Kávé & karamell torta

Apa kerek szülinapjára készült ez a torta, aki már jóval a szülinapja előtt kitalálta, milyen ízű tortát szeretne: legyen karamellás-kávés, némi whisky-vel! A tortában két réteg mousse adja meg a kávés-karamellás ízt: egy réteg karamellmousse és egy réteg whisky-s & kávés étcsokimousse. A mousse-rétegeket kakaós-kakaóbablisztes vajas lapok közé töltöttem, az alsó piskótalapra egy ropogós réteg is került kávéval és karamellizált fehér csokival. A torta tetején karamellglazúr fénylik, az oldalát pedig kávéval ízesített karamellizált fehércsoki-lapocskák díszítik. Készítettem még kávés habcsókokat is a torta tetejére. Nem egy könnyed nyári torta, de a karamell édességét nagyon szépen kiegyensúlyozza a kávé és az étcsokoládé.

Hozzávalók egy 20 cm-es tortakarikához:

Vajas lapok (Desszert.Neked receptje alapján):

- 110 g puha vaj

- 110 g porcukor

- 110 g tojás lazán felverve

- 80 g liszt

- 20 g finomra őrölt kakaóbab

- 10 g holland kakaópor

Kávéropogós:

- 75 g karamellizált fehér csokoládé

- 30 g törökmogyorókrém (Donum Terrae)

- 10 g frissen őrölt kávé (nálam most San Rafael Costa Rica, Beyond Within Coffee Roasters)

- 30 g karamellizált ostyatöret

Étcsokimousse:

- 80 g tej

- 15 g szemes kávé

- 1 tojássárga

- 100 g étcsokoládé

- 10 g whiskey

- egy csipet só

- 1 ek. méz

- 100 g habtejszín

Karamellmousse:

- 150 g hideg habtejszín

- 105 g forró habtejszín

- 150 g világos nádcukor

- 30 g méz

- 1,5 lap zselatin

- nagy csipet só

Karamellglaze:

- 60 g világos nádcukor

- 110 g forró habtejszín

- 40 g méz

- 10 g vaj

- 30 g karamellizált fehér csoki

- 1,5 lap zselatin

Díszítés:

- kb. 150 g karamellizált fehér csokoládé

- egy csipet só

- 15 g frissen őrölt kávé

A vajas lapokhoz a puha vajat a porcukorral kihabosítom, majd két-három részletben hozzádolgozom a tojást is. Beleforgatom a lisztet, kakaóbablisztet és a kakaóport. Sütőpapírral bélelt tepsire két lapot kenek ki, majd 180 fokos sütőben kb. 10 perc alatt készre sütöm a lapokat. A tortakarikával méretre vágom a két lapot, majd hagyom kihűlni.

A ropogós réteghez a karamellizált fehér csokit megolvasztom, majd hozzákeverem a mogyorókrémet, ostyatöretet és kávét. Elkenem az egyik vajas lapon - ez lesz a torta legalsó lapja. Hűtőbe teszem a lapot, hogy a ropogós réteg megszilárduljon.

A kávés étcsokimousse-hoz a tejet forrásig melegítem, majd belekeverem a mozsárban durvára tört kávét. Lefedve állni hagyom egy órán keresztül, majd leszűröm, és kimérek belőle 65 grammot. A kávés tejet a tojássárgával folyamatosan kevergetve, alacsony tűzön besűrítem. Ekkor beledobom az apróra vágott étcsokoládét, és simára keverem. Hozzáadom a mézet, a sót és a whiskey-t is. A habtejszínt kemény habbá verem, majd két részletben ezt is hozzáforgatom. A tortakarika aljába helyezem a ropogós réteggel megkent vajas lapot, majd ráöntöm a kávés étcsokimousse-t. A mousse-ra ráhelyezem a második vajas lapot - ezt előtte érdemes egy kevés whisky-vel meglocsolni. Hűtőbe teszem.

A karamellmousse-hoz a cukor felét a mézzel alacsony tűzön, néha megkeverve melegíteni kezdem. Mikor a cukor teljesen felolvadt, hozzáadom a maradék cukrot is, majd sötét borostyánszínűre karamellizálom. Ekkor óvatosan(!!) hozzákeverem a forró tejszínt. Hagyom kicsit hűlni, majd feloldom benne a hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapokat, és belekeverem a sót. Mikor szobahőmérsékletű, hozzáforgatom két részletben a habbá vert tejszínt is. A második vajas lapra öntöm a kész mousse-t, majd legalább 4-5 órára hűtőbe teszem.

A karamellglaze-hez a cukor felét a mézzel megolvasztom, majd hozzáadom a maradék cukrot, és sötét borostyánszínűre karamellizálom. Ekkor óvatosan hozzáadom a forró tejszínt, röviden hagyom hűlni, majd feloldom benne a zselatinlapokat. Végül belekeverem a vajat és a karamellizált fehér csokit is. Kicsit hűlni hagyom, majd ráöntöm a torta tetejére. Hűtőbe teszem, míg a glaze meg nem szilárdul.

A csokilapokhoz a torta méretének megfelelő hosszúságú és magasságú csíkokat vágok ki struktúrafóliából. A karamellizált fehér csokit megolvasztom, belekeverem a sót és az őrölt kávét, temperálom, majd vékonyan elsimítom a fóliacsíkokon. Mikor a csokoládé elkezd behúzni (már nem folyik, és még nem is szilárd), késsel bevágom-bejelölöm a csokilapokat. Hűtőbe teszem a csíkokat, majd amikor a csokoládé megszilárdult, óvatosan lehúzom a fóliáról a csokilapokat. Ezekkel rakom körbe a tortát, majd szalaggal körbekötöm.

A tetejét még kávés habcsókokkal is díszítettem - a habcsókokat az itt leírt recept alapján készítettem, csak őrölt kávéval ízesítve.

Fügés-diós "isler" karamellizált fehér csokival

Egy újabb változat "újragondolt islerre" - korábban készült már egy citrusos-matchás verzió, illetve nagy kedvencem lett a kakaóbablisztes, madagaszkári vadborsos meggylekvárral töltött változat is, karácsonykor pedig a mézeskalácsfűszeres isler volt a befutó tonkababos-vörösboros szilvalekvárral. A mostani változatnál diós-rozslisztes omlós tésztakorongokat sütöttem kávéval és naranccsal turbózva. A korongokat egy isteni finom fügelekvárral ragasztottam össze - a füge nagyon jól passzol a diós-kávés ízvilághoz. Az islerek áthúzásához karamellizált fehér csokit használtam, amelynek a tejkaramellás íze nagyon jól megy a füge-kávé-dió trióhoz.

A fotókhoz használt gyönyörű lila kerámiatálat köszönöm Lantos Judit keramikusnak!

