Gyerekmunkáért... Nanuk szelet

Nanuk szelet. Hát... Sütöttem már egy pár süteményt életemben, de ez... Ritkán mondom, hogy soha többet, de szerintem, soha többet. Hogy miért? Mert ez a fényképen már a második próbálkozásból van, és így néz ki, ahogy...

És, hogy miért gyerekmunkáért? A szomszédban lakik két angyal, Niki és Viki. Niki tényleg angyal, Viki, hát Ő inkább az ördöghöz áll közelebb, bár a megjelenése miatt ezt elég kevesen hiszik el róla. Mindkettőjüket imádom, akár angyal, akar ördögök éppen! Tehát, egy alkalommal megjegyeztem, hogy ablakot kell pucolnom, pedig utálom. Niki felajánlotta, hogy megpucolja nekem, mert Ő szeret ablakot pucolni. Nem kellett nagyon könyörögnie, rögtön rábólintottam. Megkérdeztem, hogy mit szeretne cserébe, Ő csak annyit mondott, süssek neki valamit. Kértem, hogy mondja meg, hogy mit szeretne. Azt mondta, hogy a Nanuk szelet a kedvence, azt szeretne. Ok, gondoltam, akkor sütök neki Nanukot. Először azt hittem hogy rosszul mondja a nevét, mert nem hittem, hogy van sütemény, amit így hívnak. Keresgéltem a neten, találtam két-három receptet róla. Megsütöttem. Illetve, megcsináltam. Pocsékul nézett ki, bár Niki állította, hogy nagyon finom volt, kit érdekel, hogy hogy néz ki. Például engem... Mert ajándékba nem szeretek egy nagy tepsi valamit adni, ami nem hasonlít semmire, főleg nem arra, aminek lennie kellene. Aztán megfejtettem, hogy mi volt a gond az első sütésnél... Vaj helyett margarint használtam, így nem dermedt vissza a krém, és szinte lefolyt a sütemény tetejéről. Második próbálkozásnál már vajjal készült, de még mindig nem lett tökéletes. Ráadásul elég macerás is, szóval, soha többet...

És, hogy hogy készül?

Hozzávalók a tésztához: 30 dkg porcukor 4 tojás 6 evőkanál hideg víz 10 dkg liszt késhegynyi szódabikarbóna 20 dkg darált dió A krémhez: 2,5 dl tej 3 púpos evőkanál grízes liszt 2 csomag vaníliás cukor 25 dkg vaj (mindenképpen vaj, Rámával nem helyettesíthető!) 20 dkg cukrot 1 tojás A csokoládémázhoz: 10 dkg étcsokoládé 5 dkg vaj

A 30 dkg porcukrot kikeverjük a 4 tojássárgával és a 6 evőkanál hideg vízzel. Hozzáadjuk a 10 dkg lisztet, a késhegynyi szódabikarbónát, majd a darált diót és a 4 tojás keményre vert habját. Előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt, közepes tepsibe tesszük a tésztát és kb. 200 fokon 20-25 perc alatt megsütjük. Tűpróbával ellenőrizzük! Érdemes már 15 perc után ellenőrizni, mert a dió miatt hamar oda tud égni! A tésztát teljesen hűtsük ki, csak utána kenjük meg a krémmel, amit így készítsünk el: Krém: 2,5 dl tejet öntünk egy fazékba, hozzákeverünk 3 púpos evőkanál grízes lisztet és 2 csomag vaníliás cukrot, majd kásává főzzük, és kihűlésig keverjük. Eztán egy külön tálban kikeverünk 25 dkg vajat, 20 dkg cukrot és 1 egész tojást, és a grízes krémhez keverjük. A kész krémet teljesen hűtsük ki, és utána a szintén már kihűlt tésztára kenhetjük. Ha készen van, tegyük a hűtőbe és jól hűtsük le, hogy a vajas krém teljesen visszadermedjen, különben lehetetlen a csokoládémázat elkenni a tetején. Megjegyzem, még teljesen kihűtve is szinte lehetetlen... Csokoládémáz: Gőz felett felolvasztjuk a csokoládét és a vajat, majd szépen elkenjük a krémes sütemény tetején. Tálalásig hűvös helyen tartjuk! Nálam még jött a tetejére némi díszítés, szórócukor formájában.

Nikinek nagyon ízlett a Zuram szerint is jó ízlése van a gyereknek. Tudom, hogy az az igazi, ha amit az ember lánya csinál, azt jóízűen fogyasztják el, de engem még mindig zavar, hogy közel nem egy szép darab... viszont én is megerősítem, hogy finom!

A receptet innen vettem.