Kökénylekvár

Ha most azt gondoljátok, hogy megint nyavalyogni fogok, hát nem, a csipkénél már megtettem:). Kicsit rossz volt az időzítés, a két macerás lekvárt a csipkebogyót és a kökényt nem egy napon kellett volna készíteni.

Amikor a csipke elkészült nekiálltam a kökénynek, ami szintén nem volt lefagyasztva, de a szedést követően még sokat ért, puhult.

 A kökényt  (2,4 kg) megmostam, megpróbáltam kézzel szétnyomkodni, ez nagyjából sikerült. Beletettem a befőzőlábasba és el kezdtem melegíteni, közben egy kis vizet (2 dl) hozzáöntöttem. Kevergettem, levettem a gázról és kicsit nyomkodtam a krumplinyomóval, visszatettem vizet öntöttem rá. Ezt 8 dl vízig ismételgettem. Elővettem a másik befőzőlábast, beletettem a szűrőt, majd pár merítőkanál masszát és a krumplinyomóval átpasszíroztam. Az átpasszírpozott magot és a szűrőben maradt héjat félretettem. Újabb adag passzírozás, mag, héj félre. Kicsit kellett vele izmozni, de lényegesen egyszerűbben ment, mint a csipke. Amikor kész lettem, csodálkoztam, hogy milyen sok lett:). Az átpasszírozott gyümölcsöt feltettem főni és közben előkészítettem az üvegeket. Nagyon sűrű, nagyon savanyú  és gyönyörű színű volt a lekvár. Hozzáadtam 2 ek. gyümölcscukrot (fruktóz) és állandó keverés mellett főztem.  Még mindig nagyon savanyú volt. Hozzáadtam 2 ek. kanál nádcukrot, de még mindig nagyon savanyú volt. Tudtam, hogy ebből  a lekvárból csak 1 üveget tartok meg azt üvegbe kanalaztam, majd a többit még édesítettem:(. Megpróbáltam Anya ízléséhez igazítani, így még 6 ek. cukrot hozzáadtam és még 10 percig főztem. Utána üvegekbe töltöttem, lezártam, fejtetőre fordítottam, majd száraz dunsztba tettem.

Amikor kész lettem, az volt az érzésem, hogy kizárt, hogy valaha megismétlem ennek a két lekvárnak az elkészítését. Azt az esetet tudtam volna elképzelni, hogy valaki aki közel áll hozzám a betegágyán ezt rendeli, de reméltem, ez nem következik be:).

Hozzávalók:

2,4 kg kökény

8 dl víz

10. ek. fruktóz (2 ek.) és nádcukor (8 ek.)

Ebből a mennyiségből 4 üveg 375 ml és 2 üveg 220 ml lekvár lett.
üvegek előkészítéséről itt

Megjegyzés:

A kökénylekvár hasfogó hatású, ezt fogyasztásnál érdemes figyelembe venni.

 Ezmegaz fészbuk:)

Csipkebogyólekvár

Még soha nem főztem, Anya azt mondta, ő készített többször, de semmilyen emlékképem nincs róla, se arról, hogy készíti, se arról, hogy eszem. 

Ez hogyan készült?

Szedés/Gyűjtés

Először is kigyalogoltam a határba, kerestem szép csipkebogyót és leszedtem. Már ez is embert próbáló feladat, mivel még ha sok is van, igen lassan telik az edény. Úgy szoktam, hogy elmenőben felmérem a terepet és visszafele megállók a bokroknál és az első barátságtalan megnyílvánulásig szedem. Értsd ez alatt, amikor a tüske felhasítja a bőröm vagy igen erőteljesen belémakaszkodik és csak kitépni tudom, jó esetben a ruhámból. Következő bokor, szedés, szúrás, tovább.

Legutóbb lemértem egy kg-t 16 perc alatt szedtem egy olyan bokorról, amit könnyedén elértem, 4-5-ös csoportban voltak rajta a bogyók, amit egy mozdulattal le tudtam szedni. A bokor is igen együttműködő volt, semmi szúrkálás, belémkapaszkodás. Kicsit finomabban kellene marasztalniuk:). Általában azért nem ilyen gyorsan telik az edény. Aztán az is előfordul, hogy kiborul a fele a gyűjtőedényből, ilyenkor már nem szedek többet.

