Vérnarancsos cékladzsem

Biztosan emlékeztek még Eszter nagy befőzős kihívására! Azt hiszem a múlt hónapban nem került fel a blogra a befőzésem, de most ezt nem hagyhatom ki. Mi más kerülhetett volna a fazékba, mint cékla és vérnarancs. Habár decemberben is ezeket választottam, csak akkor curdként és nem dzsemként végezték. Hiába, egyszerűen menthetetlen vagyok, ha erről a két gyönyörűségről van szó!

Hozzávalók:
200 g cékla (tisztítva mérve)200 g vérnarancs (tisztítva mérve)
1 kezeletlen narancs reszelt héja és leve
1 citrom leve
1 csipet szegfűszeg
250 g cukor
2 evőkanál agaragar

A céklát finomra reszeljük. A vérnarancs héját lereszeljük, ha kezeletlen, ha nem akkor körben levágjuk és a narancsgerzedeket kivágjuk. A kezeletlen narancs héját lereszeljük és a narancsot kifacsarjuk. Az egészet a cukorral, szegfűszeggel, citromlével és az agaragarral feltesszük főni, majd amint kezd besűrűsödni üvegekbe töltjük és mehet a szárazdunsztba.

Vörösáfonyás birsalmalekvár

Már csak néhány nap és itt is van advent első vasárnapja! Remekül rá lehet hangolódni a közeledő ünnepre egy pohár forró kakaóval néhány langyos scone és fűszeres vörösáfonyás birslekvár kíséretében. Sajnos a hó már nem esik, de néhány karácsonyi dallal azért meg lehet adni a hangulatot és elkezdeni az ünnepi tervezgetést. Úgyhogy én most gyorsan be is fészkelem magam a takaró alá a jegyzetfüzetemmel...

Hozzávalók:
200 g cukor
200 ml víz
200 g birsalma
150 g vörösáfonya
1 fahéjrúd
1 narancs
1/4 teáskanál fekete bors
1/4 teáskanál szegfűszeg
1/4 teáskanál szegfűbors

A cukrot felfőzzük a vízzel, közben meghámozzuk a birsalmát és apró kockára vágjuk. Amikor már fő a szirup, hozzáadjuk a birsalmát és alacsony hőfokon legalább fél órát főzzük a fűszerekkel együtt. Ezután hozzáadjuk a vörösáfonyát, a narancs reszelt héját és levét, majd újabb 15-20 percig főzzük, majd pürésítjük, üvegekbe töltjük és már mehet is a szárazdunsztba.

Pumpkin Butter

Hívhattam volna sütőtöklekvárnak vagy krémnek, netán kencének, de az nem ugyanaz. A lekvárt ugye nyers gyümölcsből, netán zöldségből főzzük, ez pedig sült sütőtökből készült, persze ettől még a lekvárok családjába tartozik. Ahogy az illik, jó fűszeres és még egy kevés karob szirup is került bele, amit egyébként nyugodtan lehet mással helyettesíteni. Kísérletezzünk bátran a fűszerekkel és alakítsuk saját ízlésünk szerint! Első kóstolás alkalmával néhány narancsvirágvizes kekszbe került tölteléknek, de akár egy szelet kaláccsal is el tudom képzelni.

Hozzávalók:
300 g sült sütőtök
100 g almalé
50 g cukor
50 g karob szirup 
1/2 teáskanál őrölt fahéj
1/4 teáskanál őrölt gyömbér
1/4 teáskanál őrölt ánizs
1/8 teáskanál őrölt szegfűszeg
1 evőkanál vaníliakivonat vagy 1 rúd vanília


A sütőtököt pürésítjük az almalével majd egy fazékba öntjük. Hozzákeverjük a cukrot, a szirupot és a fűszereket. Alacsony hőfokon 25-30 percig főzzük, közben gyakran kevergetjük. Forrón üvegekbe töltjük és a hűtőben tároljuk. 2-3 hétig eltartható.

Almás bodzabogyó lekvár

Imádom a bodzát, sőt bolondulok érte! A virág illata semmihez sem hasonlítható és azok a sötétlila bogyók! Még tavaly elterveztem, hogy idén mindenképpen főzök majd belőle lekvárt. Az alma és a bodza, az ősz két nagykövete a sok közül, igen jól megférnek egymás mellett, így úgy gondoltam, hogy a lekváros üvegben sem fognak majd összeveszni. Viszont azt akartam, hogy mindenképpen a bodza domniáljon, az almával a lekvár állagát szerettem volna biztosítani, mivel nem volt itthon se pektin, se agar-agar, így kellett valamilyen zselésítő. Úgy készült, hogy külön megfőztem az almát és pürésítettem, aztán adtam hozzá a bodzát, cukrot és a citromot. Ugyanis nem szeretem a darabos lekvárt, de a bodza és az áfonya kivétel. Nincs is jobb a sok apró bogyónál benne! A lekvár egyébként intenzív bodzaízű, mégis milyen lehetne, no meg pikáns is hála a citromnak. A színe pedig egy csoda! Elhoztam még nektek az egyik palacsintám receptjét, ha már azzal fotóztam a lekvárt, akkor itt a helye, nem igaz? Egyszerű és gyors recept, még csak várni sem kell, rögvest lehet sütni és aztán rengeteg sziruppal befalni!

Hozzávalók: 

lekvárhoz:
350 g alma
150 ml almabor

400 g bodzabogyó

400 g cukor

1 citrom leve

a palacsintához:
100 g liszt
1/2 teáskanál sütőpor

1 tojás

140 g kefír vagy joghurt

1 evőkanál olvasztott vaj

1 teáskanál vaníliakivonat

A lekvárhoz az alma magházát eltávolítjuk és héjastól felkockázzuk. Az almát feltesszük főni a borral, közben elkezdjük leszedegetni a bogyókat. A főtt almát pürésítjük. Aki nem akar ezzel vacakolni, az felteheti az egészet egyszerre főni, de nekem az volt a célom, hogy legyen benne bogyó, de almadararbok viszont ne. Az almapüréhez adjuk a bodzabogyót, cukrot és a citrom levét majd 35-40 percig főzzük és üvegekbe töltjük. Aki kevésbé folyós lekvárt szeretne az adjon hozzá kb. 5 g agar-agart vagy pektint. A lekvárt forrón üvegekbe töltjük és már mehet is a szárazdunsztba.

A palacsintához a hozzávalókat simára keverjük és közepes hőfokon egyenként kisütjük. Mérettől függően 3-6 darab lesz belőle. Cukrot ízlés szerint tegyünk bele, én nem szoktam, mert általában úgyis szirupban úszva fogyasztjuk.

Ringlós uborkalekvár és csokoládés garam masala scone

Az úgy volt, hogy sikerült kovászolni való uborkát vennem, idén már másodszor. Ez nagy csodának számít, ugyanis errefelé igazi ritkaság. Miközben az uborkákat gyömöszöltem az üvegbe, azon gondolkodtam, hogy mit is főzzek be ebben a hónapban Eszter nagy befőzős kihívására. Eszembe jutott, hogy még van néhány zöld ringló a hűtőben, s ha már az uborkát sikerült jól összehoznom az egressel, hát miért ne próbálnám most meg a ringlóval is?! Amikor megkóstoltam a még meleg lekvárt, mit ne mondjak teljesen levett a lábamról! Először a hűs uborka köszönti ízlelőbimbóinkat, majd jön a ringló zöldcitromtól fanyar íze, végül pedig előbukkan a vanília. Már alig vártam a reggelt, hogy valami finom péksüteménnyel megkóstoljam. Nem hagyott nyugodni a dolog és sütöttem egy adag csokoládés scone-t kókusztejjel. Úgy gondoltam, hogy egy kevés garam masala és chili sem árt majd neki a lekvárral való kombinációban, amit a puha vaj fog majd össze.

