Meglepi lastminute gasztroszuvenír

 

Ezt a különleges lekvárt kifejezetten Neked készítettem kedves narancslekvár szóra "ráguglizó", idetévedt Idegen! :D

Egyik nap megnéztem a statisztikában a forgalom forrásait és láttam, hogy a legtöbben a narancslekvár szóra keresve találnak rá a blogomra. Ezt nem hagyhattam annyiban és hálám jeléül kifundáltam egy narancslekvárt, igaz egy kicsit megbolondítottam: fehérboros, fűszeres-epres narancslekvár lett belőle. Na, mit szólsz hozzá?
Annyira friss, hogy még melegen fényképeztem ma fél háromkor.
Pontos receptet nem tudok hozzá adni, mert ripsz-ropsz összedobtam két kis üvegre valót. Gondolom, Te sem tennéd a kamrapolcra jövő Karácsonyig, hanem elajándékoznád vagy megennéd Karácsony első napján reggelire. Szerintem jó lehet a mákos bejglihez is. Én egy kis Stollent eszegettem hozzá. :D
Úgyhogy keríts három narancsot, jó lenne, ha ebből legalább egy bio lenne, a héja miatt. Vedd elő a fagyasztóban nyárról megmaradt két marék epret, nagyon friss ízt ad neki. Vedd ki a hűtőből azt a néhány korty ottmaradt fehérbort, kotorj elő egy kis fahéjat, szegfűszeget, őrölt gyömbért, ha van, meg egy kis vaníliát. A kristálycukor az biztosan a kezed ügyében van. Ha esetleg van egy kibontott dzsemfixed a nyárról, az is jól fog jönni, nem kell agyonfőzni a gyümölcsöket. Én egy fél zacskó Silver Spoon  pektint tettem bele.

Mosd meg a narancsokat, a bionak reszeld le a héját egy kis lábosba, a levét pedig facsard ki és öntsd rá. Tegyél hozzá 4 evőkanál cukrot, tedd bele a fűszereket, és forrald néhány percen keresztül. Add hozzá a másik két lehámozott és felkockázott narancsot, öntsd rá a bort, kicsit rotyogtasd, majd dobáld bele azt a néhány szem epret. Így is forrald egy kicsit,  óvatosan kóstolgasd és ízlelőbimbóid érzékenységének megfelelően cukrozd, vagy néhány csepp citrommal savanyítsd. A végén tedd bele a zselésítőt. Én kimertem egy kis levet és egy kis edényben feloldottam benne a pektint, így tuti nem marad csomós. Merd bele cuki kis üvegekbe (Most akkor elárulom, hogy én mivel töltöm a lekvárt. A mosogatógéphez adott sóbeöntő tölcsérrel. De pssszt, ne áruld el senkinek!) és keríts köréjük piros szalagot. Jó étvágyat és Boldog Karácsonyt!  És kérdezz nyugodtan akár itt, akár a facebookon!

Ja és el ne felejtsem, ezt itt jobbra a képen nem kenyér, hanem A Stollen, ami idén különösen jól sikerült.

Mézeskalácsosdi

 

Azt hiszem, hogy azon kevesek közé tartozom, akik nem szeretik a mézeskalácsot. Nem is sütöttem ez idáig, az írókázásban sincs gyakorlatom, de a gyerekek szerettek volna mézeskalácsot dekorálni. Úgyhogy a google-hoz folyamodtam segítségért és a nosalty oldaláról választottam receptet, méghozzá azt, ahol a legtöbb - jelen pillanatban 362!!! db - hozzászólás van. A legtöbb mind pozitív, ez elég biztató, nem?  

Én azért két aprócska dolgon változtatnék: lecsökkenteném a sütőpor mennyiséget fél csomagra, mert az én torkomat bizony karcolta és porcukorral készíteném, mert a nádcukor szemecskék nem olvadtak el sütés alatt és ropogtak a fogam alatt. No, de nem is magán a recepten van a hangsúly, hanem a szaggatáson és a díszítésen, és legfőképp az együtt töltött időn :))).

Beszereztünk a kisbolban mindenféle színes cukorgyöngyöt, cukorka hópelyhet és előkotortam az ételszínezéket. (Mielőtt valaki azt gondolná, hogy romlott a színezék, jelentem, azért van ilyen döglött színe, mert természetes ételszínező porokról van szó: kurkuma, cékla és klorofill kivonatokról, amiknek soha nem lesz élénk a színe. De a gyerekeket ez egyáltalán nem érdekelte.) Kisebbik gyermekem kezébe vette a zöld írókát és nem volt hajlandó letenni. Úgyhogy a zöld pacásak mind az ő alkotásai. :)

Nagyobbik fiam már cifrázta, nagyon ügyesen mintázott, hullámokat húzott, csigavonalakat rajzolt és a színes cukrokkal díszítette. Egy-kettővel azért én is megpróbálkoztam, de alapvetően hagytam őket érvényesülni. 

Hacsak nem történik valami csoda, idén már nem lesz új post, így a biztonság kedvéért már most kívánok minden KEDVES OLVASÓMNAK

Egy igazán jó (majdnem lila) burgonyás pogácsa+könyvajánló

Naivan azt képzeletem, hogy lila lesz a lila krumpliból készült pogácsa. Jelentem, kérem szépen, nem lett lila. A lila krumplit egyébként múlt héten a WAMP-on vettem és már nálunk is termesztik,ráadásul nem is egy félét és egészen baráti áron árulják. Bővebb info a www.lilaburgonya.hu oldalon, ahol receptek is vannak. Visszatérve a pogácsámhoz, több okból kifolyólag sem lett lett lila. Egyrészt sokáig ázott a főzővízben, ugyanis ottfelejtettem szegényt, így a színanyag nagy része eltűnt az "éterben". Másodszor ez a krumpli mennyiség valószínűleg amúgy sem színezte volna lilára. Harmadszor kapott még egy hőkezelést a sütőben... Ennyit a lila krumplis pogácsáról. :)))

Viszont a pogi finom lett, a recept pedig kiváló, a Varga Gábor-féle Gourmandia könyvből való. A desszert.eu-n is fent van, ide is linkelem, felesleges lekörmölnöm, nagyon részletesen, fázisfotókkal együtt megtalálható az oldalon: http://www.desszert.eu/hazi_burgonyas_pogacsa
A könyvről egyébként már tettem említést a tavalyi bejgli kapcsán. Idén is ebből fogom sütni a bejglit, mert egész egyszerűen tökéletes! A könyvben található receptekkel maradéktalanul elégedett vagyok, várakozáson felüliek.  A  részletes magyarázatok és a fázisfotók pedig a kevésbé gyakorlott konyhatündérek hasznára válnak. Mindenkinek ajánlom, akár Karácsonyra is.

Mindenféle földi jóval grillezett camembert

Igen, igen,  tudom, ez egy lejárt lemez és rajtam kívül már mindenki számtalan variációját elkészítette. Hozzám most ért el, pontosabban a legutóbbi borvacsorán. Azon kívül, hogy nagyon ízlett, azért is maradt számomra emlékezetes, mert két olyan ember csinálta, akik eddig kívülről láttak csak konyhát.  Na jó, ez azért túlzás, de a főzés tényleg távol áll tőlük. Két srác, akik ez alkalommal párt cseréltek és együtt sürögtek-forogtak a konyhában. Nagyon nagyra értékeltem és tényleg nagyon ízlett a grillezett camembert, amit megtűzdeltek fokhagymával, meg azt hiszem dióval. Mellé pirítóst adtak, sült diót és jó erős zöldpaprika karikákat, a részletekre már nem emlékszem. Meg egy pohár nagyon finom bor is járt hozzá, arra viszont tisztán emlékszem (hiszen még csak a második fogásnál tartottunk, később jött a homály :)) : a Hárs pincészet egyik biobora volt az, mégpedig a Hárslevelű.

Én pedig a dión és a fokhagymán kívül körte darabokat és kakukkfűágat dugdostam a sajtba. A dobozában nem mertem megsütni, mert féltem, hogy kigyullad az a vékony fa doboz :). Előételként elég egy személy részére egy fél sajt is.

Mi kell hozzá?

1 fa dobozos camembert
2-3 gerezd fokhagyma
1-2 szelet körte
néhány szem dió
1 szál kakukkfű
kevés olaj

Hogyan készült?