Ha lekvárt szeretnénk készíteni jobb lenne a dércsípte, de ez több szempontból is problémás:

1. Az elvetemültek már leszedeték a javát (átlagos testmagassággal nincs elérhető bogyól:).

2. Az érett vagy fagyott bogyó érintésre szétmállik a kézben, ami nehezíti a gyűjtést.

3. Ennek a kissé trugymós állagú alapanyagnak szinte lehetetlen a megtisztítása. (csészelevelek, por stb).

4 .Azonnali feldolgozást igényel.

Emiatt jobb az érett, de még nem dércsípte bogyók begyűjtése és Erdőkóstoló módszerének alkalmazása, melyszerint a bogyókat megtisztítjuk a végétől és csészelevéltől, majd lefagyasztjuk. Feldolgozás előtt elővesszük kiolvasztjuk és feldolgozzuk, de azért így is elég macerás.

Ahogy én készítettem.

Napokig halogattam a lefagyasztást, végül nem lett belőle semmi. De ki akartam pipálni a listámon  a lekvárfőzét, emiatt a teának előkészített (végek lecsípve) csipkebogyókból nekiálltam. A bogyókat  megmostam. Kicsit szottyadt napok alatt, így megpróbáltam eltávolítani a benne lévő magokat és szőröket. Ez igen hosszadalmas feladatnak ígérkezett, emiatt stratégiát váltottam.

A bogyókat beletettem a befőzőlábosba és megpróbáltam szétnyomni, ez nem nagyon sikerült így  elsőre 2 dl- vizet öntöttem rá és feltettem melegedni, közben kevergettem. A pektin miatt gyorsan sűrűsödött, így újabb 2 dl vizet öntöttem hozzá, közben kevergettem, levettem a gázról és a krumplinyomóval megpróbáltam szétnyomni, visszatettem, keverés, gázról le, krumplinyomó, víz, vissza. Ezt addig folytattam, amíg  1 liter vizet felszippantott és nagyrészt sikerült a bogyókat szétnyomnom. Ez a része gyorsan ment.

Előkaptam egy szűrőt és egy másik lábast.          A szűrőt ráhelyeztem a lábosra, a szűrőbe beletettem kb. 2 nagyobb merőkanál masszát  és a krumplinyomó segítségével átnyomkodtam.  (Lehet egy hagyományos krumplinyomóval hatékonyabb lett volna az akció). A magokat kiöntöttem, a következő adaggal ezt megismételtem. Amikor kész volt a szűrés szűrő, lábas, krumplinyomó elmosás. Itt megszabadítottam a magoktól, most következett a szőrök eltávolítása

Szinte az egész bogyó csak magokat tartalmaz:)

 Elővettem a lábast és a szűrőt, úgy képzeltem, hogy a szűrőbe beleteszem az organzát és azon átszüröm a lekvárt. Az ötlet jó volt, de nem működött:), csak kevés lét sikerült kipréselnem, a gyümölcsből semmi nem jött át rajta:). Lekvár vissza a lábasba. Elővettem másik sűrű szűröt beletettem 1 merőkanál lekvárt és egy kanállal átpasszíroztam. A szűrőben maradt szőrös sűrű masszát félretettem, szűrőt kiöblítettem (könnyebb legyen folytatni a passzírozás), újabb merőkanál lekvár, passzírozás, szűrőből massza félre, szűrő elmos, újabb adag lekvár.

Ezek a szőrök.

Amikor  a teljes mennyiséget megszabadítottam a szőröktők következett a főzés. Itt  a lekvár állaga sűrű szószszerű volt, kicsit szemcsés érzettel,az íze kellemesen savanykás-édeskés. A lekvárt feltettem melegedni a 2 ek. cukorral és 1/2 kk. citromsavval, folyamatos keverés mellett még kb. 15 percig főztem. Az előzőleg előkészített üvegekbe töltöttem, lezártam, 5 percre fejtetőre fordítottam, majd száraz dunsztba tettem és ott hagytam kihűlni

.

