Sajtos chilis kukoricaleves

Ez a leves még abból az időből van, amikor még utoljára lehetett venni csöves kukoricát a piacon. De fagyasztott, vagy konzerv változatból is elkészíthető. Én nagyon szeretem, főleg sajttal. Így a hidegebb időben bátrabban teszek bele chilit, hogy kicsit jobban felmelegítsen. Az eredeti recept itt olvasható németül.

Hozzávalók:

400 g kukorica (konzerv vagy mélyhűtött)

1 nagyobb fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

100 g erősebb ízű sajt (pl. cheddar) lereszelve

50 ml tej

500 ml zöldségleves (akár kockából is)

100 ml tejszín (elhagyható)

2 ek olaj

só, bors, chili (esetleg erős pista)

ropogtatnivaló pattogatott kukorica a tetejére

Az olajon alacsony lángon, állandóan kevergetve üvegesre pirítottam a hagymát.

Ezután beletettem az áttört fokhagymát, fél percig kevergettem, majd felöntöttem a tejjel és pár percig még főztem.

Beletettem a kukoricát, felöntöttem a zöldséglevessel, és addig főztem, amíg a kukorica megpuhult (én még csőről levágott friss szemekből főztem).

Végül beletettem a reszelt sajtot (itt mehet bele a tejszín is), sóval, borssal, chilivel ízesítettem. Bár az eredeti recept úgy szól, hogy turmixoljuk le a levest, én nem tettem, mert eddig még sosem sikerült igazán krémesre. Inkább hagytam egyben a szemeket.

Serpenyős krumpli kelbimbóval és kolbásszal

Ez az egyik kedvenc „gyorskajám”, már sokszor készítettem, de még nem osztottam meg a receptet. Most eljött az ideje. Az eredeti ötlet Lila Fügétől jött, ebből a receptből. Anno ezt is kipróbáltam és nagyon tetszett, de az idők során erős evolúción ment keresztül, kenyér helyett most már krumplival szoktam készíteni. Még gyorsabban elkészül, ha van maradék főtt krumpli, vagy petrezselymes krumpli (ma például azzal készítettem), de így sem kell fél óránál többet bíbelődni vele. Mint a sokszor készített kedvenceimnél, itt is kicsit hasraütésszerű szokott lenni a hozzávalók mennyisége, de azért igyekszem pontosabb képet adni :)

Hozzávalók 2 személyre:

40 dkg krumpli (újkrumpli is lehet), megpucolva, felkockázva

20 dkg (mélyhűtött) kelbimbó, megpucolva (a mélyhűtöttet nem kell)

5-7 cm csabai kolbász karikára vagy körcikkekre vágva

1 ek olívaolaj

só, bors

1 késhegynyi őrölt kömény

egy-egy csipet szárított fokhagyma (pl. szuper jó a lidl-ben kapható fűszermalmos fajta) és chili pehely

A krumplit fedő alatt, sós vízben feltettem főni.

Közben kiolvasztottam a kelbimbót és felkarikáztam a kolbászt. A nem mélyhűtött kelbimbót előbb puhára kell párolni, de csak óvatosan, azért maradjon benne egy kis ropogósság. A mini keleket cikkekbe vágtam.

Amikor a krumpli megfőtt, leszűrtem.

Egy felmelegítettebb serpenyőbe egy evőkanálnyi olívaolajat öntöttem, ezen kicsit megfuttattam a kolbászt, hogy kisüljön belőle némi zsír. Ezután beletettem a krumplit, kelt, sóztam, borsoztam, megszórtam az őrölt köménnyel, fokhagymával, chilivel és 1-2 percig pirítottam, hogy összeálljanak az ízek.

Gyors, kiadós, zöldséges.

Tonhalas paradicsomos tészta

Annyiszor átlapoztam már ezt a receptet, de azért nem feledkeztem meg róla. Ilyen „szuper” nyári időben nem vágyom sem bonyolult főzésekre, sem a nehéz ételekre, a konyha felfűtésére meg pláne nem. Minden volt itthon, ami ehhez az ételhez kell: friss tészta a mélyhűtőben, olajbogyó, tonhal konzerv, paradicsom konzerv, friss fűszernövények és a már régóta a kamrában árválkodó üveges szardella, amit ideje volt elkezdeni felhasználni. A kaprit kihagytam, mert nem szeretem, egyebekben minden más változatlan. Gyorsan elkészültem vele. Az eredeti recept Jamie vacsorái c. könyvből származik (rosszlányok tésztája néven fut).

Hozzávalók 2 személyre:

fél marék friss bazsalikom

só, bors

½ citrom reszelt héja és leve

olívaolaj

1/2 doboz olajos tonhalkonzerv vagy 225 g friss tonhal

2 kisebb szardellafilé

1 gerezd apróra vágott fokhagyma

½ marék magozott fekete olajbogyó apróra vágva (bár én most zölddel csináltam)

1 apró chili paprika

kb. 60-70 g darabolt paradicsom (konzerv)

¼ csokor petrezselyem

100 g penne vagy friss tészta 1 tojásból (kb. 150 g)

A bazsalikomot felaprítottam és a sóval, borssal mozsárban pépesítettem. Aztán hozzáadtam a citrom héját, levét, és egy evőkanálnyi olívaolajat, majd alaposan összekevertem. Ebbe a „páclébe” tettem a haldarabokat és hagytam érvényesülni az ízeket.

Egy serpenyőben egy evőkanálnyi olívaolajon megolvasztottam a szardellát, majd hozzáadtam a csilit és a fokhagymát. Csak fél percig kevergettem takarékon, nehogy megégjen a fokhagyma, majd felkapcsoltam a lángot, beleöntöttem a paradicsomot és a pácolt halat, olajbogyót, felforraltam és ismét kis lángon 5 percig főztem. A végén belekevertem a felaprított petrezselymet és kiigazítottam a fűszerezést.

Amíg a mártás rotyogott, sós vízben kifőztem a tésztát.

Napmártás

Azt hiszem nem is lehetne aktuálisabb ez a mártás, ami előcsalogatja a napsugarakat. Legalább a konyhában és a tányéron, ha már odakint süvít a szél és vízszintesen esik az eső. Furcsa, már más recepteknél is előfordult, hogy ami másoknak a nyarat idéző étel, nekem a telet idézi. Ez a Fűszeres Esztertől ellesett napmártás is ilyen: a keleti fűszerekkel, kókusztejjel tartalmas és felmelegít. Igaz, a nyár is felmelegít (ha csak nem kell egy kenuval elkövetett borulás után fél óráig a derékig érő hűs folyóban ácsorogni a megmentőkre várva). Még sosem kóstoltam ehhez hasonlót, nem is voltak elvárásaim vele kapcsolatban, és nagyon jó lett (mennyivel szebb az élet elvárások nélkül :). Lila hagyma volt csak itthon, de újhagymával látványosabb. Legközelebb azzal készítem.

Hozzávalók 2 személyre:

2 adag csirkemell

só, bors

olívaolaj

1 kicsi fokhagyma

a mártáshoz:

olíva olaj

17 g mazsola

1 csomag újhagyma felkarikázva (vagy 1 lila hagyma felkockázva)

1/3 ek koriandermag száraz serpenyőben megpirítva

1 doboz kókusztej

30 g szárított paradicsom apróra vágva

pár karika csilipaprika

rozmaring (egy csipet őrölt rozmaringot használtam)

1/3 ek méz

bors

1. A húst kicsit megklopfoltam, sóztam, borsoztam és az olíva olajon erős lángon mindkét oldalát megsütöttem. (Én egy fogpiszkálót szoktam a húsba szúrni, hogy ellenőrizzem, átsült-e rendesen: ha színtelen lé folyik a szúrás helyén vagy már nem is enged levet, akkor biztosan átsült, utóbbi esetben szárazabbra sült. Vagy ha maghőmérőt használunk, a hús belső hőmérséklete elérte a 75-80 °C-ot.) Amikor kisült, megkentem az áttört fokhagymával, kivettem a serpenyőből és letakarva melegen tartottam.

2. A visszamaradt olajon, alacsony lángon megfuttattam a hagymát és a mazsolát. Ha kevés az olaj, lehet még hozzátenni. Amikor a hagyma üvegesre pirult, felöntöttem a kókusztejjel, beleszórtam a paradicsomot, csilit, rozmaringot és a koriandert és fedő alatt lassan főztem a mártást. Amikor a mazsola megszívta magát, a paradicsom megpuhult és az ízek is összeértek (nagyjából 5-7 perc volt), belekevertem a mézet és a borsot, majd kikapcsoltam alatta a lángot.

