20 évvel ezelőtt történelem órán az ókori egyiptomi társadalom modelljét ábrázoló piramisnak még több mint a harmadrészét rabszolgák tették ki. Ez volt a klasszikus modell. Aztán az évek során változott a történészek véleménye, hiszen ennyi rabszolga komoly erőt jelentett volna a birodalomra nézve és hát mint kiderült a piramisok építésénél csekély számú rabszolga vett csak részt. Végül úgy módosítottak az arányokon, hogy a társadalmi piramisban egy kis alsó sávot tettek csak ki a rabszolgák.
Egy adott dolog megítélése, egy elmélet tehát változhat, formálódhat, mert az adott tudományág kutatói új információkhoz jutnak, s módosítanak egy korábbi felvetésükön, még akkor is ha az az adott dolog mélyen rögzült már a társadalom tudatában.
A táplálkozásra főként érvényes lenne az, hogy ne egy évtizedek óta kialakított sémához ragaszkodjanak, hanem a
táplálkozástudomány lehetne nyitottabb, s nem sztereotípiákban gondolkodna.
A fenti gondolatok egy
rádióadás kapcsán merültek fel bennem. Rendszeres hallgatója vagyok a
Kanál forradalma című rádióműsornak, melyben egyik alkalommal egy kerekasztal beszélgetés hangzott el:
Finomat és egészségeset avagy mit együnk? címmel.
Az adás során szóba került a
vegetarianizmus is, mint élet- és táplálkozási forma.
A műsorban szó volt a
táplálékpiramisról, vagyis azon ételcsoportokról, melyeket a mai táplálkozástudomány hivatalosan elfogad, s amelyek NAPI szinten történő fogyasztása állításuk szerint elengedhetetlenül fontos az emberek egészségének megőrzéséhez.
Táplálékcsoportok
A ma tudományos alapon elfogadott és javasolt táplálékcsoportok a következők:
GabonafélékGyümölcsök, zöldségekTej, tejtermékHúsok, tojásZsiradékokÉdességTehát nem azt vázolja fel, hogy
tápanyagok (a test felépítésében, a szervezet működésében részt vevő, s oda táplálékkal bejutó anyagok) vagyis
fehérjék, szénhidrátok, zsírok, cukrok szükségesek a fizikai test megfelelő működéséhez, hanem konkrét táplálékcsoportokat nevez meg. A probléma gyökere is ebben áll, hiszen nem adja meg a választás lehetőségét, vagyis, hogy a szervezet számára szükséges mennyiségű fehérjét, szénhidrátot, zsírokat -forrását tekintve-
szabadon lehessen megválasztani.
Fehérjék
Ha a fehérjéket vesszük például, melyek aminosavakból állnak: 21 aminosav létezik és ezek között az aminosavak között abból a szempontból, hogy HONNAN származnak húsból-e vagy éppen csicseriborsóból, nincs különbség!
A 21 aminosav közül 9-et viszont a szervezet nem tud maga előállítani, ezeket mindenképpen táplálékkal kell bevinni.
Mivel egyes élelmiszerek bizonyos aminosavakat csak csekély mennyiségben tartalmaznak, -melyet az adott táplálékban limitáló aminosavnak neveznek-, ezért ki kell egészítenünk őket egy másik fehérjeforrásból ahhoz, hogy
teljes értékűvé váljanak.
A dolog nem bonyolult, hiszen elegendő
gabonát és hüvelyest együtt fogyasztani vagy
hüvelyest és olajos magvakat, s máris
teljes értékű fehérjéhez jutottunk. Erre pedig egy tudatosan vegetáriánus módon élő ember nagy valószínűséggel oda is figyel.
Ha valaki ezt a táplálkozási formát kívánja követni, a legritkább esetben fordul elő az, hogy egyszerűen csak kiiktatja a húst és nem jár utána annak, hogy milyen módon építse fel a táplálkozását vagyis milyen táplálékokkal teszi teljesebbé és egészségesebbé étkezését.
Ez pedig ma egyre könnyebb, hiszen egyre-másra jelennek meg olyan tudományos kutatásokon alapuló, szakemberek által is írt könyvek, melyek részletesen taglalják a vegetáriánus táplálékcsoportokat, közlik a
fehérjekomplettálás módszerét és sok tekintetben segítséget jelentenek az egészséges életmód kialakításában és megőrzésében.