Hozzávalók: 

300 g liszt
2 tk sütőpor

50 g hideg vaj

50 g cukor

60 g étcsokoládé (minimum 60% kakaó)

1 tojás

120 ml kókusztej

1/4 tk garam masala

őrölt chili ízlés szerint

a lekvárhoz:
250 g uborka (hámozva mérve)

250 g ringló (magozva, hámozva mérve)

250 g cukor

10 g agar-agar

1 zöldcitrom

1 rúd vanília

A lisztet leszitáljuk a sütőporral együtt és beleütjük a tojást, hozzáadjuk a cukrot és a felkockázott hideg vajat. 50 ml kókusztejet alacsony hőfokon melegítünk és amikor már forró, de nem fő belekeverjük a durvára vágott csokoládét és simára keverjük. A csokoládés és a maradék kókusztejet a liszthez öntjük és simára gyúrjuk. Lisztezett deszkán kb. 1,5 cm vastagra nyújtuk és kiszaggajuk. Tetejüket tejjel megkenjük és   200°C-ra előmelegített sütőben 8-9 perc alatt megsütjük.
A lekvárhoz 50 g cukrot megőrlünk a darabokra vágott vaníliarúddal. Közben lereszeljük a meghámozott uborkát majd egy fazékba tesszük a kimagzott és kockára vágott ringlóval. Hozzáadjuk a cukrot, a vaníliás cukrot és 10 percig főzzük, majd mixerrel pürésítjük. Ezután belekeverjük a zöldcitrom levét és az agar-agart majd forrástól számítva 3 percig rotyogtatjuk és már tölthetjük üvegekbe. Ha folyósabb lekvárt szeretnénk, akkor elég szerintem a fele mennyiségű agar-agar!

Hibiszkuszos-rózsás financiers málnával és tayberryvel

Tudatalatt talán már a VKF jubileumi fordulója inspirálta ezeket a kis apróságokat. Végre sikerült szedermálnát (tayberry) zsákmányolnom, bár meg kell mondanom, hogy az illata ugyan levett a lábamról, de az íze már nem. Ezért úgy döntöttem, hogy gyorsan valami sütibe rejtem a piros szemeket. Maradék tojásfehérje felhasználáshoz is nagyszerű sütemény a financier. Mivel már olyan régen jutott időm a blogra és most is éppen rohanok, ezért aztán úgy gondoltam, hogy két receptet is hozok egyszerre. A másik a ribizlizselé, ami tényleg nem igényel sok munkát és még főzni is csak néhány percig kell, ami nagy előny ebben a hőségben!

Hozzávalók:
a financiers-hoz:
3 tojásfehérje
35 g liszt
80 g darált mandula
100 g vaj
80 g porcukor
1/4 teáskanál őrölt hibiszkusz
1/4 teáskanál szárított illatos rózsaszirom vagy rózsavíz
1 kisebb maroknyi málna vagy szedermálna


A vajat alacsony hőfokon megolvasztjuk és addig hagyjuk melegedni míg megbarnul, majd pár percig állni hagyjuk. Közben leszitáljuk a lisztet, mandulát és a porcukrot. Belekeverjük a hibiszkuszt és a rózsaszirmot. Majd robotgép segítségével hozzáadjuk a tojásfehérjét (a rózsavizet, amennyiben nem szirmot használunk) és simára keverjük. Végül belekeverjük a leszűrt barna vajat és kisebb kerek vagy bármilyen más szilikonformába kanalzzuk a masszát. Mindegyik közepébe gyümölcsöt rakunk és előmelegített sütőben 180°C-on 15-20 percig vagy amíg megbarnul sütjük. 

a ribizlizseléhez:
ribizli
cukor

A ribizlit megmossuk majd néhány evőkanál vízzel feltesszük főni. Nem kell leszemezgetni. Amint megpuhult átpasszírotzzuk és lemérjük a kapott pürét. Azonos mennyiségű cukorral feltesszük főni és kb. 5 perc után lehabozzuk (vagy amint elkezd zselésedni). Már tehetjük is üvegekbe és mehet a szárazdunsztba!