A sütőtt 200 fokra előmelegítem.  A sajtot megszurkálom és belenyomkodom a felszeletelt fokhagyma gerezdeket, a diót, a körtét és a kakukkfüvet. Egy nagy darab sütőpapírra tettem, meglocsoltam egy kevés olajjal és bebugyoláltam. Alufóliából csináltam egy vastagabb gyűrűt és a becsomagolt sajt köré erősítettem, hogy ne folyjon szét a sütőben. Kb. 10 percig sütöttem, majd elzártam a sütőt és bent hagytam még úgy öt percig, hogy a fokhagyma megpuhuljon a sajtban. Amikor kivettem, papírostul visszatettem a dobozába és körben letépkedtem a papírt.
Nagyon mutatós dolog, akár az ünnepi menüsorba is beilleszthető.

A mi kis baráti borvacsoráink

Tavaly ősszel ilyen tájban felhívott minket egy kedves barátunk és felesége, hogy borvacsorát rendeznek otthon, náluk. Összesen 6 pár vett részt rajta:  mindenki elkészítette otthon a rá jutó fogást és beszerzett két üveg, hozzá illő bort. Aztán szépen kirittyentettük magunkat, a fazékkal, lábossal, tepsivel, kinek mi, és a két üveg borral megjelentünk a barátainknál, ahol szépen terített, gyertyafényes asztal várt minket.
A feladat az volt, hogy a lányok bemutatják az általuk elkészített ételt, a fiúk pedig a hozzá választott borról mesélnek. Volt még egy szabály: a párok nem ülhettek egymás mellett és minden fogásnál helyet cseréltünk. Ez főleg akkor izgalmas, ha több, egymást nem ismerő ember kerül egymás mellé.
A köszöntő ágyas/mézes/kisüsti után mi lányok a konyhában gyülekezünk és bekukkantunk egymás fazekába, a srácok meg közben a harmadik aperitivet töltik ki maguknak. Majd jönnek a kiselőadások az ételekről és a borokról: hideg előétel, meleg előétel, leves. Itt tartunk egy kis pihenőt. Egyrészt már semmi nem fér belénk, mert a hideg előétel is olyan finom volt, hogy már azzal majdnem sikerült jóllakattuk magunkat. Nagyon kell türtőztetnie magát az embernek. Másrészt a főételekhez általában szükségük van a készítőnek egy kis időre. Amíg elkészül a könnyű főétel, addig a többiek beszélgetnek, táncikálnak, friss levegőt szívnak.
Majd jön a második felvonás, az est fénypontja, a két főétel, 11 körül pedig a finálé a desszerttel. Majd az est folytatódik öröménekléssel, örömzenéléssel, örömtáncolással, dumcsizással, egészen addig, amíg a sofőr meg nem érkezik, hogy hazaszállista az illuminált vendégeket a saját autóikon. Mert olyan nincs, hogy az egyik nem iszik, mert vezet. Ez kizáró ok. :) Másik kizáró ok a gyermek jelenlét. Ez szigorúan hmm..  lazulós, felnőtt buli. ;)

A képek egy nyári borvacsorán készültek, ami pont a zimankós júniusra esett. Volt egy kis tábortűz is, hogy meg ne fagyjunk. A beszámolót szándékosan hagytam mostanra, mert szerintem igazán  a hideg, téli, behúzódós időszakban esik jól az embernek egy ilyen esemény.
A nyári menüre csak részleteiben emlékszem. Én voltam a desszert felelős, pavlovát csináltam rózsavizes málnaszósszal és  házi vanília fagyival, amit még itthon lefényképeztem, íme:

A legutóbbi viszont élénken él az emlékezetemben, ismertetem is a menüt, kapaszkodjatok:

1. hideg előétel: nyers zöldségek padlizsános, diós sajtkrémes és körözöttes mártogatóssal
2. meleg előétel: fokhagymával, körtével és dióval grillezett camembert
3. leves: sütőtök krémleves
4. főétel: muskotályos, tejszínes rókagomba spagettivel
5. főétel: grillezett lazac citromos snidling mártással és rozmaringos párolt sárgarépával
6. főétel: narancsos szarvascomb erdei gyümölcsmártással
7. desszert: tiramisu mandulás borral

Khmm, nem kommentálom... :))))

Ennél zseniálisabb baráti összejövetelen eddig még soha nem voltam. Az eleje elegáns, emelkedett, izgalmas, majd átcsap cipő lerugós, asztalon táncolós féktelen buliba. Januárban mi leszünk a házigazdák!

Ez most nagyon nem gasztro

 Mivel a bejegyzés nagyon nem gasztro, itt két mondatnál többet nem is szánok az eseménynek.
Új blogom indulásával egyidejűleg a www.babaproject.hu-val közösen nyereményjáték indítottunk, ami mától vasárnapig tart. Részletek a másik blogon!

Grillezett padlizsán joghurtos tahini öntettel

A padlizsán előtt egy szolgálati közlemény: a vanília akció november 15-ig tart. Aki még nem rendelte meg a karácsonyi sütéshez szükséges adagját, az még megteheti. Részletek itt.

Végtelenül egyszerű és gyorsan elkészíthető,  ámde annál nehezebb ételről van szó. Valamelyik nap ez volt az ebédem és annyira eltelített, hogy aznap nem is ettem többet. :) A recept egyébként teljes egészében a GoodFoodról van, semmit nem változtattam rajta. Árválkodott a hűtőben egy padlizsán és elkezdtem padlizsános receptek után kutakodni a neten. Érdekes módon minden hozzávaló volt itthon. Azaz majdnem, mert tahinim nem volt. Volt viszont szezámmagom, így kb. plusz két percembe tellett egy jó kis tahinit elkészíteni. A Google elsőként Szepyke blogján található dobta ki, úgyhogy az alapján készítettem el. Annyi különbséggel, hogy én több vizet tettem hozzá, mint Szepy. A tahini receptet most külön nem írom le, aki kíváncsi az elkészítésére, kattintson ide! Ja, és az egészet megszórtam mazsolával. Valahogy odakívánkozott.

Mi kell hozzá?

2 padlizsán

3 ek görög joghurt

1 ek tahini

1 gerezd fokhagyma

citromlé

olaj

só, bors,

koriander, esetleg petrezselyem, vagy akár mazsola

Hogyan készült?

A grillserpenyőt felforrósítom. A padlizsánt szeletekre vágom, mindkét oldalukat vékonyan megkenem olajjal és a forró serpenyőbe teszem. 1-2 perc alatt szép csíkosra sütöm. A megsült szeleteket tányérra teszem, megsózom, megborsozom. A tahinit összekeverem a joghurttal, az összezúzott fokhagymával és néhány csepp citromlével. Majd ezt rákanalazom a padlizsánra, megszórom korianderrel vagy petrezselyemmel és mazsolával.

Segítsüti átadás 2in1

Nincs mit szépíteni, óriási a lemaradásom, de most már aztán a Segítsüti átadások beszámolói következnek 2in1! Aki  esetleg emlékszik, tavaly titkon reméltem, hátha jó sokat kell utaznunk a licitnyerteshez, illetve a vigaszágashoz és összeköthetjük a kellemest a hasznossal, vagyis mindjárt kirándulunk is egyet családilag. Ehhez képest ki sem kellett tennem a lábamat a kerületből, azaz de, mert az Árkád bevásárlóközpont már pont nem a XIV. kerület, ez volt a tavalyi átadás egyik helyszíne.
Bevallom, idén csak a másodperc tört részéig fordult meg a fejemben egy 5 km-nél távolabbi helyszín, de gyorsan el is hessegettem a gondolatot. Még olyan messze sem mentem, mint tavaly... De nem szaladok ennyire előre.
A licialátnyertes személye nem okozott számomra meglepetést, ami persze egyáltalán nem baj. Drea már év közben is kifejezte azon szándékát, hogy lecsap a sütimre, bármi történjék is. Pedig akkor még nem is tudta, hogy mit sütök, mert még én sem tudtam. Licitálás közben néhány percig rezgett ugyan a léc, de végül ő nyerte meg a tortát. Illeve nem ő, hanem ŐK,  négy barátnő, akik összetették a Segítsütire félretett pénzüket és licitáltak.  Tessék kérem őket utánozni, úgy tudom, a szabályzat nem tiltja. Álljatok össze barátok, rokonok, kollégák, dobjátok össze egy csinos kis összeget, nyerjétek meg többen a sütit és osszátok el egymás között! Ja, és ők nemcsak az én sütimet gyűjtötték be, hanem még Epercsók minikuglófjait is! :)

Az átadás egyébként az Örs vezér téri  IKEA-ban volt. Örültünk a viszontlátásnak, megismerkedtem a barátnőkkel, felnégyeltük a tortát,  megbeszéltük a munkát, a gyerekeket, a licitálás izgalmait. Megtudtam, hogy mi vár rám, ha a gyerekeim iskolások lesznek, hogyan kell dínót etetni az iPhone-on, hány km után kell kidobni egy futócipőt és ilyesmi. Jövőre Veletek ugyanitt!!!