3. A mártást a sült hússal, sült cukkinivel és főtt (basmati) rizzsel tálaltam.

Csípős csirkenyárs

Bevallom, sosem voltam oda a rántott csirkecombért és eléggé zavart, hogy azon kívül, hogy megtöltöm vagy pörköltbe főzöm, nem igazán tudok vele mit kezdeni. Nemrég eszembe jutott, hogy ha kicsontozom, máris sokkal több lehetőségem van másképp is elkészíteni. Bár kicsit megküzdöttem a csontok eltávolításával, megérte a fáradtságot. Így született meg ez az egyszerű, gyors finomság.

Hozzávalók 2-3 személyre:

2 db csirkecomb (alsó és felső együtt) kicsontozva, bőre leszedve

só, bors

csípős-(fokhagymás) csili szósz ízlés szerint (Sriracha), de ha az nincs, erős pistát is lehet használni

1 ek mogyoróolaj
1 tk keményítő

6 db bambusz nyárs, megnedvesítve

plusz olaj a sütéshez

A húst 1,5-2 cm széles csíkokra vágtam, majd sóztam, borsoztam, jól meglocsoltam a csípős szósszal, majd hozzáadtam az olajat és a keményítőt is. Alaposan elkevertem, lefedtem és szobahőmérsékleten negyed órát állni hagytam. Ezután hullám alakban felszúrtam a nyársra és grill serpenyőben, párszor megforgatva addig sütöttem, amíg alaposan átsült. Joghurtos salátával és sült krumplival tálaltam.

Meg kellett állapítanom, hogy ebben a formában nagyon jó íze, állaga van a comb húsának. Alig várom, hogy a faszénen sült változatot is kipróbáljam.

Csípős savanyú leves

Régóta áhítoztunk az otthoni "kínai levesre". Tudom, hogy nem egy nagy összeg az étteremben, és otthon sosem lesz olyan, mint a kínainál, de csak azért is nekiálltunk. Sok receptet megnéztem és 3 szerencséset ki is választottam kipróbálásra. Jöjjön az első (itt látható az eredeti videó). Bár igyekeztem mindent követni, azért egy picit másképp csináltam. A főzési folyamat gyorsan megvan, viszont előtte a szeletelgetés, meg utána a mosogatás már időigényesebb. Időt, idegeskedést, kapkodást lehet megspórolni, ha átgondoljuk a főzési folyamatot és mindent odakészítünk, hogy ne legyen stressz az alatt a 3 perc főzés alatt. Mert szerintem nem volt több.

Hozzávalók 4 bőséges adaghoz:

4-5 db szárított fafül gomba 20-30 percre vízbe áztatva

hús előkészítése:

70 g hús felcsíkozva

1 csipet só

¼ tk fokhagymapor

¼ tk őrölt fehér bors

1 ek víz

1 ek keményítő

1 tk növényi olaj

A csíkokra vágott húst tálba tettem, majd fűszereztem és 1 ek vízzel elkevertem. Ezután hozzáadtam a keményítőt és a növényi olajat és alaposan összedolgoztam.

Zöldségek, tofu:

2 kisebb fej csiperke szeletelve

1 (kicsi női) ökölnyi fehér káposzta vékonyra felcsíkozva

1 db répa (kb. 15 cm) 5 cm hosszú, vékony csíkokra vágva (zsülienre)

1 szál újhagyma felkarikázva

a kiázott fafülgombák felcsíkozva

120 g tofu felkockázva

A leveshez:

½ db csirkeleves kocka (vagy 1 ek csirkepor)

1 tk só

4 tk cukor

¼ tk fehér bors

1-2 tk csípős fokhagymás chili szósz (Sriracha)

2 tk szójaszósz

2 ek keményítő 2 ek vízzel elkeverve

1 l forró víz

1 db felvert tojás

1 tk szezám olaj

4 ek rizsecet (5%)

Először a wokban megpirítottam a húst, majd felöntöttem a forró vízzel, beletettem a leveskockát és 1-2 percig főztem, amíg puha lett. Majd beletettem az újhagyma kivételével a zöldségeket, a sót, cukrot, borsot, chili szószt és szójaszószt. Belekevertem a keményítős vizet és alaposan átkevertem, amíg felvette a végleges állagot (már nem sűrűsödött tovább), majd lekapcsoltam a wok alatt a lángot. Spirál alakban belecsorgattam a felvert tojást, és beletettem az újhagymát és a tofut, majd ismét alágyújtottam és toló mozdulatokkal „elkevertem” a tojást, hogy szálakat húzzon. Amikor a tojás is megfőtt, lekapcsoltam a lángot és belekevertem a szezám olajat, végül az ecetet.