Egészségügy
Jó dolog, ha meggyógyul egy beteg, de még jobb, ha eleve meg sem betegszik…
Ha a fent említett
táplálkozástudomány (dietetika) ma érvényes álláspontja úgy módosulna, hogy lehetőséget adna választani és alternatívákat sorolna fel a húson kívül, -például a táplálékpiramisba-, akkor könnyebb dolga lenne az egészségügyben és a közétkeztetésben dolgozóknak is. Ugyanis ma az orvosok és az egészségügyben dolgozók nagy része nem jártas a vegetariánus táplálkozásban, nagy részük ellenzi, más részük tartózkodó állásponton van, vagyis nem akarja sem lebeszélni, sem buzdítani páciensét és csak kis részük tájékozott kellőképpen ebben a témában.
(Az én személyes tapasztalataim szerencsére pozitívak, hozzáállás tekintetében nem tapasztaltam támadást)
Azt tanulják, hogy a vegetáriánus étkezés nem kielégítő, hivatalosan és tudományosan egyszerűen nem elfogadott Magyarországon. Praxisukban viszont találkozhatnak ezzel az életformával és ritkán tapasztalják, hogy a vegetáriánus módon étkezők vinnék a pálmát a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek, a köszvény, az elhízás és a többi mai népbetegség terén.
Kérdés az, hogy mennyivel veszélyesebb egy gyerekét vegetáriánus módon nevelő szülő, mint egy zsír-cukor-fehér liszt-tömeghús alapú étkezést követő család?
Az első csoport nagy valószínűséggel információt gyűjtött és gyűjt folyamatosan, mégis ők kapnak felkiáltójelet a nevük mellé, mondván rájuk oda kell figyelni, míg a második csoportnak esetleg időnként több gyümölcsöt és zöldséget javasolnak, aminek vagy van foganatja vagy nincs.
Sokat emlegetik a vashiányt, ami állítólag a vegetarianizmus velejárója, de azt a statisztikát kellene megtekintenünk, hogy a népesség hány százaléka vashiányos? A gyerekek körében mennyi vashiányos fordul elő és ezekből hány vegetariánus? Tényleg csak a vegák vashiányosak és tényleg minden vega vashiányos?
Ha lenne egy olyan szakirodalom, amelyet a mai táplálkozástudomány elfogadna, s amelyben a vegetáriánus táplálkozás is benne foglaltatna, akkor a gyermekorvos vagy a védőnő csak elővenné és annyit mondana, hogy: anyuka, önökre ez vonatkozik. Túl naiv lennék?
Más országok
Ha kicsit kitekintünk, akkor hallhatunk, olvashatunk arról, hogy más országokban már más a vegetariánus táplálkozás megítélése. A napokban került a kezembe egy cikk, mely az Amerikai Dietetikus Társaság (American Dietetic Association) állásontját közli, miszerint
„A vegetáriánus táplálkozási mód alkalmas és megfelelő az életciklus bármely szakaszában” – jelenti ki állásfoglalásában a szövetség. „Sok érv szól a vegetáriánus táplálkozás iránti növekvő érdeklődés mellett. A vegetáriánusok száma az elkövetkező évtizedekben várhatóan növekedni fog az Egyesült Államokban.” „Az Amerikai Dietetikai Szövetség álláspontja, hogy a helyesen megtervezett vegetáriánus diéta, beleértve a teljes vegetarianizmust, azaz a vegán táplálkozási módot is, egészséges, tápértékét tekintve alkalmas és előnyös bizonyos betegségek megelőzésében és kezelésében. A jól megtervezett vegetáriánus diéta az élet bármely szakaszában hasznos lehet, beleértve a terhesség, a szoptatás, a csecsemőkor, a gyermekkor, a serdülőkor időszakát – és még a sportolók számára is megfelelő.” Vajon mi kell ahhoz, hogy gyökeres változás jöjjön létre az élet több területén, azaz megvalósuljon egy társadalmat érintő
komplex reform az étkeztetés, az egészségügy, a mezőgazdaság egyeztetésével?
A jelenlegi közétkeztetés katasztrofális, a berkein belüli évtizedek óta kieszközölt változtatások minőségileg szinte a nullát súrolják.
De ez már egy másik téma…
A Kanál forradalma rádióadások linkjei:
1. rész2. rész3. rész
Bejegyzések