Epres spárgalekvár

A spárga-eper kombinációval már találkozhattatok itt a "sarkon", méghozzá desszertbe bújtatva. Így aztán nagyon adta magát a dolog, hogy lekvárként is kipróbájam ezt a már bevált párost. Vaníliával és naranccsal feldobva szerintem klassz lett és remek volt reggelire a kókusztejes-tonkababos scone tetején.

Hozzávalók:
500 g spárga
250 g eper
2 narancs
1 vaníliarúd
530 g zselésítő cukor  
10 g agar-agar (opcionális, ha nem szeretnénk, hogy kicsit folyós legyen)


A sprágát meghámozzuk, levágjuk a végét és annyi vízben feltesszük a hulladékkot főni, ami éppen ellepi. Kb. 15-20 percig főzzük, majd leszűrjük. A közben darabokra vágott spárgát feltesszük főni a spárgalével, a kockára vágott eperrel a narancsok levével és héjával, valamint a vaníliarúddal és annak kikapart magjával. Tíz percnyi főzés után hozzáadjuk a cukrot és az agar-agart majd 30-40 percig főzzük, ezután ízlés szerint pürésítjük, üvegekbe töltjük és már mehet a szárazdunsztba. Kb. 2 és fél üveg készül ebből az adagból.

 

Portói boros rebarbaralekvár

Úgy emlékszem, először négy évvel ezelőtt főztem lekvárt, méghozzá szilvát és azért, mert egyébként ehetetlen volt a gyümölcs. Aztán később megjött a kísérletező kedvem és akkor született ez a lekvár, ami mára nagy kedvence a családnak. Főztem már csak rebarbarából, de mégis az almás verzió fogyott mindig a legjobban. Idén egy kevés portói bort is csempésztem bele, szerintem nagyon jót tett neki! Ízlés szerint nyugodtan dobjuk fel fűszerekkel, mint a fahéj, csillagánizs, kardamom, de akár fekete borssal is izgalmasabbá tehetjük!

 
Hozzávalók:
850 g rebarbara
850 g alma
650 g cukor
150 ml portói bor
3 evőkanál vaníliakivonat

A rebarbarát megmossuk, két végét levágjuk majd kb. 2 cm-es darabokra vágjuk. Az almát meghámozzuk, a magházát eltávolítjük és kb. 1 cm-es darabokra vágjuk. Egy nagy fazékban ráöntjük a cukrot, portóit és kb. 50-70 percig főzzük, míg besűrűsödik. Ha szép sima lekvárt szeretnénk akkor botmixerrel pürésítjük, majd visszatesszük a tűzhelyre. Hozzáadjuk a vaníliakivonatot és főzzük egy újabb 10-20 percen keresztül. Kiforralt üvegekbe töltjük és szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.

 

Rebarbarás ketchup

A rebarbarával is úgy vagyok, mint a paradicsommal, mindig túlvásárolom magam belőle. De olyan nagyon jó, ha van mihez nyúlni és ha hirtelen elkap a vágy, hogy pitét süssek akkor semmi akadálya. No, és így biztosítva van, hogy idén is főzzek lekvárt, mert az már-már kötelező! Tegnap inspirációra éhesen kutattam rebarbarás receptek után, amikor belefutottam ebbe. A címnél tovább aztán nem is jutottam az olvasásban, helyette inkább a konyhába indultam és belevágtam. Mondanom sem kell, ha rebarbara akkor a portói bort nem szabad kihagyni! És a narancsot sem. Egyébként tartozom egy vallomással, nem szeretem a ketchupot. Szerintem több, mint egy evőkanálnyi nem fogy el nálunk egy év alatt, sőt! Viszont ez bejött, mert olyan más, nem is tudom. Próbáljátok ki és variáljátok a fűszereket, ahogy kedvetek tartja.

