A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Máté Angi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Máté Angi. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. november 23., szombat

Fecnipost 3.

Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén
Ez a molyos értékelésem, hihetetlen, hogy már 37-en kedvencelték ezt az ordenáréságot, de hát a hülyeség mindig népszerű volt, mint tudjuk.
"Ez az a könyv, amelyet nem tudok objektíven értékelni (a többit se, de ez most lényegtelen). Vagyis anélkül, hogy ne jutna eszembe a hisztériával határos állapotot előidéző (ez csak rám vonatkozik) korrektúrázás és tárgymutatózás. Véres verejték itatja át a lapokat.
Amúgy majdnem teljesen síkhülye vagyok a könyvhöz, de ettől függetlenül nagyon röhögtem Kurzweilen. Ez az ember fél a haláltól – amivel semmi baj, mindenki fél tőle – de ő annyira, hogy képes lenne megváltoztatni az egész világegyetemet, csak ne öregedjen és ne haljon meg – addig, amíg el nem jő a Szingularitás, mert az maga lesz a földi Paradicsom. Még hogy az embernek kisujjában lesz a világegyetem…
Továbbra is fenntartom a véleményem, hogy amíg késnek a vonatok, vannak felfutó szemű harisnyák és összeeső piskóta, addig nem lesz szingularitás."
Látszik, hogy mennyire elegem volt a könyvből, miközben küzdöttünk vele, még idézgettem is belőle. Kínomban.

Marina Cvetajeva: Marina Cvetajeva versei
Khmm. Erről tényleg nem tudok mit mondani, részben azért, mert nincs nálam a jegyzetem, de majd rakok ki néhány verset. Vannak köztük gyönyörűek, szépek, szomorúak, és volt, amit nem értettem.
Emiatt kezdett Cvetajeva érdekelni, talán ez a legkedvencebb versem. Annyira gyönyörű, hogy az már fáj. Amúgy éppen most (ill. hosszú megszakításokkal) olvasom Blok verseit, remélem, még az idén befejezem. És hogy jövőre több verset fogok olvasni, és talán írni is tudok róluk.

Máté Angi: Kapitány és Narancshal
Heloise-tól kaptam szülinapra ezt a cukiságot, köszönöm neki!:) Bájos kis meseszerűség, Az emlékfoltozókat jobban szerettem (amit szintén tőle kaptam:), de olyan jól elolvasgattuk a strandon...






Világszép Vaszilisza
Az elfeledett mesekönyv, ami a Marija Morevna és a Halhatatlannak köszönheti az újdonat érdeklődését. Legalábbis nálam. Meg a gyönyörű rajzainak.
sztimi53 kölcsönpéldányát olvastuk a kedvessel ebéd után (köszönjük neki:), aztán néhány nappal később szólt az antikvarium.hu, hogy van belőle egy példány, talán 2300 Ft volt egy pici hibával, de nagyon megérte.
Tudjátok, mi a vicc? Hogy alig lehet kapni.



Lauren Oliver: Hana
Igen, bűnös vagyok, instant sikerélményt akartam és gyorsan elolvastam. Elképesztő, mennyire nem emlékszem a Delíriumra - a sorozatnak a harmadik része is megjelent már, illene befejezni, mert ezt a YA-t még szerettem -, jobb lett volna belekukkantani, de a hangulata így is átjött.
Imádom én ezt a Laurent, van egy olyan kötet, ami a sorozathoz írt miniregényeket tartalmazza, a Delirium Stories - Hana, Annabel and Raven. Kurvára nem emlékszem rá, hogy kicsoda Annabel... ja, megvan. De hogy Raven? Ááá.

Patrick Ness - Siobhan Dowd: Szólít a szörny
Ezt a könyvet fezertől kaptam kölcsön, köszönöm neki. Többen mondták, hogy elpityeredtek rajta, és egyfajta perverz kíváncsiság vezérelt, hogy kiderítsem, milyen hatással lesz rám a történet. Hmmm, nem sírtam rajta, de jó könyvnek tartom - és hasznosnak. Nem akarom magam mentegetni (mindig tudtuk, bizonyos értelemben milyen érzéketlen vagyok), se melodrámát előadni, de annyiszor végigjártam azt, ami a negyedik történetben szerepel, hogy már nem fáj. Megszoktam. Olyan, mint egy seb, ami belül gyulladt, de a teteje kérges és összehegesedett. Borzalmas teher, amit Conornak cipelnie kell - mert ez teher marad, amíg él -, de az én puttonyomban annyi minden van... az én rémálmom tényleg létezik. És igazi.

Ui.: Nem tudom, mi baja a blogspotnak a címkékkel, de ennyivel nem hajlandó megjeleníteni a postot, úgyhogy ide bevésem őket:
-Könyv, illusztrált, miniregény, Ray Kurzweil, Ismeretterjesztő, Ad Astra, amerikai, vers, Marina Cvetajeva, Európa, mese, Magvető, Máté Angi, magyar, orosz, Móra, Lauren Oliver, disztópia, ír, angol, Vivandra, Patrick Ness, Siobhan Dowd, fecni

2012. december 23., vasárnap

Mese a tündérrigólányokról


"A tündérrigólányok minden este labdarózsára tekerték hosszú, faodúbarna és limonádészőke hajukat, hogy hajnalban a legeslegszebben hullámozhasson.
 Hajnalonta nyitott ablakaik párkányán ülve fütyörésztek, mint a rigók, hálóingben lógatták a lábuk, és hullámoztatták labdarózsa-illatú hajukat."


Máté Angi: Az emlékfoltozók
Értékelés: 5* zöld fagyigombóc az 5-ből


Amint megláttam az Heloise-tól érkezett nagyalakú csomagot, rögtön tudtam, mit rejt a boríték, mégis, képtelen voltam megállni - pontosabban, nem akartam megállni -, hogy ne bontsam ki. Hogy ne lapozzak bele. Hogy ne olvassam el az első oldalt, aztán a másodikat és a harmadikat és...
Magába szippantott, ez történt. A Mamót is nagyon szerettem, de ez a mese egyszerűen tüneményes, olyan gyönyörűséges léleksimogatóság, hogy egészen megnyugtatott és elringatott. Imádom Máté Angi szavait, senki más nem képes olyan szavakat mondani, hogy limonádészőke vagy faodúbarna, micsoda színnevek! Nönögő csigák az úton, akiket a szomszédban lakó vívómester menekít a fűre, töfögő diók, fuvintásnyi, suppantva, jóformán minden szót ki lehetne jegyzetelni egy szép szavak-válogatásba.
Nagyon megszerettem a tündérrigólányokat, a piros papucsaikkal, a nagyfülű kismacskával, a piros fazékkal, a kispárnákon üldögélő álmokkal és a többi nagyszerű dologgal, amelyek Angi fantáziájából a papírra vándoroltak. Lehet, hogy nekem is szájharmonikázni kellene a ruhásszekrényben, amikor dörög az ég és egymásnak gurulnak a felhők, aztán már nem félnék a vihartól.


A rajzokhoz pedig köztudottan nem értek, de nekem tetszenek.

Heloise, köszönöm szépen ezt a csodás ajándékot!


Kiadó: Magvető
Kiadás éve: 2012
Illusztrálta: Rofusz Kinga
Ár: 2990 Ft