Megnyugtató, hogy ma újra egyre többen használnak teljes kiőrlésű lisztet, -legalább részben- a sütéshez-főzéshez. Azért kicsit szomorú, hogy újra tanulnunk kell azt, ami a természetes lenne. A magyar(os) ételek némi átalakítással elkészíthetők vega módon is. Persze, mondhatnák, hogy fából vaskarika ez a törekvés, mert épp a lényege, az eredeti jellege fog elvészni az ételeknek, ha mondjuk zsír helyett olajat teszünk bele, hús helyett pedig búzahúst! Természetesen nem lesz ugyanolyan és aki nem nyitott erre, azt hiába is invitálnék egy finom szaftos paprikás búzahúsos pörköltre nokedlivel!
Nem törekszem minden egyes ételt, étel-összetevőt mindenáron helyettesíteni valami mással. Vannak, amiket igen, de van, amit egyáltalán eszembe sem jut: pl. nem eszek felvágottat, nekem nem ízlenek a burizer-szerűségek (szója felvágott stb.), de vannak, akiknek ízlik és fogyasztják is.
Az évek során sok olyan ételt, alapanyagot, fűszert is megismertem, amiről korábban nem is hallottam és ezek hiányában tényleg elképzelhető, hogy szegényes lenne a konyhám és úgy érezném, hogy hiányzik valami.
A hús (tojás, tej) szimpla elhagyása valóban egyfajta hiányérzetet jelent, ha:
1. nem pótoljuk valami mással
2. nem nyitunk egy másfajta étkezési kultúra felé, ahol húsmentesen is teljes, egész ételeket készítenek
Számomra nem jár semmiféle lemondással ez a fajta étkezés, nem érzem, hogy lemondtam volna valamiről, inkább úgy fogalmaznék, hogy egy másik (íz)világot ismertem meg, ami sok-sok szempontból több előnnyel jár.
Itthon általában mindennap főzök: levest és valamilyen második fogást, valamint készül valamilyen sütemény, péksütemény. Kenyeret kétnaponta sütök. A hétköznapok forgatagában sokszor a legegyszerűbb ételeket készítem, a fellehető, többnyire évszakhoz igazodó alapanyag és a kívánságok függvényében, ugyanakkor törekszem arra is, hogy kiegyensúlyozott legyen az étel. Ez alatt azt értem, hogy például a hüvelyes+gabona illetve olajos mag+hüvelyes együttes fogyasztása teljes értékű fehérjét eredményez. Mielőtt valami bonyolult dologra gondolna bárki is, a főzelék mellé fogyasztott barna kenyér máris megvalósítja az első kombinációt.
Sokszor előfordult, hogy azért nem raktam fel az ételt és annak elkészítését, mert túl egyszerűnek találtam és úgy gondoltam, hogy nem érdekel senkit sem. De kiderült, hogy ismerőseim között vannak olyanok, akik szeretnék kicsit ilyen irányba vinni az étkezésüket, főzésüket és szívesen olvasnának ezekről az ételekről is:
Zöldbabfőzelék rizskrokettelHozzávalók:
50 dkg zöldbab
1 ek olaj
1 ek teljes kiőrlésű liszt
fél fej vöröshagyma
5 szál petrezselyem
1 mk pirospaprika
só
Elkészítése:
A megtisztított, megmosott zöldbabot centis darabokra vágom. (Ügyeljünk rá, hogyha már nem zsenge, akkor a szélén a szálkás részt is húzzuk le, ez esetben tovább kell főzni az -ezek szerint- már nem oly fiatal zöldbabot.)
Az olajjal és a liszttel halvány rántást készítek, belerakom a pirospaprikát, majd vízzel feleresztem. Beleteszem a zöldbabot, felforralom és fedő alatt alacsony lángon puhára főzöm. Ha túl hígnak bizonyul, akkor sűríthető kevés habarással (rizslisztet hideg vízzel csomómentesre elkeverek és óvatosan beleöntöm a lábasba). A végén megsózom és apróra vágott petrezselyemmel megszórom.
RizskrokettHozzávalók:
15 dkg (barna) rizs
2 vékony szelet barna kenyér (vagy zsemle)
fél fej vöröshagyma
½ tk pirospaprika
1 mk római kömény
1 mk kurkuma
1 mk só
Elkészítése:
A rizst megfőzöm (nem kell pergősnek lennie, a szétfővő rizs alkalmasabb erre, de legjobb a barna rizs). Én most a rizstej készítésekor kimaradt „zúzalékot” használtam fel.
A kenyeret elmorzsolom és a megfőtt, de már kihűlt rizzsel összekeverem. Hozzáadom az apróra vágott hagymát és a fűszereket. Ha nem áll össze a massza, hozzáadok egy kevés keményítőt vagy zsemlemorzsát.
Lapos fasírtokat formázok belőle, lenmagos lisztben megforgatom. Olajban kisütöm.
Bejegyzések
