2010. november 18., csütörtök
Tárkonyos burgonyakrém leves
Villámgyors leves, amikor az ember lánya - azaz én - elnézi az órát, a kicsi meg már dörzsöli a szemét, a hűtőben pedig 3 szem krumpli árválkodik egy hagyma társaságában. Na jó, a hűtőben ráakadtam még egy csokor snidlingre és egy kis tejszínre is. A tárkony meg csak úgy közben került bele. De a snidlinggel megszórva isteni lett. A villámgyorsaság pedig a krumpli lereszeléséből adódik. Így cirka 10 perc alatt kész volt.
Hozzávalók:
3-4 szem jól szétfővő krumpli, pl. ella
1 fej hagyma
1 liter zöldség alaplé
1/2 dl tejszín
1-2 babérlevél
1 kiskanál tárkony
pár csepp citromlé
olaj, só, bors,
snidling a tetejére
A hagymát megpucolom, apróra vágom, olajon megdinsztelem. Amíg a hagyma pirul, addig meghámozom a krumplit és lereszelem. Rádobom a hagymára, megszórom borssal, beleteszem a babérlevelet és felöntöm az alaplével. Amikor forr, rászórom a tárkonyt. A krumpli 2-3 perc alatt megpuhul. Sózom, ha kell és felöntöm a tejszínnel. Botmixerrel krémesítem és belecsepegtetem a citrom levét. Szikkadt kenyeret felkockáztam és egy kis olajon megpirítottam.
2010. június 7., hétfő
Lila krumpli és taro gyökér - egy kis kuriózum
Csak érdekességképpen írom ezt a posot. Ezek ugye a Bécsből hozott vásárfiák. Igazából nem csináltam velük semmi különöset. A lila krumplit sóztam, borsoztam, olivaolajjal meglocsoltam és jénaiban megsütöttem. Ízre pont olyan, mint bármelyik hétköznapi krumpli.
A taro gyökérrel nem tudtam, hogy mit kezdjek, mert most találkoztam vele először. Úgyhogy meghámoztam, felnegyedeltem és fogtam a kesudiós pestot, borsot és egy kevés tejszínt, összekevertem, rázuttyintottam a taro gyökérre, betettem egy mini kenyérformába, alufóliával letakartam és megsütöttem. Nagyon finom volt, bár semmi jellegzetes ízt nem éreztem. Viszont az állaga nagyon krémes, már hámozásnál is feltűnt, hogy ez valami más, mert nagyon nyálkás volt. Biztosan nagyon magas a keményítő tartalma. Egyébként most már tudom, hogy jól sikerült beazonosítanom, mert egy olasz gasztroblogger sem tudta, hogy mi ez és többen is írták neki, hogy taro gyökér.
A köretek mellé egy kis halat csináltam. Volt lefagyasztva lepényhal filé. Én nem szeretem a halat, úgyhogy ha ritkán készítek, úgy ügyeskedem vele, hogy a lehető legjobban elrejtsem a hal ízét. Ezzel is ezt tettem: kapott egy kis fűszeres bundát. A haszeleteket sóztam, borsoztam. Vajat kevertem el zsemlemorzsával, sóztam borsoztam, tettem bele olíva bogyót, apróra vágott szárított paradicsomot, fokhagymát, bazsalikomot. Egy kivajazott jénaiba tettem, a halszeletekre ráhalmoztam a vajas fűszeres morzsát, rátettem a fedelét és megsütöttem. Nagyon finom lett és a célomat is elértem vele :D.
2010. március 23., kedd
Sajtos sárgarépás krokett maradékból
Szó, ami szó, ez nem tartozik a flancos ételek kategóriájába. Gondolkodtam is rajta, hogy fel tegyem-e egyáltalán. Végül úgy döntöttem, hogy igen, hátha másoknak is hasznára válik. Ha megkérdezem a gyerekeket, hogy mit főzzek, - igaz, hogy a kicsi még nem tud válaszolni - akkor általában vagy a finomfőzelék,vagy a spenótfőzelék a válasz. Most a spenótfőzelék volt soron és hogy ne mindig tükörtojással együk, a vasárnapi maradék krumplipüréből és párolt sárgarépából gyúrtunk rávalót. Lényegében sárgarépás sajtos burgonyakrokett lett a végeredmény. Nagyon ízlett nekik.
Hozzávalók:
maradék krumpipüré
maradék pároolt zöldség, ha van.
1 tojás
kevéske liszt
só, bors, szerecsendió, reszelt sajt.
A hozzávalókat villával összedolgoztam, majd vizes kézzel golyókat formáltam belőle és forró olajban kisütöttem.
Ez így egyszerűen is hangzik, de most is belefutottam abba, hogy a forró olajban szétfolynak a golyók. Illetve ebben az esetben az első adag rendben kisült, de a többi már elkezdett szétesni az olajban. Gyorsan kevertem még egy kis lisztet a maradék masszához, így mentve meg a többit. Lehet, hogy a fiam kezében melegedett meg nagyon a püré. Ha valaki tud jó praktikát arra vonatkozóan, hogy hogy marad egyben a krokett anélkül, hogy túlságosan sok lisztet kelljen beletenni, az kérem, ossza meg velem!