Hozzávalók kb. 20 darabhoz:

Omlós tészta:

- 200 g teljes kiőrlésű rozsliszt

- 120 g hideg vaj

- 70 g darált dió

- 60 g porcukor (nálam porrá őrölt nádcukor)

- egy kezeletlen narancs héja

- 10 g frissen őrölt szemes kávé (nálam most egy rotterdami újhullámos pörkölő kolumbiai kávéja)

- nagy csipet Maldon só

- 1 tojás

Töltelék:

- kb. 6-8 ek. fügelekvár

Áthúzás:

- 220 g karamellizált fehér csokoládé

- kb. 30 g kakaóvaj

Az omlós tésztához az összes hozzávalót a tojás kivételével morzsásra aprítom egy S-késes aprítógép segítségével. Hozzágyúrom a tojást. Ha a tészta még nem áll össze, egy kevés hideg vizet adok hozzá, majd alufóliába csomagolva két órára hűtőbe teszem a tésztát. 

Az omlós tésztát lisztezett felületen kb. 3 mm vastagra nyújtom, majd korongokat szaggatok belőle - én 6 cm átmérőjű kiszúrót használtam. A korongokat sütőpapírral bélelt tepsire helyezem, majd 180 fokra előmelegített sütőben kb. 7-8 perc alatt megsütöm. Hagyom kihűlni. 

A tésztakorongokat összeragasztom a fügelekvárral.

A karamellizált fehér csokoládét kb. 10%-nyi kakaóvajjal összeolvasztom - ennyire biztosan szükség lesz házilag karamellizált fehér csokinál ahhoz, hogy elég folyékony legyen az islerek kimártásához. A csokoládét temperálom, majd egyenként kimártom benne az islereket. A maradék temperált karamellizált fehér csokit nejlonzacskóba teszem, a végén pici lyukat vágok, majd becsíkozom a bevont islereket. A kész islereket hűtőbe teszem, míg a csokoládébevonat meg nem szilárdul. Fogyasztás előtt egy napig légmentesen záró dobozban tárolom az islereket, hogy összepuhuljanak.

Karamellizált fehércsokoládé-mousse passióval és kókusszal

Ennek a mousse desszertnek az alapja a karamellizált fehér csokoládé - nemrég karamellizáltam egy nagyobb adagot, remélem, hogy karácsonyig már ki fog tartani. Ebből készült mousse, illetve a desszert áthúzásához használt glaze-t is ebből készítettem, nagyon szépen működött az is a házilag karamellizált fehér csokival. A karamellizált fehér csoki édességét savas passiógyümölcsből készült zselébetéttel egyensúlyoztam ki. Most nem csak passiógyümölcs-pürét használtam ehhez, hanem meghagytam valamennyit a passió ropogós kis fekete magjaiból is, ezek jó kis kontrasztot adnak a mousse textúrájához. A desszert alapja egy kókuszos piskóta lett - a kókusz szuperül passzol a passió és a karamellizált fehér csoki kettőséhez.

Hozzávalók hat darabhoz:

Kókuszos vajas lap (Desszert.Neked receptje alapján):

- 60 g puha vaj

- 60 g porcukor

- egy rúd vanília

- 60 g tojás felverve 

- 20 g kókuszreszelék

- 40 g liszt

Mousse:

- 70 g tej

- 1 tojássárga

- 100 g karamellizált fehér csokoládé

- 1 lap zselatin

- nagy csipet Maldon só

- 100 g habtejszín

Passiózselé:

- 100 g passiógyümölcs-püré (tetszés szerint magokkal vagy anélkül)

- 3 g pektin

- 1 ek. cukor

Glaze:

- 45 g víz

- 30 g akácméz

- 48 g cukrozott sűrített tej

- 2 lap zselatin

- 70 g karamellizált fehér csokoládé

Díszítés:

- macaronok

- kókuszreszelék

A kókuszos vajas laphoz a puha vajat a porcukorral és a vaníliarúd kikapart magjaival kihabosítom egy elektromos habverő segítségével. Két-három részletben hozzádolgozom a tojást is, majd beleforgatom a lisztet és a kókuszreszeléket. Sütőpapírral bélelt tepsire kikenem a tésztát - arra kell figyelni, hogy elég nagyra kenjük ki a desszertek aljához szükséges hat piskótakoronghoz. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt megsütöm. Mivel én hét centiméter átmérőjű szilikon formát használtam, így hat darab, hat centi átmérőjű korongot szúrtam ki a piskótából. 

A passiózseléhez a passiógyümölcs-pürét a magokkal együtt csípősre melegítem, ekkor folyamatos keverés mellett hozzáadom a cukorral összekevert pektint. Folyamatosan kevergetve tovább főzöm még egy-két percig. A zselét elosztom egy szilikon tartelette-forma vagy kicsi szilikon muffin-forma hat mélyedésében kb. egy centi magasan. Teljesen kihűtöm.

A mousse-hoz a tejet összekeverem a tojássárgával, majd alacsony lángon, folyamatos keverés mellett besűrítem. Ekkor feloldom a krémben az előzőleg hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapot, majd beledobom az apróra vágott karamellizált fehér csokoládét is, és simára keverem. Érdemes botmixerrel is átkeverni. Hozzákeverem a sót is, majd hagyom szobahőmérsékletűre hűlni. A tejszínt ekkor habbá verem, és két részletben hozzáforgatom a csokis krémhez.

Összeállítom a desszertet. A mousse-t szétosztom a szilikon félgömb forma hat mélyedésében. Hűtőbe teszem a formát: meg kell várni, hogy a mousse elkezdjen szilárdulni, legyen már valamennyire tartása (de még ne legyen teljesen szilárd!). Ekkor óvatosan beleillesztem a mousse-ba a passiózselé-korongokat (ha túl lágy lenne még ekkor a mousse, akkor a desszert tetejére kerülne a zselé, és fogyasztáskor nem lehet majd szépen vágni villával az egyes textúrákat), majd ráhelyezem a kókuszos piskótakorongokat is. Kifagyasztom a desszertet.

A glaze-hez a vizet, a mézet és a cukrozott sűrített tejet csípősre melegítem, majd feloldom benne a hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapokat. Beledobom az apróra vágott karamellizált fehér csokit is, és simára kavarom. Ha szükséges, át is szűröm. Hagyom kb. 27-28 fokosra hűlni. A desszerteket rácsra teszem, a rács alá tányért/tálcát teszek. Áthúzom a glaze-zel a desszerteket. A tányérban felfogott glaze-t újra fel lehet használni; ha nagyon lehűlne, picit rá lehet melegíteni mikróban. Körben kókuszreszelékkel panírozom a kész desszerteket és passiógyümölcsös macaronokkal díszítem.

