Ököruszályleves

 

Csak néztem, csak néztem a hentesnél ezt a fura valamit, ami leginkább az osso buco-ra hasonlított, de az ára alapján nyilván nem az volt. Marhafarok.-mondta az eladó. Ebből főzik az ököruszálylevest.-tette hozzá a férjem, és a kocka el volt vetve. Három darabot vettem csak, majd kiegészítettem még egy kis marha leveshússal. A szokásos húsleves receptet használtam, bár mintha egy kicsit most sok lett volna bele a répa.  Ez volt a pünkösdi levesünk. Volt még fasírt pulykahúsból, és zöldborsós csirkemell főtt krumplival és rizzsel. Desszertnek zabpehelylisztes süteményt sütöttem. Majd minden jön szép sorban. 

Hozzávalók a leveshez: 

Hozzávalók: 

1 kg 10 dkg hús és farok

37 dkg répa

25 dkg petrezselyem

5 dkg zellergumó

8 dkg karalábé

fél hagyma

1 gerezd fokhagyma

petrezselyemzöld

2 és fél liter víz

1 evőkanál só

5-6 szem bors

.......

eperlevél tészta

Elkészítés: A zöldségeket megtisztítottam, feldaraboltam, és a hússal együtt feltettem főni. Először nagy lángon, hogy gyorsan felforrjon, aztán nagyon lassan folytattam. Épphogy pöszörgött. Nagyon tetszik ez a szó, most tanultam. Egészen jól kifejezi azt, ahogy a víz éppen csak gyöngyözik. Anyukám nem szokta leszedni a leves habját, mert szerinte úgyis kicsapódik a fazék oldalára. Anyósom viszont leszedte.  Most köztes megoldást választottam. Nagyjából leszedtem a habját. Azért valamennyi így is kicsapódott.  A hagymákat és a karalábét később adtam hozzá, mert szétfőnek. Zellerzöldjét is szoktam beletenni, nyáron paprikát, paradicsomot, de most nem volt. Elég sokára lett kész. A zöldségeket ki is vettem előbb. Úgy látszik, hogy öreg volt a marha, viszont ezeknek van nagyon finom levesük.  A tésztát külön főztem ki bő, sós vízben. 

Ez az ének legyen egy imádság a békéért!

1. Szentlélek égi lángja, békesség Lelke vagy,
   Ki nem örül, ha látja, hogy forr viszály, harag.
   Ó, add, szent Szeretet, Bárhol háború dúlna,
   Békéljenek meg újra a harcoló felek!
2. Ébressz józan belátást, hol indulat vakít,
   Pusztítás helyett áldást, hadd áradjon a hit!
   Add hát kegyelmedet, Világszerte a békét,
   S a jóság kötelékét a széthúzás helyett!
3. A sok keserűségnek földünkön szabj határt,
   Örömnek és jólétnek napját derítsd reánk!
   Gyötrött országokon Ragyogtass égi áldást,
   És újra adj virágzást az üszkös romokon!
4. Irányíts, míg itt élünk, szent szándékod szerint,
   Mígnem eljő a végünk, s halál órája int!
   Segíts kegyelmesen Békével halni tudni,
   S hozzád a mennybe jutni a hitben győztesen!

szöveg: P. Gerhardt, 1653 | fordítás: Szénási S. | dallam: Lyon, 1557 (Várj, ember szíve)

Bécsi szelet borjúhúsból

 

Ezt a fehérpecsenyét még akkor vettem, amikor az Osso buco-hoz való húst is. Annyira fiatal volt az állat, hogy nem is tudom, hogy igazán bécsi szelet-e, mert az sokkal nagyobb szokott lenni. Bár még talán soha nem ettem, de képen már láttam. Az egész itt akkora, mint a kis vágódeszka. 

Féltenyérnyi szeletkék lettek belőle, amiket ugyanúgy készítettem el, mint a rendes rántott húst. Besóztam, lisztbe ,tojásba és zsemlemorzsába mártottam. 

Olajban kisütöttem, és krumplival, savanyúsággal ettük. Nagyon finom volt egyébként. 

Áldott ünnepi készülődést kívánok! Ne felejtsük el, hogy az ünnep nemcsak locsolkodásból áll. Sőt! Nagypénteken Krisztus halálára, vasárnap pedig a feltámadására emlékezünk. Meghalt helyettünk, miattunk, értünk, és utat nyitott nekünk a mennybe, hogy mindig Istennel legyünk a halálunk után. 

"Aki hisz Jézus Krisztusban, annak örök élete van!"

Hinni annyit jelent, mint bízni és engedelmeskedni. 

Zöldborsós marharagu

 

Már itt is vagyok egy új recepttel a saját játékomra, amiben természetesen nem veszek részt, de úgy gondoltam, hogy jó kedvcsináló lehet. 

Volt egy kis darab rostélyos a fagyasztóban. Ebből álmodtam meg ezt az ősziesnek mondott finom ételt. A zöldborsó ugyan nem kifejezetten őszi, de ha a másodvetésre gondolunk, amiből ilyenkor már szoktak szedni, akkor mégis illik ide. Különben meg van benne egy kis lecsó is, ami megmaradt a befőzésből.

Hozzávalók:
30 dkg marha rostélyos
1 nagy vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

olaj

só, bors

1 tálka lecsó

1 evőkanál reszelt zöldség

zöldborsó

3 babérlevél

Elkészítés:

A vöröshagymát apróra vágjuk, és megfonnyasztjuk egy kis olajon. Közben hozzáadjuk a fokhagymát is. A húst kis kockákra vágjuk, és fehéredésig pirítjuk a hagymákon. Hozzáöntünk két pohár vizet, kis sót, borsot, a babérleveleket, a lecsót, és kuktában 20 percig főzzük. Kukta híján addig, amíg megpuhul a hús. Utána beleöntjük a borsót, ami jelen esetben fagyasztott volt, de nem tudom, hogy mennyi, mert elfelejtettem megmérni. Jöhet a reszelt zöldség is, és addig főzzük, amíg a borsó is puha. Illene hozzá a krumpligombóc, a rizs, de most tészta a köret. 

Bibliás elmélkedés:
Kislány koromban a tél volt a kedvenc évszakom. Nem éppen megszokott dolog, mert a gyerekek inkább a nyarat szeretik, amikor lehet jókat pancsolni a szabadban. Én viszont a hóban szerettem hemperegni, nagy hócsatákat vívni, hóembert építeni, és várni a karácsonyt. Aztán a tavasz lett a kedvenc. Gyönyörködtem az éledő természetben, élveztem a madárcsicsergést, és teljesen fellelkesített a sok tavaszi virág. Ma is ezek a kedvenceim. Már nem is emlékszem, hogy mikor váltottam az őszre, de különleges örömöt jelent a bíborra váltó természet. Megjelennek a lampion virágok, a sütnivaló tök, és lassan minden elcsendesedik. Csak az a fránya reuma ne lenne! Itt fáj, ott fáj. Talán mégis inkább a nyár? Nem tudom eldönteni, de nem is nekem kell. Isten már jó régen úgy döntött, hogy váltakozni fognak az évszakok. Tavaszra nyár, majd az ősz és végül a tél. Mindegyiknek megvan a maga szépsége, és értelme is. Állítólag nem volt mindig így. Noé előtt a Földet vastag páraréteg vette körül, amely megszűrte a Nap káros sugarait, és egységes, párás légkört biztosított. Itt írok erről. Az özönvízzel megszűnt ez a páraréteg, a védelem is, ezért aztán az emberek a későbbiekben nem éltek évszázadokig, mint Noé idejében. Addig látták az unokáik unokáit is. Később csak a gyermekeiket, vagy esetleg a dédunokákat. 

Ősszel elcsendesedik a természet, mert Isten így határozott, de nem csak a növényeknek kell pihenni ilyenkor. Nekünk is szükségünk van olyan időszakokra, amikor lehetőséget keresünk arra, hogy elcsendesedjünk. 

Elcsendesedni. Szoktunk-e elcsendesedni? Tudunk-e magunkban lenni, elmélkedni az idő forgásán, imádkozni a barátokért, rokonokért, akár az ellenségeinkért is?

Néhány éve kezdődött, hogy hajnali 4-kor felébredtem. Forgolódtam az ágyban, kimentem, visszajöttem, vizet ittam, és nem értettem, miért nem tudok aludni. Végül is elővettem a Bibliámat, és elolvastam az aznapra kijelölt igerészeket. Nagy nehezen megértettem, hogy 

Isten ébreszt fel, mert velem akar lenni. 

A nap folyamán ugyanis gyakran elsodornak az események, pedig már felnőttek a gyerekek, nincs, aki megzavarná az áhítatomat. Mégsem tudok már úgy figyelni az igére, mint fiatalabb koromban. A terveim, mit főzzek stb elviszik a gondolataimat. Miután megértettem ezt, nagyon áldott időkké váltak a hajnali órák. 2 órát töltöttem Biblia olvasással, imádsággal, elmélkedéssel. Aztán megreggeliztem, és visszaaludtam 6 óra tájban. Gyakran ma is így van. ha mégis tovább alszom, akkor a nap folyamán keresek rá időt, de a nap nem múlhat el csendesség nélkül. 

Kedves Olvasó! Ön hogy van ezzel? Hallotta már Isten hangját az Igén, vagy istentiszteleten keresztül? Talán még senki nem mondta, hogy a Biblia nem holt betű, hanem cselekvő, isteni szöveg. A magyar nyelv kifejezően nem is Isten szaváról, hanem Isten Igéjéről beszél. Ige, ami 

"élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek...szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait."(Zsidókhoz írt levél 4.12.)

Jó, ha úgy olvassuk, mint Isten hozzánk írott levelét, amelyre egyébként választ vár. Döntést mellette, azt, hogy igazítsuk a cselekedeteinket az akarata szerint. 

"Higgy az Úr Jézus Krisztusban, és üdvözülsz" (mennybe jutsz). -hívja az övéit, mert Jézus kereszthalálával megváltott bennünket, és megnyitotta az utat a mennybe, ami a Vele való boldog közösséget jelent már itt a földön. 

Petőfi rostélyos

 

Petőfi Sándor édesapja mészárosmester volt. A költő így bizonyára hozzájutott a marhahúshoz, mindenesetre szerette, de nem tudjuk, hogy ezt a fogást megkóstolta-e, de róla nevezték el. Mondhatom, nagyon finom. A közelgő nemzeti ünnepre is éppen alkalmas fogás. 

Nemzeti színű ételek itt.

Hozzávalók a Petőfi rostélyoshoz:

-rostélyos:

2 gerezd fokhagyma

1 szelet rostélyos kb 80 dkg

5 dkg szalonna

fél kg lecsó

2 evőkanál paradicsompüré

1 teáskanál őrölt piros paprika

-krumplifánk:

30 dkg főtt krumpli

10 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt

5 dkg finomliszt

1 tojás

só, bors

Elkészítés: 

A rostélyost kettévágjuk, sózzuk, borsozzuk, a zúzott fokhagymával bedörzsöljük. Néhány órára hűtőbe tesszük.  A szalonnát kockára vágjuk, zsírját kiolvasztjuk. A húsról lekaparjuk a fokhagymát, hogy ne égjen meg, és megpirítjuk benne. Ráöntjük a lecsót, és ha kevés paradicsommal készült, mint most az enyém, akkor a paradicsompürét is. Felöntjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje, a  fokhagymát visszatesszük, és fedő alatt puhára pároljuk. Én kuktát használtam, és nagyon hamar kész lett. Utána a lecsót kicsit pépesíthetjük. A hússzeleteket megszórjuk piros paprikával, és a krumplifánkokkal tálaljuk. 

Ehhez a krumplit még forrón áttörjük, majd kihűtjük. Összedolgozzuk a hozzávalókkal, kinyújtjuk, és kiszaggatjuk. Bő, forró olajban kisütjük. 

Több receptet is megnéztem, de leginkább innen vettem ötleteket.

Láttam olyan receptet is, ahol puliszkával kínálták. Sári lányoméknál voltunk, ebédre ő is puliszkát kínált köretként halhoz. Kaptunk belőle, úgyhogy ezzel mutatom most a képet. Régebben gyakran készítettem. Ezt a receptet használtam.

Bibliás elmélkedés:

Petőfi Sándor, a lánglelkű költő 200 éve született. 1823. január 1-én. Nagyon furcsa ez most nekem. Olyan modernnek éreztem, amikor a tanulószobán a gyerekekkel a János vitézt tanultuk. Nagyon szerették. Nem véletlen., A fiúknak a katonaélet, a lányoknak a szép, szerelmi történet volt vonzó. S mindkét csoportnak a meseszövés, a sok izgalom, és a rímelő sorok. Sok vita van arról, hogy mit kellene tanítani a gyerekeknek, hogy élvezzék. Vannak olyan vélemények, hogy modernizálni kellene a tananyagot, mert ez a kosztümös, régies szöveg már nem vonzó. Én nem ezt tapasztaltam. Sok népszerű film sem a mában játszódik, gondoljunk csak a Star Wars-ra. George Lucas, a fimsorozat megálmodója így nyilatkozott erről: "Ez a film nem a jövőről szól. A Star Wars egy fantasy, amely sokkal közelebb áll a Grimm fivérekhez, mint a 2001-es Űrodüsszeiához." A János vitéz vagy a Helység kalapácsa is ilyenek. Minden korban és minden korosztályhoz van üzenete, mint a nagy műveknek általában. A helység kalapácsát most újra filmre vitték vadnyugati környezetben. Nagy vihart kavart ez a "szentségtörés", pedig szerintem nagyon jól illett ehhez a környezethez is. Várom a többi feldolgozást más kultúrákban értelmezve. 

A régi korok művészei általában valamilyen fokon vallásosak voltak. Petőfinél is megtaláljuk Isten említését, bár nem igazán a biblikus istenkép szólal meg a verseiben, inkább a "magyarok istene". Ilyen Isten meg nincs. Mégis fontos látnunk, hogy a látható világon túli személy megtartó erőnek bizonyul nála. Ösztönös vallásosság ez, de ne bízzuk el magunkat. Sokszor a templomos emberek egy része se jut túl ezen. Hisz abban, hogy Isten teremtette a világot, hogy lehet Hozzá fordulni a kéréseinkkel, talán meg is köszöni az imameghallgatást, de az életét már nem igazítja Isten Igéjéhez. Pedig 

"A hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által."(Római levél 10.17.) 

Persze Jézus szolga is, hiszen megmosta a tanítványok lábát, de Úr akar lenni. Kijelölt egy utat a számunkra, amelyen védelmet biztosít, ha erről letérünk, kitesszük magunkat a Sátán támadásainak. "Legyen meg a te (Isten) akaratod!"-valljuk a Miatyánkban.  Erről nem olvasunk Petőfinél, de ne törjünk pálcát felette. Nem lelkész volt vagy apostol, hanem a magyar nép lelkiismerete, ébresztője, néha kritikusa. Vallására nézve evangélikus, de  egész magyar népünk gazdagodott életművével. 

Mindenképpen fontos és hasznos leporolni a Petőfi kötetet, kikeresni a rég tanult verseket, és hálával emlékezni rá. 

Itt látható egy rövid ismertető az evangélikus Petőfiről.

Frissítés: December elején együtt utaztam egy Petőfi kutatóval Bécsig. Egészen megfeledkeztem róla, hiába, öregszem. Most jutott csak eszembe, és rákerestem, mi található tőle Petőfiről a neten. Ajánlom a következő írást Szilágyi Mártontól: https://www.magyarkurir.hu/hirek/kolteszetebol-kimaradt-megvaltas-mozzanata-de-nem-volt-hitetlen-szilagyi-marton-petofirol

Burgundi marharagu. Boeuf Bourguignon

Kellett volna bele gyöngyhagyma is, de nincs szezonja. Egyébként sem láttam még soha sem a piacon, sem a zöldségesben, meg nem is szeretjük a főtt hagymát. Így aztán ez olyan burgundi ragu lett, "ahogy én készítem"😊

Még soha sem láttam, nemhogy ettem volna, így nagy várakozással tekintettem elé. Nem csalódtunk. Egy igen finom, omlós húsú marhaétel sikeredett nem éppen rövid idő alatt, de hát a jó munkához idő kell. 4-5 órát vett igénybe ez a művelet, de megérte. Ahogy fokozatosan egyre több hozzávaló került bele, úgy lett egyre ínycsiklandóbb az illata. Alig vártuk, hogy megkóstoljuk. Mármint rendesen, mert azért közben is teszteltük. Több receptet is megnéztem, Julia Child filmjét is, aki ezt az ételt és sok más francia remeket meghonosított az Egyesült Államokban. Végül leginkább innen okosodtam. 

Hozzávalók:

1 kg marha apróhús

1 dl olaj

2 vöröshagyma

3 gerezd fokhagyma

3 dl száraz vörösbor

1 evőkanál sűrű paradicsomlé

1/2 teáskanál friss kakukkfű

1/2 tk őrölt rozmaring

1 ek Worcester szósz

3 babérlevél

só, bors

1/2 kg gomba

3 kisebb sárgarépa

Elkészítés:
A húst szárazra töröljük, és az olajon megpirítjuk, hogy elveszítse a vörös színét. A visszamaradt olajos lén megpirítjuk a finomra vágott hagymákat, a húst visszatesszük, hozzáadjuk a W. szószt, a fűszereket, sót, borsot, felöntjük a borral, és nagyon lassú tűzön addig főzzük, amíg a hús puhulni nem kezd. Akkor gazdagítjuk a nagyobb darabokra vágott sárgarépával, és készre főzzük. Időközben az elfőtt levet vízzel pótoljuk/pótoltam. Ha még egyszer készítem, akkor még bort is adok hozzá., de répát kevesebbet. A lisztet viszont teljesen kihagytam. A gombát Julia nagyobb darabokra vágta, a szárát is hozzáadta. Én sem szeleteltem, hanem ék alakban vágtam 6-8 részre, a szárát pedig kidobtam, mert szivacsos volt. Száraz serpenyőben pirítjuk a gombát, mielőtt a húshoz adjuk. Először levet enged, amikor elfőtte, akkor jó. Kicsit összefőzzük még a hússal, és tálalhatjuk. A köret okozott némi fejtörést, végül rizst főzött Juci lányom, mert náluk fogyasztottuk el. Illik hozzá a krumplipüré, az apró krumpli, de a puliszka vagy a nokedli is. 

.........

Fontos üzenet

Még azt hadd mondjam el neked,

-akárki légy, aki olvasod-

hogy Isten akkor is szeret,

ha nem hiszed el,

vagy nem akarod! (Túrmezei Erzsébet)

Vörösboros marharagu erdei gombával

 

Áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánok!

Furcsa lesz ez az ünnep. A nagy rokoni találkozók helyett nagyon sok családnál, ahol idősek, betegek is vannak, csak néhány személy lesz együtt. Nálunk is. Azért megfőzöm a töltött káposztát kedden, megsütöm a répatortát és talán a diótortát is. Csak elviszik a gyerekek. Majd csak vége lesz ennek az időszaknak, és bepótoljuk. Vannak, akik hitetlenségnek gondolják ezt. -Nem hiszitek, hogy Isten meg tud védeni?- De hisszük, és azt is, hogy nekünk is van felelősségünk. Mindig van felelősségünk. Isten nem egy automata, hogy bedobunk egy imádságot, és kijön a kért dolog. 

Áldott ünnepet kívánok minden kedves olvasómnak ezzel a marharaguval. Csak egy ötlet ünnep első napjára. Vagy máskor. 

Hozzávalók:

70 dkg marhalapocka vagy dagadó felkockázva

2 dl szárított erdei gomba

olaj

1 hagyma

1 gerezd fokhagyma

1 kis répa

só, bors,  

mokkáskanál őrölt szerecsendió

5 szem borókabogyó

3-4 babérlevél

száraz vörösbor

2 dl tejszín

Elkészítés:

Az olajon megdinszteljük a felkockázott hagymákat, majd a sárgarépát is. Kicsit együtt pirítjuk, majd beletesszük a húst is. Amikor kifehéredett, akkor felöntjük annyi borral, amennyi bőven ellepi, fűszerezzük, és puhára főzzük. A végén adjuk hozzá a gombát, és addig főzzük, amíg megpuhul. ha elfövi a levét, pótoljuk. Tejszínnel gazdagítjuk. Zsemlegombóccal, rizzsel vagy főtt tésztával kínáljuk.

A háttérben stollen.

Jézus születése (inkarnáció)*

Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó.  

Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják.  Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt.  

És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje,  és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely. 

Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: 

Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. 

A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban. És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: 

Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.  

*Isten emberré lett

Vadas zsemlegombóccal

 Ilyen meleg nyári napon talán nem a vadas az első gondolat, ha főzéshez készülünk. Viszont a friss zöldségekkel nagyon hamar elkészül, tehát mégsem olyan szokatlan. 

Ahány ház, annyi vadas.

És lecsó és fasírt, és...

Ráadásul többnyire nem is vadhúsból készítjük, hiszen az ritka, drága kincs. 

