Egy nagy tányér még langyos slana savijača od sira, hozzá egy pohár hideg kefir vagy tekući jogurt, és más nem is kell egy finom, könnyű vacsorához (vagy épp reggelihez)...
Showing posts with label horvát konyha. Show all posts
Showing posts with label horvát konyha. Show all posts
Tuesday, February 28, 2012
Friday, February 24, 2012
Slana i slatka savijača
Az erősen nosztalgikus szegedi Rakott Rétes kapcsán egy másik remek, fenyőillatos nyarat idéző rétes is eszembe jutott, a finom spliti savijača
Monday, August 15, 2011
Bananko (KRAŠ)
Egy újabb harapás Horvátország
- banán ízű lágy hab roppanó csokoládéval borítva -
Bananko a 100 éves KRAŠ-tól.
- banán ízű lágy hab roppanó csokoládéval borítva -
Bananko a 100 éves KRAŠ-tól.
Saturday, July 02, 2011
Dorina riža (Kraš)
Három rizses csokoládé, MIKADO, Mnogo lepih želja és Dorina,
három gyár Zvečevo, Pionir és Kraš. A MIKADO-nak csinos a csomagolása, a Dorina-nak elegáns a logója, a Mnogo lepih želja pedig a legrizsesebb!!
három gyár Zvečevo, Pionir és Kraš. A MIKADO-nak csinos a csomagolása, a Dorina-nak elegáns a logója, a Mnogo lepih želja pedig a legrizsesebb!!
Saturday, May 21, 2011
Túrós burek (újratöltve)
A korábbi túrós burek-nél nem hagyott nyugodni a félsiker. A metódus most is hasonló, csiga alakban feltekert töltött tészta, de az arányok nagyban változtak. A 'Balkán-arab' boltban pedig találtam szarajevói jufkát ;-)
Hozzávalók: 250 g jufka (phyllo), 500 g tehéntúró, nagyobb szemű tengeri só, olívaolaj.
A jufka (tulajdonképpen phyllo/filo/fillo) lapokat kiterítettem, majd a legfelsőt lekentem olívaolajjal (szilikon ecsettel is működik, de gyorsabban haladtam, ha a zárt, behajlított ujjaimra olajat öntöttem, majd kissé kinyitva vékonyan kicsorgattam az olívaolajat és kézzel szétkentem). A hosszabbik oldalára, közel a széléhez, csíkban túrót tettem (ezúttal nem krémesítettem, meghagytam a-la-naturale, azaz apró labdácskáknak, mindössze enyhén sóstam). Feltekertem és az így kapott csík/rúd tetejét is lekentem olívaolajjal. A többi lappal is hasonlóan jártam el: leken-túró-felteker-leken. Miután elfogyott az összes lap és a túró is, elkezdtem 'csigásítani'. A korábbi csatos forma helyett egy alacsonyabb pite-formát használtam. Kikentem olajjal, lazán beletettem a tésztát. Ismét lekentem olívaolajjal. Letakartam lazán sütőpapírral és 180 °C-ra előmelegített sütőben legalább 45 percet sütöttem, a tetejéről látszik mikor kész. Miután kivettem, még forrón lekentem tejjel, 3-5 percet pihentettem és tálaltam is. Tekući jogurt-tal az igazi, illetve 'прави '. Пријатно!
Hozzávalók: 250 g jufka (phyllo), 500 g tehéntúró, nagyobb szemű tengeri só, olívaolaj.