Diós-barackos vaníliahab-torta

Nemrég több szülinapot is ünnepeltünk a családban. A tortát az egyik ünnepelt, a tesóm "rendelte:" azt mondta, legyen diós, gyümölcsös, vaníliás, és esetleg karamell még lehet benne. Gondolkoztam, hogy a dióhoz milyen gyümölcs passzolhatna: a szilva és a sárgabarack jutott eszembe, de valahogy nyáriasabbnak tűnt sárgabarackkal, úgyhogy végül amellett döntöttem. Ezután már gyorsan összeállt a fejemben a torta: diós financier-lapok között sárgabarackzselé és vaníliás bavaroise (tulajdonképpen vaníliamousse) váltakozik, a tetejére karamellglazúr kerül, az oldalára pedig karamellizált fehér csokiból készült csokilapok. Végül pedig hanyagul rádobáltam egy maréknyi zserbó macaront :)

Hozzávalók egy 20 cm átmérőjú tortakarikához:

Diós financier (Desszert.Neked alapreceptjéből kiindulva):

- 120 g tojásfehérje (kb. 4 tojásból)

- 70 g nádcukor

- 70 g porcukor

- 70 g darált dió

- 55 g liszt

- 120 g olvasztott vaj

Ropogós réteg:

- 50 g karamellizált fehér csokoládé

- 20 g diókrém 

- 20 g karamellizált ostyatöret

- 20 g durvára tört dió

Sárgabarack-zselé:

- 250 g sárgabarack-püré (a barackok meghámozva, kimagozva és leturmixolva)

- kb. 40 g cukor

- 5 g pektin

- fél rúd vanília

Bavaroise:

- 250 g tej

- 1 vaníliarúd

- 40 g tojássárgája (kb. 2 tojásból)

- 50 g nádcukor

- 3 lap zselatin

- 225 g habtejszín

Karamellglazúr (Angéla receptje alapján, kisebb módosításokkal):

- 60 g cukor

- 110 g forró habtejszín

- 40 g akácméz

- 10 g vaj

- 30 g fehér csokoládé

- 1 lap zselatin

Csokilapok:

- kb. 100-120 g karamellizált fehér csokoládé

- struktúrafólia

A diós lapokhoz az összes hozzávalót összedolgozom egy elektromos mixer segítségével az olvasztott vaj kivételével. Végül az olvasztott vajat is hozzákeverem három részletben. Egy órára hűtőbe teszem. A masszát háromfelé osztom, és 20 cm átmérőjű tortakarikában három vékony lapot sütök belőle. A lapokat egyenként sütöttem, 180 fokon kb. 10 perc alatt sülnek meg. A kész lapokat hagyom kihűlni.

A ropogós réteghez a karamellizált fehér csokit megolvasztom, majd hozzákeverem a többi hozzávalót is. A masszát vékonyan elterítem az egyik diós financier-lapon - ez lesz a legalsó lap, csak erre fog kerülni ropogós réteg. Hűtőbe teszem, míg a réteg meg nem szilárdul.

A sárgabarack-zseléhez a barackpürét a cukor kétharmadával és a vaníliarúd magjaival melegíteni kezdem. A maradék cukrot összekeverem a pektinnel. Amikor már gőzöl a püré, de még nem forr, hozzákeverem a cukorral elkevert pektint is. Folyamatosan kevergetve egy-két percig tovább forralom. A kész zselét rövid ideig hagyom hűlni, majd szétosztom kétfelé: az egyik felét a ropogós réteggel megkent lapon egyengetem el, a másik felét pedig az egyik sima financier-lapon. Hagyom kihűlni.

A bavaroise-hoz először angolkrémet készítek. Ehhez a tojássárgákat összekeverem a vaníliarúd magjaival és a cukorral. Hozzáadom a tejet is, majd folyamatos kevergetés mellett besűrítem: 82 fokig melegítem. Ekkor feloldom benne az előzőleg hideg vízbe áztatott és kicsavart zselatinlapokat, majd szobahőmérsékletűre hűtöm. Ekkor felverem habbá a tejszínt, és két részletben a zselatinos krémhez forgatom. A kész bavaroise-t hűtőbe teszem, míg a zselatintól el nem kezd kicsit szilárdulni: a lényeg, hogy már ne legyen túl híg, tölthető állagú legyen.

Ekkor összeállítom a tortát. A tortakarikában alulra kerül a ropogós réteggel és barackzselével megkent lap. Erre jön a bavaroise fele, majd a másik, barackzselével megkent lap. Erre öntöm a maradék bavaroise-t, végül óvatosan ráhelyezem a harmadik diós lapot is. Egy éjszakára hűtőbe teszem.

Másnap elkészítem a karamellglazúrt. Ehhez célszerű mindent kimérve előkészíteni, mert gyorsan kell dolgozni. A cukrot sötét borostyánszínűre karamellizálom, majd hozzákeverem a mézet és a forró habtejszínt. Ha valamennyire visszaszilárdulna a karamell, melegítsük kicsit tovább, míg fel nem olvad újra. Ekkor hozzákeverem a vajat és a kicsavart zselatinlapot, végül pedig az apróra vágott fehér csokoládét. A karamellglazúrt a tortagyűrűben a harmadik lap tetejére öntöm, majd 1-2 órára hűtőbe teszem. Ezután hajszárítóval körbemelegítem és óvatosan lehúzom a tortagyűrűt.

A csokilapokhoz a karamellizált fehér csokit megolvasztom és temperálom, majd vékonyan elterítem méretre vágott struktúrafólia-csíkokon. Megvárom, hogy éppen elkezdjen szilárdulni a csoki: már nem folyik, de még nem is törik. Ekkor késsel csíkokra vágom, majd hűtőbe teszem egy órára. Utána a vágások mentén óvatosan leválasztom a csokilapokat, és kirakom velük a torta oldalát, végül szalaggal rögzítem. A tetejére még zserbós macaronokat (diós héj, sárgabarackos-barackpálinkás étcsokiganache) halmoztam.

A bavaroise forrása:

William & Suzue Curley: Pâtisserie. London, 2014. Classic Bavaroise, 98. oldal.

Karamellizált fehér csokis, kakaóbabtöretes keksz

Nem nagyon szoktam kekszeket külön posztolni (inkább csak egy-egy desszert részeként), ezzel a keksszel azonban kivételt kell tennem, olyan nagy kedvenc lett. Gyakran szoktam uzsonnára, rágcsálnivalónak kekszet sütni, így mindig vadászok újabb változatokra. Mostanában Angéla receptje lett nagy kedvenc, méghozzá a fehér csokis változat. Ezt alakítottam át a saját ízlésemre, így született meg a karamellizált fehér csokis, kakaóbabtöretes, füstölt sós keksz. A csoki karamelles ízéhez a pörkölt kakaóbab és a füstölt só szuperül passzol, nagyon addiktív! A keksz egy eszpresszó-workshopon debütált, mondjuk az enyhébb koffeinmérgezéstől ez sem mentett meg, de sikere volt, mert többen is elkérték a receptjét. 

