Bonifác és a fagyik

Örömmel jelentem kis konyhai családom újabb taggal bővült: hozzánk költözött Bonifác a fagyi gép. Sima, egyszerű aldis szerkezet. Gondoltuk kezdésnek jó lesz. Első nekifutásra nem lett tökéletes a csoki fagyi (értsd: Kata hisztirohamot kap, hogy elsőre nem sikerült tökéletesen egy vadiúj kütyüvel főzött fagyit gyártani, míg B-csapat jólesően kanalazza az eszméletlenül finom végeredményt).

Ez most a második nekifutás volt: vaníliafagyi igazi vaníliából. Kicsit madártejre emlékeztet, ez is tej, tojás és vanília. Hát ennél jobbat eddig még nem ettem, komolyan. Úgyhogy most megosztom veletek. A recept alapja: Fagylaltok c. könyv ("Egyszerűen jó" sorozat).

Hozzávalók kb. 1 l-hez:

200 ml tej

200 ml tejszín

½ rúd vanília

3 tojás sárgája

80 g gyümölcscukor

pici só

150 g mascarpone

A tejet, tejszínt és a fél rúd vanília kikapart magját plusz a rudat lassú tűzön elkezdtem melegíteni. Közben a tojás sárgákat habosra kevertem a cukorral, és pici sóval. De a keverés közben fél szemem a tejes edényen volt, nehogy kifusson. Amikor a tej elkezdett forrni, levettem a tűzről, pár percig hagytam hűlni, és állandó keverés mellett, hozzáöntöttem a cukros tojáshoz. Visszaöntöttem a lábosba, és nagyon lassú tűzön állandóan keverve besűrítettem. (Biztonságosabb módszer a gőz fölötti besűrítés.) Amikor ez is megvolt, hozzákevertem a mascarponét. Végül az egészet átöntöttem egy régi fagyis dobozba, és jól lehűtöttem. A fagyi gépben 15 percig járattam.

A technikai hátteret még tapasztalgatom, de az biztos, hogy a fagyi gép tartályát már a mélyhűtőben tároltam pár napja, tehát jó hideg volt. A fagyialapot szintén a mélyhűtőben hűtöttem le, amíg a széle éppen elkezdett megfagyni (kb. ¾ óra). A gépet kb. 15 percig dolgoztattam. Ekkor a fagyi átmenet a folyadék és szilárd között, de a használati utasítást idézve: „…amennyiben azonban a keményebb konzisztenciát részesíti előnyben, akkor egy időre visszahelyezheti a fagyasztószekrénybe.” Vissza.

Szerintem érdemes frissen fogyasztani, de a mélyhűtőben is átvészeli az időt a következő fogyasztásig. Fagyigép nélkül is megér egy próbát.

(A vanília rudat a Lehelen szoktam venni, az Ökosarok melletti keleti boltban. Mostanában nagyon jó vaníliát lehet náluk kapni, 250 Ft/ db. A rúd másik feléből vaníliás cukrot is lehet készíteni, és máris megtérült az ára. A tojásfehérje felhasználásához pedig itt egy recept.)

Banános csokis diós muffin

Elég későn sikerült hazaesnem. Félálomban megfőztem a másnapi ebédet, és azért biztos, ami biztos, este 9-kor még nekiálltam sütit sütni. Gondoltam, majd kikapcsol. Maradék banán, maradék dió, sok csoki. Muffin lett belőle. Mire a sütő felmelegedett, a tésztát már be is kevertem. Húsz perc sütés, és kész is.

A recept alapja a Nagy Süteménykönyvből származik, kicsit módosítottam rajta: teljes kiőrlésű liszt, és fűszerek is kerültek bele.

Hozzávalók 12 normál db-hoz:

1 érett banán

250 ml tej

1 db tojás

60 g olvasztott vaj

40 g teljes kiőrlésű liszt

140 g sima liszt

2 tk sütőpor

1 kk fahéj

késhegynyi őrölt szerecsendió

100 g barna cukor

60 g étcsoki

2 (női) marék dió

A sütőt előmelegítettem 190 °C-ra. Egy muffin formát feltöltöttem szilikon muffin formákkal (hogy ne kelljen annyit mosogatni).

Egy tálban összetörtem a banánt, majd belekevertem az összes folyékony hozzávalót. Egy másik tálban összekevertem a szilárd hozzávalókat. Aztán a folyékony keverékbe öntöttem a szilárdat, és lazán, gyorsan összekevertem, amíg eltűntek a csomók, de még nem gyötörtem meg a tésztát. Kiporcióztam a formákba, és 20 percig (hústű próbáig) sütöttem.

Gyors süti banán és csoki kedvelőknek, némi fűszerrel elbűvölve.

Tészta tavaszi zöldségekkel

Vagy inkább tavaszi zöldségek tésztával. Ez a gyors tésztaebéd maradék párolt spárga felhasználására született. Kellett valami finom, bátorító, tápláló kaja a fogorvos előtt. Nem tudtam, mikor tudok majd legközelebb enni.

Szóval volt maradék vajban megforgatott párolt spárga, és a sült retek dolgot is ki akartam próbálni. Igazán gazdag, színes ebéd lett belőle.

Hozzávalók 4 személyre:

6-8 szelet bacon felkockázva

4 szál zöldhagyma felkarikázva

8 db retek felkockázva

250 g párolt spárga 4-5 cm-es darabokra vágva

3-4 (kis női) marék fagyasztott borsó

250 g spagetti

só, bors, szerecsendió

olíva olaj

5 dkg feta jellegű sajt, de lehet több is

1 csokor petrezselyemlevél, megmosva, felaprítva

Először feltettem egy fazék vizet a tésztának.

Egy kevés olíva olajon megpirítottam a szalonnát, majd ment rá a hagyma, amit pár percig sütöttem. Következett a retek, ezt úgy 3 percig pirítottam, amíg kicsit megpuhult, de azért még ropogott. Amikor a nyers zöldségek már elkészültek, hozzáadtam a borsót és a spárgát, és csak addig hagytam őket párolódni, amíg átforrósodtak. Sóztam, borsoztam. Közben kifőztem a tésztát.

Végül a leszűrt tésztát a serpenyőbe tettem, és óvatosan összeforgattam a zöldségekkel. Tálaláskor megszórtam az összemorzsolt sajttal és petrezselyemmel.

Selymes tészta, ropogós, friss zöldségek. Nagyon tavaszi, nagyon finom. (És a sült retek sem elvetemült ötlet.)

Túrós gyümölcsös alagút

Tegnap megtört a jég: sokévi küzdelem után (mert ez már nem a kezdők szerencséje) én nyertem. Mindkét mumusom feladta: sikerült sütnöm egy tökéletes piskótát és felvernem a tejszínhabot. Mindez egy sütiben! Apró örömök az életben…

A süteményhez az ihlet a Maródi cukrászdából jött, a piskóta is és a krém is külön-külön receptekben voltak. Ebből gyúrtam össze ezt a csodás édességet, ami a „kissé időigényes” kategóriába esik, de megéri a munkát.

Hozzávalók 6-8 szelethez:

A piskótához (egy kb. 20x25 cm-es tepsihez):

40 g finomliszt

10 g étkezési keményítő

csipet só

4 tojás

25+25 g porcukor (én a barna nádcukrot daráltam meg kávéőrlőn)

pár csepp citromlé

a kenéshez 2-3 ek szitán áttört baracklekvár

A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra, és a tepsit kibéleltem sütőfóliával.

A tojásokat szétválasztottam. A sárgáját habosra kevertem 25 g porcukorral, majd a fehérjét is felvertem pár csepp citromlével (tiszta habverővel). Végül a másik 25 g cukrot is hozzákevertem, hogy fényes és kemény hab legyen belőle.

A hab 1/3 át lazán a sárgájához kevertem, majd ráhalmoztam a tojáshab másik felét, végül rászitáltam a keményítővel és sóval összekevert lisztet, és az egészet óvatosan összekevertem. A tésztát a tepsibe simítottam, és addig sütöttem, amíg szép színt kapott. Ez nagyjából fél óra volt, de közben a sütő ajtaját nem szabad kinyitni. Amikor elkészült, a sütőt kikapcsoltam, és az ajtaját kitámasztottam, hogy ne érje hirtelen sokk a tésztát. 10 percig hagytam pihenni. Végül kivettem az addigra már lehűlt sütőből. Megkentem baracklekvárral, és szorosan feltekertem. Így hagytam kihűlni.