Ízlés kérdése, kinek hogyan ízlik, nálunk volt némi nézeteltérés az ecetet illetően, de a végén beadtam a derekam és tényleg kellett bele annyi. Igen tartalmas, melengető leves. Érdemes kipróbálni. (Csak úgy megjegyzem, hogy munkamegosztással fele annyi idő elkészíteni :)

Vöröslencse leves

Hivatalosan török vöröslencse leves, de ezt már nem merem leírni, mert valaki biztosan tud autentikusabb receptet. Úgyhogy maradok a vöröslencse levesnél.

Még a hirtelen bejött hideg időben készült, mert rájöttem, a leves gyorsan megvan, jóllakat és melegít. Ez a leves, meg pláne: a vöröslencse gyorsabban megfő, mint zöld barátja, csípős, fűszeres, és nem utolsó sorban szép narancssárga :)

Az eredeti receptből elhagytam a mentát (hűtő hatása miatt), és több csilit tettem bele.

Hozzávalók:

20 dkg vöröslencse megmosva

1 fej vöröshagyma apróra vágva

1 közepes krumpli meghámozva, felkockázva

1 ek édes paprikakrém

1 ek paradicsompüré

1 csapott tk római kömény

só, bors, csili

2-3 ek olaj

½ l zöldségleves (lehet kockából is)

Az edényben felforrósítottam az olajat, majd üvegesre pirítottam rajta a hagymát. Amikor megpuhult, rászórtam a római köményt és pár másodpercig kevergettem. Azután hozzáadtam a paprikakrémet, paradicsomkrémet, majd belekevertem a lencsét és a krumplit. Kicsit hagytam párolódni, végül felöntöttem a zöldséglevessel, felforraltam, és takaréklángon, fedő alatt puhára főztem. Ezután összeturmixoltam, sóztam, borsoztam és megszórtam egy kis csilivel. Ha túl sűrű lenne, fel lehet engedni egy kis vízzel.

Fűszeres, melengető leves a hideg napokra.

(Görögszénás) csirke curry

Itt a hideg, és ezzel együtt a melegítő ételek ideje is. Például egy jó csirke curry-é. Már napok óta a good food channel recepteket böngészem, hogy legalább álmodozzak arról, mit is főznék, ha lenne időm. A kívánságlista meg egyre csak bővül.

Eddig curryvel nem nagyon próbálkoztam, bár nagyon bejön a keleti konyha, és tele is a kamra fűszerekkel, de valamiért ez eddig kimaradt. A hozzávalók listájától nem kell elrettenni. Én kicsit azért elszoktam, mert már végigolvasni is fárasztó, és az a képzet keletkezik a fejemben, hogy sokáig tarthat ezeket megfőzni, pedig nem az. A fűszereket elég egyszer megvenni, utána egész sokáig kitartanak. Frissen aztán csak a gyömbért, esetleg a chilit kell megvenni. És szerintem itt is az előkészülés a titok, mint a kínai ételeknél. Minden legyen felvágva, odakészítve, kimérve, és akkor a főzés nem tart tovább ¾ óránál.

Az eredeti recept görögszéna levelet ír, na ezt meg sem próbáltam beszerezni, helyette sima görögszéna magot használtam. De azért legközelebb, ha a fűszeresnél járok, megnézem, nálunk kapható-e. Az eredeti recepten ezt leszámítva nem változtattam, mivel ez volt életem második indiaias étele. Bár legközelebb inkább felső combból készítem és nem melléből, mert így nekem egy kicsit száraz volt.

