Showing posts with label konbu. Show all posts
Showing posts with label konbu. Show all posts
Tuesday, November 09, 2010
Tuesday, November 17, 2009
Misoshiru összetevők
Konbu + bonito (= dashi) + tofu* + wakame + újhagyma + miso, ennyi csak a jó miso leves titka. Vagy a hosszú élet titka??? Nálunk igaz nem reggelire, de többnyire vacsorára kerül az asztalra.
A vizet előbb felforralom, csak azután teszem bele a konbut. A tofut kihagyom. Egyik oka, hogy még nem találtam finom, friss tufut, az eddigieknek nem volt sok jó ízük, a másik meg, hogy 2-3 kocka tofu/csésze kedvéért minek vegyek meg negyed kilot. A harmadik módosításom pedig, hogy az újhagymát nem tálaláskor teszem a levesbe, hanem közvetlenül a wakame után, a miso előtt kerül bele.
Labels:
alapanyag(ok),
bonito,
egészség,
japán konyha,
konbu,
leves,
miso,
tengeri alga,
újhagyma,
wakame
Friday, October 16, 2009
Misoshiruhét
A héten minden nap ettünk
egy-egy csésze friss misolevest. Hétvégén 1 kg kiszerelésű shiromiso-t (fehér miso pép) sikerült beszerezni, végtelen misoshiru (dashi+ miso + tofu + wakame + újhagyma) igényünk csillapítására.
egy-egy csésze friss misolevest. Hétvégén 1 kg kiszerelésű shiromiso-t (fehér miso pép) sikerült beszerezni, végtelen misoshiru (dashi+ miso + tofu + wakame + újhagyma) igényünk csillapítására.
A miso - hagyományos japán "fűszerkeverék" - fehérjében, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Elődje az i.e. 3. sz.-i Kínából származik. A 6. sz.-ban terjedt el Japánban. Az 1300-as évek közepéig darálatlan szójából készült. A Muromachi korszakban a buddhista szerzetesek felfedezték, hogy a szójabab pépesítésével új főzési technikákhoz jutnak, a misot más ételek ízesítésére használták.
A sűrű pépet/pasztát mártásokhoz, kenyérre kenhető krémekhez, zöldségek savanyításához, húsok pácolásához használják. Főzéskor megváltozik az íze és a tápértéke, ezért csak az utolsó fázisban ajánlott az ételhez adni, forralni nem szabad, hogy ne veszítsen a tápértékéből és a kōjikin is megőrizze a biológiai aktivitását.
Thursday, August 13, 2009
Misoshiru (miso-leves)
Hozzavalok (4 szemelyre):
4 cse'sze viz (1 liter)
5x10 cm konbu
4 ek. katsuobushi (bonito-forga'cs)
1/4 csesze kockazott tofu
2 ek. wakame
2 ek. miso (miso-paszta)
2-3 szál ujhagyma
4 cse'sze viz (1 liter)
5x10 cm konbu
4 ek. katsuobushi (bonito-forga'cs)
1/4 csesze kockazott tofu
2 ek. wakame
2 ek. miso (miso-paszta)
2-3 szál ujhagyma
A vizet es a konbut lassu tuzon, 15 percig gyongyozve fozom. Kiveszem a konbut, beleteszem a bonitot es 5-10 percig fozom vele kozepesen-alacsony langon (ha enyhebb izt akarok, csak 5 percig fozom, ha erosebbet, tovabb).
Az alapot ezutan atszurom (ez eddig a dashi), majd a tiszta lehez adom a kockazott tofut es a wakamet. Kis langon 5 percig fozom. Ugyelek, hogy ne forrjon!
Kiveszek egy keves levet es belekeverem a miso-paszta't/pe'pet, alaposan elkeverem es a levesalaphoz ontom. Tovabbi 3-5 percet fozom kis langon. Forralni nem szabad! Finomra apritott ujhagymaval talalom.
> Elkeszitesi ido 30-35 perc, video
[i] A misoshiru (dashi + miso + tofu + wakame + ujhagyma) izet, karakteret a miso, azaz a miso-paszta adja. A miso lehet voros (akamiso), fehe'r (shiromiso) es fekete (kuromiso) - erjesztett rizs, szojabab, so es egy gombafe'le, kōjikin. Hagyomanyos japan reggeli nincs rizs (gohan) es misoshiru nelkul. A levet felhorpintik, a szilard hozzavalokat pedig evopalcikaval eszegetik ki.
Itadakimasu
Sushimeshi (sushi-rizs)
Hozzavalok:
2 csesze rovid szemu japan rizs (tapado's)
1/2 csesze rizsecet
2 tk. so
1/4 csesze cukor
4" konbu hinar
2 csesze rovid szemu japan rizs (tapado's)
1/2 csesze rizsecet
2 tk. so
1/4 csesze cukor
4" konbu hinar
A rizst apro lyuku szurokere teszem es hideg csapviz alatt alaposan, tobbszor atmosom. Addig mosom, ameddig tiszta viz nem tavozik rola. Majd egy labasba teszem, felontom annyi vizzel, hogy ketujjnyira ellepje es 30 percig aztatom. Ismet szurokebe teszem es a fenti modon atmosom.