Hozzávalók:
300 g rebarbara
250 g passata (passzírozott paradicsom)
2 salotta
1 gerezd fokhagyma   
3-4 evőkanál barnacukor (ízlés szerint)
70 ml portói bor
40 ml eperecet vagy sherry ecet
1 babérlevél
1/4 teáskanál koriandermag
1 csillagánizs
2 szegfűszeg 
1 narancs
só, bors

A rebarbarát, hagymát és fokhagymát kockázzuk fel. A fűszereket csomagoljuk muszlinba vagy tegyük tealabdába. Tegyük a hozzávalókat egy lábosba, reszeljük rá a narancs héját és adjuk hozzá a levét. Főzzük fel az egészet és hagyjuk közepes lángon kb. 30 percet főni. Ezután távolítsuk el a fűszereket és pürésítsük. Ízesítsük sóval, borssal esetleg cayenne-i borssal.

Orgonazselé

Már-már úgy voltam vele, hogy meg sem mutatom, mert bizony nem lett olyan harsogóan piros, mint Makkáé, vagy Eszter lekvárja. Sőt, sem olyan nagyon lila, mint a három évvel ezelőtti lekvár. Viszont az illata és az íze megmaradt, úgyhogy azért mégsem fogtam annyira mellé. Amikor leszűrtem a beáztatott orgonát, akkor valami káprázatos volt a lé színe. Szépen fel is főztem a zselésítő cukorral és üvegekbe töltöttem. Azám, másnap reggel viszont ugyanolyan folyékony volt az egész. Így aztán muszáj volt újra felfőzni, most viszont agar-agarral, sajnos ezért veszett el a harsány szín, no de az íze mindenképpen kárpótol. Imádom az orgona illatát, öröm lesz majd ősszel kinyitni egy üveggel!

Hozzávalók:
100 g orgonaszirom
500 ml víz
1 citrom leve
300 g cukor
30 g agar-agar vagy pektin

Az orgonára öntsük rá a felforrt vizet, majd adjuk hozzá a citromlevet és hagyjuk állni egy órán keresztül. Ekkor szűrjük le és főzzük fel a cukorral valamint az agar-agarral. Főzzük kb. 5 percig és töltsük üvegekbe.

Fűszeres körtebefőtt whiskyvel

Anyukámnál isteni finom meggy- és szilvabefőttet ettem, méghozzá rántott májjal és krumplipürével. Hiába, azért mégiscsak ezek az otthoni ízek esnek az embernek a legjobban!  Mivel csirkemájhoz elég nehéz hozzájutni itt Svájcban, ezért inkább borjút szoktam vásárolni. A körtebefőtt pedig kizárólag azzal a céllal született, hogy májjal együtt kínáljam majd. Így aztán szabadjára engedtem a fantáziám és jó néhány fűszert a befőttbe csempésztem. A befőzés terén még igazán zöldfülű vagyok, így aztán örömmel fogadok mindenféle tanácsot. Kaptam is tegnap néhányat, végül aztán úgy döntöttem, hogy ugyanúgy járok majd el, mint az ecetes uborkánál. Ami egyébként anyukám szerint jól sikerült, szerintem viszont nem volt elég savanyú és valamelyik fűszer nagyon nem kellett volna bele. Úgyhogy idén majd újra kísérletezek, mert egyébként isteni ropogósak maradtak az uborkák. A körtebefőttre visszatérve, szerintem a whisky nagyon jót tett neki, de portói borral sem lehet rossz!

Hozzávalók:
1,5 kg körte
2 citrom
1 rúd vanília
3 kardamom
5-6 szecsuáni bors
1 szegfűszeg
2-3 szegfűbors
1 kisebb darab fahéj
100 ml bourbon whisky
500 g cukor
700 ml víz

Hámozzuk meg a körtéket és vágjuk kockára, majd tegyük citromos vízbe, hogy ne barnuljon. A vízet főzzük fel a cukorral, whisky-vel és a fűszerekkel. Töltsük a körtét üvegekbe és öntsük rá a forró szirupot. Tegyük az üvegeket egy nagy lábosba és öntsük rá annyi vizet, hogy ellepje. Ügyeljünk arra, hogy a víz és az üvegek hőmérséklete körülbelül ugyanannyi legyen. Főzzük 90°C-on kb. 20-25 percig.

