Hogyha vége...

...akkor bizony vége a nyárnak. Szinte egyértelműen vége van. Tudom, hogy a hétre még előrejelzésben 30 fokot jósolnak, de mégis vége.

És vége a nyaralásomnak is. Már egy hete, hogy hazajöttünk, de nem érem utol magam. Az utolsó pillanatot is kihasználtuk, és csak vasárnap este 9 körül indultunk haza, bár ezt az autópálya forgalmán egyáltalán nem lehetett észrevenni...

A két hetünk szinte végig napsütéssel telt, meleg volt, sőt, szinte hőség. Volt időnk kialudni magunkat, bár, én hulla fáradtan értem haza, mert az utolsó napon a gumimatracozásom közben olyan izomlázat szereztem, hogy szó szerint a kezemet nem tudtam felemelni.

Az történt, hogy 23-án olyan hullámok voltak a Balatonon, mintha a tengeren lennénk... És ha valaki látta már a tengert, ahogy hullámzik, és látott már gumimatracot, pontosan tudja, hogy a hullámzás nem pont azt segíti elő, hogy az ember lánya kényelmesen elfeküdve napozzon... De elősegíti viszont azt a remek szórakozást, amit a kb méteres hullámok okoznak a vízen himbálózó gumimatraccal. Szó szerint "harcoltunk" a vízzel, de közben remekül szórakoztunk. Bizton állíthatom, hogy a Balaton vize iható, mert kb 3-4 litert sikerült a körülbelül három órás vízben tartozkodásom közben meginni...

Persze, nem direkt, de mivel annyira jól éreztük magunkat, hogy időnként hangosan röhögcséltünk, visítottunk, így a hullám segítségével biztosítva volt a napi vízbevitelünk is...

Az emberek áltak a parton, a napsütésben, és a viszonylag erős szélben, és nézték ahogy mi kb 25-30-an pancsolunk a langyosnál melegebb vízben. Kívülről nézve rettenet lehetett, mert a parton nem volt olyan meleg, mint a vízben, és hát a hullámok néhol akkorák voltak, hogy lábon sem tudtunk megállni bennük. Remek volt. Tényleg. Ritkán van az embernek akkora szerencséje, hogy ilyen hullámzásban fürödjön a Balatonon. Mondtam is Hajninak, hogy látszik, hogy szeret engem a Balaton. Az utolsó napunkon még ilyen ajándékkal lepett meg minket. Szikrázó napsütés, meleg víz és hullám! Imádom!

És hogy van e valami, amit muszáj lenne leírnom? Tulajdonképpen nincs, ami van, azt már leírtam. Nem tudok betelni a Balatonnal. A fényekkel, a klímájával. Szeretem, úgy, ahogy van.

Több olyan dolog is van, amit évek óta nem értek, de erről nem maga a Balaton tehet.

Többek között, hogy hogy amikor azt írták az előrejelzésben, hogy másnap esni fog, és sajnálkozó telefonokat kaptunk, hogy milyen pocsék időnk van, mi aznap 4 órát napoztunk a vízben, és közel nem éreztük, hogy milyen rossz is nekünk. Azt ugyan nem értem, hogy hogy lehet az, hogy a meteorológia folyamatosan ennyire "mellényúl", mert képesek voltak arra is, hogy elmondták hogy aznap milyen idő volt, holott ennek a gyökeresen ellenkezőjét láttuk.

Ezt például nem értem, de szinte mindegy is... Mindig annak hittünk, amit láttunk.

És amit láttunk, az napsütés volt és nyári meleg. Az elsőre hidegnek érzett víz, egy idő után már kifejezettem melegnek érződött. A nap sütött, felhő szinte sehol nem volt.

És amit még muszáj leírnom! Én ennyi embert még soha, ismétlem, soha nem láttam a Balatonon, mint augusztus 20-án. Lépni nem lehetett. Szó szerint így kell érteni. Olyan volt, mintha az egész ország a Balatonra utazott volna. Annyi ember volt a vízben, és a parton, hogy már a látványtól rosszul voltunk. A parton lépni nem lehetett. A sátrak, pokrócok, törölközök szinte egymásba értek, a lépcsőknél sorok álltak a vízbe bejutáshoz. Annyian voltak, hogy szinte a papucsunkat nem tudtuk lerakni a bejárathoz, hogy ne valakinek a pokrócára tegyük azokat. Hihetetlen volt. A vízben labdáztak, gumimatracoztak, ugráltak. Nem lehetett átlátni az emberek között, szó szerint megtelt a víz.

