alanyként csak családtagok szerepeltek, körülnéztem a neten, hogy én is elkövessem.

Első pillanatra két dolog jött le: valami iszonyú bonyolult lehet ennyi hozzávalóval, továbbá hogy két egyforma csirke tikka masala nincs is. Vannak alap alapanyagok, de aztán lényegében mehet bele minden fűszer, ami egy kicsit is egzotikusabbnak minősül. Bonyolultnak pedig egyáltalán nem bonyolult, két fordulóban kell mindent összekeverni, és szinte kész is.

Ha valaki autentikus receptre vágyik, próbálkozzon, de előbb-utóbb fel fogja adni. Én néhány lelőhely alapján alakítottam ki az alábbi változatot, nagy sikere volt, lesz máskor is.

A fűszerkeverékeket még valamikor októberben tároltam be a Plusból.

Hozzávalók 4 felnőtt részére:

0.75-1kg csirkemell nagyobb kockákra vágva

tikka páchoz:

2 doboz natúr joghurt
fél zöldcitrom leve
6 gerezd fokhagyma
2 tk. reszelt gyömbér
1 tk.chilipor
1kk. őrölt koriander
1 kk. római kömény
1 tk. tikka fűszerkeverék
1 púpozott kk. currypor
só

(Azért  kapott a  pluszben curryporból, mert abban  több összetevő szerepel. Opcionálisan szerepelt még a receptekben feketbors, fahéj, kardamom, mustármag.)

A fenti hozzávalókat jól összekeverjük, a csirkefalatokkal összeforgatjuk és mehet egy éjszakára a hűtőbe.


A pácolt csirkehúst másnap 180 fokos sütőben 15 perc alatt grillrácson megsütöttem. Alátettem egy sütőpapírral bélelt tepsit, mert a szósz és a csirke leve lecsöpög sütés közben.

Ez eddig csirke tikka, ami önálló étel is egyben.

Amíg a csirke sül, elkészül a masala szósz:

Hozzávalók.

5 dkg vaj
2 gerezd  fokhagyma
2 kk reszelt gyömbér
1 140 gr-os paradicsompüré
4 dl tejszín
2 felaprított chili vagy 1 kk chilipor
1 tk. pirospaprika
2 tk. kömény
2 tk. őrölt koriander
1 tk.currypor
2 tk garam masala fűszerkeverék
só

A vajon megpároltam a szétnyomott fokhagymát, a gyömbért, ráöntöttem a paradicsompürét, kicsit még pirítottam, beleöntöttem a tejszínt és hozzáadtam az összes fűszert. Felforrósítottam és hozzáadtam a sült csirkét és az illatos lecsöpögött pácot is, és rotyogtattam együtt néhány percig.

Naan kenyérrel szuper volt, nem én sütöttem,de a csomagoláson szerepelt: Original English
Recipe :-))

(Egyébként  az indiaiak nem párosították így a kétféle szószt, csak az angolok találták ki, vagy egy skót étterem indiai szakácsa, vagy egy angol étterem indiai szakácsa, vagy pakisztáni szakácsa,stb, stb.)

Hús, leves, gombóc

Nem is olyan rég kiveséztük a levestémát Cserkénél, és a csirkehúsgombócok azóta is folyton ott jártak a fejemben, főleg, hogy abszolút beköszöntött a Levesek Ideje. Sőt, a Krémlevesek Ideje, de erről majd néhény mást postban, ha odajutok, hogy leírjam, amit megetettem. Cserke zöldséglevesbe főzte; ezt a változatot azonnal elvetettem, mivel nálunk a zöldségleves tetszési indexe lefelé 75%-ról indul, és jó esetben 50%-on stagnál, így maradt a húsleves. A húsleves érzékeny témáját is ugorjuk talán át, mert ahány anyuka, annyi húsleves. Van olyan elvetemült, aki pl. kelbimbót vagy fűszerpaprikát tesz bele, és még sorolhatnám...Ez körübelül olyan téma, mint a brassói - a Mindmegettén kb 500 hozzászóló 900-féle képpen csinálta, a végén már tényleg vicces volt.