Most pedig következzen a vigaszágas sztori. A sütiátadásra a pongyolát ugyan levettem magamról, de a papucs tényleg a lábamon maradt, mert ha hiszitek, ha nem, csak a harmadik emeletre kellett felcsattognom a tortával!!! Mondom én, hogy nincs szerencsém ezzel a Segítsüti utazgatással. :)))

Történt ugyanis, hogy képen szereplő legnagyobb ifjú hölgy, akit Fanninak hívnak, a próbasütés kóstoló csapatának a tagja volt öt másik szomszéd gyerekkel együtt. Amikor a licit zajlott, anyukája írt nekem a facebookon, hogy Fanninak annyira ízlett a torta, hogy azóta rágja a fülét, süssön neki is egyet. Én meg visszaírtam, hogy licitáljon rá és lehet, hogy ők nyerik. Erre tessék, vigaszágon nem elvitték a tortámat!!!! :)))) Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Fanni ette meg majdnem az egész tortát :).

Ruccola saláta fügével, kecskesajttal és dióolajjal

A zimankós június és július után  ez a késői "tiszta erőből nyár" nekem annyira jólesett, hogy el nem tudom mondani. Teljesen feltöltődtem és remélem, így is maradok egészen májusig :).Ezt a salátát még az utolsó meleg napon dobtam össze, ami október ötödikén volt, ha jól emlékszem.  Amolyan nyár búcsúztató, ősz köszöntő fogás lett belőle. A rucola ropogóssága, vadsága még a nyarat idézi, a füge a kettő között van, a dió pedig hamisítatlan őszi-téli csemege. Az egyik kedvencem. A dióolaj pedig a másik, jutott belőle ide is, a pirítós rudacskákat is dióolajon sütöttem ropogósra. A kecskesajtot pedig nem is kell magyaráznom, ide való, ez nem vitás. Még egy kis szilvás balzsamecettel is megbolondítottam.

Mi kell hozzá két fő részére?

1 cs ruccola
4-5 szem füge
20 dkg kecskesajt
1 marék dió
2 szelet magos barna kenyér
dió olaj, balzsamecet

Hogyan készült?

Rém egyszerűen. A kenyérszeletekből rudakat vágtam és a dióolajon megpirítottam. A rucolát egy tálba szórtam, rádobtam a felkockázott sajtot, a cikkekre vágott fügét, a kicsit összetört dióbelet, meglocsoltam egy kevés dióolajjal és szilvás balzsamecettel, majd lazán összekevertem az egészet.

Újra vanília!

Vanília akció ismét rajtam keresztül, az ára 120 Ft/szál. A rudak átlagosan 13-16 centisek és egyenesen Zanzibárról érkeznek. Egy szál kettő boltit ér! Ami változott, az a minimum rendelhető mennyiség. Csomagolási költség mellett ez az ár akkor tartható, ha legalább 15 szálat rendeltek egyszerre, ez 1800 Ft egyszeri kiadást jelent. A vanília pedig jól elvan a mélyhűtőben vagy egy jól záródó, nem átlátszó dobozban is. A menet is a megszokott: küldjetek egy e-mailt a narancslekvar@hotmail.com-ra vanília jelszóval, amit én továbbítok a forgalmazónak, ő felveszi veletek a kapcsolatot, egyeztetitek a részleteket és a vanília illatától megrészegült postás kikézbesíti a címetekre :))) Kizárólag a Narancslekvár blog és olvasóinak és facebook követőinek!

Korábbi vanília akció és egyéb érdekességek

Jöhetnek a licitek!

Napsütéses, szép szombatot kívánok mindenkinek!
Ma indul az őszi Segítsüti akció, amelyben természetesen idén is nagy örömmel veszek részt 26 blogger társammal együtt, köztük egy meglepetés bloggerrel. Az idei támogatott a Szemem Fénye alapítvány, akik gyermek hospice tevékenységet látnak el, azaz a nem gyógyítható betegséggel együtt élő gyermekek hátralévő életét igyekeznek megkönnyíteni.  Két hospice házat működtetnek, a Dóri házat Pécsett és a Tábitha házat Törökbálinton.  A licitekből befolyt összeget a két ház számára szükséges eszközök, műszerek beszerzésére fordítja a SoSe Közhasznú alapítvány.

Licitálni most is a www.segitsuti.hu oldalon lehet egy gyors regisztráció után. Idén is lesznek ajándékok, és Segítsüti receptfüzet. A licitálni szeptember 20-ig, azaz kedd 16 óráig lehet. Kövessétek az eseményeket a facebookon is és persze licitáljatok minél többen!

Idén egy nugátkrémes pisztácia tortát hoztam Nektek. A házunkban lakó 3 és 11 éves kor közötti 6 fős  tesztcsapat elfúló "azta de finom!" felkiáltással zöld utat adott a sütinek. :)

Íme a recept:

Hozzávalók

A tésztához

250g finomliszt
200 g porcukor
100 g darált pisztácia+ 50 g a díszítéshez
250 g vaj
6 tojás
1 pohár natúr joghurt
3/4 cs sütőpor

A krémhez

200g nugátos csokoládé
100 ml tejszín

A bevonóhoz

200 g étcsokoládé
80 ml tejszín

Elkészítés:

A sütőt 200 fokra (180 fok+légkeverés) melegítjük. Egy 26 cm átmérőjű kapcsos tortaformát kivajazunk, kilisztezünk. A lisztet átszitáljuk és jól elkeverjük benne a sütőport, illetve a darált pisztáciát. A tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük és félretesszük. A porcukrot a puha vajjal néhány perc alatt habosra keverjük, majd a tojások sárgáját egyenként eldolgozzuk benne. Utána beletesszük a joghurtot és alaposan összekeverjük. Majd apránként beleszórjuk a pisztáciával kevert lisztet és összedolgozzuk, végül kézi habverővel óvatos, átforgató mozdulatokkal hozzáadjuk a felvert tojásfehérjét is. A masszát a tortaformába simítjuk és 45-50 perc alatt készre sütjük. Ha már érezzük az illatát, végezzünk tűpróbát. Miután készre sült, hagyjuk teljesen kihűlni. A krémhez a tejszínt forrósítsuk fel, tördeljük bele a nugátos csokoládét, majd keverjük simára és hagyjuk kihűlni. A tészta domború tetejét vágjuk le és a megmaradt részt osszuk három részre. Kenjük meg az alsó részt a krém felével, tegyük rá a középső részt, majd azt is kenjük meg, végül helyezzük a tetejére a harmadik darabot és a bevonás előtt egy-két órára tegyük a hűtőbe. A bevonóhoz forrósítsuk fel a tejszínt, tördeljük bele a csokoládét, keverjük simára és hagyjuk langyosra hűlni. Egy kés segítségével hullámosan bevonjuk vele a tortát és a maradék pisztáciát rászórjuk. 1-2 órára a hűtőbe tesszük, hogy a bevonó megszilárduljon. 

Az intenzívebb szín elérése érdekében én tettem bele egy-egy késhegynyi természetes alapanyagú ételszínező port (Culinarisban beszerezhető) is, ami klorofill és kurkuma kivonatot tartalmaz. 

Már csak kettőt kel aludni...

és újra itt a Segítsüti!
Idén is sütöttem, de azt még nem árulom el, hogy mit.

Gyertek szombaton és licitáljatok! 

Mogyorós csirkemell szilva chutney-val

Blogügyileg még mindig visszafogott üzemmódban működöm. Ennek most a legfőbb oka, hogy egy fotós találkozón volt alkalmam más gépekkel is megismerkedni, amik elég mély benyomást gyakoroltak rám. Úgyhogy úgy döntöttem, hogy eladom a mostani szerkót és márkát váltok. Ezért most nem is igen használom a masinát, nem akarom az expo számot növelni. A héten következik egy szenzor tisztítás és kiakasztom rá az eladó táblát. Az új gép beszerzéséig pedig majd válogatok az archívumból és átmenetileg átalakítom a gasztroblogot fotós bloggá.
A másik ok pedig, hogy a srácok oviban vannak, magamra meg nem igazán főzök, férj pedig nem igényli a meleg estebédet. Elég sok feladatot osztottam ki magamnak itthon, úgyhogy nem unatkozom.
Ilyen a 10 éve!!! halmozódó számlák szortírozása, szekrények átpakolása, baba- és gyerekholmik fotózása, eladása és persze közben valami pénzkereső tevékenység felhajtása.
De ma nagyon vágytam valami finom indiai fűszeres ebéd után. Bevallom, kb. másfél hónapja pihen a hűtőben egy tálka szilva chutney. Még egy kertipartira csináltam. Jelentem, semmi baja! Annyi történt vele, hogy elpárolgott belőle a víz, jó sűrű szilvalekvár állaga lett és jól összeértek benne az ízek. Már réges-rég penészesnek kellene lennie, de nem. Nem is főztem, mindent frissen tettem bele, botmixerrel pürésítettem. Talán azért nem penészedett meg idáig, mert jó sok chili van benne????  Volt még egy kis darált mogyoró, abban sütöttem egy kis csirkemellet. Csak salátát ettem hozzá, elég is volt. A paradicsom pedig saját és teljesen bio. Egy nagy dézsában van 3 tő futó koktélparadicsomom és minden nap szedek le róla 8-10 szemet. Finom, édes, zamatos, amilyennek a paradicsomnak lennie kell és nem olyan, amilyennel tele van a piac. Ráadásul cserépben nő.... Idén is a paradicsom a vesszőparipám.