A jufka (tulajdonképpen phyllo/filo/fillo) lapokat kiterítettem, majd a legfelsőt lekentem olívaolajjal (szilikon ecsettel is működik, de gyorsabban haladtam, ha a zárt, behajlított ujjaimra olajat öntöttem, majd kissé kinyitva vékonyan kicsorgattam az olívaolajat és kézzel szétkentem). A hosszabbik oldalára, közel a széléhez, csíkban túrót tettem (ezúttal nem krémesítettem, meghagytam a-la-naturale, azaz apró labdácskáknak, mindössze enyhén sóstam). Feltekertem és az így kapott csík/rúd tetejét is lekentem olívaolajjal. A többi lappal is hasonlóan jártam el: leken-túró-felteker-leken. Miután elfogyott az összes lap és a túró is, elkezdtem 'csigásítani'. A korábbi csatos forma helyett egy alacsonyabb pite-formát használtam. Kikentem olajjal, lazán beletettem a tésztát. Ismét lekentem olívaolajjal. Letakartam lazán sütőpapírral és 180 °C-ra előmelegített sütőben legalább 45 percet sütöttem, a tetejéről látszik mikor kész. Miután kivettem, még forrón lekentem tejjel, 3-5 percet pihentettem és tálaltam is. Tekući jogurt-tal az igazi, illetve 'прави '. Пријатно!
Sunday, April 17, 2011
Túrós burek
Napok óta máson sem jár az eszem, mint egy langyos túrós bureken, amit épp egy pohár hideg 'tekući jogurt'-tal fogyasztok. A helyzet tarthatatlan volt! Se éjjelem, se nappalom, nyugtom meg pláne nem lévén, rákényszerültem a lehetetlenre, azaz itthon elkészíteni. Tegnap este tésztát, túrót vettem, ma reggel pedig első dolgom volt nekilátni. Yufka híján phyllo-ból! De mit is kezdenék a yufkával, helyem sincs a fejem felett pörgetni és a konyhapulthoz csapodni, hogy aztán szép vékony tésztát kapjak, a hozzá kellő kézügyességről meg nem is beszélve. Repedne, szakadna, szállna! Tehát phyllo pastry-ből kellett kiügyeskednem.
A (hungarocell labdácskákra emlékeztető) tehéntúrót (250 g) két-három evőkanál tejfellel krémesítettem, majd kevés tengeri sóval ízesítettem. Kicsomagoltam a tésztát (400 g), a lapokat a tésztanyújtó nagy műanyag táblámra helyeztem. A legfelsőt lekentem (olíva)olajjal, megfordítottam, hozzátapadt az alatta lévőhöz, majd a felülre került réteget is átsimogattam olajjal. A kettő hosszanti végéből kétujjnyit felhajtottam, erre tettem a krémes túróból, hajtottam egyet rajta, olajos kézzel megsimogattam, hajtottam rajta, olaj, hajtottam rajta, olaj, amíg fel nem tekertem. Egy csík készen volt. Így jártam el a többivel is, amíg el nem fogytak a phyllo lapok.
Egy csatos, kerek tepsit kiolajoztam, majd a túrós csíkokat elkezdtem feltekerni csiga alakban, belülől kifelé haladva. Rácsatoltam a tepsi oldalát, a tésztát lekentem kevés olajjal, és sütőpapírral letakartam, hogy a teteje ne barnuljon meg túl hamar. 180 °C-ra előmelegített sütőben 45 percet sütöttem. Az utolsó öt-tíz percben levettem a sütőpapírt. Hagytam a tepsiben pár percet hűlni, lecsatoltam az oldalát, négy felé vágtam, még langyosan natúr joghurttal tálaltam. Ez lett hát a 'rolani burek'-em.
A túrós burek utáni vágyamat nem hogy enyhítette volna, de fokozta. Nem sok köze lett a lapos, kerek burekhez, de a 'savijača'-hoz talán közelít. Legközelebb más phyllo-val próbálkozok, és legalább 500 g túrót teszek bele, mert a mostani adag túró szinte eltűnt benne. Férjnek azért joghurttal ízlett ;-)
Sok éve kezdődött a szerelem, miután a becsei bureket megkóstoltam, majd a szabadkait, legutóbb pedig Splitben estem ismét szerelembe, két egymást követő évben is. A reggeli gyümölcsbeszerző piaci séta végén frissen sült túrós burek hűs joghurttal!! Aki evett már, tudja miről beszélek, aki meg még nem kóstolta, az nem tudja miből maradt ki!