Közben elkészítettem a krémet. (Eredeti recept: Lajos-Hemző: 99 házi sütemény)

Hozzávalók a krémhez:

25 dkg krémes túró

5 dkg gyümölcscukor

2 ek vaníliás gyümölcscukor

1 ek zselatin

1 dl ananász lé

2 dl tejszín

kb. 15 dkg ananász

Egy szögletes kenyérsütő formát (10x30 cm-es) kibéleltem folpackkal.

A krémhez a túrót kikevertem a cukorral, vaníliás cukorral. A zselatint elkészítettem az ananász lével a használati utasítás szerint. Egy kevés túrót a zseléhez kevertem, majd az egészet a túróhoz öntöttem, jól elkevertem. Gyorsan felvertem a tejszínhabot és a zselés túróhoz kevertem. Végül az ananászt is hozzáadtam. (Eredeti recept: Nagy süteménykönyv)

A piskótatekercset 1 cm-es szeletekre vágtam, és a szeletekkel kibéleltem a forma alját, oldalát. Belesimítottam a gyümölcsös túrót, végül a tetejére is tettem a piskótatekercsből (ez lesz majd az alja). Ezt még egy adag ananászos zselével kitöltöttem, de ez el is hagyható.

Fóliával letakarva egy éjszakán át hagytam dermedni.

Ál-Wellington Jamie módra

Elnézést a friss receptek hiánya miatt, de nagyon nem fér bele az időmbe a blog írás. (Ráadásul a technika ördöge nem akar lefeküdni aludni, és éppen azon mesterkedik, hogy ne tudjak fotókat feltölteni.) Azért igyekszem. Íme egy régóta kipróbálásra váró recept Jamie főzőiskolájából: Wellington-darált marhahúsból. Persze ez elég messze van az eredetitől, mert marhahús helyett sertés van benne. Akárhogy is nevezzük, jó cucc.

Kicsit elméreteztem a tésztaburkot, a receptben már a javasolt mennyiséget adom meg. Nekem nagyon bejött, Viszonylag hamar összerakható, egy dologra érdemes figyelni: a tészta legyen jó minőségű (ez nem volt az).

Hozzávalók 3-4 személyre:

½ közepes hagyma

½ sárgarépa

1 szárzeller, én 2 diónyi zellergumót tettem bele

1 kis burgonya

1 g fokhagyma

2 közepes csiperke gomba

olívaolaj

2 szál friss rozmaring

1 kis női marék zöldborsó

1 tojás

250 g darált marhahús (vagy sertés)

só, bors

250 g leveles tészta

A sütőt előmelegítettem 200 °C-ra.

A zöldségeket és a rozmaringot apróra vágtam, majd egy serpenyőben, közepes lángon, olívaolajon 8-10 percig kevergetve pirítottam. Addigra kicsit meg kell puhulnia a zöldségeknek. Végül belekevertem a borsót, sóztam, borsoztam, és még egy percig pirítottam, amíg a borsó is megpuhult. Hagytam kihűlni.

A tojást egy kis tálban felvertem, és a felét a kihűlt zöldségekhez öntöttem, majd belekevertem a húst is és sóztam borsoztam.

A tésztát 5 mm vékonyra nyújtottam, széleit bekentem a maradék tojással, és a hengerré formázott húsos masszát a szélére tettem. Innen kezdtem el szorosan feltekerni. A hurka végeit összenyomtam, lezártam. Elég, ha a tészta csak egy rétegben fedi az egészet, mert nem fog tudni felemelkedni, és szalonnás lesz (tapasztalat). Ha marad ki tészta, lehet belőle tetszetős díszeket vágni a tetejére. Végül megkentem a maradék tojással és betoltam a sütőbe. Nagyjából 40 percet sült.

Sertés hússal is finom, de azért ez inkább marhát kíván. Ropogós tészta, lágy töltelék. Mutatós és igen laktató.