Mi kell hozzá 1 fő részére?

1/2 csirkemell filé
10 dkg mogyoró aprítva/ledarálva
só, bors, olaj

Szilva chutney

1/2 kg szilva
1 kis fej lilahagyma
1 fej fokhagyma
2-3 db szárított chili
indiai fűszerkeverék, pl. korma mix
darabka gyömbér
szilvás balzsamecet (jó a nem szilvás is)
méz

Hogyan készült?

A csíkokra vágott csirkemellet egy tálba tettem, rászórtam a mogyorót, sóztam, borsoztam, meglocsoltam mogyoró olajjal (jó a sima is) és kb. fél órát állni hagytam. Teflon serpenyőben közepes lángon megsütöttem. Vigyázni kell, hogy a mogyoró meg ne barnuljon. 

A chutney-hoz hagymát apróra vágtam és a kimagozott szilvával, meg a fűszerekkel együtt az egészet bevágtam egy kancsóba és jól összeturmixoltam. Időnként megkóstoltam és igazítottam az ízekhez. Ez így frissen elég híg volt, a sok állás viszont nagyon jót tett neki. Ha valaki nem akar hetekig várni, akkor dinsztelje meg a hagymát, tegye rá a többi hozzávalót és mintha lekvárt főzne sűrítse be.

Eská vintage tortatál

Amióta blogolok és lefotózom, amit eszünk, természetesen megszállottan gyűjtöm a fotózáshoz használható kacatokat kellékeket is. Tortatálam is van, nem is egy, de olyan igazi szép, kecses, klasszik talpas még nincs a gyűjteményben. Ennek az az oka, hogy pusztán a fotózás kedvéért nem akarok egy 8000 Ft körüli darabra beruházni. Egyszer már felpakoltam a peremes fehér ikeás tálamat a cukortartóra, de nem volt az igazi. Most viszont kitaláltam, hogy egy gyertyatartót fogok egy laposabb, perem nélküli tállal összepárosítani. Néhány perc alatt meg is találtam a két leghamarabb elérhető alkalmas darabot: a gyertyatartó az Ikeából, a pizzatányér pedig a Butlersből való. A kettő együtt pontosan 3480 Ft-ba került. Helyhiány miatt nem ragasztottam össze őket, így külön-külön is tudom használni, együtt pedig hadonászó gyerekkezektől mentes övezetben fogom fotózni :). Ez sem 100%-os, mert a tál nem egészen lapos. Cél a egy teljesen sima, vékony, fehér korong... Már meg is van, hogy mi lesz az. ;)

Csak majdnem trifle

Azért csak majdnem trifle, mert nem friss gyümölcsöt  használtam hozzá és nem is angol krémet. Feketeribizli dzsemmel és joghurt fagyival készült. 30 fokban, este 11-kor nagyon jól jött. :)  Recept sincs hozzá, de igazából a becsületes trifle-nek sincs receptje. Keksz alulra, aztán gyümi, krém, gyümi, majd a tetejére tejszínhabot nyomunk, megszórjuk ezzel-azzal, hűtjük és kész. Mindezt szabadon, a maradékfelhasználás jegyében.
Bacardival locsoltam meg zabpelyhes kekszet, utána egy kis feketeribizli, majd az sk. joghurt fagyi, utána megint egy kis dzsem, végül a látvány kedvéért néhány szem pisztácia a tetejére. Semmi hűtőben ácsorgás, rögtön megettem. Nem volt kedvem reggelig várni, különben is jobban szeretem, ha a keksz ropog a fogam alatt.

Egy kis majdnem hazai a GoodFoodból

Ez a valami a GoodFood augusztusi számában található és egyébként  nyári salátának becézett amúgy véleményem szerint nem túl könnyű fogás gyanús nekem már vagy két hete. Mindig visszalapoztam ide és jól megnéztem magamnak. Aztán felkapcsolódott belül a villany: ez olyan nekünk való, magyaros! De neeem? Krumpli, tojás, kolbász, egy kis zöldbab, már majdnem rakott krumpli. Én mondjuk még kiegészítettem egy kis lilahagymával is.  Oké, az újságban van hozzá egy sherry ecetes öntet, de én arról tudomást sem vettem és dizájnoltam hozzá egy magyarosat. Gondoltam, hogy jó is lesz egyszemélyes ebédnek tiszavirág életű szingliségem második napján.

Mi kell hozzá egy főre?

6-7 szem apróbb krumpli
1 tojás
1 darabka kolbász
1 marék zöldbab
1 kis fej lilahagyma
1 gerezd fokhagyma
olaj, só, bors





Az öntethez:
1/2 pohár tejföl
néhány szál snidling, só, bors

Hogyan készül?

Eltértem az újságban megadott metódustól, mert valahogy nem volt kedvem együtt főzni a tojást a krumplival és a babbal. Úgyhogy mindent külön csináltam meg, valahogy így:
A krumplikat megsikáltam, félbe-negyedbe vágtam és sós vízben feltettem főni. A tojást egy külön kis fazékba tettem fel. Egy serpenyőben olajat melegítettem és beletettem a zöldbabot, meg a felszeletelt fokhagymát, sóztam borsoztam és így pároltam-sütöttem néhány percig, majd kitettem egy tányérra. Következett a lilahagyma: felkarikáztam és az előzőleg használt serpenyőben félpuhára dinszteltem, majd a bab mellé tettem. Közben félig megpuhult a krumpli, amit leszűrtem és a szűrőben hagytam, illetve elkészült a 4 percesre tervezett, de 6 percesre sikerült tojás is. :). Leöblítettem, leszedtem a héját és félretettem.
A serpenyőben sütés következő résztvevője a kolbász volt: felkarikáztam, ropogósra pirítottam és kihalásztam a serpenyőből. Kipótoltam még egy kis olajjal és beletettem a félpuha krumpli negyedeket. Szintén megsóztam, megborsoztam őket és jó ropogósra sütöttem. Végül minden hozzávalót beborítottam a serpenyőbe és néhányszor átforgattam. az egészet fakanál nélkül rázogatva. A tojást 4 felé vágtam és a tányéron tettem a többiek tetejére.
A fél pohár tejfölbe belevágtam a snidlinget, megsóztam, megborsoztam és ebbe mártogattam a krumplit.

Csípős, fűszeres kukorica krémleves

Elég hosszúra sikerült az idei nyári blogszünet. Egy hetet egy távoli bolygón töltöttünk, amit Svájcnak hívnak. (Órákat tudnék mesélni az atmoszféráról, a jólétről, a közízlésről, a tisztaságról, az üzletek kínálatáról..)  Szép volt, jó volt, de egy városnézős, bringázós, önellátós hét két örökmozgóval nem a pihenésről szól. A maradék időben pedig nem főztem olyat, amit érdemes lett  volna ide feltenni. Elfogytak a tartalékaim minden szempontból.
Most viszont egy kicsit feltöltődtem, ugyanis az én drága jó férjem beadta a derekát és elvonult a srácokkal Balatonhenyére a nagybátyja házikójába, hogy öt év után végre én is "szabadságra" tudjak menni. Két napja gyermektelen szingli vagyok, van még egy éjszakám és egy fél napom.  Ez a két és fél nap ajándék volt most nekem. Akinek hozzánk hasonlóan nincs lehetősége lepasszolni  a gyerkőcöket időnként néhány napra, az tudja miről beszélek...
Na, de mivel is töltöttem el két teljes napot? Pénteken örömflangálással, örömebédeléssel a Vapianoban és örömvásárlással természetesen. :))). Ma pedig örömfőzéssel, örömfotózással és egy kis örömpiacozással és egy kis örömkertészkedéssel.
Ezt a jó chilis, indiai fűszeres kukorica krémlevest örömködtem össze magamnak egy kis korianderrel megbolondítva. Volt még más is, de az majd később jön. Két személyes lett a leves, egy főre kicsit nehézkes lenne levest főzni.