Hozzávalók:

- 110 g puha vaj

- 80 g nádcukor (ha nagyon édesszájúak vagyunk, akkor inkább 100 g)

- nagy csipet füstölt Maldon só

- 1 egész tojás

- 150 g liszt (nálam 100 g sima liszt és 50 g teljes kiőrlésű rozsliszt)

- 70 g karamellizált fehér csoki apróra vágva

- 30 g kakaóbabtöret

A puha vajat a nádcukorral és a sóval habosra keverem, majd hozzádolgozom a tojást is. Hozzákeverem a lisztet, az apróra vágott karamellizált fehér csokit és a kakaóbabtöretet. Fél órára hűtőbe teszem a masszát.

Kézzel nagyobb gombócokat formázok belőle, ezeket kilapítom, majd sütőpapírral bélelt tepsire fektetem. Hagyni kell köztük helyet, mert valamennyit terülni fognak. 200 fokon 6-8 perc alatt megsütöm. Akkor jó, amikor a széle már éppen elkezd pirulni. A tepsin hagyom kihűlni: ha kihűlt, a széle ropogós, a közepe puha lesz. Légmentesen záró dobozban tárolom.

Tipp: Szerintem fagyiszendvicshez is szuper lenne, például a karamellizált fehér csokis fagyival.

Fagylalt karamellizált fehér csokoládéból, sósmogyoró-grillázzsal

Nagy kedvencem, a házilag karamellizált fehér csoki főzött fagyiban is tökéletes! Én általában valamilyen sós ízvilágot szeretek vele párosítani: most sós földimogyoróból készítettem grillázst a fagyihoz. A mogyoró szuperül passzol a fehér csoki karamelles ízéhez, és textúrában is sokat ad hozzá a ropogósságával. A maradék grillázst házilag készült fagyitölcsérben vetettem be, abban is nagyon bevált!

Hozzávalók a fagyialaphoz:

- 3 tojássárgája

- 40 g kókuszcukor (vagy barna nádcukor)

- 3 dl tej

- 140 g karamellizált fehér csokoládé

- 2 dl habtejszín

- 50 g sós földimogyoró + 2 ek. nádcukor a grillázshoz

A fagyialaphoz a tojássárgákat a kókuszcukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tejet. Alacsony hőfokon, folyamatos keverés mellett besűrítjük a krémet: maghőmérőn mérve kb. 80-82°C-ig melegítjük, illetve akkor jó, amikor a krém már határozottan bevonja a fakanál hátát. A karamellizált fehér csokoládét apróra vágva előkészítjük egy tálban. Erre öntjük rá a forró tojásos krémet, és egy kézi habverő segítségével egyneművé keverjük. Végül hozzáadjuk a habtejszínt, és teljesen kihűtjük a fagyialapot.

A grillázshoz a cukrot karamellizáljuk, és hozzákeverjük a sós földimogyorót. A karamellizált mogyorót sütőpapírra terítjük, és hagyjuk kihűlni. Aprítógépben vagy nejlonzacskóba téve, nyújtófa segítségével durvára törjük. Tegyünk belőle félre három teáskanálnyit a tölcsérekhez!

A fagyialapot fagylaltgépben kifagyasztjuk: az utolsó percekben adjuk hozzá a durvára aprított sósmogyoró-grillázst. Ha nincs fagyigépünk, tegyük az alapot egy dobozban a mélyhűtőbe, és kb. félóránként keverjük át botmixerrel. A grillázst az utolsó átkeverés után adjuk a fagyihoz.

Hozzávalók a sósmogyoró-grillázsos tölcsérekhez:

- 70 g tojásfehérje (kb. 2 tojásból)

- 65 g cukor

- 90 g liszt

- 40 g olvasztott vaj

- 3 tk. durvára aprított sósmogyoró-grillázs (hagyjunk ki ennyit a fagyiból!)

A tojásfehérjét a cukorral kézi habverő segítségével habosra keverjük. Ezután hozzáadjuk a lisztet, végül pedig belekeverjük az olvasztott vajat és a grillázst is. Az ostyasütőt vékonyan átkenjük olvasztott vajjal, majd a tésztából kb. 2 teáskanálnyi adagolunk bele. Az ostya kb. 3 perc alatt sül meg.

A kisült ostyát még forrón az ostyasütő géphez adott tölcsérformára tekerjük szorosan, és tartjuk, míg ki nem hűl az ostya, hogy a formája megmaradjon. Lényeges, hogy forrón formázzuk a tölcsért, mert ha kihűlt az ostya, már törik, nem lehet formázni. Ostyatálkákat is készíthetünk: ehhez a forró ostyát felfordított pohár aljára simítjuk rá óvatosan, és tartjuk az ostyát, míg fel nem veszi a tálka-formát.

Ha nincs ostyasütőnk, akkor sütőben is meg lehet sütni az ostyalapokat. Sütőpapírra kör alakban szétkenünk két-két teáskanálnyi masszát: kb. befőttestál-nagyságú köröket kell kapni. 170°C-ra előmelegített sütőben kb. 8-10 perc alatt megsütjük, majd forrón formázzuk.

A kész ostyákat légmentesen záró dobozban érdemes tárolni. Legjobb még az elkészültük napján megenni, akkor a legropogósabbak, de másnapig is elég jól megőrzik még a ropogósságukat.

  

Kókuszos - karamellizált fehér csokis szelet

Volt még egy adag házilag karamellizált fehér csokim készen, így ehhez próbáltam valamilyen sütit kitalálni a hétvégén. Azt tudtam, hogy a karamellizált fehér csokiból mousse-t szeretnék készíteni - ezt végül tonkababbal és egy kevés füstölt Maldon sóval fűszereztem. A karamellizált fehér csokihoz végül a kókuszt társítottam: a Desszert.Neked-nél tanult financier-receptet alakítottam át ehhez úgy, hogy olajos magvak helyett kókuszlisztet és kókuszreszeléket használtam vegyesen. A díszítésre már sajnos nem nagyon maradt időm, elég minimál lett, akinek több ideje lesz rá, javaslom a kókusztuile-t hozzá: ugyanúgy készül, mint itt a fagyis kosárkák, csak aztán nagyobb darabokra törném kézzel a díszítéshez. 

