A következő címkéjű bejegyzések mutatása: medvehagyma. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: medvehagyma. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. május 8., kedd

medvehagymáé a főszerep

Budapest telis tele van medvehagymával. Életem első találkozása ezzel a finomsággal Gesztenyének volt köszönhető. Szerelem volt első kóstolásra. Most, hogy ilyen egyszerűvé vált, hogy az ember ha medvehagymára éhezik, beszerezze, bármit készíthetek belőle. És ami igazán örömteljes hír, hogy a gyerekek is szívesen eszik, gyakorlatilag bármilyen formában. Lássuk csak. Kezdjük a legelemibbel. Kóstoltátok már puha vajas kiflire vagy kenyérre szórva? Apróra szecskázott medvehagymával megszórt kiflit majszolva, igazi tavasz költözik ez ember lelkébe. Gyönyörű üde, zöld és harsogó. Aztán készítettem medvehagymás túrókrémet. Nem nagy ügy. A túrót áttörtem, majd sóztam, borsoztam, icipici őrölt kömény bele, egy jó adag elszecskázott medvehagyma, és pici tejföl, hogy meglágyítsuk, ne csak a szíveket. :-)
 
Készítettem apró kifliket is belőle és pogácsákat is. 
De ezekkel már nem is fárasztalak benneteket. Pogácsát már fejből sütök, összedobálom az alap hozzávalókat és kedvemre ízesítem, és gyakorlatilag a pici kiflikről is ugyanezeket mondhatnám el. 
Mostanában is elég sok a dolgom. Az Alapítvány, ahol dolgozom, rendre szervezi a különböző eseményeket - kiállítás, konferencia, estek - szóval munka nem kevés. Persze nyughatatlan természetem hajt a saját ügyünkkel is előbbre. A hétvégén egy olyan tréningen voltam, amely elvégzése után lehetőségem lesz arra, hogy gyászolók fájdalmának feldolgozását segíthessem. Ti foglalkoztok a halállal? Gondolkodtok róla, mi lehet ott a nagy ismeretlenben? Miben hisztek? Hihetetlen, mennyire a homokba dugjuk a fejünket, ha a halálról van szó. Na de erről csak is kizárólag akkor mesélek bővebben, ha szeretnétek!

2011. április 10., vasárnap

medvehagymás tészta ala -"verdenbelle"-?

Egy recept, még mindig a medvehagyma szellemében. Tudtátok, hogy rajongok a tésztákért? Persze az már biztosan kiderült, hogy a sütikért nagyon. És a rajongásom a gyerekekre fogom. Pedig őszintén szólva én is csak nagyon nehezen vagyok meg süti nélkül. Ha esetleg  valaki válogatott kínzásokon töri a fejét velem szemben, a süti megvonás jó kiindulási alap lehet. A sütiken túl, hasonló szenvedéllyel viseltetek a tésztaféleségek iránt is. Lehet az édesnek bármely változata, de a sós, szósztól tocsogó zöldségekkel, húsokkal párosított tészta is bármikor jöhet. Amit ma hoztam nektek, egy spontánul összerakott - természetesen tisztában vagyok vele, hogy már megint nem én találtam fel a spanyol viaszt - medvehagymás tészta lesz. Az imént a férjem megkérdezte, ma mivel kábítalak benneteket, és amikor elárultam, felszisszenve, csücsörítve fejezte ki hódolatát e tészta előtt. Lehet e ennél jobb ajánló? Aligha, már ha a férjemet ismeritek!
- pontos mennyiségi meghatározásoktól eltekintve jöjjenek a hozzávalók -:
  • medvehagyma - ne sajnáljátok, ha már van -
  • olaj, margarin, vagy zsír - ahogy tetszik -
  • fűszerezés össz-vissz só és bors
  • bármilyen sonkaféle felkockázva - amennyit itthon találtam -
  • natúr krémsajt - én 1 tömlőnyit használtam -
  • tejszín - 0.5 l - mert ennyi volt itthon
  • 1 ek. liszt - amivel kicsit besűrítettem -
Zsíradékon az apróra felaprított medvehagymát jól megdinszteltem, és a sonkát is hozzáadtam, pici kockákra vágva. Rányomtam a krémsajtot, jól elvegyítettem, majd jöhetett a tejszín is. Félúton rájöttem, hogy túl híg, na ekkor került elő a liszt, amit a szósszal külön elkeverve majd az egészhez hozzáadva kicsit besűrítettem. Ennyi, aztán annyi. Közben tésztát főztem. 
Tálalás: a kész tésztára jó gazdagon szószt szedtem, majd alaposan megszórtam reszelt sajttal. Természetesen azzal és olyan sajttal, amit a hűtőben találtam. Csak félve szedtem a Borisznak, gondoltam, ebből a zöldes trutyiból biztosan köszöni szépen és nem kér majd, és hát lássuk be, a medvehagymák tömkelegét nehézkes lett volna elrejtenem. Mégis lássatok csodát, annyira ízlett neki is, hogy még repetát is kért. Ki tud kiigazodni a gyerekeken? Én, nem! Ez a csodás, színes tészta megint az a kategória, amit akár egy héten keresztül lennék képes szünet nélkül enni, és azt hiszem még akkor sem unnám meg. Csak egy a probléma, felénk medvehagyma nincs, ezért Gesztike -www.gesztenyeblog.blogspot.com engedd meg még egyszer, hogy itt nyilvánosan mindenki előtt imába foglaljam a neved. Kincs volt, aminek minden levelét óriási becsben tartva igyekeztem a lehető legváltozatosabb módon felhasználni! Medvehagyma rajongó lettem!!! Puszillak érte!!!

2011. április 7., csütörtök

vajdasági sós natúr/medvehagymás változat

Úgy alakult, hogy a tesómék úgy döntöttek, eljönnek hozzánk. Ezt viszonylag későn tudtam meg, így nem voltam könnyű helyzetben, már ami a vendéglátást illette. 5 óra után jöttek, miután Attila a munkájában végzett. Gondoltam, biztosan éhen akar majd halni! Nálunk meg nem dől ki a kaja a hűtőből. Enni meg mégis csak kellene adnunk valamit. Nem túl sokat, mert még megüli a kényes kis gyomrocskáját. Azt meg mégsem lehet, mert a rövid látogatás után még edzésre is mennie kell. Az idő szorított, és még mindig ötlet híján voltam. Gyors keresés, sósat akartam, és született az ellenállhatatlan szuper csoda. Vajdasági sós néven akadt az utamba:
  • 5 dkg élesztő
  • pici cukor
  • 80 dkg liszt
  • 1-2 dl olaj
  • kb. 1/2 l tej
Az élesztőt picit cukros langyos tejben felfuttatjuk. Lisztet tálba helyezzük, amikor az élesztő elkészült, jöhet a liszthez, majd a többiek az olaj és a tej, és jó kis tésztát dagasztunk belőle. Épp csak annyi ideig pihentettem, amíg a tölteléket elkészítettem.
  • 3 tojás sárgája
  • 1 ek. só
  • 1 egész margarin
Fentebb felsorolt hozzávalókat habosra keverjük. Amikor meg van, a tésztánkat 4 részre osztjuk. Egyenként kinyújtjuk, megkenjük a töltelékkel, megszórjuk reszelt sajttal és mint a bejglit felcsavarjuk. 2-3 cm-es darabokat vágunk és tepsire helyezzük őket, de nem a vágott felükkel felfelé. Az idő szűkössége és a tesóm éhségtől vezérelt felfalásától való félelmem miatt nem is nagyon vártam tovább, azonnal benyomtam őket,  - miután felvert tojással egyenként megkenegettem őket -, a 200C-ra előmelegített sütőbe, és kb. 25 perc alatt készre sütöttem őket.

Medvehagymás változat:
Medvehagymás alkotásaim záró akkordjaként ma két dolgot is készítettem. Az előzőleg ismertetett sós sütivel szervesen összecseng a medvehagymával készült finomság. Az eltérés csakis annyi, hogy a tésztába medvehagymát is tettem és sót. 
  • 80 dkg liszt
  • 5 dkg élesztő
  • púpozott evőkanál só
  • 1-2 dl olaj
  • kb. 1/2 l tej
  • felaprított medvehagyma
  • 1 natúr krémsajt
Élesztőt elkészítjük, majd hozzáöntjük a sóval és medvehagymával elkevert lisztünkhöz. A medvehagymát viszonylag apróra összeaprítottam és így tettem a liszthez. Persze az olajról sem felejtkezünk el. A tésztát 4 részre osztjuk, kinyújtjuk és mindegyiket megkenjük krémsajttal, majd megszórjuk reszelt sajttal. Feltekerjük mint a bejglit és 2-3 cm-es darabokat vágunk, amit a tepsire helyezünk. Tojással megkenjük és 200C-os sütőben megsütjük őket.

A tesóméknak a natúr változatot készítettem, ami annyira elnyerte a tetszésüket, hogy a recept a sógornőmet is érdekelte. És ha mindez még nem lenne elegendő, felhívták a figyelmemet, hogy a pehelykönnyű túrósból és a sósból is nagyon szívesen vinnének. Így alakult, jól alakult, mindannyiónknak nagyon ízlett. Nem kívánhatok többet, mint jól lakott, elégedett vendégeket! Máskor is elkészítem!!!

2011. március 31., csütörtök

Medvehagymás pestóval töltött csiga

Azt javaslom, szorítkozzunk a konyha berkeire. Mert ha én most ide köpném ami az agyamban van, azt hiszem,  mindenki sírva menekülne. Nem bocsátkoznék most mély filozófiai eszmefuttatásokba. Hatványozott oka van, hogy miért nem. De ha valaki egyszer az életemben meg tudná nekem magyarázni, miért pont akkor történik minden undorító maszlag az ember életében amikor egyedül van a két kis gyerekével, hát, nagyon hálás lennék. Ne, csak kérlek, ne gyertek nekem azzal, hogy azért mert, bevonzzuk, kisugározzuk, és blablabla........Mert én olyan konkrét eseményekre gondolok, amik ugyan érintik az életemet, de mégis rajtam kívül állnak, velem egyszerűen csak megtörténnek. Elszenvedem őket. Persze, persze, megerősítenek! Igen, és még tanulok is általuk! És hát igen, megfizetjük a tanulópénzeket! Na, hagyjuk ezt. Nem akarok tanulópénzt fizetni! Már rohadt sok tanulópénzt fizettem! Egyébként meg nem tudom érződik e, hogy rohadtul mérges vagyok! Evezzünk hát kellemesebb vizekre!

Amit ma hoztam nektek, Gesztenye érdeme! Ugyanis ha Ő nem küld nekem az ország másik részéről postán medvehagymát, biztosan nem állt volna módomban előrukkolni a csodás medvehagyma pestóval, amely szerves alkotórészét alkotta a csigáimnak. 
 El sem tudom mondani, milyen nagyszerű volt újra csomagot kapni. Pakkot kapni, pont mi Nyilas Misi. Pakkot kapni, pont mint egyetemista koromban. Anyukám védő, óvó, gondoskodó anyai szeretete mentőövként nyúlt utánam és mindig a megfelelő pillanatban érkezett meg csomagja, és mentett meg az éhenhalástól.

A férjem szerint pazar csigák lettek.
Szerintem meg állatira zsírosak. Egy biztos, fojtós nem volt, sem száraz. Most, hogy ismerjük a problémát, ha kedvetek szottyan, egyszerűen csak kevesebb vajjal készítsétek vagy vaj helyett natúr sajttal keverjétek a pestót. 
  • 80 dkg liszt
  • 4 dkg élesztő
  • 1.8 dl víz + 2 dl víz
  • pici cukor
  • olaj
  • 3 tk. só
  • töltelékhez: vaj, medvehagymás pestó, reszelt sajt
Az élesztőt a pici cukros langyos vízben fel futtatjuk. A lisztet a sóval elkeverjük, majd jöhet az élesztő és víz. Na és persze az olaj és jó kis tésztát dagasztunk belőle. Hagyjuk pihenni kb. 45 percig.
Aztán a formát kivajazzuk, sütőt bekapcsoljuk 200 C-ra had melegedjen. A tésztát miután átgyúrtuk kb. 1 cm vastagra nyújtjuk, töltelékkel megkenjük - vagy vaj pestóval kikeverve v. natúr sajt pestóval kikeverve - és reszelt sajttal jól megszórjuk, majd feltekerjük pont mint a bejglit és csigákat vágunk belőle majd a formába helyezzük. Jöhet az újabb pihenő idő - kb. 30 perc -. Mielőtt sütőbe tennénk őket jól megszórjuk reszelt sajttal és nincs más hátra mint előre, várni a csodás végeredményre!