Mi kell hozzá?

kb. 30 dkg morzsolt csemege kukorica
1 kis fej hagyma
fél liter alaplé (kövezzetek meg, de én a szokásos dm Alnatura bio zöldségleves kockából csináltam)
indiai fűszerkeverék (pl Korma mix: koriander, paprika, kurkuma, római kömény, fokhagyma, chili, édeskömény, szegfűszeg, fahéj, bors, görögszéna, babérlevél)
egy kevés tejszín
só, bors, chili

Hogyan készült?

A hagymát apróra vágtam, olajon megdinszteltem és beletörtem egy szárított chilit. Beleszórtam a kukoricát, jól megszórtam (kb. 1 tk.) a fűszerkeverékkel és összekevertem. Felöntöttem kb. fél liter vízzel, beledobtam a kockát, tekertem rá borsot és puhára főztem. Botmixerrel pürésítettem, és lepasszíroztam. Löttyintettem hozzá egy leheletnyi tejszínt is és utána sóztam. Tálaláskor megszórtam korianderrel.

Tessék egy kis alpesi feeling. A Zürichi tó körül autózva egy körforgalomnál nem azon a kijáraton mentünk ki, merre kellett volna és ide lyukadtunk ki:

Hüttner See

Szedres joghurt fagyi

Nem akartam édességgel folytatni a sort, de sosem sikerül mostanában elkészítenem azokat az ételeket, amiket egyrészt szívesen megkóstolnék, másrészt felkerülhet ide a blogra is. Egyszerűen nem jutok oda, hogy megfőzzem. Mindig közbe jön valami. A jövő hét is a rohanás és a kapkodás jegyében fog eltelni: mehetek a személyinkért a központi okmányirodába, mert vasárnap Svájcba utazunk egy hétre és nem akartam, hogy a postán kallódjanak az iratok. Ki kell lomolnom a tárolót és előre összekészítenem a lomtalanításra váró holmikat, hogy amíg mi távol vagyunk, a ház takarítója ki tudja pakolni. Mert a várva-várt lomtalanítás pont akkor  van, amikor mi nem vagyunk otthon :(((. És hát van rengeteg retusálásra váró fotóm is. Ilyen finomságok várnak rám.
(Na, de lesz ám földöntúli élményben is részem, mert egy friss, ropogós, szuszogó csomagocska életének néhány pillanatát lesz szerencsém megörökíteni. ;))
Szóval inkább összedobok valamit 2 napra, mit a srácok is szeretnek. Vagy olyat főzök, ami nem éppen blogra való, ilyen például a tejfölös karfiol leves és a mákos tészta :).  De ez nem lesz mindig így, a srácok szeptembertől eszik a Junior "válogatott" menüjét az oviban :(((( én meg kedvemre főzőcskézhetek magamnak és Nektek. :))))
De ezt a fagyit muszáj voltam megmutatnom, mert azt hiszem ez eddig a legjobban sikerült fagyim. A héten már háromszor legyártottam.  Joghurtos alap, gyümölcs szósszal fagyasztva. Praliné Zsuzsi a facebookon már elkezdte a találgatást, hogy mitől olyan különleges, hát most elárulom, bár lehet, hogy sokaknak nem nagy szám. 
A tejszínen és a natúr görög joghurton kívül szlovák, konzerves, cukrozott sűrített tej van benne. Ez, itt ni! A krémességéhez is hozzájárult, de az ízében is ad valami pluszt hozzá, nem is tudom, hogy írjam körül, ad neki egy kis savanykás, babatápszer jellegű ízt. Azt meg én nagyon szeretem. :D. De mindenkinek ízlett, aki kóstolta. A szomszédaim, akik hozzák nekem a sűrített tejet, azt mondták, hogy fenomenális. Én meg egyszerűen nem tudok leállni róla.
Hogy szlovák konzerves sűrített tejet lehet-e valahol kapni azt nem tudom, azt viszont igen, hogy az Arbatban van orosz sűrített tej. Gondolom, ilyen lehet, mint a szlovák. Meg gondolom, a mi tubusosunk is valami ilyesmi, azt utoljára gyerekkoromban kóstoltam. Lehet még egyáltalán kapni?

Mi kell hozzá?

1 nagy natúr Bakoma görög joghurt
200g (kis dobozos) tejszín
3/4 doboz sűrített tej (kb. 300 g, egy egész dobozt felhasználva az én ízlésemnek túl édes volt)
valamilyen gyümölcs szósz/dzsem

Hogy csináltam?

A joghurtot, a tejszínt és a sűrített tejet beteszem a fagyasztóba és addig ott hűtöm őket, amíg el nem kezdenek megfagyni. (Ha kicsit fagyottak, az sem baj.) A tejszínt habverővel felverem, ez most jól sikerült kétszer is, nem kezdett el kicsapódni az író belőle. (Ha kicsit fagyott, akkor botmixerrel széttöröm a jégszilánkokat). A joghurtot és a sűrített tejet összekeverem és óvatosan beleforgatom a felvert tejszínhabot. A többit a fagyigép végzi. Ha kész, átsimítom egy lapos műanyag tálba, ráteszek 3-4 evőkanál gyümölcs szószt/dzsemet és lazát átforgatom, hogy szép márványos maradjon. Majd mehet a fagylaltos kehelybe vagy a  mélyhűtőbe.

Íme néhány trükk a fagyasztáshoz:
1. Limaránál olvastam, hogy a hűtőbe teszi a fagyigépet. Azóta én is így csinálom és így sokkal lassabban olvad fel a fagyasztó tál hűtő folyadéka. Két, vagy  akár három adagot is képes krémesre fagyasztani, úgy, hogy közben a gépre váró adagok a mélyhűtőben hűlnek.
2. Akinek nincs fagyigépe, ne keseredjen el, botmixerrel is lehet krémes fagyit varázsolni. Van, hogy lusta vagyok előszedni az otromba masinát és botmixelek. Ilyenkor mélyebb tálat választok, hogy mixelés közben ne spricceljen szét a krém,  a botmixer "bot" részét pedig a fagyiban hagyom és a fagyás alatt 4-5-ször átkeverem.

Őrülten gyümölcsös kevert piskota

Anyukám kertjében áll egy vén meggyfa. Azóta, amióta ott lakunk (laktam) még soha nem termett rajta meggy. Tavaly az öcsém ültetett mellé egy cigány meggyet. A kicsin idén 3-4 szem volt, viszont az öreg fa úgy beporzódott, hogy a gyerekekkel kb. 13 kg meggyet leszedtünk róla! Saját meggy!!! Madarat lehetett velem és a gyerekekkel is fogatni. Úgy szüreteltek, hogy öröm volt nézni. Az öt éves Milán fiam a létra tizedik fokáról szedte a gyümölcsöt a derekára kötött kis köténybe. Egyszer sem mondta, hogy fáradt és már nem akar szedlni. Sajnos nem értük el a tetejét, úgyhogy otthagytunk 2-3 kilót a madaraknak. Nem kezeltük semmivel a fát és alig találtunk hibás szemeket.
A nagy részét anyu befőzte, magunknak néhány kilót hoztam haza. Abból készült a nyár nagy slágere a kevert meggyes, amibe még tettem két-három marék málnát és áfonyát, így összesen 1,2 kg gyümölcs ment bele. A tészta nem is látszott a sok gyümölcstől.
A tésztája a nálam már jól bevált kevert piskóta, amiről tavaly is írtam, viszont egy kicsit módosítottam rajta.  Most nem joghurtot tettem a tésztába, hanem egy pohár tejfölt és több lisztet, mert féltem, hogy a sok gyümölcs kiengedi a levét és nem sül meg. Jó sűrű lett a tészta, úgyhogy egy kevés tejjel higítottam és a gyümölcsök sem süllyedtek le az aljára, meg is sült rendesen. Gyönyörű lett!

Mi kell hozzá?

25 dkg vaj
25 dkg porcukor
6 tojás
1 pohár 20%-os tejföl
35 dkg liszt
1/2 dl tej
1 cs sütőpor
1-1,2 kg meggy kimagozva (vagy bármilyen más gyümölcs)




 Hogyan készült?

A sütőt bekapcsolom és légkeverésen 180 fokra melegítem. A tepsit kivajazom, kilisztezem. A tojásokat szétválasztom, a tojásfehérjét kemény habbá verem és beteszem a hűtőbe. A puha vajat a porcukorral habosra keverem és egyenként hozzáadom a tojások sárgáját és még habosabbra keverem. Majd hozzáadom a tejfölt és lassan az átszitált, sütőporral elkevert lisztet a fél dl tejjel együtt és jól összekeverem. Majd előveszem a felvert fehérjét is és nagy, lassú átforgató mozdulatokkal a masszába keverem egy habverő segítségével. Az egészet beleöntöm a kilisztezett tepsibe és a tetejére dobálom a gyümölcsöket. Az első negyyed órában légkeveréssel, majd légkeverés nélkül majdnem egy órát sütöm. Ha már kezd színe lenni, akkor tűpróbával ellenőrzöm, hogy megsült-e a közepe.

