A gyilkosság alkímiája

"Kérdeznem se kell az okát, miért nem akar Jules Oscarral mutatkozni a Procope-ban. Oscar, ha közönsége van, olyan, mint valami fecsegő páva. Legalább akkora feltűnést kelt, mint egy ruhátlan nő.
 (...)
- Hallottam, amikor egy pincér mondta, hogy ön Jules Verne. Milyen csodálatos találkozni azzal az emberrel, aki gyerekkorom kedves könyveit írta a léggömbös utazásokról meg a Holdba kilőtt ágyúgolyóról. De honnan vettem én azt, hogy ön meghalt?
 - Nos, most, hogy ön ismerősként aposztrofál, Monsieur, magam is bizonyos vagyok benne, hogy meghaltam és a pokolra kerültem."

Carol McCleary: A gyilkosság alkímiája
Értékelés: 5* jancsikályha az 5-ből
Kedvenc karakter: Nellie, Jules, Oscar


Igen, sekélyes vagyok, bevallom (nem mintha eddig titok lett volna). Igen, a borító - és a cím - láttán felüvöltött az agyamban a birtoklási vágy szirénája, amelynek mellesleg nagyon jó a szimata, és ezúttal sem tévedett.
Nellie Bly, Nellie Bly... eltartott néhány percig, mire rájöttem, hol találkoztam már ezzel a névvel: Rodríguez Chiquitájában, és utána már eszembe jutott, hogy a "száguldó riporternő" volt az, aki 72 nap alatt megkerülte a Földet, Jules Verne regényéből kiindulva.
Nellie életpályája baromi érdekes: ez a 155 centi magas nő gyári munkásból - ahol a többi nőhöz hasonlóan félpénzért robotol - küzdi fel magát a The World riporterévé, betegként felveteti magát egy hírhedt elmegyógyintézetbe, ahol rettenetes körülmények uralkodnak, hat hónapot töltött Mexikóban, ahonnan szintén az elnyomásról tudósított, levetette magát egy hídról, hogy tesztelje, tényleg olyan hatékonyak-e a vízimentők, és még elég sok őrült dolgot csinált. Nellie igazi belevaló csaj, határozott, talpraesett, vakmerő és nagyon bátor, emellett roppant intelligens.
Carol McCleary regényében - aki egyébként nagyon szimpatikus eme mondata alapján: "Számomra a múlt mindig sokkal izgalmasabbnak tűnt, mint a jelen.", igazi rokonlélek:) - is őrült dologra vállalkozik Ms. Bly, egy gyilkos nyomába ered. Az ügy a Blackwell's Island, a fentebb említett tébolyda kapcsán bontakozik is, ahol az egyik orvos Nellie feltételezése szerint az ápoltakat meggyilkolja, testüket pedig a vízbe veti. Főhősünk tanúja lesz szobatársa megölésének, ám a német doktornak nevezett gyilkos elmenekül, Nellie-t viszont nem hagyja nyugodni az eset, ezért Amerikából követi Londonba, majd Párizsba, a zsibongó, fényes városba, ahol javában zajlik a Világkiállítás, s ennek érdekében igyekeznek eltussolni egy szörnyű járványt. A mikroba úgy viselkedik, mintha politikai ambíciói lennének, csak a szegénynegyedekben pusztít, ami tovább szítja az anarchisták vöröslő indulatát, akik semmilyen áldozatot nem sajnálva meg akarják dönteni a kormányt, hogy az emberek maguk dönthessenek sorsuk felől.

Nellie Bly

Imádtam ezt a regényt, legfőképpen azért, mert nagyon sok elemet vegyít magába, szinte olyan, mint egy múlt századfordulói kaleidoszkóp; keveredik benne a valóság és a fikció, de az előbbi részeként szinte panoptikumszerűen végiglátogatjuk a történelem egy-egy szeletét; eleve itt a párizsi Világkiállítás, szóba kerül Vidocq és kémhálózata, találkozunk az anarchista Louise Michellel, Maupassant-nal, Lautrec-kel, a botcsinálta nyomozótársakkal pedig közelebbről is megismerkedünk. Jules Verne, bár "csak" regényíró, fontos szerepet tölt be, éles eszű, komoly nyomozói képességekkel rendelkező, vonzó emberként van ábrázolva. Oscar Wilde, ez a másik parádés ember volt talán a kedvencem, medvealkatú, piperkőc, akut közléskényszerben szenvedő (ill. lubickoló), jószívű ember. Louis Pasteur zseniális vegyész, a mikrobák megszállottja, minden idejét a laboratóriumában tölti, ő fejlesztette ki a veszettség (és azt hiszem, a lépfene) elleni vakcinát.
Azt is nagyon szerettem, hogy Vernét kivéve "földi halandóként" ismerjük meg ezeket az embereket; Wilde csupán még szalonbölcsész, kávéházi entellektüel (Jules szerint:D), Lautrec képei a bordélyok mosdóiban lógnak, Pasteurrel pedig hadban áll az orvostársadalom nagyja, és Nellie is még a hírnév útjának elején jár.
Csak felsőfokban tudok beszélni erről a könyvről, a szereplők igazi egyéniségek, fantasztikus a humoruk, a cselekmény pedig izgalmas, szívesen olvastam volna tovább is ezt a regényt.
Az egyetlen, ami kissé lerontja az olvasás élményét, a rengeteg hiba, egy korrektor nem ártott volna még hozzá, főleg gépelési hibákról van szó, "érkezés" helyett "érekezés" szerepel például. A párizsi Notre-Dame helyett A Notre-Dame-i toronyőrt írni viszont erős tárgyi tévedés.

Kivételesen nem bánom, hogy sikerült megint egy sorozatba fognom, a következő rész A gyilkosság illúziója címmel fog megjelenni, 2013. januárjában, és elvileg Nellie könyvét is megjelentetik, amelyet a Föld körüli utazásáról írt.

Eredeti cím: The Alchemy of Murder
Sorozat: Nellie Bly 1.
Kiadó: K.u.K.
Kiadás éve: 2012
Fordította: Boda András
Ár: 3300 Ft
Az írónő honlapja
Nellie-ről