[i] A volt Jugoszlávia egész területén népszerű, 'Buregdžinica'-kban kapható kerek burek (párolt darált húsos, túrós, spenótos, reszelt almás, meggyes, krumplis) receptje Niš városából terjedt el, ami egy 15.sz.-i istanbuli péktől származik. Délkelet felől a többi jugoszláv területeken is ismertté tették. Horvátországban (okrugli burek, motani burek) és Szlovéniában a 20.sz. második felében vált népszerűvé.
A (hungarocell labdácskákra emlékeztető) tehéntúrót (250 g) két-három evőkanál tejfellel krémesítettem, majd kevés tengeri sóval ízesítettem. Kicsomagoltam a tésztát (400 g), a lapokat a tésztanyújtó nagy műanyag táblámra helyeztem. A legfelsőt lekentem (olíva)olajjal, megfordítottam, hozzátapadt az alatta lévőhöz, majd a felülre került réteget is átsimogattam olajjal. A kettő hosszanti végéből kétujjnyit felhajtottam, erre tettem a krémes túróból, hajtottam egyet rajta, olajos kézzel megsimogattam, hajtottam rajta, olaj, hajtottam rajta, olaj, amíg fel nem tekertem. Egy csík készen volt. Így jártam el a többivel is, amíg el nem fogytak a phyllo lapok.
Egy csatos, kerek tepsit kiolajoztam, majd a túrós csíkokat elkezdtem feltekerni csiga alakban, belülől kifelé haladva. Rácsatoltam a tepsi oldalát, a tésztát lekentem kevés olajjal, és sütőpapírral letakartam, hogy a teteje ne barnuljon meg túl hamar. 180 °C-ra előmelegített sütőben 45 percet sütöttem. Az utolsó öt-tíz percben levettem a sütőpapírt. Hagytam a tepsiben pár percet hűlni, lecsatoltam az oldalát, négy felé vágtam, még langyosan natúr joghurttal tálaltam. Ez lett hát a 'rolani burek'-em.
A túrós burek utáni vágyamat nem hogy enyhítette volna, de fokozta. Nem sok köze lett a lapos, kerek burekhez, de a 'savijača'-hoz talán közelít. Legközelebb más phyllo-val próbálkozok, és legalább 500 g túrót teszek bele, mert a mostani adag túró szinte eltűnt benne. Férjnek azért joghurttal ízlett ;-)
Sok éve kezdődött a szerelem, miután a becsei bureket megkóstoltam, majd a szabadkait, legutóbb pedig Splitben estem ismét szerelembe, két egymást követő évben is. A reggeli gyümölcsbeszerző piaci séta végén frissen sült túrós burek hűs joghurttal!! Aki evett már, tudja miről beszélek, aki meg még nem kóstolta, az nem tudja miből maradt ki!
[i] A volt Jugoszlávia egész területén népszerű, 'Buregdžinica'-kban kapható kerek burek (párolt darált húsos, túrós, spenótos, reszelt almás, meggyes, krumplis) receptje Niš városából terjedt el, ami egy 15.sz.-i istanbuli péktől származik. Délkelet felől a többi jugoszláv területeken is ismertté tették. Horvátországban (okrugli burek, motani burek) és Szlovéniában a 20.sz. második felében vált népszerűvé.
Saturday, March 26, 2011
Mikado - Cockta - Domaćica
Tavaszodik, melengetnek a napsugarak. A nyár elképzelhető közelségbe kerül. Előtörnek a gondtalanság ízei. Szerencsére némelyikükért még repülőjegyet sem kell venni. A rizses kedvenc Mikado, a ropogós Domaćica, a tömör-gyönyör Bajadera, a mogyorós Kikiriki, és az enyhén savanykás Cockta (ami egyébként szlovén) karnyújtásnyira, szinte a sarkon túl vár egy röpke nyáridézésre. Csak a túrós bureket tudnám feledni!!