Zöldfűszeres morzsában sült lazac snidlinges újkrumplival

Milán fiam hajlamos néha meg nem történt eseményeket is előbányászni a szöszke fejéből. Legutóbb pl. azzal állt elő, hogy rózsaszínes halat evett a papájánál és milyen finom volt. Hát ez azért nem történhetett meg, mert ő sem szereti a halat, ahogy én sem. (Nyilván ő azért nem eszi, mert én nem nagyon  adtam neki...) Ez azért nem minden halfajtára áll, általában megeszem a halat, néha már szeretem is, de keveset csinálok itthon. Remélem, eljön az az idő, amikor megszereti. Na mindegy, kihasználtam az alkalmat, és megmutattam neki a mélyhűtőben hibernálódó lazacfiléket, ő pedig mosolyogva nyugtázta, hogy igen, ilyet evett a papánál. Úgyhogy a szombati ebéd lazac volt. Milán egy falatot sem evett belőle. :(  Pedig nagyon ízletes lett. Szó, ami szó,  kicsit nehezen csúszott.  Kellett volna még mellé valami jó kis mártás, pl. hollandi, vagy fehér vajmártás, de már nem fért bele az időbe. Sokat ittunk evés közben. El ne felejtsem, nem zsemlemorzsával csináltam, hanem a maradék pankoval és volt még néhány szem koktélparadicsomom, azt is mellé tettem.

Mi minden kell hozzá?


4 lazac filé
20-25 dkg morzsa vagy panko
1 marék friss, vegyes zöldfűszer: petrezselyem, kakukkfű, snidling, rozmaring, csombor, stb., ami éppen van
3-4 gerezd fokhagyma
5 dkg vaj
néhány szem koktél paradicsom (elhagyható)
olaj, só, bors, citromlé

1 kg apró újkrumpli
1 csokor snidling
1 ek. vaj
só, bors


Hogyan készült?

A vajat egy löttyintésnyi olajjal serpenyőbe tettem, felhevítettem, rászórtam a morzsát és világosbarnára pirítottam. Közben a fűszereket apróra vágtam, a fokhagymát összenyomtam és a megpirult morzsához adtam. A felengedett halszeleteket megmostam, papírtörlővel megtöröltem, megsóztam, megborsoztam és lecsepegtettem egy kis citromlével. Egy hőálló tálban kb. 1 ek. olajat eloszlattam és megszórtam a fűszeres morzsa felével, majd ráfektettem a halat, végül rászórtam a maradék morzsát is. Alufóliával letakartam és 230-240 fokon légkeveréssel kb. 20-25 perc alatt megsütöttem. 

Amíg a hal sült, pont elkészül a köret is. Az apró krumplikat félpuhára előfőztem. Egy serpenyőben felolvasztottam a vajat egy kevés olajjal, rádobtam a krumplikat, sóztam, borsoztam és először fedő alatt sütöttem, amíg teljesen meg nem puhultak, majd fedő nélkül, hogy egy kis kérget kapjanak és ropogósak legyenek. Az apróra vágott snidlinget csak a végén tettem hozzá, nehogy megégjen és megkeseredjen.

Calippo helyett..

Van aki még idetéved néhanapján rajtam kívül? Tartottam egy kis khmm...technikai szünetet. :)) Megint fagyit hoztam. Vagyis sorbet-t. Meguntam, hogy a gyerekek a vacak calippo után áhítoznak. Néhanapján elkerülhetetlen, pl. ha baráti társasággal betérünk valahova és az összes gyerek a jégkrémes pult felé veszi az irányt. Nem tudom, miért a calippot választják, ha olvadni kezd visszacsúszik, a felhajtott csücskét nem fogják rendesen és ha ki akarják belőle inni az olvadt löttyöt, akkor magukra öntik. Különösen a kisebbik gyerkőcömnek stresszes az elfogyasztása, de ő mindig azt választja, amit a nagy.  Utálatos az az émelyítő és maróan savanyú, agyonízesített színes lötty. Inkább kifacsartam a maradék narancsot, úgy 5-6 szemet, turmixoltam hozzá sárgadinnyét, hogy sűrűbb legyen, kicsit megmézeztem, kicsit megcitromoztam és cseppentettem hozzá narancs kivonatot, hogy intenzívebb legyen a narancs íz és elnyomja a sárgadinnyét, mert Milán fiam kijelentette, hogy ő utálja a sárgadinnyét... Egy tálban jegesedésig a mélyhűtőben tartottam, majd átöntöttem a fagyigépbe. Isteni, jégszilánk mentes sorbetet kaptam. Közben átszaladtam a gyógyszertárba néhány fa spatuláért (nem, nem jégkrém pálcikaként kell keresni :D ). Belekanalaztam a jégkrém formákba beleállítottam a pálcikákat és kifagyasztottam.
Igaz, hogy ez a spatula szélesebb, mint a gyári jégkrémeké, de könnyebb megfogni, nem pottyan le róla a fagyi, mert nagyobb felületen tapad és csinosabb is, mint a jégkrém forma kupakszerű fogantyúja. És azt ne is említsem, így legalább bejuttatok némi gyümölcsöt a szervezetükbe. Friss, lédús gyümölcsből most nincs hiány. Az aprómagvasakat turmixolás után szűrőn csak át kell nyomni és már mehet is a mélyhűtőbe! Akinek nincs fagyigépe, az időnként vegye ki fagyasztás közben és a botmixerrel jól törje össze a jégszilánkokat.

MMM fagyi a és a 43. VKF

MMM, azaz meggyes-mákos marcipános fagyi.  A VKF-et pedig gondolom nem kell magyaráznom, ha neadjisten valaki mégsem tudja, hogy mi az, itt megnézheti.  Aha, most látom, kicsit korán tettem közzé, remélem, ezért nem leszek kicsapva. :)

Na, visszatérve a fagyira, ebbe került bele az a bizonyos tavalyi meggybefőtt. De még előtte az történt, hogy egyik nap a Ferenciek terén leszállva a hetes buszról, a Petőfi Sándor utcán céltalanul bandukolva esküvői gönc ( az ódrihepbörn ruhám mégsem fog rám jönni, hiába 2x szültem és öregszem, no meg leginkább az a rám gyógyult öt kiló felesleg) nézelődés közben betévedtem egy fagyizóba, ahol is megakadt a szemem a meggyes-mákos-marcipános fagyin. Muszáj volt megkóstolnom és a kóstolás után itthon reprodukálnom, ugyanis elég gyengén muzsikáltak benne az ízek, ám a cukor mindent vitt, ahogy mostanában trendi...

Hazaérve elő is kaptam a befőttet, meg egy kis maradék mákot és marcipán helyett - ezen a ponton kénytelen voltam csalást elkövetni -  a mandula kivonatot.

Hozzávalók:

2 kis doboz tejszín

10-15 dkg darált mák
2 nagy meggybefőtt (vagy friss meggyből készült dzsem)
kb. 3-4 ek cukor
mandula kivonat vagy marcipán
kb. fél dl tej

A meggybefőttet jól lecsöpögtettem, botmixerrel kicsit áttörtem  és még be is forraltam, azért, hogy minél kevesebb víz kerüljön a fagyiba, mert nem szeretem, ha ropognak a jégsziklánkok a fogam alatt. A tejet felforraltam 3 ek. cukorral és beletettem a mákot, kicsit főztem őket együtt, majd elzártam és lehűtöttem. Miután kihűlt a mák és a meggy is, felvertem a tejszínhabot és óvatosan összeforgattam őket, majd belecsöpögtettem úgy 2 tk mandula kivonatot. Kicsit még utána cukroztam és betettem a mélyhűtőbe jól lehűteni. Még fagyás előtt áttettem a fagyigépbe, majd még a fagyigépes fagyasztás után a mélyhűtőből kivéve 1-2 alkalommal a botmixerrel is átdolgoztam, hogy minden jégszilánk összetörjön. A hozzávalók mennyisége nem pontos, de nem is kell annak lennie, mindenki kedve és ízlése és lehetősége szerint adagolja a hozzávalók mennyiségét. Ha lett volna marcipánom, akkor azt lefagyasztottam volna előzőleg és a fagyiba reszeltem volna a nagylyukú reszelőn.

