Ezeket a virághagymákat Isti rakta le meg ősszel, egyik első kinti tevékenységeként itt. Mint látható, igencsak meghálálták a gondoskodást. Tulajdonképpen már hónapok óta - ahogy láttuk, hogy kezdenek kibújni - kíváncsian vártuk, hogy mi lesz belőlük. Végül az első virágok kinyílásakor nem voltunk itt, de így is nagyon jólesett a látvány; és amíg tart, jó nézegetni, akár az ablakból, akár kint járva.
Ma kibontottuk a fügefákat a téli takarásként rárakott szénából, valamint az idén kirámolandó komposztáló tetejéről is elkezdtük átrakni az éretlen dolgokat a másikba. Lassan elérjük azt a szintet, ahonnan már érdemes át is rostálni, így jutva kiváló növénytáphoz, amit majd elosztunk a kert lakói között. Megvan az új hely a csicsókának, a napokban elrakjuk a vetésre szánt gumókat. Lehet gallyalni a fákat, meg kiszedni mindazokat a csemetéket, amik a tavalyi magas talajvízszint miatt sajnos kipusztultak. A korábban állandó karácsonyfának kinevezett kis fenyő is elég rossz bőrben van; reméljük, azért megmarad és magához tér. A hétvégén növényeket is néztem a piacon, de még nem találtam igazán kedvemre valót, amivel szívesen kipótolnám a hiányokat a ház előtt az utcán és bent a kertben.
