Igyekszem kicsit a blogolvasókra is gondolni a nagy hajtásban. Mégiscsak közeleg a karácsony és készülődünk. Ma ünnepélyesen letettem a lantot, és fizikailag is nekiállok megvalósítani a karácsonyra kigondolt menüt, ajándékokat, díszeket.
Nem tervezek megszakadni, de azért szeretném, ha ünnep lenne az ünnep. Nálunk/nálam a Karácsony elengedhetetlen részei: a mézeskalács, a gyümölcskenyér, Anyukám bacon-ös pulykamelle, krumpli salátával és Apukám mákos gubája, na meg a bejglije, amiben a tölteléktől ki sem látszik a tészta. Fenyőillat, gyertya és nem is kell ennél több. Együtt a család. Nyugalom van, béke van.
Tegnap előtt már megsütöttem a mézeskalácsot, és elkezdtem azon gondolkodni, hogy neki kéne állni mákot meg diót darálni. Idáig jutottam.
A mézeskalácsra most semmi dísz és forma nem került, csak úgy négyzetekre vágtam. A lényeg úgyis az ízében, illatában van.
Ez a recept a Karácsonyi aprósütemények c. könyvecskéből származik.
25 dkg méz
75 g gyümölcscukor
50 g vaj
325 g liszt
2 tk sütőpor
50 g aprított, cukrozott narancshéj
1 tojás
2 tk mézeskalács fűszerkeverék
Pici só
A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra. A vajat, mézet, cukrot egy lábosba öntöttem és takaréklángon felolvasztottam.
Amíg összejöttek, egy tálba kimértem a többi hozzávalót.
A vajas, mézes keveréket kicsit hagytam hűlni, aztán a lisztes keverékhez adtam és összegyúrtam. Először nagyon ragad, de ahogy hűl, egyre könnyebben formázható.
Amikor kihűlt, lisztezett deszkán 1 cm vastagra nyújtottam, kivágtam és sütőlapra tettem.
Nagyjából 10-13 percig sütöttem.
Először finom, puha, aztán egy nap után megkeményedik, de egy hét elteltével emberi fogyasztásra is alkalmas lesz. Fémdobozban érdemes tárolni.
Én ezt szoktam sütni. Amikor volt rá időm, formára vágtam, díszítettem. De elsősorban az íze miatt kedvelem. Értelmes, ehető apró ajándéknak is feldíszíthető :)
