Megállás nélkül hull a hó. Reggel amint kinyitottam a szemem, rögtön a teraszajtóhoz mentem, hogy megnézzem madaraink megjöttek-e az etetőhöz. Egy-két madárkát láttam csak, lehet, hogy elfogyott a tegnap kirakott 1 kg szotyola. Még a kávémat sem ittam meg (aki ismer, tudja, hogy kávé nélkül kuka vagyok), beöltöztem és irány az etető vittem az újabb 1 kg eleséget. Szerencsére még volt az etetőben eledel, de én azért beöntöttem, ami nálam volt. Tegnap is egész nap 30-40 madár repkedett az etető körül. Legyen bőven, nehogy valamelyiknek ne jusson.
Néhány vadgerle is idejár. Az egyik olyan leleményes, hogy betornázza magát az etetőbe. Sőt van egy kicsi etető is, addig próbálkozik, amíg be nem jut.
Naponta többször is megállok a terasz ajtónál és elnézegetem, amint serénykednek.
A fotók ablak üvegen keresztül készültek.
