A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ringló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ringló. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. szeptember 5., hétfő

Ecetes ringló-ajándék ringló 2. rész


Az ajándék ringló első feléből lekvár készült. Az éretlenebb darabokból savanyúság. Nálunk a családban nem divat, de én szeretem. Azelőtt eszembe sem jutott volna gyümölcsöt savanyítani, de aztán olvasgattam az Ínyesmestert is és volt alkalmam megkóstolni. Ízlett. Aztán megpróbáltam itthon is elkészíteni, de az nem lett olyan jó, mert tiszta borecettel készült. Azt pedig annyira nem kedvelem. Most viszont egy részét hagyományos, ipari ecettel helyettesítettem.
Tudom, van még mit fejlődni ezen a téren, jó lenne pl. kiirtani az ipari ecetet a konyhából. Tudtátok, hogy nem gyümölcsből készül? Én nagyon meglepődtem, amikor kémia órán elmesélték a gimiben.
Szóval ringló vagy szilva egy hülyeség, gondoltam biztos nem lesz rossz savanyítva sem. Majd kiderül. Mindenesetre a leve nagyon finom lett, úgyhogy nem lesz rossz a végeredmény sem.
Hozzávalók:
2 kg szilva/ringló
1 l víz
35 dkg gyümölcscukor
2 dl vörösborecet
1 dl 10%-os ecet
Sterilizált üvegek
A levet felforraltam, a keletkező habot leszedtem a tetejéről. Ez gyűjti össze a cukor és a víz szennyeződéseit.
A ringlókat megmostam és szárral fölfelé az üvegekbe tettem és leöntöttem a felforrt lével. Száraz dunsztban hagytam kihűlni.
Másnap az üvegeket lábosba tettem és annyi hideg vizet öntöttem köréjük, amennyi a kétharmadukig ér. A vizet felforraltam és gyöngyöző forrással 12 percig főztem (takaréklángon). A vízből kivéve száraz dunsztban hagytam kihűlni.
Kicsit szokatlan lehet annak, aki még nem evett gyümölcsöt savanyúságként, de ajánlom kipróbálásra. Ha van alkalmatok kóstoljátok meg.

2011. augusztus 7., vasárnap

Ajándék ringló 1. rész-fűszeres lekvár


Pár napja kaptam egy adag ringlót. Nagyon szép és illatos ringló volt. Egyik feléből - az érettebb darabokból - egy adag fűszeres lekvár, a kevésbé érett darabokból fűszeres-ecetes savanyúság készült.
Van egy jó szilvalekvár receptem, azt használtam most is. Nagyon kényelmes kis eljárás. A gyümölcs egy napig áll az ecetes cukorban, aztán jöhet a kevergetés nélküli hosszú főzés. Nem tévedés, kavargatni tilos, mert leég! Amikor megfőtt, utána kell 20 percig keverni, hogy jó krémes legyen. Én ekkor tettem bele a fűszereket is. Ringlónál is működik, kicsit kevés lett benne a cukor, de így pl. sült húsok mellé is jó lehet. Kissé savanykás, enyhén fűszeres.
Az ecetes változat sem bonyolult, viszont kicsit szokatlan annak, aki nem evett még savanyított gyümölcsöt. Ízlés kérdése.
Először itt a lekvár.
Hozzávalók:
2 kg ringló
25 ml 15%-os ecet
25-30 dkg gyümölcscukor (lehet kicsit több is)
1 tk őrölt fahéj
½ tk őrölt szegfűszeg
1 csillagánizs
6 db 350 ml-es befőttesüveg
A ringlót kimagoztam és egy zománcos lábosba tettem, majd hozzákevertem a cukrot és az ecetet. Letakarva egy napig hagytam érni.
Másnap nagy lángon kezdtem el főzni, amikor felforrt, takarékra vettem alatta a lángot és 1 ½ órát főztem. Az első egy órában fedővel, aztán fedő nélkül. KEVERGETNI TILOS! Csak akkor ég le, ha kevergetjük, amúgy nem. Évek óta így főzöm a szilvalekvárt, tessék elhinni, tényleg működik az eljárás.
Amikor kikapcsoltam alatta a lángot, beleszórtam a fűszereket és 20 percig folyamatosan kevertem. Ezalatt kialakult a lekvár krémes állaga. Kivettem a csillagánizst belőle, aztán kifertőtlenített üvegekbe töltöttem. Pici szalicilt szórtam a tetejére és szorosan lezártam. Száraz dunsztban hagytam kihűlni.
Kicsit savanykás, de nem az az éretlen fajta. Kicsit fűszeres. Nekem nagyon ízlik.
Szeretitek a ringlót?
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...