Anyu cukrot pirított a vadashoz, és egy kis reszelt citromhéjat is kevert a mártásba. Mások mustárral teszik élvezetesebbé. Van, aki kevés lében főzi együtt a húst a zöldségekkel, és nem levesként indítja. A babérlevél azonban mindenhol alap, és a borsot se hagynám ki semmiképpen. Én így készítem:

Hozzávalók:

Valamilyen húsleves és a benne főtt:

sárgarépa

petrezselyem

zellergumó

karalábé

...

citromlé

1 dl tejföl

1 evőkanál liszt

Elkészítés: 

-mártás

70-80 dkg húshoz kb 30 dkg sárgarépa, 15 dkg petrezselyem gyökér, 7 dkg zellergumó és 7 dkg karalábé kell, amit felhasználunk a vadashoz. A hagymát, fokhagymát stb nem tesszük bele.

Amikor megfőtt a leves, kivesszük a zöldségeket egy másik lábasba. Felöntjük annyi levessel, hogy félig ellepje, és ugyanannyi vizet adunk hozzá. 5-6 babérlevéllel és 5-10 szemes borssal rotyogtatjuk egy kicsit, majd tejfölös habarással besűrítjük. Kis citromlével beállítjuk az ízét. A borsot és a babérlevelet kivesszük, és szétturmixoljuk a mártást.

-zsemlegombóc: 

2 szelet szikkadt kenyeret (mert hogy nem zsemléből szoktam készíteni) kockára vágunk, megpirítunk egy kevés olajon serpenyőben. Leforrázzuk egy kis tejjel. 5 tojásból fél kg liszttel és  1 dl vízzel nokedlit készítünk, és belekeverjük a kenyérkockákat, A tojás nagyságától függ, hogy több vagy kevesebb víz kell-e bele. Bő, sós vízbe szaggatjuk evőkanállal, melyet minden gombócnál belemártunk a vízbe. Bár nagyok a gombócok, mégis könnyűek maradnak, mert a bennük lévő kenyér vagy zsemle miatt levegősek lesznek.

Sült főtt hús és almaszósz

Ha vasárnap, akkor templom! És húsleves! című bejegyzésben közlöm az általam főzött marhahúsleves receptjét. Szeretjük a főtt húst, de néha sok marad. Ha nem sikerül rostélyost, nyakat vagy oldalast venni, akkor rendszerint nem is főzök marhahús levest. Most egy beteg családtag miatt tettünk kivételt. Nem tudom, hogy milyen része volt, de velős csontot is adott hozzá a hentes. Hát meg sem közelítette a szokott ízt még így sem! Főtt húsként meg végképp nem volt finom. Ilyenkor  megsütöm, és valamilyen szószt készítek hozzá: paradicsomszószt, meggyszószt, vagy almaszószt.

Almaszósz:

1 kg savanykás alma

néhány darab fahéj

cukor

2 evőkanál tejföl

1 evőkanál liszt
(citromhéj)

Az almát meghámozom, és nyolc felé vágom. Enyhén cukros vízben felteszem főni a fahéjjal. Néha megkeverem. Amikor puhul, akkor behabarom a tejfölbe csomómentesen elkevert liszttel. Egyet rottyan, és kész.

Sült főtt hús: 

60 dkg főtt hús

20 dkg császárszalonna

2 gerezd fokhagyma

só, bors, 

A szalonnát kockára vágom, és serpenyőben kiolvasztom. Hozzáadom a kockára vágott húst, az apróra vágott fokhagymát, fűszerezem és pirosra sütöm. Nem baj, ha a fokhagyma kicsit megbarnul. 

Noémi curry-t főzött

 Valójában ez egy japán curry. Itt találta:
 http://japankonyhamagyarul.blog.hu/2011/12/28/az_elso_bejegyzes_proba_1
Noémi 16 éves sincs még, de már ügyes szakács. A blogon is van már keksz receptje, és muffin is. Most szombaton marhahúsból főzött curryt. Be is vásárolt hozzá egyedül. Nagyon finom volt.

Ha vasárnap, akkor templom! És húsleves!

*

Lehetőleg marhahús. Igaz, hogy csak ősztől tavaszig, egyrészt, mert a primőr zöldség hamar szétfő. A marhahúsleves pedig akkor a legjobb, ha együtt főnek a zöldségek.  Amíg a templomban vagyunk, ott is lehet hagyni főni a tűzhelyen. Nem lesz semmi baja.
Másrészt azért, mert jobban szeretjük a forróságban a hideg gyümölcsleveseket, vagy a könnyű csirkelevest.