Szóval nyitottam az én húslevesemmel - ami soha nem lesz olyan ízű, ahogy anyukám csinálja, de ebbe már beletörődtem -, és a benne főtt csirkemellből dolgoztam tovább, Cserke után szabadon. Igazi jó kis levesbetét sikerült belőle.

Hozzávalók:

20 dkg főtt csirkehús

3 dkg baconszalonna

1 kisebb fej vöröshagyma

1 csokor petrezselyem

só

bors

késhegynyi pirospaprika


A hozzávalókat - hagymát persze tisztítva - az aprítógépben jól össszedolgoztam. Apró, nagyobb mogyorónyi golyóbisokat gurítottam belőle nedves kézzel, és mivel főtt húsból készült, csak annyi időre tettem a gyöngyöző levesbe, míg felbukkantak a tetején. (Vigyázat, különben szétesik!) Jól feldobja az alapvetően nem igazán markáns levest.

VKF! VII. Bazsalikomos-kakukkfüves csirke

Több, mint tanácstalan voltam, amikor elolvastam a VKF VII. kiírását. Merthogy nem vagyok még olyan öreg motoros gasztroblogger, a családom és a munkám önmagában képes kitölteni 24 órámat, így a blog és a többi blog elcsent félórák kikapcsolódása. Ha mégis tudnék esetleg stílusban utánozni valakit, akkor pedig fenáll a veszélye, hogy számomra ismeretlen, pedig kedvelt embereket bántok meg egy, akár viccesnek szánt félmondattal.

Fenn a kép, és itt a szöveg:

Ez a recept amennyire egyszerű, annyira mámorító. Ahogy kibontod a segítségül szolgáló rejtélyes anyagú sütőzacskót - amit mostanában használok kedvenc alufóliabatyum és az ólomízű újságpapír helyett - megcsap a csodálatos zöld fűszernövények mennyei illata.

Hozzávalók:

1 db tanyasi biocsirke
1 csokor bazsalikom
1 csokor kakukkfű
1 fej hagyma
néhény gerezd fokhagyma
só

A fűszernövényeket legjobb frissen beszerezni, ehhez nem kell olyan szuper vidéki kert, mint amiben én forgatok mostanában nap-mint-nap, nevelheted az erkélyeden vagy a konyhaablak párkányán is.
A sütőt melegítsd elő 200 C-ra.
A pipit - persze belsőségek nélkül - dörzsöld át jól tengeri sóval. A megtisztított hagymát és a pucoltalan fokhagymát told a hasüregébe, és dugdosd mellé a zöldfűszereid felét is. A zöldfűszerek másik felét oszd el egyenletesen a csirkén kívül - legyen csak szép rusztikus. Mehet rá még némi frissen őrölt bors; csúsztasd a csirkédet a sütőzacskóba, jól zárd le, hadd süljön- főjön csak a saját illatos levében, tedd egy tepsibe és süsd az előmelegített sütőben olyan jó 1 óráig. Ekkor nyisd fel a zacskó tetejét egy ollóval - vigyázz, a hihetetlen illatú szaft ki ne folyjon - és hagyd pirulni kb. 15 percig.
A tálaláskor a sima főtt rizs vagy krumpli tetejére csorgass a mámorító szaftból, és oszd szét az omlósan puha húst és a hagymákat. Ugye milyen egyszerű?!

Kitalálni is...

