Férjhez ment a második lányunk. A meghívóra és közös életükhöz a következő bibliai igeverseket választották:
"Jobban boldogul kettő, mint egy: Fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, az egyik fölemeli a társát." (Prédikátor 4.9-10)
Nagyon boldogok vagyunk. Végre elkészültek az esküvői fotók.
Gondoltam, megmutatok néhányat. A fiatalok akarták állni a költségeket, és sok szempontból számomra rendhagyó módon ünnepeltek. Nem készültek műtermi fotók, sőt a páros képeket a Hármashatár-hegyen, teljesen egyszerű környezetben készítették.
Nem is illett volna hozzájuk egy kastély, vagy botanikus kert háttérnek. Hétköznapi bokrok között sétáltak, a föld itt-ott cserepes volt a lábuk alatt.
Távolban Budapest látképe. Semmi póz, semmi mesterkéltség.
Vacsorára kerti mulatságot terveztek grillezéssel, salátákkal, házi szörpökkel, sörrel, borral, házi pálinkával, pogácsával. A bodzaszörpöt én készítettem.
A fiatalok által készített bárpult raklapból.
 |
| Húsok, zöldségek a parázson. |
A sütik még dobozban.
Csak egy kis zsúrtorta volt a felvágáshoz (első kép), de kitűnő cupcake-keket és nászajándékba készített macaronokat ehettünk.
A férj református lelkipásztor, a vendégek jelentős része a gyülekezeteikből jött. Jó volt látni, hogy milyen kulturáltan szórakoztak. Senki nem volt ittas közülük, pedig tisztán itták a bort.:)
Este megnéztük a gyerekkori képeikből készített videot, és a fiatalok táncoltak egy jót. Éjfélkor hot-doggal ütötték el az éhségüket.
Kicsit féltem, hogy mi lesz velem 10 óra után, bírom-e a gyűrődést. Igen, hajnalig fenn tudtam maradni. Kár volt aggódni, hiszen annyiszor megtapasztaltam már, hogy Isten pontosan annyi erőt ad, amennyire szükség van.
"Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem." (Filippi 4.13)