Most viszont ebben az "enyhe télben" többször került az asztalra. Nem szoktam mérni a hozzávalókat, de most kivételt tettem. Bár úgysem lenne ugyanolyan, mint az enyém. A családban a nagymamám főzte a legjobb húslevest, de hiába álltunk mellette, nem tudtuk utána csinálni.

Hozzávalók:

87 dkg marhahús, rostélyos, nyak vagy oldalas
33 dkg répa
15 dkg petrezselyem
70 gr zeller, ugyanannyi karalábé
1 púpozott evőkanál só
10 szem bors
70 gr vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 nagy krumpli
(1 zöldpaprika)
(1 paradicsom)
zellerlevél
1 csokor petrezselyem levél

A húst, a répát, petrezselymet, zellert, borsot, sót beletesszük egy 6 literes fazékba. Felengedjük hideg vízzel, de kb kétszer annyival, mint a hozzávalók térfogata. Ha kevesebbet adunk hozzá, “erősebb” lesz. Ízlés dolga is. A forrásig nagy lángon, majd nagyon lassú tűzön főzzük tovább. Amikor kezd puhulni a hús, akkor kerül bele a többi hozzávaló, a petrezselyem levelet pedig az utolsó forrásába, vagyis a tűz elzárása előtt tesszük a levesbe. Én nem szoktam összekötni, mert szépen ki lehet emelni így is. 

*2024-es kép

A marha-és a tyúklevesbe csigatészta illik. 

Bibliás elmélkedés:

Sokáig úgy voltam vele, hogy Isten megteremtette a világot, aztán kivonult, velem egészen biztosan nem törődik. Nagyon meglepődtem, amikor rájöttem, hogy feltétel nélkül szeret engem. A tízparancsolatot például nem azért adta, hogy vegzáljon, hanem, mert jót akar nekem. A vasárnapot azért szenteljük meg, hogy MEGPIHENJÜNK!:
" Szenteld meg, ...ne dolgozz ezen a napon, ...hogy megnyugodjál!" (V. Mózes 5.14)
Tehát értünk van. Persze nem tudjuk teljesen betartani. Jézus az egyetlen, akit ezzel kapcsolatban nem terhel bűn, de Isten nem is a tökéletességet várja el tőlünk, hanem az igyekezetet.  

 Hogy megnyugodjál! Hát ez nagyszerű! Isten nem kényúr, hanem szerető mennyei Atya, aki a legjobbat akarja a gyermekeinek! Rajtam áll, hogy engedelmeskedem, vagy nem. Követem Jézust, vagy nem. De NEKEM JÓ, HA IGENT ÉS NEM NEMET MONDOK. 
"Hogy megnyugodjak!"

Gulyás. Marha. Jó.

Németországban jártunk. Kedden egész nap mentünk, szerdán egész nap jöttünk. Fiunk ott töltött 7 hónapot mint gyakornok egy keresztyén alapítványnál. Szerettem volna látni, hogy milyen környezetben volt, ezért érte mentem én is. Nem is bántam meg. 

Gyönyörű tájakat láttunk. Érdekes volt megfigyelni, ahogy a fák az akác-nyárfa összetételről fenyő-nyírfa kombinációra váltottak ahogy haladtunk észak felé. 

Ami az út gasztronómiai vonatkozását illeti, a következőket kell megjegyeznem:

1. Láttam 4 fácánt, 3 őzet, 3 tehéncsordát (egyik Holstein fríz), és egy ménest is.
2. Bárki az én helyemben arra készült volna, hogy ha már ott van Berlintől 20 km-re, akkor megkóstol valami finom német kaját: csülköt, kolbászt, káposztát. Nem lehet zokon venni tőlem, hogy én is erre vágytam. Kisfiam kérdezte is, hogy mit szeretnék. 

Igen ám, de egyszer csak a családi közbeszédben megjelent egy új motívum: a fiú főnöke már 8 éve nem járt Magyarországon, és nagyon ízlett neki a gulyás. Ha elég óvatos lettem volna, akkor valami olyat mondok erre, hogy bizony, jó is az. Ha legközelebb erre jár, kipróbálhatja. Vagy azt, hogy ha már eddig kibírta nélküle, akkor a hátralévő körülbelül 50 évben bizonyára jól meglesz nélküle. Ehelyett azonban hagytam, hogy a dolgok a maguk ütemében fejlődjenek tovább egészen addig, amíg a parókia konyhája kivonult, és ÉN vittem még a lepörkölt húst is a leveshez. 