Hozzávalók 8 adaghoz:

Kókuszos piskóta:

- 120 g tojásfehérje (kb. 4 tojásból)

- 70 g cukor

- 70 g porcukor átszitálva

- 40 g kókuszliszt

- 30 g kókuszreszelék

- 60 g liszt átszitálva

- 120 g olvasztott vaj

Mousse:

- 140 g tej

- 2 tojássárgája

- kb. fél tonkabab

- 200 g karamellizált fehér csokoládé

- 2 lapzselatin

- 200 g habtejszín

- egy csipet füstölt Maldon só (vagy más jó minőségű só)

Glazúr:

- 100 g étcsokoládé

- 90 g habtejszín

- 2 tk. akácméz

- díszítéshez kókuszreszelék

Először a kókuszos piskótát készítem el. A hozzávalóit az olvasztott vaj kivételével kézi mixer segítségével összedolgozom, majd több részletben hozzákeverem az olvasztott vajat is. A tésztát egy órára hűtőbe teszem. A hűtés után a tésztát szűk 1 cm vastagságban kikenem egy sütőpapírral bélelt gáztepsire. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 9-10 perc alatt megsütöm. Én négy darab 7,5x7,5 cm-es szögletes desszertgyűrűt használtam a desszert összeállításához. Az egyik szögletes desszertgyűrű segítségével összesen 8 darab 7,5x7,5 cm-es négyzetet szúrok ki a kókuszos piskótából.

A mousse-hoz a tojássárgákat a tejjel összekeverem, belereszelem a tonkababot, majd alacsony lángon, folyamatos keverés mellett besűrítem (maghőmérőn mérve kb. 80 fokig melegítem). Ekkor feloldom benne az előzőleg hideg vízbe áztatott, alaposan kicsavart zselatinlapokat, majd beledobom az apróra darabolt karamellizált fehér csokit és egyneművé keverem. Hagyom szobahőmérsékletűre hűlni. A habtejszínt habbá verem (nem kell teljesen keményre, csak már legyen tartása), majd két részletben a csokis krémhez forgatom, végül belekeverem a sót is. A mousse-t hűtőbe teszem, és megvárom, hogy szilárdulni kezdjen: akkor jó, amikor már van tartása, de még jól adagolható.

Ekkor jöhet a desszert összeállítása. A desszertgyűrűk aljába teszek egy-egy kókuszos piskótalapot, majd erre adagolok kb. 3-4 ek. mousse-t, rá ismét piskóta jön, végül megint mousse. Egy éjszakára hűtőbe teszem a desszerteket.

Másnap elkészítem a glazúrt. A tejszínt a mézzel forrásig melegítem, majd beledobom az apróra vágott étcsokoládét, és egyneművé keverem. Elosztom a desszertek tetején, majd egy jó órára visszateszem a hűtőbe a desszerteket. Amikor elkészültek, hajszárítóval körbemelegítem a desszertgyűrűket, majd óvatosan lehúzom a desszertekről. Félbevágom (én sajnos túlzottan sietve vágtam félbe, a glazúr még nem volt tökéletesen szilárd, így nem lett olyan szép a vágás felülete), majd díszítem kókuszreszelékkel vagy a bevezetőben említett kókusztuile-lel.

Tipp: Ha nincs desszertgyűrűnk, akkor 18 cm-es tortaformában tortát is készíthetünk. A kókuszos piskótánál megadott mennyiségek három 18 cm-es piskótalapra elegendőek, tehát vagy vegyük a piskóta mennyiségének kétharmadát és süssünk két lapot, vagy az eredeti mennyiségekkel süssünk három lapot - az utóbbi esetben a második mousse-rétegre kerülni fog még egy piskótalap is a glazúr előtt. A receptben megadott mennyiségek a mousse és a glazúr esetében elegendőek lesznek a 18 cm-es tortához is.

Karamellizált fehér csokis blondie kakaóbabtörettel

Ahogy korábban is írtam, a blog picit más irányt vesz, ennek szellemében most egy sütireceptet hoztam - amiből természetesen nem hiányozhat a csokoládé :) A brownie "testvére," a blondie, azaz a kis szőke klasszikusan fehér csokoládéval készül. Mivel nem vagyok nagy fehér csokis, eddig nem is izgatott különösebben, hogy kipróbáljam ezt a süteményt. Na de aztán beugrott, hogy a nagy kedvencemmel, a karamellizált fehér csokival kellene tennem egy próbát! A blondie nagyon jól működött a házilag karamellizált fehér csokival, nagyon jó szaftos lett az állaga, és a karamelles íz is jól érződik rajta. A blondie-t én kakaóbabtörettel és füstölt Maldon sóval egészítettem ki: ezek szépen kiegyensúlyozzák a süti alap édességét, illetve a kakaóbabtöret izgalmasan ropogóssá is teszi a textúráját.

Hozzávalók kb. 9-12 nagyobb kockához:

- 115 g vaj

- 100 g nádcukor

- 115 g karamellizált fehér csokoládé

- 2 tojás

- 140 g liszt

- 1 tk. sütőpor

- kb. 30-40 g kakaóbabtöret

- kb. 1 kk. füstölt Maldon só (vagy helyette fleur de sel vagy jó minőségű tengeri só)

A vajat, a nádcukrot és a karamellizált fehér csokoládét összeolvasztom mikróban vagy vízgőz felett. Mikor már szobahőmérsékletűre hűlt, hozzádolgozom egyenként a tojásokat is kézi habverő segítségével. A lisztet összekeverem a sütőporral és a só felével, majd a csokis masszához forgatom. A blondie tésztáját kb. 20x20 cm-es, sütőpapírral bélelt tepsibe vagy sütőtálba simítom. A tetejét alaposan megszórom kakaóbabtörettel, és rászórom a maradék sót is. 175 fokra előmelegített sütőben kb. 20 percig sütöm, míg enyhén aranybarnás színt nem kap a teteje. Megvárom, hogy teljesen kihűljön, majd kockákra vágom.

A blondie arányaihoz a kiindulás David Lebovitz receptje volt, amit aztán arányaiban is több helyen alaposan megvariáltam, pl. a cukor mennyiségét kb. 60%-kal csökkentettem - így is éppen elég édes lett.

David Lebovitz: The Perfect Scoop. Ice Creams, Sorbets, Granitas, and Sweet Accompaniments. New York, 2009. (Blondies, 222. oldal)

Kókuszos-karamellizált fehér csokis ropogós csokiszelet

Maradt ki egy kevés kókusz-mandula pralinémasszám abból az adagból, amelyet még az Urban:Eve blog 6. blogszülinapi bulijára szánt bonbonokhoz készítettem. A kókuszos praliné már kétszer is szerepelt a itt blogon, de ez az adag pralinémassza különösen jól sikerült szerintem: nagyon intenzíven kókuszos lett az íze, és az alapos aprításnak köszönhetően szuper lett az állaga is. A maradék pralinémasszából ropogós csokiszeleteket terveztem (hasonlóan, mint ahogy már korábban mogyoróval vagy dióval is készült); a kókuszhoz pedig adódott, hogy a házilag karamellizált fehér csokimat társítsam, hiszen a kókusz & karamellizált fehér csoki párosa már minitortában is jól működött.
A csokiszeletek díszítéséhez egy nagyon egyszerű, de annál látványosabb módszert választottam: a fröcskölést. Már korábban is kísérleteztem ezzel a technikával (itt és itt), mostanában pedig Angéla említette ezt a módszert nekem, és mutatott nagyon inspiráló képeket is: Antonio Bachour cukrász előszeretettel készít ilyen díszítésű bonbonokat. Én mondjuk jobban kedvelem a természetes színezési-díszítési módokat a csokoládénál, úgyhogy egyszerűen csak kakaóvajjal alaposan elvékonyított karamellizált fehér csokit használtam a mintákhoz - így is látványos lett szerintem, plusz szeretem, amikor a díszítés nem öncélú, hanem a töltelék köszön vissza rajta valamennyire.

