2017. december 24. Karácsony

A metrón ültünk
moziba mentünk
karácsonykor, most már másodszor
Bőrönddel emberek
Hova mentek?
Mit gondoltak?
Mit éreztek?
ezen is morfondíroztunk a trolibuszon.
A film pont olyan volt,
amire vágytunk
Vödörnyi könny áztatta arcunk ráncosra.
A plázák üresen kongtak
Hamburgert ettünk
Forralt bort ittam a vásárban.
Csak panna cottát készítettem
Epreöntettel, ahogyan kérte
a vacsorát Őt készítette
a hagyományost, a szokásost.
Aztán futni mentem
a sötét, elnéptelenedett utcákon.
Magam választotta magányomban
élet-halál kérdésre kerestem választ,
zenére, ami a fülembe ordított.
Ékesen álltak a házak,
az ablakokban fényfüzér villogott.
Megtorpantam annál a háznál
ahol csak egy asszony, a sok macskájával lakott.
A függöny félig félre húzva
hogy, kukucskálásra csábítson.
Megindultam álltam a ház előtt.
Volt karácsonyfája,
rajta szépséges égősor.
Tisztára mosakodtam
Meg is fésülködtem
Ünneplőbe öltöztem
Azokra gondoltam, akiket szeretek
Azokra, akik már nincsenek velem.
A szívem közepén egy óriási piros pötty villogott.