Pünkösdi beszélgetés
A
hitre jutás kezdetei
-Szeretettel
köszöntelek. Sok mindennel foglalkozol még, de minden kiderül
majd szép sorjában. Először kérlek, beszélj egy kicsit
magadról! Hitre jutásodról, érdeklődési köreidről.
-Tolna megyében, Gyönkön nőttem
fel, anyai ágon sváb, apai oldalról pedig szlovák hagyományokkal
és gyökerekkel. Bátyámmal együtt evangélikusok lettünk
édesanyámhoz hasonlóan, de apai nagyanyám katolikus, anyai
dédnagyanyám pedig református volt, így mindhárom felekezet
vallásgyakorlatába beleláttunk. Három éves voltam, amikor
először indultam el testvéremet követve a szombati hittanórára.
Számomra csodálatos érzés volt belecsöppenni egy, az otthonitól
teljesen más környezetbe. Lackner Ali bácsi, a gyülekezet
lelkésze és felesége Márta néni minden héten otthonos,
szeretettel teli környezetben fogadtak minket. Adventben teával,
mézeskaláccsal, gyönyörűen feldíszített otthonnal,
gyertyafénnyel. Talán 4-5 éves lehettem, amikor látva a plafonig
érő karácsonyfát elhatároztam, hogy ha egyszer saját otthonom
lesz, pont ilyen otthonos, meghitt hangulatot fogok varázsolni bele.
Szüleimmel nagyünnepi templomba járók voltunk.
„Isten megsebez, de
be is kötöz”
-Édesapád 12 éves korodban
elhunyt súlyos betegségben. Mi segített feldolgozni a veszteséget?
-Ez volt az az év, amikor a fasori
Evangélikus Gimnázium újraindult és bátyám elsős
gimnazistaként kezdett az egyházi intézményben. Ekkor kezdtünk
szorosabban kötődni a gyülekezethez, minden vasárnap részt
vettünk az Istentiszteleten és a befogadó, támogató környezet
segített mindannyiunknak elhordozni a veszteséget is. Két év
múlva követtem én is testvéremet az evangélikus gimnáziumba. Az
ottani környezet, a hívő közösség segített abban, hogy
elkezdjem más szemmel nézni az életemet és felismerjem, hogy
mennyiszer hordott tenyerén az Isten. 16 éves voltam, amikor
megfogalmazódott bennem, hogy az Úrnak terve van velem
visszagondolva egy régi balesetre. 8 éves koromban ugyanis
kiderült, hogy egy évvel azelőtt eltört a nyakcsigolyám.
elcsúszott egymáson és mire a fájdalom jelzett, rosszul forrt
össze és elmeszesedett. Emberi ésszel le kellett volna bénulnom,
én mégis mozogtam a törött csigolyával pont úgy, mint más
egészséges gyermek. Tizenévesen tudtam, hogy ez nem lehet véletlen
és kértem az Urat, hogy mutassa meg, milyen irányt szán az
életemnek.
A szolgálat kezdetei
és tartalma
- Azonnal a teológia felé
fordultál?
-Igen, az irány a teológia és a
lelkészi szolgálat lett. Itt ismerkedtem meg férjemmel, akivel
együtt kezdtünk a lelkész szakon. 2000-ben kerültünk első
szolgálati helyünkre. A szolgálatokat mindvégig együtt végeztük
annál is inkább, mert az ott töltött 15 év alatt 4 gyermekünk
született. Ő hitoktatóként
tevékenykedik. Hatalmas kertet műveltünk, levendulával
kezdtünk el foglalkozni. A parókia kertjébe 300 tövet ültettünk,
szörpöt főztem, illatpárnákat, levendulás angyalokat varrtam
belőle. 2014-ben, elődöm nyugdíjba vonulása miatt
esperesválasztásra került sor a Somogy-Zalai Evangélikus
Egyházmegyében. Soha nem voltak ilyen irányú ambícióim, de a
jelölés közeledtével több kolléga is jelezte, hogy szeretnék,
ha vállalnám a megmérettetést, mert bizalmat szavaznak
nekem. 2014 óta vagyok esperes.
Következő nyáron elfogadva a balatonboglári gyülekezet
meghívását, szolgálati helyet váltottunk. Nem mondom, hogy
egyszerű időszak volt, de talán az, hogy három éve az általános
tisztújító választáson már egyedüli jelöltként választottak
meg a gyülekezetek, azt mutatja, hogy az Úr valóban mellém állt
és megsegített. Esperesként a szolgálati területem Somogy és
Zala megye. A boglári körzet pedig Balatonszemestől
Balatonfenyvesig tart, a belső részeken pedig Somogyvámos a
határa. Egy-egy nyári vasárnapon öt Istentiszteletet tartok és
150 km-t autózok, hogy ellássam a szolgálatot. 2016-tól saját
fenntartású evangélikus iskolánk indult Szőlősgyörökön, ahol
iskolalelkészként és fenntartóként is jelen vagyok. Igyekszem a
város életében is aktívan részt venni, adománypontot,
élelmiszerdobozt működtetünk, már 4 éve tart az
Élelmiszerbankkal kötött szerződésünk, melynek keretében
minden hétköznap a megmaradó pékárut és zöldséget szállítjuk
el 4 településsel együttműködve, hogy rászorulóknak
jelenthessen segítséget. Cipős dobozokat és tartós élelmiszert
gyűjtünk adventben, nyáron kiállításokat, koncerteket
szervezünk.
-Szinte hihetetlen, hogy hogy bírod
ezt a sokoldalú feladatkört. Az az Ige jut eszembe, hogy „Mindenre
van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem”. Esetedben:
„Mindenre van időm a Krisztusban.”:)
-Férjem, anyósom nagyon sokat
átvállal az otthoni teendőkből, de a gyülekezeti, iskolai,
egyházmegyei szolgálatom mellett igyekszem időt szakítani a
családra is. Van, amihez akkor is ragaszkodom, ha az egyházi munka
éjszakára marad. Adventben pl telesütjük az összes fémdobozt
aprósüteménnyel,
mézeskalácsot díszítünk, és ide tartozik a
tortasütés is, mert nálunk csak az lehet szülinapi torta, amit
anya süt. 4 évvel ezelőtt Boróka lányom jött az első
különleges kéréssel: könyv tortát szeretne. Éppen pünkösdre
esett a születésnapja, így este hazaérve álltam neki a másnapi
szolgálatok előtt a sütésnek. Azóta minden évben mind a négyen
kívánságtortát kérnek. Szántóföld, egyszarvú, tank… bármit
kérhetnek évente egyszer, azt legjobb tudásom szerint teljesítem.
Tavaly, a koronavírus miatt erősen beszűkült életterünkben
aztán egyre több időm lett a sütésre. A torta hobbivá lett, meg
részben „misszió” is, hiszen sokat elajándékozok közülük
akár köszönetként, akár egyszerű meglepetésként olyanoknak,
akik ugyan nem tartoznak a gyülekezethez, de valamilyen formában
támogatnak bennünket. Szeretek adni. Szeretek segíteni és a
legjobb érzés számomra, ha örömet okozhatok másoknak. A torták
egyre inkább nem recept, hanem saját gondolat nyomán születnek.
Ritka, ha kétszer sikerül ugyanazt ugyanúgy megsütni, mert nincs
írott recept, csak érzésre ízesítem hol fűszerrel, hol
párlattal vagy gyümölccsel.
Ízek, sültek, illatok
-Melyek a kedvenc ízeitek? Miért
sütöd meg kétszer a tortákat?
-A személyes kedvenceink a
savanykásabb ízvilágú, gyümölcsös finomságok. Ez talán onnan
ered, hogy 9 évvel ezelőtt cukorbetegség miatt életmódváltásba
kezdtem 40 kg-tól sikerült megszabadulnom és azóta a család
velem együtt szokott le a túl édes, krémes édességekről. Ha
valamit készítek, az általában másolatban csökkentett
szénhidrát tartalommal is megjelenik eritrittel, tönköly vagy
mandulaliszttel. A torta mellett sütni szeretek: kenyeret, pogácsát,
kicsit kísérletezve is. Másik szenvedélyem a kert és az angol
rózsáim. A semmiből is igyekszem kertet alkotni több-kevesebb
sikerrel.
Ritka
az, amikor együtt vagyunk a konyhában főleg az eléggé eltérő
időbeosztásunk miatt. Az adventi süti és mézeskalács sütés
az, amit a lányokkal és kisebbik fiammal, Andrissal együtt
csinálunk. Tortakészítésnél is legtöbbször készül egy-kettő
"apró" is, amit ők díszítenek kedvük szerint.
Édességben a gyümölcsös a kedvencünk. Ételekben mindenkinek
más, mert nagyon különböző az ízlésünk. Ami nagy kedvencünk,
az a házi fűszervaj frissen sült kenyérrel vagy akár sültekhez.
Rengeteg friss zöldfűszert használok, a védett udvarunkban szinte
egész évben tudok szedni. Szeretjük a különleges ízeket, a
kakukkfüves almás pitét, a fűszeres dzsemeket, rózsa, levendula,
menta, citromfűszörpöt.
- Nagyon szép kertet gondozol, és
tetszik, hogy a gyerekek is besegítenek. Beszélj egy kicsit a
könyvedről is, kérlek! Az interneten olvasgatom az újabb Napi
falatokat, nagyon sok lelki táplálékot kapok belőle.
-A karanténidőszak „hozadéka”
lett a „Napi falatok” című kötet. 2020. március 15-én
tartottuk az időszak utolsó jelenléti istentiszteletét, másnap
pedig megírtam az első „falatot”. Igei gondolat, áhítat
személyes élményen keresztül. Talán így fogalmaznám meg a
műfaját. Hétfőtől szombatig minden reggel a gyülekezet
honlapján, illetve a facebook oldalon lehetett, lehet olvasni
ezeket. December végéig 100 írás gyűlt össze. Nem volt célja
egy könyv kiadása, csupán lelkészként próbáltam megtalálni a
helyem a megváltozott helyzetben. Városunk polgármesterének
biztatására formálódott a könyv gondolata, és végül az ő
támogatásával, a Luther kiadó gondozásában jelenhetett meg idén
márciusban.