A rizst labasba/nyeles serpenyobe teszem es felontom 2 1/4 csesze vizzel. Fedovel letakarom, magas homersekletem felforralom. Ha mar latom a gozt es a buborekokat kiszivarogni a fedo alol, mersekelem a tuzet es a legalacsonyabb hofokon gozolom tovabb 20 percig. A fedot nem szabad egy percre sem levenni!
A rizsecetet elkeverem a soval es a cukorral, es kozepes hofokon felforralom, amig a cukor el nem olvad. Lehuzom a tuzrol, beleteszem a konbut es hagyom kihulni.
A rizset is lehuzom a tuzrol, es feado alatt (!) 15 percet pihentetem, majd egy nagy talba szedem. A labas falahoz, aljahoz ragadt rizsszemeket nem szabad felkapargatni, csak rontana a sushi-rizs izen, allagan.
Az ecetbol kiveszem a konbut es fakanalra csorgatva a rizshez ontom az ecetes-cukros-sos alapot. Finoman osszekeverem es hagyom kihulni, mielott hozzalatok a sushikesziteshez.
Sushi
A japan konyha talan legismertebb es legelterjedtebb kepviseloje (Japanon kivul) az ecetes rizs es hal, zoldsegek kombinaciojabol allo sushi. Varialhatosaga, szemnek-szajnak tetszo mivolta miatt a vilagon szinte mindenutt nepszeru.
Palyafutasat az i.e. 4. sz.-i Kinaban kezdte, mint e'teltartositas. Az erjesztett rizs megve'dte a halat a megromlastol. Az eredeti sushit narezushi-nak hivtak, a halat besoztak es befedte'k rizzsel, par honapig tartottak, majd a rizst kidobtak es csak a halat fogyasztottak el. A Krisztus utani 8. sz.-ban erte el Japant. A japanok a reszben nyers halat a rizzsel egyutt ettek, ez volt a seiseizushi. A Muromachi idoszak alatt (1336 - 1573) az erjesztest leroviditettek, ecetet adtak a rizshez, ez lett a oshizushi, ami Osaka-bol indult utjara. Az Azuchi-Momoyama idoszak alatt (1573 - 1603) szuletett a namanare, ahol rividitettek a narezushi erjedesi idejen (valoszinuleg a kellemetlen szag miatt). Az Edo korszak alatt (1603 - 1868) jelent meg a hayazushi. A rizset mar nem erjesztesre hasznaltak. Ecettel kevertek ossze. Halat, zoldseget es sza'ritott dogokat adtak hozza. Ez a fajta sushi mind a mai napig nepszeru. Minden regio helyi izeket hasznalt fel, hogy valtozatos sushit keszitesen, amit generaciok adnak tovabb. A 19. sz. elejen, amikor me'g Tokyo Edo nevre hallgatott, megjelent a nigirizushi (Hanaya Yohei talalmanya, ahol hutoszekreny hijan szojaszoszban/ecetben/soban pacolt hal kerult a teglalap alaku rizsdombocskara [edomaezushi], ketszer olyan nagy volt, mint a mai nigirizushi). Az 1923-as Nagy Kanto foldrenges utan a nigirisushi se'fek elvesztette'k az allasukat es szetszorodtak Japan egesz teruleten, nepszerusitve.
Az erjesztett naresushi-t mind a maig kesziti a Kitamura csalad a Biwa-to mellett, 1619 0ta, ez az eros izu es illatu funazushi, amit hat honapi erlelnek.