***

És akkor még egy szolgálati közlemény: a szombati bonbonos kurzusomra a szentendrei Ínyencház főzőiskolában van még pár hely, nagyon gyümölcsös, nagyon színes, igazi tavaszi bonbonokat fogunk készíteni polikarbonát formában. Gyertek! :)

Hozzávalók 6 csokiszelethez:
Kókusz-mandula praliné:
- 70 g blansírozott mandula
- 30 g kókuszreszelék
- 80 g cukor
- 1-2 kk. semleges ízű olaj (kókuszolaj vagy magolaj)

Töltelék:

- 50 g kókusz-mandula praliné

- 55 g karamellizált fehér csokoládé

- 15 g karamellizált ostyatöret (Ázsia Bt.)

- egy kevés jó minőségű só (nálam füstölt Maldon)

Csokiburok:

- 220 g étcsokoládé

- 10 g karamellizált fehér csokoládé

- egy kevés kakaóvaj (pasztillás vagy porított)

A kókusz-mandula praliné elkészítésével kezdem. A blansírozott mandulát és a kókuszreszeléket külön-külön sütőpapírra terítve 180°C fokra előmelegített sütőben aranybarnás színűre pirítom. Vigyázzunk, a kókuszreszeléknek elég csak pár perc, hamarabb megpirul, mint a mandula, így azt előbb ki kell venni a sütőből. A cukrot karamellizálom, majd a karamellbe belekeverem a megpirított mandulát és kókuszreszeléket. Sütőpapírra terítve hűlni hagyom. Mikor kihűlt, S-késes aprítógépbe adagolom nagyobb darabokra törve, és hozzáadom az olajat. Az aprítógépet pulzálva járatva addig aprítom, míg a mandula és a kókusz természetes olajtartalmát kiengedve egynemű masszává áll össze. Ez kb. 10 percig tart, közben időnként meg kell állítani a gépet és lekapargatni, ami az aprítógép falára ragadt. Ezt a masszát előre is elkészíthetjük, légmentesen záró edényben, hűtőben 3-4 hétig eláll. Az összesre nem lesz szükségünk a bonbonhoz, de nagyobb mennyiséget kell elkészítenünk, hogy az aprítógép megfelelően tudjon a masszával dolgozni.

A kész praliné

Jöhet a forma díszítése. A karamellizált fehér csokoládét annyi kakaóvajjal összeolvasztom, hogy teljesen híg, folyós legyen, majd temperálom. Fogok egy ecsetet, és a hígított karamellizált fehér csokival minden rendszer nélkül, teljesen random módon összefröcskölöm a formát. Célszerű a munkafelületet sütőpapírral alaposan letakarni, mert különben mindent összefröcskölünk a csokival.

Miután a fröcskölt minta megszilárdult, spaklival letolom a felesleget a forma felületéről. Az étcsokit megolvasztom és temperálom, majd elkészítem a csokihüvelyt. Polikarbonát csokiszelet-forma helyett használhatunk bármilyen bonbonformát is (akár szilikont is), de érdemes olyan formát választani, amibe viszonylag kevesebb töltelék fér, így jobban tud ugyanis a ropogós textúra érvényesülni. Hűtőbe teszem a formát, míg a csokoládé meg nem szilárdul.

A töltelékhez megolvasztom a karamellizált fehér csokoládét, majd hozzákeverem a kókusz-mandula pralinét, a karamellizált ostyatöretet és a sót. Hagyom szobahőmérsékletűre hűlni, majd habzsák vagy akár kiskanál segítségével betöltöm a forma mélyedéseibe, hagyva helyet a lezáráshoz. Hűtőbe teszem, míg a töltelék meg nem szilárdul.

A maradék étcsokoládét újratemperálom, majd lezárom a csokiszeleteket. Ismét hűtőbe teszem a formát rövid időre, majd kifordítom a formából a kész csokiszeleteket.

Sósmogyorós-karamellizált fehér csokis szaloncukor

Avagy szaloncukor azoknak, akik szeretnének a hagyományos ízek mellett vagy helyett valami extrát! :) Tulajdonképpen ezt a bonbonreceptet alakítottam át csupán szaloncukorra: a pralinémassza-alapú szaloncukrok nagy előnye, hogy semmilyen romlandó összetevőt (pl. tejszín, vaj) nem tartalmaznak, így fűtött lakásban is nyugodtan felakaszthatjuk a fára. A szaloncukor recepteknél ugyanis a tavalyi évhez hasonlóan idén is csak olyanokat szeretnék posztolni, amelyek semmilyen romlandó összetevőt nem tartalmaznak. Ha valakinél ez nem szempont (mert nagyon rövid ideig kell elállniuk csak a szaloncukroknak, magyarán irtó gyorsan megeszik), akkor kvázi a blog bármelyik bonbonreceptje elkészíthető szaloncukornak: a bonbonformához írt receptek szaloncukor alakú hosszúkás bonbonformában, a trüffelek, egyéb kézzel mártott bonbonok pedig kézzel szaloncukor alakúra formázhatóak.

Na, de vissza a szaloncukorrecepthez! A sósmogyoró és a karamellizált fehér csoki házassága az egekben kötettett, ez már biztos, de aki nem hiszi, sürgősen tegyen egy próbát! És végre azt is kipróbálhattam, hogyan lehet a házilag karamellizált fehér csokit kimártáshoz használni: ha megfelelően vékonyítjuk kakaóvajjal, akkor remekül alkalmas erre is!

Hozzávalók kb. 25-30 darabhoz:

- 100 g sós földimogyoró

- 80 g cukor

- kb. 100-120 g karamellizált fehér csokoládé

Bevonat:

- kb. 200 g karamellizált fehér csokoládé

- kakaóvaj (pasztillás vagy porított)

Először a sósmogyoró-pralinét készítem el. A cukrot karamellizálom, majd belekeverem a sósmogyorót, és a karamellizált cukorban jól elkevert mogyorót sütőpapírral borított hőálló felületre öntöm. Szobahőmérsékletűre hűtöm. A karamellizált mogyorót aprítógépbe teszem, és a gépet pulzálva járatva addig aprítom, míg a mogyoró ki nem engedi az olajtartalmát és paszta állagú nem lesz. Ezt előre is elkészíthetjük, majd légmentesen záró edényben tároljuk hűtőben felhasználásig.

