Mi legyen a felesleges cukkinival? Korábban, rengeteg cukkinikrémet készítettem, vagy a krém előtti állapotát. Imádtuk sajttal, tojással. Volt, hogy felszaporodtak az alapanyagok és félve romlásuktól, gyoran üvegbe zártam őket, majd hetek-hónapok múlva elővettem egy gyors vacsorára vagy ebédre.Mostanában a felesleget be szoktam tenni a fagyasztóba vagy paprika társaságágban vagy magában, így van a cukkinileves és a sült cukkinis csomag, amit télen ha gyorsan akarok valamit készíteni vagy éppen azt kívánjuk előveszek. Ez kicsit ellentmond annak a szemléletemnek, hogy adott éghajti körülmények között, adott évszakban fellelhető élelmiszert fogyasszunk, de minden szabályt lehet néha nagyvonalúan kezelni:) Még mindig jobb a kertemben vagy anya kertjében nőtt nyári cukkinit enni télen, mint a ki tudja milyen eredetű bébiket megvásárolni és megenni. Nem emlékszem, hogy a pedigré:) minden esetben ki lenne téve és van, ahol meg se tudják mondani az eredetét. Fogalmam sincs, hogy üvegházban termelik-e vagy repülővel érkezik, de bármelyik lehetőség felveti a vegyszerezés lehetőségét.
Cukkinikrém vagy zakuszka először:)
Hozzávalók:
olívaolaj (tudtátok, hogy faolajnak nevezték?)
15 dkg hagyma
45 dkg paprika
40 dkg cukkini
pár bébirépa
só
bors
kakukkfű
A hozzávalókat megmostam, apró darabokra vágtam. A hagymát olajon félig megpárolt, majd hozzáadtam a paprikát és a répákat és folytattam párolást. Amikor félig megpuhultak, akkor tettem hozzá a cukkinit. Krémes állagig pároltam. Beállítottam az ízeket. Előzőleg alaposan elmosott ecet és forróvíz 1:1 arányú keverékével kiöblített üvegekbe tettem kanalaztam, lezártam, tetejére állítottam 5 percre és száraz dunsztba tettem.
A cukkinikrém kicsit olyan, mint a
zakuszka, ami nem erdélyi és nem román erdetű, mint ahogy a dulcsásza sem, de erről később, ahány ház, annyi féle
cukkinikrém
:)
Cukkinikrém vagy zakuszka másodszor:)
.A zakuszka két Erdélyből áttelepült kollégám révén került be az éltembe, de annyira bejött, hogy éveken keresztül mindig tettem el. A nagy baráti beszélgetések elmaradhatatlan melegszendvics alapját képezte és gasztroajándékként is funkcionált.
Ha az eltevésre gondolok, az a negatív emlékképem, hogy rettenetesen meleg van, kimegyek hajnalban a piacra, hazacipelek 5 kg padlizsánt,10 kg paprikát, 2-3 kg uborkát, répát, hagymát, és indul a zakuszka és csalamádé eltevő projekt. Az amúgy pici konyhámban mindenütt zöldségek valamilyen feldolgozottsági szakaszban. Nincs megfelelő méretű edényem a befőzéshez (mivel egy évben egyszer kellett volna egy hatalmas lábas, amit 364 napig tárolni kellett volna, így nem vettem), emiatt két menetben kell megfőznöm, az amúgy is órákig főzendő sűrű krémet, ami közben fröcsög, emiatt egy pillanatra sem lehet abbahagyni a kevergetését. Az eltevés ideje eléggé behatárolt, feltételezi a pritamin paprikát és a padlizsánt. Az eleve 28 C-os konyhában a nap végére a hőmérséklet a 40 C-hoz közelít és rettenetes hagyma és olajszag van, ami kb. 2-3 nap alatt szellőzik ki. A nap végén, vagy következő nap elején hajnal 1-2 óra körül hullaként zuhanok be az ágyba.
Nagy valószínűséggel nem véletlen, hogy ahol hagyománya van a zakuszka eltevésnek, ott kalákában végzik és a zöldségek sütése-főzése a szabadban történik. Aztán egyszer már nem tettem el, bár addigra már nem kellett cipelnem csak a csomagtartóig, elég nagy volt a konyha, volt megfelelő méretű edény, aminek nem okozott problémát a tárolása, de minél inkább mérlegeltem a költség-haszonelv nem működött, nem tudtam rászánni magam az eltevésre, egyszerűen nem éreztem rekreációs tevékenységnek. Néha vettem, de nem találtam meg benne azt az ízt, arról nem beszélve, hogy a bio felirat miatt aranyárban adták. Így aztán se nem vettem, se nem tettem el. Ezek voltak a zakuszka nélküli évek:) Tavaly volt a fordulat éve, nevelgettem néhány padlizsánt és nekiálltam a zakuszka készítésnek. Vagy az elkészülő mennyiség, vagy az eltelt tizen x év alatt annyira megedződtem a kihívásoktól, hogy a végén csodálkoztam, miért ódzkodtam ettől ennyire.
