Az az igazság, hogy nagyon érdekes a békamentés, de nem hiszem, hogy megismételtem volna ilyen gyorsan (március 19-én voltunk), de Farmoson van több tanösvény, amit időhiányban a békamentéskor nem néztünk meg. Egyébként az a tapasztalatom, hogy a gyerekek nem különösebben érdeklődnek a természet iránt, így bennük nem keletkezett feltétlenül hiány az elmaradt tanösvény látogatás miatt. Madarakat elég nehéz, gyakorlatilag lehetetlen lett volna velük együtt megfigyelni, mert örömükben folyton sikítanak:). Béka, sikítás,rohanás, sikló, sikítás, rohanás gólya sikítás:). Szóval, nincs az az élőlény, ami a közelünkben maradna:). A hiány bennem keletkezett, különösen múlt héten, amikor a Békamentők fészbuk oldalán posztolták az agárkosbort. Gyorsan el is határoztam, hogy következő hétvégén lemegyek Farmosra és megkeresem. (Ezt mindenki verje ki a fejéből, egyedül lehetetlen). Szerencsére hétvégére meghirdettek egy utolsó békamentést, így gyorsan csatlakoztam a programhoz, mint a helyszínen kiderült, egyedül:). Lett kevés ásóbékánk, sok kisebb nagyobb vizisiklónk, néhány fürgegyík és homokigyík fekete gyalogcincér. A gyíkok felismerésében már elég jó vagyok. Jó lenne, ha minden nap sikerülne legalább ennyit tanulnom a természetről. Nagy-nagy köszönet Andrásnak.
A képek időrendben vannak, nem tematizáltam. Egyébként láttunk egy nyestet is, de nincs róla bizonyíték, nem akart pózolni:).
fekete gyalogcincér
?
erre nem emlékszem
egy almafa
ezt nem tudom milyen növény
egy fiú egy lány
nünüke
itt jött a homoki gyík
Ásóbéka, ahogy korábban írtam, a szemét figyeljétek.
vizisikló
A vizisiklónk
Ember a pusztában:)
?
Egyszer majd lesz egy jó gépem és akkor jöhetnek a madarak:)
A homoki nőszirommal nem volt szerencsém, egyrészt nem sikerültek a képek, másrész egy bimbós és több elnyílt példányt találtunk csak. Éppen nyíló nem volt, nem baj, majd jövőre, de legalább tudom, hogy hol keressem:).
Egyik kedvencem, lecsepült veronika.