A mogyorópralinéval egyező tömegű karamellizált fehér csokit megolvasztok, és hozzákeverem a pralinéhez. Lapos edényben hűtőbe teszem a masszát, míg formázható állagúra nem hűl. Ekkor kézzel szaloncukrokat formázok belőle. A megformázott, kézmelegtől kicsit megpuhult szaloncukrokat ismét hűtőbe teszem rövid időre, de kimártás előtt mindenképp hagyom szobahőmérsékletűre melegedni.

A bevonathoz megolvasztom a karamellizált fehér csokit, majd annyi plusz kakaóvajat olvasztok hozzá, hogy szép vékony, mártásra alkalmas legyen az állaga (kb. 10%-nyi kakaóvaj kellhet hozzá, de ez függ a kiindulási csokoládénk sűrűségétől). Ekkor temperálom a karamellizált fehér csokit vagy porított kakaóvajjal vagy először mozgatással (kevergetéssel/márványlapon) 27-28 fokra hűtve és 30 fokra visszamelegítve. Ebben mártom ki mártóvilla segítségével a szaloncukrokat. Sütőpapírra ültetem, míg a csokiburok szobahőn meg nem dermed.

Végül csomagolom. Alulra papírboltokban (pl. Pirex) szoktam fehér selyempapírt venni. Csillogós sztaniolt több helyen is lehet venni: a Gasztroshopban 25 darabos csomagokban, jóval nagyobb tételben a Food-Pack Kft.-nél, de íves kiszerelésben jó áron az Aluxfoil webshopjában is kapható. Ezüst színű sztaniol helyett pedig sima háztartási alufóliát szoktam méretre vágni.

Forrócsoki-pálcák karamellizált fehér csokiból

A házilag készült forrócsoki-pálcák még mindig kedvenc gasztroajándékaim Karácsony körül: pikk-pakk készen vannak, és nagyon jól lehet variálni az ízesítésüket. És nem utolsó sorban cukin lehet csomagolni - amihez nem mindig van türelmem mondjuk, de ha belendülök, akkor dekortapaszt ragasztok a pálcákra, vagy kedves dolgokat írok rájuk, sőt, néha még ajándékkísérő-gyártásra is vetemedek! 

A blogon már két verzióban szerepelnek forrócsoki-pálcák: mogyorós és chilis-narancsos ízesítéssel, de a Díványra is felkerült tegnap egy cikkem forrócsoki-pálcákról, ahol még sok ötletet adok ízesítéshez. Most pedig egy új variáció jön, méghozzá karamellizált fehér csokiból! Kifejezetten édesszájúaknak és karamell-rajongóknak telitalálat!

A jól bevált felespoharas módszeren most sem változtattam: ezekben fér el kényelmesen 30-35 grammnyi csoki, amennyi azért simán kell másfél-két deci forró tejhez. Viszont a fa spatulát a szuper kicsi fakanálra cseréltem az eztettem. a boltból - szerintem ez igazi must have a forrócsoki-szezonban! Nemcsak jobban néz ki, hanem ezzel tényleg kényelmesen lehet keverni majd a forró csokit.

Hozzávalók 3 darabhoz:

- 100 g karamellizált fehér csoki

- fűszerek (nálam most mézeskalácsfűszer, de fahéjjal is szuper lenne!)

- 3 db műanyag felespohár

- 3 db kicsi fakanál (vagy gyógyszertári fa spatula)

A karamellizált fehér csokit felolvasztom, majd ízlés szerint fűszerezem. Ezután temperálom: vagy porított kakaóvajjal érdemes, vagy először hűtsük le kavargatva 27 fok körülre, majd melegítsük vissza 30 fokra. A temperált csokit kiskanállal a felespoharakba adagolom. A poharakat hűtőbe teszem, majd pár perc múlva - amikor már épphogy szilárdulni kezd a csoki - beleállítom a kicsi fakanalakat is. Kb. egy órán keresztül hűtöm, majd amikor már látszik, hogy a csoki elengedte a felespoharat, óvatosan kiütögetem a pohárból.

Majd lehet csomagolni, dekorálni kedvünk-türelmünk szerint!

Felhasználás: A forrócsoki-pálcát másfél-két deci forró tejbe állítjuk, egy-két percet várunk, majd felkeverjük. Akár tejhabosítóval ki is habosíthatjuk.

Karamellizált fehér csokis-banános minitorta

Régóta szerettem volna már kipróbálni minitorta részeként a Namelakát: ez egy japán szó, krémes állagot jelent, a technikát a Valrhona-iskola fejlesztette ki. Erről a technikáról először Angéla blogjában olvastam, aki lime-os Namelakát készített fehér csokiból. Mivel épp volt készen még egy adag karamellizált fehér csokim, így én mindenképp azzal szerettem volna kipróbálni. Meg kell mondjam, nagy-nagy kedvencem lett a Namelaka! Az állaga valahol a ganache és a mousse között van: könnyedebb, mint egy ganache (hiszen részben tejjel készül), de mégis tömörebb, haraphatóbb, mint egy mousse. Zseniális! Szerintem akár önállóan is érdemes kipróbálni egy egyszerű pohárdesszertben! További nagy előnye, hogy hihetetlenül egyszerűen össze lehet dobni.

Amikor kitaláltam, hogy Namelaka kerül a minitortámba, adta magát, hogy banánt társítsak mellé, hiszen a karamellizált fehér csoki és a banán párosa már jégkrémben is bizonyított nyáron. Ehhez a jól bevált banánmousse receptjét használtam a Szakácsok könyvéből (Shaun Hill receptje, 619. old.), amelyet egyszer már bonbonba is töltöttem.

Megvolt a két réteg, már csak a piskótát kellett kitalálnom. Lisztmentes kókuszos-mandulás piskótát sütöttem: egyrészt a kókusz szuperül passzol a banán-karamellizált fehér csoki kettőséhez, másrészt mivel kókuszreszeléket használtam hozzá, ez adott egy kis ropogósságot a minitorták textúrájához. A végén még megfejeltem egy kis ganache-sal is karamellizált fehér csokiból meg kókuszropogóssal, ha már lúd, legyen kövér! :)

Hozzávalók 3 minitortához:

Kókuszos piskóta:

- 3 tojásfehérje

- 90 g darált mandula

- 30 g kókuszreszelék

- 65 g cukor/nyírfacukor

- fél vaníliarúd magjai

Namelaka:

- 50 g tej

- 3 g akácméz (vagy glükózszirup)

- 1 zselatinlap (2 g)

- 100 g hideg tejszín

- 105 g karamellizált fehér csokoládé*

Banánmousse:

- 125 g érett banán (1 nagyobb banán kb.)

