Teremtés vagy evolúció? 3. rész.Tojásos és rántott velő Nobel díjjal

 A rántott velőhöz 6 szép velőt megabáltam kis sós vízben, majd a szokott módon lisztben, tojásban és zsemlemorzsában paníroztam, és olajban kisütöttem. A velő formátlan részeit egy kis dinsztelt hagymára dobtam, és a maradék tojással óvatosan elkeverve kisütöttem. Sót, borsot kíván.

Tojásos velő

Bibliás elmélkedés

No, nem én kaptam Nobel díjat a velőért! Bár nagyon jól sikerült. A Nobel díj úgy kerül ide, hogy egy Sir John Eccles nevű agykutató felfedezte, hogy az agyunk egy olyan bonyolult szerkezet, melyet leginkább egy komputerhez vagy zongorához hasonlíthatnánk. Önmagában ugyanis nem tud gondolkozni, hanem egy láthatatlan központból irányítják. Ez az ember lelke, személyisége, melyet "self"-nek nevezett el. Az agy akkor működik, ha a self "kezeli".Tehát amikor Isten a föld porából megformálta az embert, azáltal tette élőlénnyé, "élő lélekké", hogy ilyen szellemi-lelki ént adományozott neki: "Így lett az ember élőlénnyé." (Mózes 1. könyve 1.rész 7. vers). A Biblia és a modern tudomány tehát ugyanazt állítják. Ezzel megdőlt a materialistáknak az az állításuk, hogy az ember személyisége csak az agy produktuma, és nem létezik az anyagtól, az agytól független lelki személyiség. Teremtmények vagyunk, tehát Isten létezik. Eccles írt egy könyvet erről "The Self Controlls Itself" címmel (Az én irányítja önmagát). A felfedezésért járt a Nobel-díj.
Részlet egy teremtéssel foglalkozó angol nyelvű weboldalról:

"Eccles sokféle tudományos témában publikált írásokat, melyek legfőképp az aggyal kapcsolatosak. Műveiben egészen egyértelművé teszi, hogy mit gondol a biológiai kezdetekről és hogy ő az értelmes vagy más néven intelligens tervezettséget (intelligent design) támogatja. Azt írta például, hogy „a naturalizmus nem tudja megmagyarázni az egyediségünket,” és ezért „a Lélek vagy az Önmagunk egyediségét kénytelen vagyok egy természetfeletti spirituális teremtésnek tulajdonítani.” A tények azért vonják magukkal „az isteni teremtettséget” (az ő szavaival), mert

„...semmilyen más magyarázat nem áll meg; sem a genetikai egyediség, és annak fantasztikusan valószínűtlen lottója, sem a környezeti differenciálódások, hiszen azok nem meghatározzák, csupáncsak módosítják az egyén egyediségét. Ennek a következtetésnek pedig felbecsülhetetlen a teológiai jelentősége. Megerősíti hitünket, hogy a kezdetekben volt valami csodaszerű... isteni teremtés. Ezzel nem csak a transzcendens Istent ismerjük el, a Világ Teremtőjét, … hanem azt a szerető Istent is, akinek köszönhetjük létezésünket.”

Eccles arra a következtetésre jutott, hogy a darwini evolúció „nem tudja megmagyarázni a Homo sapiens fajnál előforduló legmagasabb szintű tudatosságot.” A naturalizmussal kapcsolatos nézeteit is teljesen egyértelművé tette:

„Szerintem a tudósok még mindig leginkább egyfajta ígérvényes materializmusban hisznek. Az ígéret az, hogy az idegvégződések egyszer mindent megmagyaráznak, még az emberi tapasztalat legintimebb formáit is... Ez azonban nem több, mint vallásos hit...olyan babona, aminek semmiféle komoly alapja nincs. Minél jobban megértjük az emberi agy működését, annál csodálatosabbnak tűnik, annál egyedibbnek tűnünk az anyagi világ dolgaihoz képest.”

Eccles felismerte, hogy a tudomány és a vallás több dologban hasonlít egymáshoz, például mindkettő

„...használja az emberi elme képzelőerejét és kreativitását. A konfliktus az ignorancia eredményeképp jelenik meg. Egy isteni cselekedet révén kezdünk el létezni. Ez az isteni vezetés végigvonul egész életünkön; halálunkkor az agy megszűnik működni, de az isteni vezetés és szeretet nem szűnik meg. Mindegyikünk egy egyedi, tudattal rendelkező lény, egy isteni teremtmény.”