-Örülök, hogy
elfogadtad a felkérésemet a torta sütésre is. Nagyon szépek
lettek a pünkösdi darabok. A piros és a sárga szín használata
pünkösdkor amerikai hagyomány ugyan, de jól kifejezi a tűz
lángját, amely jelezte a Lélek kitöltetését az első
pünkösdkor. Hogyan készült?
-Belül citromos, gyömbéres
fehér piskóta az alap és mascarpones, sárgabarackos, ágyas
pálinkás mousse tükörglazúrral bevonva. A lángnyelvek helyett
habcsókok.
-Gyönyörű lett!
Hogyan készül a fehér piskóta? Kaphatnánk receptet?
-Akkor szoktam sütni, ha krémhez,
linzerhez vagy kalácshoz csak a sárgájára van szükség. Amennyi
fehérje van, annyival szorozzuk a többi hozzávalót is. 1 db
tojásfehérje 2 dkg cukor 3 dkg finomliszt 2 dkg olvasztott vaj. A
tojásfehérjét a cukorral fényes, kemény habbá verem, majd
beleszitálom a lisztet, óvatosan összeforgatom, majd belekeverem
az olvasztott vajat is. Sütőpapírral bélelt formában 170 fokon
megsütöm. Kicsit megbarnul a teteje, de a tűpróba a biztos.
Nagyon jó citrommal, őrölt gyömbérrel vagy vaníliával
ízesítve. Lehet lekvárral, piskótatekercsnek tekerve. Szoktam
egyszerűen gyümölcspürével, tejszínhabbal is.
-Mindkét pünkösdi
tortán jelen van a galamb is, hiszen a Szent Lélek jelképe lett
Krisztus megkeresztelkedése miatt. (Lukács evangéliuma 3.22.) Mit
gondolsz az ünnep jelentőségéről? Mennyiben befolyásolta a
karantén az ünneplést?
-Talán
legnehezebb az ünnepek megélése volt a karantén idején.
Annak ellenére, hogy a szolgálatom 20 éve alatt először lehettek
igazi családi ünnepeink karácsonykor, húsvétkor, mégis hatalmas
hiányérzet maradt bennünk. Az idén pünkösd lesz az első
nagy ünnep, amikor talán újra többen leszünk együtt. Szándékosan
nem írom, hogy sokan, hiszen pünkösd már nem tartozik az igazán
megünnepelt alkalmak sorába. Ez az egy, aminek nem lehetett világi
tartalmat adni, aminek az egyházi jellegét nem tudta saját képére
formálni az egyházon kívüli réteg. Talán azért, mert pünkösd,
a Szentlélek munkája nem kézzel fogható, egyértelműen az Isten
által megszólított, elhívott, hitre juttatott emberről és
közösségről szól. Az első pünkösd bátorító, erőt,
bizonyságtévő hitet adó jelentőségét csak az tudja szívvel
érezni, akinél ez az Istentől jövő változás már
bekövetkezett, akinek a megtérés az új kezdetet, az új élet
lehetőségét hozta el az életébe. Pünkösd öröme bármikor
jelen lehet az életünkben, amikor a Lélek munkája átjár és
valamit megmozdít bennünk és körülöttünk.
-Tudnál erre bibliai történetet
mondani?
Számomra olyan, mint a magától
növekedő vetés Jézus példázatában.
„Úgy van az
Isten országa, mint amikor az ember elveti a magot a földbe, és
közben éjjel és nappal, amíg ő alszik, majd fölkel, a mag
kihajt és felnő, maga sem tudja, hogyan. Mert magától terem a
föld, először zsenge szárat, azután kalászt, majd érett szemet
a kalászban.”
(Márk
evangéliuma 4. rész 26-29. versek)
Amikor az emberi akarat, vágy kerül előtérbe, akkor öröm
helyett annyiszor csalódás és a hiábavalóság érzése lesz
bennünk. Igaz ez hivatásra, akár lelkészi szolgálatra, vagy a
személyes életünkre, de abban a pillanatban, hogy rábízzuk
magunkat az Istenre, és hagyjuk, hogy az Ő akarata érvényesüljön
a magunké helyett, hirtelen minden élettel, céllal, békességgel,
reménnyel telik meg. Magától szűnik a félelem, mint akkor a
tanítványokban. Magától telik meg a szívünk reménnyel, erővel.
Magától mozdul minden az élő Isten felé. Magától telik meg a
lelkünk igazi hittel. Ez a „magától” az Isten Szentlelke, aki
jelen van ma is a világban és hiszem, hogy amikor az ember már
nem tud bízni hatalomban, hírnévben, dicsőségben, magától tér
vissza az Istenhez a Lélek munkája által.
-Nagyon szép befejezés, köszönjük
a beszélgetést.
…............
Kőszeghyné Raczkó Zsuzsanna,
-evangélikus lelkész, esperes. .
-a Napi falatok című könyv szerzője,
-négy gyermekes édesanya,
-hobbicukrász,
-hobbikertész.