1,3 kg csipkebogyóból és 2.ek.cukorból ha ügyesebb vagyok 3 üveg 220 ml lekvárom van, de az első átpasszírozásnál elég sok bogyót kidobtam, így a 3.üveg csak a ¾ részéig telt meg, amit félre tettem egy vegyeslekvárhoz.

Ha nem szívok a krumplinyomós résszel, akkor is két menetben kellett volna átpasszíroznom és úgy is igen munkásnak ítéltem volna az elkészítését, de legalább Anyának nagyon ízlik az eredmény, az egyik üveg lekvárt neki készítettem.

Ha még egyszer rá tudom szánni magam az akcióra, megnézem, mennyivel könnyebb fagyasztott bogyóból elkészíteni.  Persze szabad a választás, vagy a szőrt kell kikapargatni vagy izmozni kell az átpasszirozással.  Szerintem ez volt életem legmacerásabb befőzése. A zakuszka elbújhat mellette.

Megjegyzés:

Ha saját részre készítem nem teszek bele cukrot, elég édes lett volna úgyis, de a mennyiség miatt nem akartam vacakolni a szétválasztással. Az tény, hogy a cukor sokat dobott az ízén.

Gyógylekvárként jobb édesítés nélkül készíteni vagy, almával vagy más édes gyümölccsel ízesíteni, de nem gyógylekvárként is finomabb lesz valamilyen gyümölccsel kombinálva.

üvegek előkészítéséről itt

Utána következett a kökénylekvár.

Ezmegaz fészbuk:) 

Most jöjjenek a befőttek! - Levendulás körte és őszibarack befőtt 3.

Itt már nagyon rutinos befőtt befőző voltam és tudtam, hogy szebbek lesznek a befőttek, ha a körtéket elnegyedelem:). .

 Érett, de kemény gyümölcsöket választottam, megmostam, az őszibarack bőrét lehúztam, vagy ahol nem jött onnan egy éles késsel lehámoztam, majd újra megmostam. A nagyobb barackokat elnegyedeltem a kisebbeket félbe vágtam. 

A körtét  is meghámoztam, hosszában félbe vágtam, a magházat eltávolítottam, majd a fél körtéket szintén hosszában elvágtam.

1,5 liter vizet feltettem forrni, közben egy másik fazekat (ebben szoktam gőzölni) előkészítettem, vizet öntöttem bele úgy, hogy az üvegek  kb 1/3 részéig merüljenek majd el benne első menetben, fel tettem lassú tűzön melegedi.

Előkészítetettem az üvegeket és a tetőket is.

A "szirup" víz felforrt, belefacsartam egy citrom levét, hogy ne barnuljanak meg a gyümölcsök, (jó pici citromsav is) beletettem a körtéket és kb.10 percig hőkezeltem. Egy villával beleügyeskedtem az üvegekbe (tényleg ügyeskednem kellett, mert hosszú, keskeny üvegekbe tettem), egyenletesen elosztva a gyümölcs mennyiségét az üvegek között. Az üvegeket beletettem a gőzölőfazékba, rátettem a tetejét, nem csavartam rá csak annyira, hogy a következő réteg gyümölcsnél meg tudjam fogni és kiemelni. Ennek a gőzölőfazekasdinak az volt a célja, hogy melegen tartsam a már elkészült gyümölcsöket. Jött a következő gyümölcs, "szirupba", hozzáadtam 1 tk. friss levendulavirágot, hőkezelés, az aktuálisan megtöltendő üveget kiemeltem a gözőlőfazékból (szigorúan kesztyűvel), tető le, gyümölcs bele, tető vissza, vissza a fazékba, következő üveg.) A végén feltöltöttem az üvegeket a lével, kicsit vártam, hogy leszivárogjon, újra tettem rá, hogy teljesen tele legyen (mert a gyümölcs még magába fog szívni a léből),lezártam, fejtetőre fordítottam, száraz dunsztba tettem és ott hagytam kihűlni.

 Kb. 2 kg gyümölcsöt dolgoztam fel, amiből átlag  3 db 720 ml-es üveg lett.

További befőttek:

Alma befőtt

Nektarin befőtt

Vegyes befőtt

Az üvegek előkészítéséről itt

Ezmegaz fészbuk:)