Eccles szerint „ez az egyetlen olyan nézet, amely az összes létező bizonyítékkal összeegyeztethető”. Gliedman professzor hozzátette még, hogy Eccles munkássága révén született meg az a szemlélet, miszerint „ a hagyományos materializmus komoly hiányosságokkal küzd.” Eccles még azt is kifejtette, hogy a két legalapvetőbb vallásos fogalom:

“[Először is,] a világot megteremtő Isten, a maga alapvető törvényeivel, aki az úgynevezett ősrobbanás és annak hatását megtervezte annak összes különleges számításával együtt,.. A másik pedig a Jelenvaló Isten, akinek a létezésünket köszönhetjük. Valamilyen csodálatos módon a Isten a teremtője az összes élőlénynek, és az embereknek is, akik mind rendelkeznek a halhatatlan lélek saját öntudatával. Erre a transzcendens látásra kell felépítenünk életünket, öntudatos szándékkal.”(fordította Király Teodóra)

http://creation.com/john-eccles

Teremtés vagy evolúció? 1.rész

Néhány hete egy kísérletbe kezdtem. Egy gombát kistányérra tettem, és magára hagytam az előszobában. Amint a képek is mutatják, a gomba lassan aszalódni kezdett, míg végül elnyerte végső formáját, szárított gombává vált, de nem lett belőle gombaleves.

 Ez azért történhetett így, mert ahhoz, hogy valami egészen mássá alakuljon szükséges egy magasabb rendű intelligencia elhatározása, tervezése, alkotó közreműködése. Azért tartottam fontosnak ezt a bemutatót, mert a világban is így van ez. Az egyszerű élőlényekből nem lesz fejlettebb dolog csak akkor, ha Isten teremtő munkája elindítja. 

Valamikor én is másként gondoltam. Nem hittem Istenben, és az iskolában azt tanultuk, hogy az élővilág az evolúció hatására a környezethez alkalmazkodva fejlődött ki az élettelen anyagból egysejtűekké, majd évmilliók alatt halakká, hüllőkké, emlősökké végül emberré. Csakhogy az évmilliók is másodpercekből, órákból, napokból állnak, és a gombás kísérlet mutatja, hogy nem előre, hanem visszafelé, végül a megsemmisülés felé haladnak a dolgok, ha nem avatkozunk be. Ha almát használtam volna, akkor az először megbarnul, majd rothadásnak indul, végül egy folyós trutyivá változik.

Ezt a törvényszerűséget ismertem fel akkor, amikor még teljesen hitetlenül rácsodálkoztam a világra. Ugyanazon az élőhelyen százszámra élnek különböző élőlények. Rájöttem, hogy csak Isten találhatta ki ezt a sokszínűséget, sőt ki se jött volna az élővilág a vízből, ha Ő nem akarja. 

Nem sokkal ezután a férjem kapott egy könyvet a kollégájától ajándékba, de nekem adta. Nem véletlenül került hozzánk éppen akkor. Véletlenül ember? volt a címe, és éppen erről szólt.

Nagyon érdekesnek találtam, és meggyőzött az isteni teremtés igazáról, de ez még csak egy elindulás volt a hit útján, de jó felé vitt.

Havas háztetők

Ez ismét sógornőm remeke:

Hozzávalók: 

50 dkg liszt 

2 csapott teáskanál sütőpor

20 dkg+ 2 evőkanál finom kristálycukor

20 dkg hideg vaj vagy margarin

2 dl tejföl

2 üveg 720ml-es meggybefőtt

6 dl tejszín 

2 zacskó habfixáló

4 púpozott evőkanál kókuszreszelék

1 evőkanál porcukor

sütőpapír

Elkészítés:

A sütőporral elkevert lisztet, 20 dkg finom kristálycukrot a feldarabolt vajjal és a tejföllel robotgépben összedolgozzuk, majd hideg kézzel gyorsan hosszú rúddá összegyúrjuk. 15 egyforma darabra osztjuk, és 1 órára hűtőbe tesszük.

5 tésztadarabot 16X20 cm-es darabokra nyújtjuk, a hosszanti oldalára 12 szem lecsepegtetett meggyszemet helyezünk, szorosa összetekerjük, és sütőpapírral bélelt tepsibe szorosan egymás mellé helyezzük. 200 fokra előmelegített sütőben kb 30 perc alatt megsütjük. A maradék tekercsekből 4, 3 és 2 darabot szorosan egymás mellé helyezünk, a maradék 1 darabot külön téve az előzőekhez hasonlóan megsütjük, majd hűlni hagyjuk.