Szombaton elég hűvös reggel volt és nagyon korán kivetett az ágy, így gondoltam, csinálok valami hasznosat is. Előző nap vettem paprikát és paradicsomot és újra volt egy hatalmas cukkini. Azt gondoltam a zakuszka mintájára elteszem:) Ismét javítottam a technológián, sőt annyira megtetszett, hogy a lekvárt is így készítettem. Kicsit hiányoltam, hogy nem mondta senki, hogy így is lehet, és mennyivel egyszerűbb. Szóval, kedves mindenki, lehet egyszerűbben:)
A paradicsomot megmostam, félbe vágtam a magos részét kiszedtem egy bögrébe, és kevés olíva olajon megsütöttem. (na jó, egy része megégett:)),. A paprikát megmostam és egészben megsütöttem, amikor elkészült egy zacskóba tettem , így könnyebb lehúzni a héját. A cukkinit feldaraboltam és kevés olajon egy magas falú tepsiben betettem a sütőbe. Legalacsonyabb hőfokon sütöttem. A sült paradicsom és parika héját lehúztam kicsit összevágtam és a cukkinihez adtam. A hagymát apró darabokra vágtam és kevés olívaolajon megpároltam, majd a sütőben párolódó többi zöldségbe belekevertem. A paradicsom mag részét sűrűre füztem és szintén hozzákevertem a zöldségekhez. 3 gerezd fokhagymát belenyomtam , kevés egész színes borsot beleszórtam, beállítottam az ízét sóval és borsikafűvel.
Előzőleg alaposan elmosott ecet és forróvíz 1:1 arányú keverékével kiöblített üvegekbe tettem kanalaztam, lezártam, tetejére állítottam 5 percre és száraz dunsztba tettem. Nagyon krémes lett az állaga és isteni finom.
Hozzávalók:
1 kg cukkini
1 kg paprika fele-fele fehér és kápia
1 kg paradicsom
2 hagyma
3 gerezd fokhagyma
Ebből a mennyiségből 2 db 375 ml nagyon sűrű krém lehetett volna, és kicsi kimard, de kevesebb lett, mert alaposan megkóstoltuk, hogy mi kerül az üvegekbe:).
Cukkinikrém vagy zakuszka harmadszor:)
Annyira megtetszett az új technológia, hogy ma is tettem el egy adagot, bár ma egy kicsit másképp, az elégetés elmaradt:) Eredetilag csak paprika-paradicsom krémet szándékoztam készíteni, de itt volt még egy hatalmas darab cukkini és úgy döntöttem, akkor készüljünk még egy cukkinikrémmel a télre. A hozzávalók a tegnapival megegyeznek, csak a paprika a teljes mennyisége kápia volt.
A paprikákat megmostam és a sütőben megsütöttem. Kiszedtem és egy zacskóba tettem. Közben a cukkinit apró kockáktra vágtam, kevés olajat öntöttem egy magas oldalú tepsibe és beraktam a sütőbe. Pradicsomot forró vízbe tettem, majd a bőrét lehúztam, leturmioxoltam, és egy edényben feltettem főni. A paprika héját lehúztam, majd feldaraboltam és a cukkinihez adtam. Közben a hagymát felkockáztam és bő olajban megpároltam. Addigra a paradicsmlé besűrűsüdött kb. az erdeti mennyiség fele lett. Picit soknak találtam a hagymán az olajat, emiatt az olajat leöntöttem és a hagymát a cukkinihez kevertem. Folytattam a párolást a sütőben, majd a paradicsom felét hozzáadtam ( nem tudtam, hogy kell-e bele az egész vagy elég lesz ez a mennyiség). Néha átkevertem. Úgy itéltem meg, hogy mehet bele a paradicsom másik fele is, beleöntöttem. Sóztam, színes borsot szórtam bele és a végén borsikafüvet. A végén még as korábban félretett olajból öntöttem hozzá, mert úgy láttam elbírja.
Üvegekbe töltés fentebb.
Kisebb volt a paradicsomnál a veszteség a főzéssel, és nem égettem el semmit:), így 3 db 375 ml üveg lett és kimaradt egy reggelire való.
Ez a sütőben történő elkészítési mód, most annyira megtetszett, hogy nem kell folyamatosan kevergetnem és nem fröcsög össze mindent, hogy ezen felbuzdulva teszek el zakuszkát=padlizsános és egy padlizsán-cukkini próbapárpárost is.Nekem még soha nem sikerült úgy padlizsánt sütnöm, hogy a szurkálás ellenére legalább egy ne robbanjon szét hátul a sütőben, hogy véletlenül se tudjam letrörölni mielőtt ráégne, de lehet, majd egyszer ez az élmény is felülíródik:)
Zakuszka, ahogy tavaly készítettem:)
Be akartam linkelni, de úgy látom nem posztoltam, csak itt.