Fűszeres füge chutney

Ha emlékeim nem csalnak, tavaly ősszel mindenhol roskadoztak a polcok a fügétől, viszont idén valahogy nehezebb volt jó minőségűt találni. Vagy csak nekem nem volt szerencsém. Amikor aztán végre a fügeparadicsomban találtam magam, nem volt megállás! Sikerült még szert tennem friss datolyára, így aztán az az ötletem támadt, hogy főzök egy adag datolyás füge chutney-t jó fűszeresen. Ezért aztán került bele fekete kardamom, koriander, csillagánizs, gyömbér, szerecsendió-virág, szegfűbors és természetesen fahéj. Sajt mellé remek kísérő! 

Hozzávalók: 
450 g füge
100 g datolya
1/4 tk friss gyömbér
5-6 koriandermag
csillagánizs
darab fahéj
szerecsendió-virág
150 ml fehér portói bor
50 ml sherryecet
50 g cukor

Kockázzuk fel a fügét és a datolyát. Egy lábosban olvasszuk fel a cukrot alacsony hőfokon, adjuk hozzá a gyümölcsöt és karamellizáljuk, majd öntsük fel az ecettel és hagyjul elfőni. Ezután adjuk hozzá a bort, a fűszereket és főzzük alacsony lángon 25-30 percig. Töltsük még forrón üvegekbe.

Ecetes uborka

Idén először végre sikerült uborkát kovászolnom, ami persze egyáltalán nem nagy dolog, viszont akkor próbálja meg az ember, ha nem tud hozzá uborkát szerezni. Mert bizony ami a salátauborkákat illeti, abban itt hiány nincs. Mini kígyóuborkától a rücskösön keresztül minden kapható, de kovászolni valót bizony csak a szomszéd országban találni. Sajnos, ahhoz is csak egyetlen egyszer volt szerencsém, de ilyen finom kovászos uborkát már rég ettem. A sikernek köszönhetően úgy gondoltam, hogy rakok el ecetes uborkát. Ennek az uborkának a beszerzése egyáltalán nem volt gond, mert az egyik farmon bizony pont megfelelő fajtát termesztenek. A lekvárokat leszámítva elég tapasztalatlan vagyok még a befőzések terén, ezért csak kis mennyiséggel kezdtem. Egyébként a savanyú uborka nagy kedvencem, de nem sok van, amelyik igazán ízlik, ezért épp itt az ideje, hogy végre kikísérletezzem a sajátomat. Úgyhogy, már alig várom, hogy néhány hónap múlva megkóstolhassam és akkor jövőre beindul a nagyüzemi gyártás.

Hozzávalók: 
2 kg uborka
500 ml ecet (5%-os)
600 ml víz
150 g cukor
2 hagyma
néhány gerezd fokhagyma
2 csokor kapor
mustármag
koriandermag
feketebors
szegfűbors
babérlevél

Miután az uborkákat alaposan megmostuk, egy éjszakára tegyük sós vízbe, majd másnap mossuk át. A fűszereket mozsárban törjük meg, hogy az aromájuk könnyebben kiszabaduljon. Tegyünk az üvegek aljára kaprot, hagymát, fokhagymát, babérlevelet és ízlés szerint fűszereket. Főzzük fel a vizet az ecettel és a cukorral, eközben pedig tegyük az uborkákat az üvegbe, szorosan egymás mellé, majd öntsük rá a forró levet. Tegyük az üvegeket egy nagy lábosba és öntsük rá annyi vizet, hogy ellepje. Ügyeljünk arra, hogy a víz és az üvegek hőmérséklete körülbelül ugyanannyi legyen. Főzzük 90°C-on kb. 10 percig. 3-4 hét múlva már ehető, de az igazi íze csak 3-4 hónap múlva alakul ki.

Édes-savanyú sütőtök

Még ősszel túl sok sütőtököt vásároltam, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ma használtam el az utolsó darabot. Sokáig nézegettem, nem igazán tudtam mit készítsek, volt tervben leves, püré, sütemény és még ki tudja mi minden. Mivel már nem mertem tovább halogatni a dolgot, gondoltam valami befőttszerűt kellene összedobni. Bár nem vagyok az édes-savanyú ízek híve, de ilyen formában még nem kóstoltam, úgyhogy gondoltam megér egy próbát. A sütőtök-narancs önmagában jó páros, a fahéj sem árthat neki. Kíváncsian várom milyen eredmény fogad pár nap múlva.


Hozzávalók:
200 g sütőtök
500 ml víz
300 g cukor
2 narancs leve és héja
1 citrom leve és héja
1/4 rúd fahéj
2 ek almaecet
2 ek fehér balzsamecet


Hámozzuk meg és magozzuk ki a tököt, majd vágjuk csíkokra, vagy kisebb kockákra. Tegyük fel főni a vizet a cukorral és a többi hozzávalóval. Főzzük alacsony hőfokon körülbelül 10 percig majd adjuk hozzá a sütőtököt és főzzük 2-3 percig. Töltsük üvegekbe és marináljuk legalább 2 napig.

Birsalma zselé

Egy dolog, amit nagyon szeretek a birsalmában, hogy az egész gyümölcsöt fel lehet használni, mondhatni az utolsó cseppig kiszorítani belőle mindent. Rengeteg fajta desszertet varálzsolhatunk belőle, de akár hús mellé is adhatjuk. Viszont semmiképpen se dobjuk ki a magházat és a héjat! Nagyon egyszerű módon csodálatos zselét tudunk készíteni belőle.


A birsalma, mondhatni ehetetlen részeit, tegyük fel főni annyi vízzel amennyi ellepi, és alacsony hőfokon addig főzzük míg piros lesz. De vigyázzunk, mert közben majd pótolni kell a folyadékot, hiszen ez a folyamat pár órát igénybe vesz.


Ezután egy konyharuhával kibélelt szűrűn szűrjük le, majd hagyjuk egy éjszakán át lecsöpögni. Másnap már csak annyi dolgunk van, hogy annyi cukorral, amennyi levünk van feltegyük főni. Addig főzzük, míg hideg vízbe cseppentve zselés állagot vesz fel. Töltsük üvegekbe és mehet a szárazdunsztba. Mint ahogy említettem végtelenül egyszerű és az eredmény pedig nagyon zamatos, és nem csak egy szelet kaláccsal finom, hanem akár diszítésre is használhatjuk.

Citromfüves körtelekvár

Régen nem ettem már egy igazi jó, leveses, zamatos körtét, pedig nagyon sok fajtát árulnak sok helyen. Általában császárt vagy vilmost szoktam venni, de valahogy mindig lisztesek mostanában. Ha pedig még zöldet veszek, mire észbe kapok már túl érettek. Most is így jártam a körtével, és mivel sütni nem akartam, gondoltam lekvárt főzök belőle.



Hozzávalók:
500 g körte (puha)
300 g cukor
1 citrom leve
3 citromfű
1 rúd vanília


A körtét pucoljuk meg és kockázzuk fel majd a cukorral, citromlével és a feldarabolt citromfűvel, a vanília rúddal és annak kikapart magjaival együtt tegyük fel főni. Főzzük alacsony hőfokon 1-1 1/2 órát, majd öntsük üvegekbe, de előtte szedjük ki a citromfüvet és hagyjuk szárazdunsztba kihűlni.

Passata di pomodoro

Azok, akik már régóta olvasnak, tudhatják hogy nem csak hatalmas hagymabolond vagyok, hanem a paradicsomért is teljesen odáig vagyok. Egy barátom azt mondta egyszer, hogy több pénzt költök zöldségekre, mint egy átlagos nő cipőkre. Nos, ebben bizony van némi igazság...és nem is bánom! Főleg nyáron, amikor azok a csodálatos régi fajtákkal vannak tele a farmerek boltjai. Általában két helyen vásárolok paradicsomot és joggal lehet rájuk mondani hogy bizony igazi paradicsomok! Az egyik egy kicsi bio zöldséges amelyik olyan 5 fajtát árul és legalább 8 féle koktélparadicsomot egész nyáron és ősz elején. A másik pedig egy farmer boltja ami olyan 6 fajtát termeszt a Green Zebra-ától St. Pierre-ig.