> Manapsag kulonbozo formaju, nagysagu es osszetetelu sushikat keszitenek, amiket megtalalunk a japan gyorsettermek futoszalagjain (kaiten-zushi / kuru kuru sushi / yasu-zushi):
• nigirizushi - kezzel formalt rizs, keves wasabi-val es egy szelet hallal a tetejen;
• gunkanmaki - a nigirizushi egy valtozata, amikor az ovalis formaju rizsre egy csik nori-val rogzitik a lazabb feltetet (a Ginza Kyubey etterem talalmanya, 1931);
• temarizushi - labda formaju sushi, belul a rizs, kivul a hal (folpack segitsegevel formalhato);
• makizushi - nori lapba vagy a nori lap kore gongyolt valtozat, amit aztan 6 v. 8 szeletre vagnak;
• futomaki - nagy, 3-4 cm atmeroju, gongyolt sushi, a nori kivul van, rendszerint vegetarianus;
• hosomaki - kicsi, 2 cm atmeroju, gongyolt sushi, rendszerint csak egy "toltelekkel" (nyers tonhal - tekkamaki, uborka - kappamaki, vagy avokado);
• temaki - nagy, 10 cm hosszu, tolcser alaku nori-ba gongyolt rizs zoldsegekkel, hallal;
• uramaki - kozepes gongyolt sushi, ahol a rizs kivul van (rendszerint piritott szezammag reteggel), a nori pedig belul, a "toltelek" korul;
• oshizushi - pre'selt sushi, Osaka-i specialitas (oshizushihako segitsegevel);
• inarizushi - sult tofu-ba toltott rizs, a Shinto isten, Inari utan elnevezve, aki eloszeretettel fogyasztotta a sult tofut;
• chirashizushi - egy cse'sze sushi-rizsre tett felte'tek;
• sashimi - nyers hal maga'ban;
• gunkanmaki - a nigirizushi egy valtozata, amikor az ovalis formaju rizsre egy csik nori-val rogzitik a lazabb feltetet (a Ginza Kyubey etterem talalmanya, 1931);
• temarizushi - labda formaju sushi, belul a rizs, kivul a hal (folpack segitsegevel formalhato);
• makizushi - nori lapba vagy a nori lap kore gongyolt valtozat, amit aztan 6 v. 8 szeletre vagnak;
• futomaki - nagy, 3-4 cm atmeroju, gongyolt sushi, a nori kivul van, rendszerint vegetarianus;
• hosomaki - kicsi, 2 cm atmeroju, gongyolt sushi, rendszerint csak egy "toltelekkel" (nyers tonhal - tekkamaki, uborka - kappamaki, vagy avokado);
• temaki - nagy, 10 cm hosszu, tolcser alaku nori-ba gongyolt rizs zoldsegekkel, hallal;
• uramaki - kozepes gongyolt sushi, ahol a rizs kivul van (rendszerint piritott szezammag reteggel), a nori pedig belul, a "toltelek" korul;
• oshizushi - pre'selt sushi, Osaka-i specialitas (oshizushihako segitsegevel);
• inarizushi - sult tofu-ba toltott rizs, a Shinto isten, Inari utan elnevezve, aki eloszeretettel fogyasztotta a sult tofut;
• chirashizushi - egy cse'sze sushi-rizsre tett felte'tek;
• sashimi - nyers hal maga'ban;
> Nehany alapkifejezes es hozzavalo:
• sushimeshi = rizsecettel, soval, cukorral izesitett rizs, a sushi alapja;
• nori = tengeri algabol keszult lap, rendszerint 18 x 21 cm, gongyoleshez;
• wasabi = a Wasabi japonica gyokerebol keszult paszta, Japanon kivul gyakran csak seiyowasabi kaphato, ami utanzat, torma, mustarpor es zold szinezek, mivel a wasabi gyoker nagyon draga;
• gari = vekonyra szeletelt, ecetben es cukorban pacolt gyomber, a kereskedelmileg eloallitott pacolt gyombert rozsaszinesre szinezik, mig a termeszetesen pacolt halvanysarga-rizsaszines;
• nori = tengeri algabol keszult lap, rendszerint 18 x 21 cm, gongyoleshez;
• wasabi = a Wasabi japonica gyokerebol keszult paszta, Japanon kivul gyakran csak seiyowasabi kaphato, ami utanzat, torma, mustarpor es zold szinezek, mivel a wasabi gyoker nagyon draga;
• gari = vekonyra szeletelt, ecetben es cukorban pacolt gyomber, a kereskedelmileg eloallitott pacolt gyombert rozsaszinesre szinezik, mig a termeszetesen pacolt halvanysarga-rizsaszines;
• konbu/kombu = sza'ritott tengeri hinar (fokent Hokkaidō szigeten termesztik), a dashi harom osszetevojenek egyike;
• dashi = szurt levesalap - konbu es katsuobushi;
• katsuobushi = bonito-forgacs, sza'ritott, erjesztett, fustolt tonhal-fe'le;
• misoshiru = misoleves - dashi, miso-paszta, tofu, wakame es ujhagyma;
• wakame = tengeri hinar;
• tamago/tamagoyaki = japan omlett, re'teges, gongyolt, magaban es sushifeltetkent is fogyasztjak;
• makisu = bambuszgyekeny, a gongyolt makizushi keszitesehez, rendszerint 25 x 25 cm;
• oshizushihako = a pre'selt oshizushi keszitesehez, harom reszbol all, also resz, teglalap alaku keret es egy felso resz;
• makisu = bambuszgyekeny, a gongyolt makizushi keszitesehez, rendszerint 25 x 25 cm;
• oshizushihako = a pre'selt oshizushi keszitesehez, harom reszbol all, also resz, teglalap alaku keret es egy felso resz;
A hagyomanyos japan sushi (nyers hal es rizs) zsirban szegeny, feherjeben, szenhidratban, vitaminokban es asvanyi anyagokban gazdag. A nagy mennyisegben fogyasztott nyers hal azonban veszelyes is lehet, a halban elofordulo parazitak miatt.
Subscribe to:
Posts (Atom)