Lassan vége a télnek és a gumóevésnek. Az utolsó cékla is kileheli lelkét. Nyersen már nem jó, de azért kell még az a kis vérképzés. Legyen inkább a főtt változat. Az egészség kedvéért kellett valami növényt enni ma is. Sajnos nem könnyen veszem rá magam, hogy salátát gyártsak, pedig rém egyszerűek és gyorsan megvannak. Ez is ilyen.
Ehhez hasonlót először Helsinkiből hazafelé, a repülőn ettem. Előtte nem nagyon ettem céklát, csak nyersen. Egyszerű bár az ízek összeéréséhez kell egy kis idő.
Hozzávalók:
30 dkg cékla
10 dkg feta sajt vagy krémfehér sajt
A páclé hozzávalói:
1 kis fej vöröshagyma 4 nagy karikára vágva
0,5 dl ecet
2,5 dl víz
2–3 tk cukor
só
A mártás hozzávalói:
10 dkg majonéz
1 dl tejföl
3 tk ecetes torma
só, fehérbors, őrölt kömény
pici cukor
Először egészben megfőztem a céklát. Amíg főtt, elkészítettem a páclevet. Összekevertem az ecetet, vizet, cukrot, sót. Ezt szerintem mindenki másképp szereti, a lényeg, hogy kicsit ecetesebb legyen, hogy a cékla magába tudja szívni a savanykás ízt. A megfőtt céklát meghámoztam, és kisebb kockákra vágtam. A hagymával együtt a páclébe tettem és 1–2 órát állni hagytam. (A páclébe áztatást egy ismerősömtől lestem el. Ő a majonézes krumplisalátához készítette elő így a krumplit.) Közben összekevertem a mártás hozzávalóit. Én hidegebb napokon házi majonézből készítem, ami kicsit sűrűbb mártást eredményez. Most lusta voltam és boltit használtam. Szinte szégyellem magam, barbár módon műanyag dobozost. Hová tűntek az üveges majonézek?
A pácléből kivettem a hagymákat és leszűrtem a céklát, majd a kockára vágott fetával együtt a mártásba kevertem.
Nekem nagyon jól összeáll a feta a főtt céklával. A hagyma íze benne van, de nem kell ráharapni, nem erős. Kicsit tormás, kicsit köményes. Érdemes kipróbálni.
És a színe nagyon csajos...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése