A nyár kedvez Miss Veg elképzeléseinek. erdei gombás tészta készült.
A sárga rókagomba (cantharellus cibarius) szabálytalan tölcsér alakú, a kalapszerűen kiszélesedő felső része, 3-10 cm széles, fodros szélű. Közepes termetű, a színe a tojássárgájára emlékeztet vagy világosabb, főleg a bükkösben termett példányok sárgásfehérek. Nem különül el élesen a kalap és a szár, alsó részén nem lemezes, hanem ráncos, eres, a spórapora fehér. Tönkje rövid, zömök, lefelé vékonyodó, 3-8 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag, a kalapnál kissé világosabb sárga. Húsa merev, tömör, fehér, csak a bőr alatt sárgás. Jó, de kissé borsra emlékeztető, nyersen fűszeresen csípős íze van, de ez a csípős íz az elkészítés után eltűnik. Kellemes és jellemző szaga van, amely kajszibarackra, paprikára is emlékeztet.
A friss gomba nagy mennyiségű, 85-95 százalék vizet tartalmaz. Szárazanyagának nagy részét szénhidrátok (például glikogén), fehérjék és aminosavak képezik. A lipidek közül nagyobb mennyiségű lecitint tartalmaz. Provitaminok (karotin, ergoszteron) is találhatók benne.
A rókagomba jellegzetes íze, sokoldalú felhasználása miatt egyik legértékesebb gombánk. (www.hazipatika.com)
A Bosnyák téri piacon rókagombát és két kisebb vargányát vásároltam. Az áruk többszöröse a normál csiperkének, de ízük nem hasonlítható össze.
A tésztát frissen vásároltam a két olasz fiatalember által üzemeltetett 2 Spaghi boltban, mely a Gozsdu udvarban található.
A mártáshoz olívaolajon apróra vágott vöröshagymát pároltam, majd rádobtam a megtisztított, feltépkedett gombákat. Puhára pároltam, sóztam, borsoztam, egy pohár tejföllel és egy csokor apróra vágott zöldpetrezselyemmel összefőztem.
A tésztát sós vízben megfőztem, majd a gombamártással összeforgattam.
Kecskeparmezánt reszeltünk a tetejére. Kész.
Nagyon finom volt. Lesz még ilyen. Sokszor.