Hozzávalók 4 személyre:

4 ek napraforgó olaj

1 közepes hagyma, szálára vágva

1 gerezd fokhagyma apróra vágva

1 tk friss reszelt gyömbér

700 g csirkemell felkockázva

4 ek darabolt paradicsom (én házi konzervet használtam)

3 db zöld chili apróra vágva, (én szeretem, csak nem bírom, úgyhogy ki szoktam vágni az erét, így benne lesz az íze, de az ereje visszafogott)

1 tk kurkuma

¼ tk chilipor

1 tk garam masala (fűszerkeverék)

½ kk görögszénamag (eredetileg 1 1/2 ek szárított görögszéna levél)

360 ml forró víz

Natúr joghurt a tálaláshoz

Közepes lángon felforrósítottam az olajat, a hagymát addig sütöttem benne, amíg elkezdett barnulni (7-8 perc). Hozzáadtam a gyömbért, fokhagymát és még 1 percig kevergetve sütöttem. Aztán ment bele a csirke, kavargatva fehéredésig sütöttem. Paradicsom, zöld chili, újabb két perc, majd kurkuma és só 5 perc. Végül a chilipor, garam masala, görögszénamag, és 360 ml forró víz került a lábosba. Miután újra felforrt lefedve, alacsony lángon 20 percig főztem. Így is fogyasztható, valamilyen lapos kenyér félével, de én fedő nélkül, magasabb lángon kicsit besűrítettem, hogy rizzsel lehessen enni. A basmati rizst már nem fűszereztem, csak egy kis vajjal elkevertem.

Nekünk tökéletes volt, szerintem nagyon jó kis recept. Porhanyós hús, a szószban íz kavalkád, és a joghurt remekül lehűsíti a chilit. Nekem kifejezetten jól esett az „egyhangú” magyaros étkezések után. És a főzés a fűszeres illatos gőzben felér egy meditációval :)

Csípős, sajtos padlizsánkrém

Kata ismét itthon, a spájz újra üzemel. Sajnos nem sikerült több bejegyzést írnom kintről, mert nem igazán volt időm főzni, meg mindent csak nagy kiszerelésben lehetett kapni. Így kipróbáltam a „jobbnál jobb” készkajákat, meg konzerveket, amitől teljesen kikészült a gyomrom. Van valami ebben a tartósítószer ellenzős mizériában…

Na de mielőtt elutaztam volna, igyekeztem minden maradékot kitakarítani a hűtőből. Megsütöttem a fél padlizsánt, előszedtem a maradék sajtkrémet (friss sajt típusú, aldis), ami már nem volt elég egy szelet kenyérre, fűszerek, meg ihlet és született egy kicsit csípős, sajtos, majonézes padlizsánkrém. Igazából összeturmixoltam mindent, amit a padlizsánkrémhez enni szoktam :)

Hozzávalók:

1 padlizsán

4-6 ek majonéz

2 ek olívaolaj

3 ek sajtkrém

só, bors, chilipor ízlés szerint

1 gerezd fokhagyma áttörve (elhagyható)

pár csepp citromlé

A padlizsánt sütőben megsütöttem, még melegen megpucoltam (azbeszt kezeimmel). A húsát tálba tettem és hagytam kihűlni. Majd az összes hozzávalót összeturmixoltam, hogy jó könnyű legyen, végül sóztam, fűszereztem.

Nem egy randi előtti kaja, de a fokhagyma ki is hagyható belőle. Pirítóson, friss paradicsommal jó igazán. Itt a padlizsánszezon. Hajrá!

Csirke tikka masala

Nem tudom, honnan jött az a remek ötletem, hogy kánikulában csípőset tegyek az asztalra. Persze ez már csak akkor tudatosult bennem, amikor az első falat chili útjára indult. Most már tudom: ez egy tartalmas, laktató, melegítő fűszerekkel teli étel, amit télen jobban élveztem volna. Persze eszméletlenül finom volt, de a következményeit viselnem kellett. Nem gondoltam, hogy ennél is jobban melegem lehet.

A recept Jamie Főzőiskolájából származik, ez is egy olyan add tovább recept. A curry-paszta elkészítése kicsit több időmbe telt, mert már nagyon kókadt voltam, de utána már gyorsan elkészült. Füstölt paprikám nem volt (rendes sem), úgyhogy gagyi módon egy kis házi erős pistával helyettesítettem.

