Sok Erdős Virág

Megint garázdálkodtam a könyvtárban, ezúttal Erdős Virágra esett a választásom. Ezt is el vagy A Trabantfejű nő? Legyen az utóbbi, olyan jó címe van. Régen szörnyűnek találtam, de sok minden megváltozott a "régen" óta, például egy szokatlan képzettársítással járó, disszonáns cím tetszetős lesz. Hát még a megidézett költők és stílusaik, keverve az aktuális helyzetekkel és Erdős Virág stílusával.

Erdős Virág: Parti Kis

van vakanyag pupillatágító
van tollbamondat szórakosgató
kibicfelár van tintatöltelék
hiába már hiába volna még
van lakkcipó karéj gyalog fele
van véresmájas családi kibelakoló
van riplrón keret kalapadagoló
van szélütés esőverő van ághuzat
peremverem van káröröm van kárhozat
van rumbatej van vodkalács
van tyúkketrec járókarács
kabátmeleg van rózsagomb
van másvirág van irgalomb
van élesztő van inhalál
van zsilettzsúr ampullabál
van éberálom vénamély
ágytálaló van véredény
van szappanszőke jajcsomó van
kádmagány még pengeszép
van általázott gézirat
minekbeszéd

*******************************

Műkedvelő
éljen április 11

Jöjjön el mind, aki messze jár,
maradjon az is, ki
menne már,
füleljen mind, kinek van
füle
aki nem süket és nem
hülye,
mind, kinek anyja meg apja van:
máma a költészet napja van!

Lám, kinek anyja, apja sincs,
minékünk ő is egy
drága kincs!

Nem baj, hogy nincsen mit ennie!
Ilyeneknek is kell
lennie!

Legyen hát boldog a
költő, hisz
érettünk koplal és
költ ő!

Plusz:
miattunk lángol a képe, plusz:
miattunk fagy le a
gépe

jaj,
nem elég neki a mamája,
fikázza szegényt a
hazája

hiába őrzik szellemét,
furcsálják kissé a
jellemét

igaz, hogy eléggé hepciás,
feminin, akár egy
messiás

toporzékol, olykor
ordít is
(nemcsak ír, nagynéha
fordít is)

szobája megannyi
kősír,
(nem én kiáltok!
ő sír)

szívében Szodoma,
Gomorra,
(jobb is, ha nem számít
honorra)

nem húzza fel magát
kritikán,
ezzel is spórol a
patikán

isten és ember közt
félúton,
lájkolja magát a
fészbukon

ív-díjra ontja az ódát, de
nem nagyon bírja a
szódát,
sőt

időnként (szomorú tortúra),
le-lehull róla a
kultúra

bár ő még akkor se veszekszik,
beutalót kap és
befekszik

egyébként
nem zavar sok vizet,
hitele nincs, adót nem
fizet

nyikorgó
ölébe száz számra
gyűlik a víz-, meg a
gáz-számla

de amúgy viszonylag
vígan él, családot, ilyesmit
nem remél

bármit is diktál a tiszta
szív,
kitörli majd, s ezt-azt
vissza-
szív

s olykor ha akad egy
darabka
karton, már
hetekig szobrozik
lenn a

parton, na,
nem mintha ez volna ínyére,
fene se gondol a
dinnyére

igaz, már papírja, tolla
sincs...
Minekünk mégis egy
drága
kincs!

Lám: a líra szeretete!

Nem kérdés, hogy
szereted-e
(színleg csak, vagy
szívvel is,
ennyi bolond
rímmel is):

érte döglik a virág és
néki nő ki
holnap

még a hülye jázminok is
neki tapsikolnak.

*********************************

Tiborc

Oké, Bánk bán, már
vártam a percet,
beszélhetünk, ha
tartod a tercet, lám

itt állok vádlón és
fogom a fejemet,
rám sózzák mindig a
legdurvább szerepet, de
úgy látszik nem akad
nagyobb paraszt nálam, csak
főlök itt a subámban és
verem a nyálam

nem enyhít a bajomon már se isten se saridon,
nem vagyok egy hős
tenor
csak egy lírai
bariton

veled persze tüntetően
elnézők a főnökeid,
akármilyen zűrösek is mostanság a
nőügyeid

de bármekkora is köztünk a kulturális szakadék,
nem megyek a szomszédba egy
keresetlen szavadért

megmondom a szemedbe, hogy
vége van a dalnak,
idestova ezer éve
beszélek a falnak

lehet, hogy egy jobb darabban
akad ennél jobb téma, de
ebben itt most éppen ez a
megoldandó probléma, mert

oké, hogy egy száműzött csak
ide-oda vándorol, de
például egy robot, az a
röghöz kötve
robotol,
mégse terem neki babér,
boltba kell mennie babér',
kicsi háza rogyadozó,
van egy ól, a többi
bozót,
arany
mezők,
ezüst
folyók,
kinek hízók,
kinek tojók.

Rendbe' van, de közbe
mégse,
nem jár ide busz,
de pék se

mindamellett hol késik az
aszálykárok enyhítése (az
Aranybulla tudniillik nem tesz még egy említést se!)

s mért kellett a fagynak is pont beállnia?!
idén is
annyi lesz a gáz, mint ide
meránia

tuti hogy
akármilyen jó fej ez a
második endre, az
első dolgom az lenne, hogy
bumm
a fejbe

mert
fütyülök rá, mit tanít a
Szent Korona Tan,
az a kérdés,
válasszatok:
nekem mibe van

ma már az
emberszív is úgy bolyong, hogy
hiába van tele hittel,
minden sarkon rálegyint egy
hontalan
lézengő ritter

és akkor még ott vannak a
tótok meg a bajorok,
a pókok meg a pajorok

ez is,
az is
rosszul hat rám,
és akkor még sorolhatnám -

"Hej,
égig-nyúló giz-gazok!"
hát, vannak itt-ott még
bajok.

Most te vagy, aki hallgatsz, Bánk bán,
én meg aki sír, de
előbb-utóbb mindkettőnket
befogad a sír,
ápol majd és eltakar a
cinterem

utánunk csak kesze-
kusza
fű terem.