A múltban, ki nem állhattam a főtt paradicsomot, most viszont szinte sosem elég belőle, főleg a paradicsomos tésztából. Hiszen évekre lemaradtam róla! Egy speciális passata di pomodoro-t vásároltam, de a bolt sajnos bezárt, és sehol máshol nem akadtam rá a közelbe. Azóta már sok másikat kipróbáltam, de egyik sem volt még csak fele annyira sem ízletes és zamatos mint az. Arról nem is szólva, hogy szinte mindegyikben van citromsav (ritkán még más hozzávalók is...), az előbb említett különleges darabban pedig semmi más nem volt mint paradicsom és só. És az az íz!


Aztán meguntam a kutatást, és a kísérletezgetést, és úgy döntöttem főzök magam. Biztos voltam benne, hogy nem lesz olyan íze, mint annak amit úgy szeretek, és valóban nem is lett, de még mindig sokkal de sokkal finomabb mint a többi bolti. Arról nem is szólva, hogy lehetőségem van kedvemre kísérletezgetni a különböző fajtákkal. Csak sót tettem bele, semmi más fűszernövényt, ezt majd akkor fogom amikor főzöm az adott ételt. Vigyázzunk, ha friss fűszernövényt tennénk bele, úgy hamarabb romlik!


Ingredients:
500 g paradicsom
50 ml víz
1 tk só

Daraboljuk fel a paradicsomot és a vízzel és a sóval együtt főzzük fel, pürésítsük és passzírozzuk. Tegyük vissza a tűzhelyre és főzzük fel újra és még forrón töltsük üvegekbe és szárazdunsztba hagyjuk kihűlni. Pár hónapig el kell állnia, ha sterilizáltuk az üvegeket előtte. Ha nem bízunk benne, akkor fagyasszuk le.

Áfonya és feketeribizli lekvár

Úgy tűnik ezen a nyáron a kedvenc bogyós gyümölcsöm a feketeribizli. Sajnos múlt héten volt az utolsó szedés a farmon, ahonnan venni szoktam. Ezért úgy gondoltam főzők belőle lekvárt, hogy majd a téli hidegben legyen egy adag üvegbe zárt nyár a kamrapolcon.


Ingredients:
250 g áfonya
250 g feketeribizli
50 ml portói
300 g cukor



Főzzük fel a gyümölcsöket a portóival együtt, majd adjuk hozzá a cukrot és főzzük további 45-50 percig, vagy amíg eléri a kívánt állagot. Tegyük üvegekbe és mehet a szárazdunsztba egy éjszakára.

Körtés csokoládélekvár

Elérkezett a december, már épp itt az ideje, hogy megtervezzük az ünnepi menüket, az ajándékokat és az aprósüteményeket. Én még nem vagyok teljesen kész a tervekkel, bár már lassan szorít az idő. Az biztos, hogy idén jó pár svájci aprósüteményt fogok megsütni, no és persze mézeskalácsot, bejglit. Most pedig következzen egy körtés csokoládélekvár, ami talán gasztroajándéknak sem rossz!



Hozzávalók:
1200 g érett körte (pl. Vilmos)
750 g cukor
1 narancs leve
50 ml citromlé
250 g étcsokoládé (60% kakaó)

Hámozzuk meg a körtét és vágjuk apró kockákra majd együtt a narancs- és citromlével főzzük fel. Tegyük félre és adjuk hozzá a feldarabolt csokoládét, majd keverjük addig amíg elolvad. Tegyük a hűtőbe egy éjszakára. Másnap főzzük addig amíg eléri a 105°C-ot. Töltsük üvegekbe, majd tegyük száraz dunsztba.