Hozzávalók a pasztához:

2 gerezd fokhagyma

1 hüvelykujjnyi friss gyömbér

1 kk cayenne-i bors

1 kk füstölt paprika

2 kk garam masala

½ kk só

2 ek mogyoróolaj (nálam most szezám volt)

2 ek paradicsompüré

2 chili (friss)

1 csokor koriander

1 ek kókuszreszelék

2 ek őrölt mandula

1 kk római kömény

1 kk koriander

A koriandert és a római köményt eredetileg egészben kell megpirítani és utána összetörni, de mivel csak őrölt formában álltak rendelkezésre a fűszerek, úgy pirítottam őket. A megpirított fűszereket és a többi hozzávalót alaposan összeturmixoltam.

Hozzávalók a tikka masalához 4 személyre):

1 csirkemell (kb. 1/2 kg volt)

2 közepes vöröshagyma

1 chili

1 hüvelykujjnyi friss gyömbér

1 csokor koriander (én kihagytam)

olívaolaj

diónyi vaj

1 adag tikka masala paszta

só, bors

1 db 400 g-os paradicsom konzerv

1 db 400 g-os kókusztej konzerv

plusz: joghurt, citrom, szeletelt mandula (nekem kimaradt) a tálaláshoz

A csirkemellet felkockáztam, a hagymát vékonyan felszeleteltem, a chilit és a hámozott gyömbért apróra vágtam.

A serpenyőben felforrósítottam az olajat, majd felolvasztottam benne a vajat. Beletettem a hagymát, chilit, gyömbért (koriander is ekkor kell bele) és addig pirítottam, amíg a hagyma megfonnyadt és egy kis színt kapott. Aztán hozzáadtam a pasztát és a húst és alaposan összekevertem. Sóztam, borsoztam és ráöntöttem a paradicsomot és a kókusztejet. Lassú tűzön 20 percig főztem. Nekem akkor még nem igazán tetszett az állaga, úgyhogy fedő nélkül tovább főztem, hogy sűrűsödjön a leve.

Na erre a dologra használom azt a szót, hogy fantasztikus. Ízek kavalkádja, mégsem tolakodik egyik sem. Nem egy könnyű nyári étel, úgyhogy nem sértődöm meg, ha nem adjátok tovább azonnal (tanuljatok a hibámból), de télen mindenképpen jusson majd eszetekbe.

Tanuld meg és add tovább!

Első chilis bab és tortilla

Látszik, hogy nem vagyok agglegény és koleszos sem voltam. Ma nekifutottam életem első chilis babjának. Nehezítő körülmény volt, hogy csak egy szabály van a készítésénél: legyen benne bab és csípjen. Másik nehézség az volt, hogy emlékeim szerint még sosem ettem. Gondoltam csinálok hozzá egy kis tortillat is, ezt Max-nál néztem ki. Miután átolvastam pár receptet, a babbal mentem a saját fejem után. Gyorsan megvan, elég egyszerű. Fura volt konzervekből főzni.

Hozzávalók 2―3 személyre:

250 g darált hús

1 konzerv vörösbab

1 konzerv darabolt vagy egész paradicsom

1/3 doboz konzerv kukorica

2 db közepes hagyma

1 gerezd fokhagyma

2 ek zsír

2 kk őrölt chili

1 db szárított chili

½ kk római kömény

1 kk szurokfű

só, bors

Először meggyúrtam a tortillatésztát és a hűtőben pihentettem egy órát. Az egyik hagymát apróra vágtam és megpirítottam a zsíron. Hozzáadtam a fűszereket, a fokhagymát és egy picit tovább pirítottam. Aztán hozzáadtam a húst, sóztam, borsoztam és barnulásig sütöttem. Rádobtam a paradicsomot, a babot, a kukoricát levük nélkül és a szárított chilit vékonyan felkarikázva. Takaréklángon, fedő alatt nagyjából fél óráig főztem. A másik hagymát szálára vágtam és így kevertem a babhoz. Tovább főztem, amíg a hagyma megpuhult. Közben megsütöttem a tortillakat.

Kicsit fura volt úgy főzni, hogy nem tudom, milyennek kellene lennie. De mindegy is, a szabály az, hogy nincs szabály. Csak jó legyen és csípjen. Ideje felvenni a repertoárba.

Ti szeretitek a chilis babot?