- 1 citrom leve

- 35 g porcukor

- 2 ek. víz

- 1,5 zselatinlap (3 g)

- 180 g habtejszín

Karamellizált fehér csoki ganache:

- 60 g karamellizált fehér csokoládé

- 1 tk. akácméz

- 30 g habtejszín

* A Namelakánál a (karamellizált) fehér csokoládé mennyisége a csokoládé kakaóvaj-tartalmától függ. Az én karamellizált fehér csokim kb. 28% kakaóvaj-tartalmú; ettől eltérő kakaóvaj-tartalmú csokoládékhoz a mennyiség kiszámítása Angéla posztjában megtalálható.

A kókuszos piskótához a tojásfehérjéket a cukorral és a vaníliamagokkal kemény habbá verem. Óvatosan beleforgatom a mandulát és a kókuszreszeléket. Sütőpapírral bélelt tepsin szűk 1 cm vastagon szétterítem, és 180 fokos sütőben addig sütöm, míg a teteje enyhe aranybarnás színt nem kezd kapni (kb. 10 perc). Míg meleg a piskóta, lehúzom a sütőpapírt, és 8 cm átmérőjű desszertgyűrűvel hat kört szaggatok ki belőle. (A maradék piskóta házi csokipudinggal rétegezve végezte.)

Jöhet a Namelaka. A tejet a mézzel forrásig melegítem, majd feloldom benne a hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatint. A karamellizált fehér csokit megolvasztom, majd 2-3 részletben hozzákeverem a tejet, végül a hideg tejszínt is. Angéla írja, hogy turmixoljuk át a végén, nekem csak kézi habverővel kidolgozva is szép sima lett az állaga, de ha valakinek mégsem lesz az, érdemes turmixolni! Hagyom, hogy szobahőn kb. ganache-állagúra sűrűsödjön hűlés közben.

A banánmousse-hoz a banánt, a porcukrot és a citromlét simára turmixolom. A vizet megmelegítem, és feloldom benne a hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapot. A zselatinos vizet a banánturmixhoz keverem. A tejszínt habbá verem (nem kell kemény habbá, csak épp legyen kis tartása), majd két részletben a banánpüréhez kavarom.

Jöhet az összeállítás. A desszertgyűrűk aljába egy-egy kókuszos piskótakorongot teszek. Erre adagolom a Namelakát, majd ráillesztem a második kókuszos piskótát. Hűtőbe teszem kb. jó félórára. Végül ráadagolom a banánmousse-t. (Valamennyi marad ki belőle, de az gyorsan elfogy magában is. :)) Hűtő egy éjszakára.

Másnap hajszárítóval körbemelegítem a desszertgyűrűket, majd óvatosan lecsúsztatom a minitortákról. A ganache-hoz a habtejszínt a mézzel összemelegítem, majd beledobom a feldarabolt karamellizált fehér csokit, és egyneművé keverem. Tálaláskor meglocsolom a minitortákat pár kanál karamellizált fehér csokis ganache-sal, majd megszórom kókuszreszelékkel. Én még kókuszropogóst is készítettem, ami pont úgy készült, mint a diós változat az idei országtortán, csak darált dió helyett kókuszreszelék kerül bele.

Karamellizált fehér csokis - fahéjas manduladrazsé

Ezúttal drazsírozáshoz próbáltam ki a karamellizált fehér csokit; a drazsék alapja most mandula volt. A mandulaszemek kaptak egy roppanós karamellréteget, majd jött egy réteg karamellizált fehér csoki, végül pedig fahéjas porcukorban hempergettem meg a szemeket. Karamellizált fehér csoki helyett még karamellizált tejcsokival is isteni lehet szerintem! Viszont a porcukros réteget nem érdemes kakaóporra cserélni, ha karamellizált fehér csokival dolgozunk, az már túl domináns lenne ehhez a csokihoz.

Magvakból és aszalt gyümölcsökből készült további drazséreceptekhez kattintsatok ide!

Hozzávalók:

- 100 g mandula (a héja nélkül)

- 10 g víz

- 30 g cukor

- 1 kávéskanálnyi kakaóvaj vagy sima vaj

- 60-70 g karamellizált fehér csokoládé

- kb. 40-50 g átszitált porcukor

- 2 tk. fahéj

A vizet és a cukrot egy nagyobb lábasba kimérem, majd kb. 110 fokosra melegítem (ez az az állapota a cukorszirupnak, amikor egy kisebb adagot a hideg vízbe mártott ujjaink közé véve szálat húz). Leveszem a tűzről, és belekeverem gyors mozdulatokkal a mandulaszemeket, míg a szirup kristályossá nem válik a magok körül. Ekkor visszateszem a lábast a tűzre, és addig hagyom ott kavargatva, míg a cukorréteg karamellizálódik a mandulákon. Ha ez megtörtént, leveszem a lábast, belekeverem a vajat, majd a mandulaszemeket egy sütőpapírral bélelt tepsibe öntöm, és még forrón szétválasztom a fakanál vagy kesztyűbe bújtatott ujjak segítségével. Elég könnyen elválnak egymástól a vajrétegnek köszönhetően. Hagyom, hogy a karamellizált mandulák szobahőmérsékletűre hűljenek.

Az átszitált porcukrot és a fahéjat egy nagyobb tálban összekeverem. Egy fém keverőtálat hűtőben lehűtök. A karamellizált fehér csokoládét megolvasztom (az enyém túl sűrű volt, így olvasztottam hozzá még kb. 4-5 g kakaóvajat is), majd temperálom. A karamellizált mandulaszemeket az előhűtött fém keverőtálba teszem. A temperált csoki harmadát hozzákavarom, ekkor elkezdi a csoki befedni a szemeket. Hozzákavarom a csoki második harmadát is, majd végül az összes maradék csokoládét. Gyorsan kell dolgozni, és folyamatosan kavarni-mozgatni a magokat, mert az előhűtött tálban gyorsan elkezd majd szilárdulni a temperált csoki. (Az előhűtött tál ötlete Michael Recchiuti könyvéből származik: felgyorsítja a magok csokival való bevonását, de épp azért nagyobb odafigyelést is igényel. Ha először csináljuk, inkább hagyjuk ki a tál előhűtését, és a csokis szemeket kavargatva várjuk meg, míg a csoki láthatóan szilárdulni kezd a magokon.)

A csokis magokat a fahéjas porcukorba borítom, és gumikesztyűbe bújtatott kézzel gyorsan, határozott mozdulatokkal keverem a magokat a porcukorban: figyelni kell arra, hogy mindenhol fedjen a porcukros bevonat, és hogy kézzel szétválasszuk az összetapadó szemeket. Ha megvan a porcukros réteg, szobahőn hagyom állni egy órát a kész drazsékat, majd adagonként szitába téve eltávolítom róluk a felesleges porcukrot.