Ezen kívül a zöldséget, krumplit, zellerlevelet, a tojást, sőt még a köménymagot is. Ki tudja ugyanis, hogy ezek a szegény németek ott a volt DDR-ben ismerik-e egyáltalán ezt a fűszert.

 A szlovák-magyar határátkelőnél jutott eszembe, hogy otthon felejtettem a nokedliszaggatót, de aztán megoldottam a feladatot egy nagy lyukú zöldségreszelővel. Hiába: Nincs probléma, csak kihívás!

Valahol Csehországban döbbentem rá, hogy nem emeltem meg a lábas fedelét, amikor betettem a hűtőtáskába, lehet, hogy a sonkalevet hoztam el? De úgy se lett volna jobb a helyzet, mert akkor savanyú krumplilevest főzhettem volna. 

Aztán kiderült, hogy a répa, a karalábé és a zellergumó is lemaradt a csomagolásnál. Csak a petrezselyemgyökér került be a zacskóba, de fogalmam sincs hogyan, amikor együtt volt az összes. Répát kaptam a főnök feleségétől, így legalább nemzetközivé lett a gulyásom. 

Hozzávalók:

Fél kg marhalábszár vagy más, jó minőségű pörkölt hús

1 kis hagyma

1-2 evőkanál őrölt piros paprika

olaj, só

10 szem köménymag

1 szál gyökér, súlyra feleannyi zellergumó és karalábé

2 szál répa, 

 3-4 szem krumpli
2 tojás, liszt

Elkészítés:

Érdemes 1 kg húst megfőzni, de csak fél kell a levesbe.

A hagymát kockára vágjuk, az olajon megpirítjuk. Levesszük a tűzről, és rászórjuk a paprikát. Azonnal felengedjük egy pohár vízzel, és beletesszük a kockára vágott húst. Annyi vizet öntünk rá, hogy éppen ellepje, sózzuk, és addig főzzük, amíg megpuhul. Egy pici paradicsomot, és zöldpaprikát is elbír, de nem fontos.

Ha már majdnem megpuhult a hús, akkor felengedjük vízzel, beletesszük a karikára vágott zöldségeket, a köménymagot, később a kockára vágott krumplit és legvégül a zellerlevelet. Ekkor kerül bele a 2 tojásból készült nokedli is. 

Hát úgy ették, hogy öröm volt nézni! A gyerekeik viszont szinte csak a magyar kenyeret kérték, annyira ízlett nekik. Mert hogy azt is vittem, nehogy elrontsuk már ezt a jó kis magyar ételt holmi német lisztneművel. 

Az igazsághoz tartozik még az is, hogy az eredeti gulyásban csak hús, paprika, és krumpli van. Az enyém a háziasszonyi változat.

Bibliás elmélkedés:

"Szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel...!" (Zsoltárok 100.2)"

A teljes hitetlenségből fokozatosan tértem meg. Először csak azt ismertem fel, hogy van Isten, aki a világot teremtette. Logikai úton kizártam az evolúciót, de a sok szenvedés láttán arra gondoltam, hogy bizonyára kivonult a világból. Velem egészen biztosan nem törődik. Aztán megláttam, hogy igenis törődik, nagyon szeret, csak én nem törődöm vele. Fokozatosan haladtam előre: elkezdtem imádkozni, Bibliát olvasni, de nem tartottam fontosnak a templomba járást: Tudok én otthon is imádkozni!- mondtam. Mégis elmentem egyszer istentiszteletre, és ott meghallottam Isten hangját. Egészen közvetlenül szólt hozzám az igehirdetésen keresztül. Azóta nem maradok el. Nemcsak hallgatom az Igét, hanem igyekszem segíteni is a gyülekezeti munkában. A férjemet is elhívta Isten, hogy lelkész legyen. Isten ugyanis mindenkitől elvárja, hogy azzal a képességgel, amit kapott, segítsen egy bibliahű gyülekezetben. A fiunk is egy ilyen szolgáló időre ment ki Németországba. Itthon is segít egy táborban, mert hát nem elég csak otthon imádkozni, Isten mások felé fordít, és ebben rejti el az örömünket. Nem véletlen, hogy a fenti zsoltár vers így folytatódik: "...menjetek eléje vigassággal!".
Nagyon szép cikk van erről "Hogyan lehetnénk boldogabbak?" címmel itt