Friday, January 29, 2010
Saturday, October 10, 2009
Friday, October 02, 2009
Rogač
Horvárul rogač, angolul carob, magyarul szentjánoskenyér a mediterránon őshonos szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) sötétbarna, nagyjából 20 cm hosszú hüvelytermése. Szentjánoskenyér, mert úgy tartják, Keresztelő János ezen éldegélt a sivatagban.A fa termése, "gyümölcse" a hüvely, aminek egy egész évre van szüksége, hogy kifejlődjön és megérjen. Az érett termés a földre hullik. A cukornád és a cukorrépa előtt a szentjánoskenyér volt a cukor fontos forrása. Már az ókori egyiptomiak is fogyasztották.
Magjait az ókorban precíziós súlymérésre is használták, mivel nagyon hasonló méretűek és súlyuak, így lett a szentjánoskenyérfa termésének görög nevéből (κεράτιον) a karát, a drágakövek tömegének mérésére szolgáló mértékegység.
Portugáliában (alfarrobeira a fa neve és alfarroba a termésé), Algarve környékén, Dél-Spanyolországban (algarrobo a fa, algarroba a termés), Máltán, Szicílián és Szardínián (carrubo a fa, carruba a termés), Dél-Görögországban és több szigetén, többek között Krétán (charoupia), valamint Törökországban keçiboynuzu = 'kecskeszarv' néven ismerik és termesztik. Kompótot, likőrt is készítenek belőle.
Hasmenés, gyomorgyulladás kezelésére ajánlott. A szentjánoskenyér-liszt (E410 vagy locust bean gum) élelmiszeripari adalékanyag: térfogatnövelő, stabilizáló-, emulgeálószer. A magokat (locust beans) állatok takarmányozására is használják.
Hasmenés, gyomorgyulladás kezelésére ajánlott. A szentjánoskenyér-liszt (E410 vagy locust bean gum) élelmiszeripari adalékanyag: térfogatnövelő, stabilizáló-, emulgeálószer. A magokat (locust beans) állatok takarmányozására is használják.
Friday, September 25, 2009
Dalmácia ihlette lecsó
Nyárvégi, szezonális kedvenc! Zöldpaprika, paradicsom és vöröshagyma, a három alapvető összetevő, ezek nélkül nem lecsó a lecsó. Volt szegedi kolléganőm édesanyja hol tojásosan, hol virslisen készítette. Ott talákoztam először ezekkel a variációkkal.
A tojásos nagyon ízlett. Van aki kolbászosan szereti, és lecsókolbászt karikáz bele. Létezik lecsós máj, pompás kombináció! A franciák cukkinivel és padlizsánnal készítik (Ratatouille). Apai ágról a lecsó tejfölös, egy kevés erős, csípős paprikával bolondítva. A palágyi lecsó természetesen szalonnás (sós, füstölt, nyers). A kockára vágott szalonnát előbb üvegesre pirítjuk, a szeletelt hagymát ezen a szalonnás zsíron dinszteljük, erre az alapra kerül a zöldpaprika, később a paradicsom. Az én változatom húsos szalonnás vagy zsírosabb sonkás (nyers, füstölt), melyhez kitűnő dalmát sonkát találtam Splitben.
Wednesday, September 23, 2009
KRAŠ – okus koji spaja generacije
Bajadera, Griotte, Fontana, Domaćica, Petit Beurre, Bronhi, ... - egy iz, ami generaciokat hoz ossze.> bonbonnière KRAŠ (Ravnice 48, 10000 Zagreb / Narodni trg 6, 21000 Split, Hrvatska)
W: http://www.kras.hr/
Tuesday, September 22, 2009
Monday, September 21, 2009
Sunday, September 20, 2009
Saturday, September 19, 2009
Friday, September 18, 2009
Thursday, September 17, 2009
Subscribe to:
Posts (Atom)