Meggyes-boros rebarbaraleves

Tudom, a rebarbara az eperrel ápol jó kapcsolatot, most én mégis meggyel házasítottam. Volt még két meggy befőttem tavalyról, annak a levét használtam el hozzá. Hogy a meggyből mi készült, azt majd legközelebb árulom el. Vörösboros rebarbaralevesről pedig még egy tavalyi Ízek és Érzésekben olvastam. Állítólag Dániában kedvelt leves és melegen eszik. Nekem a melegben jobban esett hidegen.

Hozzávalók:

2 csomag rebarbara
2 db 1 literes megybefőtt leve
3-4 ek méz
fahéj, szegfűszeg és egyéb ilyenkor használatos fűszer ízlés szerint
1-2 dl vörösbor
1,5 dl tejszín
A menet a szokásos: a rebarbarát megmostam, felkockáztam és feltettem főni a meggylében. Közben kóstolgatva édesítettem és fűszereztem. Forrás után 1-2 perccel lekapcsoltam és selymesítettem a tejszínnel, majd lehűtöttem. Vörösbort a srácok miatt csak tálaláskor löttyintettünk bele.   Bár az alkohol elpárolog belőle főzés során, a gyerekek nem biztos, hogy szerették volna a bor ízét, úgyhogy inkább nem kísérleteztem vele. Akinél ilyen hátráltató tényező nincsen, az fűszerezés közben löttyintse hozzá a nemes nedűt. Csinosíthatjuk még egy kis tejszínhabbal, mentalevéllel és akár meg is öntözhetjük egy kis amaréna meggy sziruppal.

Padlizsános, fetás batyu

Minden jel arra mutat, hogy a majdnem vadiúj notebookom winchestere ellátogatott az örök vadászmezőkre és esze ágában sincs onnan visszajönni. Magával vitt babafotókat, úszás fotókat, bulifotókat, szülinapi fotókat, ételfotókat, évzárós fotókat, egy darabot belőlem... Egy csomó a múlt héten készült, el sem jutottam odáig, hogy archiváljam őket.  Talán az, hogy totál magam alatt vagyok, közelít ahhoz, amit érzek. Itt és most szentül megfogadom, hogy a fotókat letöltés után azonnal, még nyers állapotban letöltöm a háttértárolóra is. Tessék szavamon fogni! (Még jó, hogy hevert itt a sarokban egy visszaszolgáltatásra váró másik masina, amit most birtokba vettem egy rövid időre.)

Némileg visszahozta a kedvemet a mai ebéd. Lehet, hogy van szebb neve is, mint ami én adtam neki, de most nem tudtam utána nézni. Volt egy szem padlizsán a hűtőben, azt komponáltam bele némi maradék fetával. A tészta tulajdonképpen pizzatészta.  Némi kis fűszer, paradicsomszósz és kész. Muszáj volt egy kis búfelejtő bort is kortyolnom hozzá, bár a sör jobban passzolt volna. A kicsi egyébként úgy falta, hogy öröm volt nézni. Régen volt az, amikor válogatás nélkül megette azt, ami a tányérján volt.

Hozzávalók 4 adaghoz:

30 dkg liszt
2 tk szárított élesztő
2 ek olíva olaj
kb. 1,7 dl langyos víz
1 tk. só
1 tk oregánó

1 padlizsán
2 fej lilahagyma
3 gerezd fokhagyma
15 dkg feta
fél marék friss bazsalikom
fél tubus sűrített paradicsom
4-5 szem koktél paradicsom
só, bors, olívaolaj

A tésztához a hozzávalókból lágy, könnyen kezelhető tésztát gyúrtam, betettem egy tálba, megolajoztam a tetejét, letakartam egy konyharuhával és feltettem a szekrény tetejére kelni. Kb. másfél óra alatt a duplájára nőtt. A sütőt 200 fok légkeverésre kapcsoltam. A padlizsánt megmostam, felkockáztam. A lilahagymát meghámoztam, félbe vágtam és felszeleteltem. Egy tálba öntöttem őket, mérsékelten sóztam, borsoztam. A fokhagymát összepréseltem és azt is hozzáadtam. Az egészhez hozzányomtam egy fél tubus sűrített paradicsomot és meglocsoltam olívaolajjal. (Így ha a padlizsán levet ereszt, pont jó, a folyékony paradicsomszósztól meg tocsogós lenne.) A tésztát négy részre osztottam, 2-3mm-es kerek lapokat nyújtottam belőlük és beolajozott, sütőpapírral bélelt sütőlemezre tettem őket. Elosztottam rajtuk a paradicsomos padlizsánt, és felhajtogattam a tésztalapok szélét. Rájuk morzsoltam a fetát, megszórtam őket az összetépkedett bazsalikommal, a tetejükre tettem a negyedekbe vágott paradicsomokat és meglocsoltam őket még egy kis olajjal. Szép pirosra sütöttem őket kb. fél óra alatt. Hidegen is nagyon finom.

Életem legszebb és legfinomabb joghurtos epertortája

Ma sikerült megalkotnom életem legszebb és legfinomabb joghurtos epertortáját. Nem szoktam ennyire ömlengeni a főztömről, de ezzel most nem tudok betelni. Szinte tökéletes lett, bármelyik cukrászda sütispultjában megállná a helyét.

Annál is inkább örülök, hog ennyire jól sikerült, mert a nagyobbik fiamnak készült, akinek ma volt az óvodai évzárója. Nagyon bátran, hangosan mondta a szövegét, nagyon-nagyon büszke vagyok rá, megérdemelte a zselés tortát. Tavaly, kiscsoportosként sírva szaladt hozzám és a műsor egy részét  az ölemből nézte, a másik részét pedig végigszerepeltem vele.  Kicsit tartottam a mai naptól, de kellemesen meglepett minket. Bátor és ügyes nagyfiú már.  (Brühhühhühühü....)

Szóval a torta: zabpelyhes, mandulás tört keksz a "tésztája". A krém nagyon epres,  görög joghurtos, mascarpones, a teteje pedig eper és zselé. A gyerek kedvéért a sok zselé. Most nem tortaformában, hanem tortagyűrűvel csináltam, amit 22 cm átmérőjűre állítottam. Ez a mennyiség elég egyébként a 26-os tortaformához is.

Hozzávalók

250 g natúr hobbit keksz, vagy más zabpelyhes keksz
100 g mandula
100 g vaj
Opcionálisan néhány csepp mandula kivonat.
1000 g eper
kb. 500 g porcukor (na, ez az, amit ilyenkor nem mérek, hanem menet közben állítom be)
440 g bakoma görög joghurt (most 40 g grátisz)
250 g mascarpone
2 cs lapzselatin
1 citrom leve
Előző este az eper felét és a cukor felét összeturmixoltam és kb. egy óra alatt jó sűrűre beforraltam.

A kekszet egy zacskóba tettem és a sodrófával konyharuha alatt összetörtem. A mandulát az aprítóban darabosra aprítottam. Összekevertem őket egy tálban és beleöntöttem a megolvadt vajat, villával összedolgoztam, majd a tortaformába nyomkodtam. Akartam bele tenni néhány csepp mandula kivonatot, de elfelejtettem.

6 lapzselatint 6-8 evőkanál forró vízben feloldottam és a már előzőleg elkészített hideg epervelőhöz adtam, majd belekevertem a görög joghurtot is. A mascarponét egy másik tálban habverővel kicsit sűrűbbre kevertem és közben 4-5 evőkanál porcukrot szórtam bele. Hozzáöntöttem  a joghurtos eperet, kavarintottam rajta egyet-kettőt és megkóstoltam, hogy elég édes-e. Úgy jó, ha nem túl édes. Ráöntöttem a kekszes alapra, megrázogattam és 3-4 órára betettem a hűtőbe.

Amikor megszilárdult, elkészítettem a zselét a tetejére. A másik fél kg epret megmostam, lecsumáztam és felszeleteltem. Szépen elhelyeztem a szeleteket a krém tetején. 1 dl vizet felforrósítottam egy kis lábosban és beletettem a másik 6 lap zselatint. Mikor feloldódtak, kipótoltam még 1 dl vízzel, majd a maradék porcukorral és a citrom facsart levével elkezdtem ízesíteni. Ez is inkább savaníú legyen, mint édes. A sok kavargatástól és a hozzáadott 1 dl hideg víztől eléggé kihűlt, úgyhogy rögtön az eperre öntöttem. Ez a mennyiség nem fedi be teljesen az epreket, de mégis összetartja őket. Immár a kész tortát kb. két órára a hűtőbe tettem. A zselé szép piros lesz az eper kiengedett levétől. Tálalás előtt vizes késsel a gyűrű mentén óvatosan elválasztottam és vizes késsel szeleteltem.