Viszont, itt jegyezném meg, illetve kérdezném meg:

1. Valaki tudja, hogy emberek miért fürdenek a Balatonban ruhában? A parton vásár volt. Mind női, mind férfi fürdőruhát lehetett vásárolni kb 1.000,- Ft-ért... De mégis láttunk embereket szó szerint ruhában fürdeni. Nőket blúzban és szoknyában... Nem értem.
2. Valaki tudja, hogy miért kell ernyővel bejönni a vízbe? Egy fiatal pár egy kislánnyal (kb fél éves) minden alkalommal úgy jött be a vízbe, hogy fekete esernyőt tartottak a gyerek fölé. Bejöttek a vízbe, a gyereket végig az ölükben tartva, mentek kb 10 métert, majd kimentek. Az ernyőt végig nyitva tartva. Kicsit nézte csak hülyének őket a körülöttük lévő tömeg... Értem én, hogy süt a nap, de a kislányon pelenka és sapka volt. Ha be volt kenve valamivel, szerintem az alatt az öt perc alatt nem égett volna le...
3. Miért kell úgy labdázni, mintha csak az övék lenne a víz, nem törődve azzal, hogy ott mások is vannak? Miért kell mindezt a parttól nem messze csinálni, miért nem lehet beljebb menni a vízben, ahol esetleg kisebb az esélye, hogy valakit eltaláljanak? Miért?
4. Miért vannak szülök, akik mellett kisfiúk vízipisztollyal fröcsköl idegeneket egymás után háromszor. A második lefröcskölésnél csúnyán nézés után a gyerek a képedbe röhög, miközben anyukája nem messze tőle a gumimatracon napozik, apuka szintén röhögcsél az ügyes kisfiún. Láthatólag csúnyán nézés után sem szól a gyerekre, aki még egyszer fröcsköl, majd amikor megjegyzem, hogy ha lehetne, anyukádat fröcsköld, még apukának áll feljebb? Miért?
5. És miért kell a lépcső közvetlen közelében feküdni? Nem viccelek, a lépcső előtt. Úgy, hogy amikor ki, vagy bemennél a vízbe, nem tudsz hova lépni... Nem értem.

De mindegy is a válasz a kérdéseimre, mert ez ezzel jár. Hogy labdáznak a fejeden, hogy lefröcskölnek, hogy lépni nem tudsz annyian vannak. De nincs ezzel baj, mert a Balaton mindezt elfeledteti az emberrel. Mert elvarázsolja az embert, mert szereti az embert. Ahogy kiérsz a partjára, és már látod a vizet, tudod, hogy most valami jó jön. A gumimatracod már felkészült a feladatra, már csak másodpercek választanak el tőle, hogy ott ringatózzál a vízen, a szikrázó napsütésben. Ez pedig nagyon, nagyon, nagyon jó!

Tehát, pazar volt. És a volt itt sajnos már a nyárra is igaz. Tegnap már hideg volt a víz (mert tegnap még meglátogattam a Balatont, csak hogy el ne felejtsem, hogy mennyire szeretem!) és csak egy fél órát lehetett gumimatracozni rajta, mert már a nap sem sütött annyira, hogy felmelegítsen. De nem baj, nyár lesz jövőre is!

És jövőre is megyünk, és kiélvezzük majd minden pillanatát. A gumimatracot most takarékra tettem, illetve még nem, mert még hátha a hétvégén is jó idő lesz... Jah, tudja valaki, hogy mitől van a gumimatracom párnájában kb fél liternyi víz??? Hajni szerint az erős hullámzáskor került bele, de hogy fog az onnan kijönni??? Nagyon vicces, ahogy hurcolom a matracot, közben pedig "kluttyog" benne a víz... Valószínűleg a gumimatracom beleszerelmesedett a Balatonba és magával hozott belőle egy darabot... Csak ez lehet a magyarázat, gondolom.

Ígérem, hogy lesznek még az idén balatoni képek a blogon, mert még meglátogatjuk, ha minden jól megy, nem is olyan sokára...

De addig is, szia Balaton, jövök még!

A képek tegnap, azaz augusztus 30-án készültek Siófokon és Aligán.