Közben felverjük a tejszínt a 2 evőkanál cukorral és a habfixálóval. A kisült tekercseket egymásra tornyozzuk a legnagyobbal kezdve, közéjük tejszínhabot kenünk. A házikót a maradék habbal egyenletesen bekenjük, megszórjuk a kókuszreszelékkel és a porcukorral, majd 1 órára hűtőszekrénybe tesszük. Tetejét meggyszemekkel díszítjük.

(A már megszűnt Tina magazin alapján készítette.)

Bibliás elmélkedés:

Évezredekig természetes volt a mi éghajlati övünkön, hogy nyáron meleg van, és télen esik a hó. Hogy tavasszal elolvad, nyílnak a virágok, ősszel pedig pihenni készül a természet. A klímaváltozás miatt a hagyományos évszakváltozások felborulni látszanak, de kevesen tudják, hogy a teremtéskor csak egyetlen évszak volt: egy enyhe, tavasziasnak mondható időszak, amikor a nappalok és éjszakák sem változtak a ma megszokott módon, és nem volt eső. A Noé bárkája című könyv szerint ez azért volt lehetséges, mert a Földet vastag felhőréteg vette körül, melyen szórva hatolt át a napfény, és kiegyenlítette a hőmérséklet ingadozásait. Az özönvízkor ez a felhőréteg esett le a földre megszüntetve a a nap káros sugarai elleni védelmet. Azóta vannak évszakok, csapadékok, és azóta élnek rövidebb ideig az emberek.  "Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka." (I. Mózes 8.22)

Bibliában Mózes 1. könyvében olvashatunk Noé történetéről bővebben a 6. rész 9. verstől a 9. rész végéig.

Az emberek elfordultak a teremtő Istentől, gonoszak lett, ezért Isten elhatározta, hogy özönvízzel elpusztítja a földet. Noé azért menekülhetett meg családjával együtt, mert igaz volt, Istennek engedelmes. Bárkát kellett építenie, hogy megmentse magukat, és az állatokat a földön. Így is történt, utódaik aztán benépesítették a földet.
Más népek hagyományai is tudnak özönvízről. Bár sok részletben különböznek a beszámolók, abban megegyeznek, hogy 
- az özönvíz oka erkölcsi probléma volt
- volt kiválasztott ember, aki előre figyelmeztettek
- a föld rajtuk kívül elnéptelenedett
- az állatoknak nagy szerep jut
Érdekesen őrizték meg a kínaiak az özönvíz emlékét. A hajó jelentésű írásjel az edény, a nyolcas szám és az ember szógyökökből áll. Noé bárkájában éppen nyolcan voltak.

Reszelt alma tartósítása süteményhez

Almás pite/béles

Gyenes Pálné Liduska Anna napra (július 26) készítette ezt a finom süteményt. Ő zsírt használt, de helyettesíthetjük margarinnal vagy vajjal is, de úgy tartottam hitelesnek, hogy pontosan közlöm a receptet. "Lidus néni cukrászdája" - szoktuk mondogatni a gyerekekkel, mert egyszerre rendszerint több félét süt, néha 5-6 félét is, és mind kiváló. Tőlem így NEM sütit szokott kapni a névnapjára.

Hozzávalók: 

50 dkg liszt

25 dkg zsír
1 tojás
15 dkg cukor
1 sütőpor
kis víz

A lisztet a sütőporral összekeverjük, a zsírral összemorzsoljuk, majd hozzáadjuk a többi hozzávalót. Kicsit pihentetjük, majd két lappá nyújtjuk. 1 kg reszelt almát összekeverünk tetszés szerint cukorral és fahéjjal, ezt kenjük az alsó lapra, majd ráfektetjük a másikat, és előmelegített sütőben megsütjük.

A süteményben még tavalyról eltett reszelt alma volt, így arra gondoltam, hogy megosztom ezt a receptet is az olvasókkal. 

Reszelt alma tartósítása
 A hullott, sérült gyümölcsöt így nem kell kidobni. 5 kg almát megreszelünk, összekeverjük fél zacskó szalicillel és 1 teáskanál borkénnel. Jó szorosan egy nagy üvegbe nyomkodjuk, a levét leöntjük, és lezárjuk. Ha később szükség lesz rá, akkor csak ki kell venni a megfelelő adagot, a többi nem romlik meg.