Dubarry(szerű)

Gyerek karfiolt nem eszik. Karalábét se. Esetleg nyersen, nehogy a húslevesbe jusson. Cukkinit se. Padlizsánt se. Karfiolt csak az egyik, a bölcsödei karfiolfőzelék formájában.(!!! Brrr!!!) Káposztát csak savanyúan, télen, egy egész csipettel. A tök nem étel. Na és kelbimbóval meg az egész családot száműzetésbe lehetne kényszeríteni.
Mindez persze eddig is látszott a blogon, ezután is fog... De nem lehet a gyereket kárhoztatni, ha egyszer a zannya is ilyen elvetemült volt addig, amíg be nem nőtt a feje lágya. (Sőt tejet se, tejfölt se, joghurtot se, kefírt se, paradicsomot se stb.- hogy lett ez kajablogger??) Szóval ott tartottam, hogy Dubarry, ami lehet hogy nem teljesen ilyen, de a húsalap és a karfiol biztos pont, mi meg így nevezzük, és kész. (A gyerekek kockahusit ettek, az egy másik post.)


Hozzávalók 6 felnőttre:

1,2 kg pulykamell(vagy csirke)
4 ek. olaj és 5 dkg vaj

két kisebb fej karfiol

5 dl tej
5 dkg liszt
5 dkg vaj
2 tojás sárgája
szerecsendió

só

néhány dkg füstölt sajt


Egy lábasba kb. két liter vizet tettem fel forrni a karfiolnak, a sütőt 200 fokra melegítettem elő.
A húst centi vastagra felszeleteltem, kissé kiklopfoltam, megsóztam, és az olvasztott, forró vaj és olaj keverékén a legnagyobb teflonlábasomban oldalanként két-két perc alatt hirtelen átsütöttem, aztán fedő alatt még tíz percig pároltam.
Mehetett is egy nagy tepsibe a szaftjával együtt.
A víz ekkorra felforrt,beletettem egy púpozott kávéskanál sót, meg a megtisztított, rózsáira szedett karfiolt. Addig főztem, míg a szára majdnem teljesen puha lett - ez kb 15 perc.
Amíg a karfiol főtt, megcsináltam a mártást: besamelként indul - jó, jó én nem pirítom meg a lisztet a vajon, - vagyis a lisztet csomómentesre kevertem tejjel, a többi tejet felforrósítottam, belekevertem a liszttel elkevert tejet, meg a vajat, kevergettem, míg a vaj el nem olvadt, illetve be nem sűrűsödött. Ezután lehúztam a tűzről,reszeltem bele szerecsendiót és belekevertem a 2 tojássárgáját - ezzel a Mornay-mártás felé vett egy kanyart, de itt megálltam, sajt csak majd az egész tetejére jön. Ha olyanom van, bele szoktam tenni a tojásfehérje felvert habját (főleg ha csak sima csőben sült karfiolt csinálok), de most nem volt olyanom. Mentek a mélyhűtőbe - szerintem jobban is érezték ott magukat.

A majdnem teljesen puhára főtt karfiolt leszűrtem, rápakoltam a husira, a szépség kedvéért a mélyhűtőből kikaptam közéjük pár brokkolit is ( családilag csak krémleves formájában képzelhető el nálunk), picit utánasóztam, ráöntöttem a mártást és ráreszeltem néhány dkg füstölt sajtot. A 200 fokos sütőben jó 10-15 perc kell, hogy szépen összesüljenek. Főtt rizsnél fantáziadúsabb köret nekem még nem jutott eszembe, de abból is kevés kell; végül is a karfiol tekinthető a tetején köretnek is, és akkor meg van oldva.

Valahol, valamikor biztos megvolt a recept, de most már csak fejből jön; a szerecsendió, füstölt sajt opcionális (bár szerintem nagyon finom kis bukét ad neki), a mártás lehet csak sima besamel, lehet borsozni, vagy a sajtot bele is keverni stb. és végül akárminek hívni, ha jó, akkor gondoljunk csak Shakespeare-re.

Egyébként pedig legyünk őszinték, nincs azért a karfiolnak - akárhogy is, de egy kicsit, igazán csak ici-picit - dohos pincére emlékeztető íze?