Továbbgondolás:
1. Nem tudjuk, hogy az Édenben milyen gyümölcs volt. Lehet, hogy alma, de lehet, hogy nem.
2. Egészen biztosan NEM a Tudás fája volt.
Kifejtve:

Isten 6 nap alatt teremtette a világot, és a 6. nap végén az emberpárt. Egy gyönyörű kertbe helyezte őket, ahol nem volt rajtuk ruha, vagyis nem volt titkolnivalójuk egymás és Isten előtt. Minden fáról ehettek, csak a jó és gonosz tudásának a fájáról nem. Mert ha esznek, akkor meghalnak. Nem a tudást, a tanulást tiltotta meg tehát. Az ember ismerte  a legfőbb jót, Istent, aki meg akarta őt óvni a gonosz ismeretétől. De az embert szabad akarattal teremtette. Így dönthetett úgy is, hogy eszik a tiltott gyümölcsből. A gonosz lélek (Sátán) kígyó képében jelent meg, és Évát szólította meg. "Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyik fájáról sem ehettek?" - kérdezte. Pedig Isten csak egy fát tiltott el, tehát Sátán már hazudott. Éva nem figyelt fel a hamisságra, szóba állt vele, elhitte, hogy semmi baj nem fog történni. "Olyanok lesztek, mint Isten!"  - ígérte a kígyó. Éva erre szakított a gyümölcsből, adott a vele lévő férjének is.  A bölcsesség helyett azonban szégyent és félelmet éreztek, mert rájöttek, hogy meztelenek. Isten számon kérő szavaira egymásra mutogattak, egymást hibáztatták, nem kértek bocsánatot, így el kellett hagyniuk ezt a szép helyet. Ez a lelki halál, az Istentől való elszakadás, amely a bűnbeesés következménye. Hiába aggattak magukra ruhát, nem tudták elfedni a meztelenségüket.
Vagyis: Jó cselekedeteink nem megfelelőek arra, hogy kiengeszteljék Istent. Isten maga ölt meg egy állatot, hogy felöltöztesse őket a bőrébe. "Vér kiontsa nélkül nincs bűnbocsánat" - tanít a Biblia. Tulajdonképpen maradhattak volna, de ott volt az Élet fája is. Ha abból újra ettek volna, akkor örökre bűnben kellett volna élniük. Így viszont a Krisztus az idők végén megváltott minden embert, aki hisz. 

Fáradságos dolog az Édenen kívül élni. Vágyódunk Isten után, szeretnénk a békességét, örömét. Ugyanolyan jó soha nem lesz a földön, mint a Paradicsomban volt, amikor Isten az emberrel sétált, de a megtérő bűnös ízelítőt kap ebből a mennyei örömből. 

"Mit szem nem látott, fül nem hallott, az ember szíve meg se gondolt, azt készítette Isten az őt szeretőknek."(2. Korinthus 9)

A jó és gonosz tudásának a fája azt is jelképezi, hogy Isten maga akarja eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz. Hozzá kell fordulnunk vezetésért, keresni az általa kijelölt életutunkat. Ezen tud megvédeni, és megáldani minket.

Teremtés vagy evolúció? Tojás fészekben 2.

A virslit először bevágtam az egyik oldalán, majd fordítottam rajta, és a másik oldalán is.

Így lett lyukas.

Serpenyőben kevés olajat felforrósítottam, átforgattam benne a virsli mindkét oldalát, és beleütöttem egy kis tojást. Fedő alatt sütöttem, de sütőben is lehet, hogy a tojás ne maradjon nyers.

(Régi recept új képekkel)

Bibliás elmélkedés:

Melyik volt előbb: a tyúk vagy a tojás? Örök kérdés ez. Pedig a tojás nem lehetett, mert azt a tyúk tojja, és kelti ki. A tyúk sem lehetett, mert az tojásból kel ki. Mi hát az igazság? A Biblia szerint Isten teremtette ezt a világot, benne az állatokat is.Tehát a helyes válasz a tyúk. Nem kell  mindent a logikánkkal értelmezni, mert akkor mire való lenne a hit. 

Én a teljes hitetlenségből úgy jöttem ki, hogy elkezdtem gondolkodni azon, hogy honnan van ennyiféle élőlény. Azt tanultuk, hogy az evolúció által, a környezethez való alkalmazkodás hatására alakultak ki a fajok. De akkor az élővilág ki sem jött volna a vízből, hiszen az évmilliók is csak másodpercekből állnak. Kijön a vízi lény a partra, nem kap levegőt. Dehogy is várja meg, hogy majd néhány évmillió alatt kinő a kopoltyúja vagy a tüdeje! Iszkol vissza a vízbe, és kész! Az evolúció pedig elmarad. Amikor ezt így kigondoltam, kaptam egy könyvet, amely pont erről szólt. Véletlenül ember? - volt a címe, és teljesen meggyőző volt. 

http://www.antikvarium.hu/konyv/w-a-criswell-veletlenul-ember-112890

A fajok tulajdonságait a gének örökítik, nem számít a környezet. A világot Isten teremtette.