Bátran mondhatom, nagyon jól sikerült most eltalálnom az arányokat, mindenki nyugodtan álljon neki, tuti siker lesz!

Radler variációk házilag

Világ életemben utáltam a sört. Az ízét, az illatát, mindenét. Aztán a szoptatási mizéria alatt a tejserkentés elősegítése érdekében még a kórházban legurítottam egy fél liter alkoholmentes Schlossgoldot. Majd kirázott tőle a hideg. Később rákaptam egy mézzel ízesített alkoholmentes bio maláta italra. Isteni finom volt!  Majd jött a pénztárcakímélőbb Karamalz, szintén alkoholmentes édes maláta ital. Az is nagyon bejött. Ez még mindig a szoptatás jegyében. Legalább volt mire hivatkozni.
Úgy két éve kóstoltam  a Beck's Lemont, éppen a Beck's városában, Brémában. Azóta szeretem ezeket az inkább üdítőitalnak nevezhető, ízesített söröket.
Tegnap pedig legyártottam az első sk. radlert. Hogy egy kis flikk-flakk is legyen benne, kipróbáltam  citromfűvel és bazsalikommal. Mind a kettővel nagyon frissítő és különleges lett. Mézzel édesítettem és fele-fele arányban használtam hozzá szénsavas ásványvizet és sört. Már tudom is, hogy milyen lesz a következő kettő. :)

Hozzávalók 3dl-hez
4-5 levél bazsalikom vagy citromfű
2 tk. méz
1/2 lime vagy citrom
sör
ásványvíz


A leveleket összetépdestem, beledobtam a pohárba. Belenyomtam a negyed lime-ot és azt is beledobtam, majd meglocsoltam úgy 2 kiskanál mézzel. Törőfa hiányában a húsklopfoló nyelével még megnyomkodtam egy kicsit. Dobtam bele 2 kocka jeget és félig felöntöttem az ásványvízzel. Megkavargattam, majd hozzáöntöttem a sört is.

Kakukkfüves borecetben eltett fokhagyma

Egy hét technikai szünetet tartottunk, minden szempontból: se konyha, se főzés, se notebook, se net. Nomád élet, pizza rendelés és alvás az étkezőben a matracokon... Kedden ugyanis ellepték a lakást a festők és péntek délutánig csak gletteltek, festettek, tapétáztak. Még jó, hogy az időjárás csúcs kegyes volt hozzánk, nem tudom, hogy hol húztuk volna meg magunkat, ha szakadt volna az eső. Most már nagyjából a helyén van minden, de azért még pár napom rá fog menni. Persze vétek lenne kihagyni ilyenkor a nagy lomtalanítást, most, hogy amúgy is minden dobozban volt. Egy ilyen összepakolós festés majdnem felér egy költözéssel. Már csak a szekrényekből kellett volna  zsákokba behajigálni a cuccokat és mehettünk is volna. :).

A recept pedig a Tokaji Borecet Manufaktúra termékeivel való ismerkedés első szösszenete: még két hete nagyon zsenge, szinte fej nélküli fokhagymákat kaptam a piacon. Gondoltam, hogy kipróbálom savanyúságként, a kakukkfüves borecettel elkészítve. Én ettem meg az egészet mezei vajas kenyérrel. :D

Hozzávalók:.

3 csomag zsenge fokhagyma
3 dl víz
2 ek méz
1/2 tk. só
1/2 dl kakukkfüves borecet
3-4 szál kakukkfű

A fokhagyma gyökerét vágjuk le, a külső héját szedjük le, ha szükséges. A szár 1/3-át vágjuk le, majd a 2/3-ad részt pedig félbe és tegyük bele egy kis lábosba.  (Ha nagyon zsenge, akkor ne dobjuk ki a szár leeső részét, hanem rágcsáljuk el szendvicshez. Nagyon finom, édeskés az íze.)
A vízben keverjük el a többi hozzávalót és öntsük fel vele a fokhagymát, tegyük bele a kakukkfüvet, majd főzzük puhára.
Miután kihűlt a főzőlevében, tisztára mosott üvegbe tegyük át és öntsük fel a levével. Néhány napig eláll a hűtőben.
Szendvicsekhez, grillezett ételekhez kiváló.
A fenti hozzávalók mennyisége csak irányadó, mindenki saját ízlése szerint adagolja az ízesítő anyagokat.

Medvehagymás-spárgás quiche

 

Múlt héten még volt medvehagyma a piacon, meg már beindult a spárga szezon, úgyhogy nem is gondolkodtam sokáig azon, hogy mi legyen ebédre, csináltam egy szép zöld "tortát".  Hátha a kisebbik, zöldséget nem evő, ámde tortát annál inkább kultiváló gyermekem is ráharap. Nem azt mondom, hogy rávetette magát és két kézzel tömte volna a szájába, de legalább majszolgatott  belőle.  Sajnos a medvehagyma szezon idén véget ért, érdemes lehet esetleg zöldhagyma szárral kipróbálni, márcsak  a színe miatt is: fantasztikusan élénk színe volt!  

Hozzávalók:

30 dkg liszt

15 dkg hideg vaj
fél dl hideg víz
1/2 tk só

2 cs zöld spárga
1 csokor medvehagyma/1 csokor újhagyma szárastul

2 gerezd fokhagyma

20 dkg sajt
3 tojás
1 dl tejszín
1 dl tej
2 ek étkezési keményítő
só, bors

A lisztet betettem egy kicsit a mélyhűtőbe a vajjal együtt. A spárgákat jól megmostam,  kettétörtem és a csúcs felőli részüket megtartva sós vízben puhára főztem. A fagyos vajat a hideg liszthez reszeltem a nagylyukú reszelőn, megsóztam és mindig egy kevés vizet adagolva hozzá gyors mozdulatokkal épp csak annyira dolgoztam össze, hogy egyben legyen a tészta. Folpackba csomagoltam és a hűtőbe tettem egy fél órára.

A sütőt 180 fok légkeverésre kapcsoltam és a kerámia sütőedényt egy kicsit kivajaztam. A tésztát nagyjából kinyújtottam a formának megfelelően és a sodrófára feltekerve belefektettem az edénybe. ( Én mindig magas peremet hagyok, mert nagyon szeretjük a ropogós szélét.) Villával megszurkáltam a tésztát, majd ráfektettem egy sütőpapírt és beleszórtam a vakon sütéshez használt lencsét. Betoltam a sütőbe és amikor a széle már halvány pírt kapott, kiemeltem a sütőpapírt a lencsékkel együtt, majd így sütöttem egy kicsit tovább csak annyira, hogy megszikkadjon a tészta felülete. 

Közben a nagylyukú reszelőn lereszeltem a sajtot, nekem épp trappista volt otthon. Egy kancsóba ütöttem a tojásokat, beleöntöttem a tejet, a tejszínt, hozzáadtam az apróra vágott medvehagymát, az áttört fokhagyma gerezdeket és a keményítőt.  Sóztam borsoztam és merülőmixerrel jól összeturmixoltam az egészet. Amikor a tészta félig megsült, ráöntöttem a keveréket, megszórtam a sajt 2/3-val és elrendeztem rajta a megfőtt spárgát, majd megszórtam a maradék sajttal. Visszatoltam a sütőbe és szép pirosra sütöttem.

Bakik a konyhámban - sütőben füstölt fasírt :)

Ismét sikerült valamit alkotnom a Bakik a konyhámban rovat számára :). Nem igazi baki, mert a dolog végül jól sült el és nagyon finom lett a  khmm..."füstölt" fasírt. Csak magamnak okoztam egy kis bosszúságot.  Történt ugyanis, hogy szokásomhoz híven most is a muffin formában sütöttem cukkinis fasírtot, és én balga tele töltöttem a formákat. Természetesen a hús is és az előzőleg kinyomkodott cukkini is eresztett egy kis levet, ami nem máshova, mint a sütő fenekére csöpögött és hatalmas füst csapott ki a sütőből. Persze, gyorsan alátettem egy zsírfogó tepsit, de akkor már mindegy is volt. A függöny, a hajam, a ruhám, minden füst szagú volt, jó néhány nap kellett hozzá, hogy a lakásba belépve ne érezzem a füst szagot. Viszont a fasírtnak baromi jót tett, olyan lett az íze, mintha faszén parázson grilleztem volna. :DDDD Inkább kint próbáljátok ki, mint bent a konyhában.

Hozzávalók 10 db "forma" fasírthoz:

1 csirkemell filé ledarálva
1/2 kg cukkini
1 kis fej hagyma
10 dkg trappista sajt
1 gerezd fokhagyma
só, bors, piros paprika, ízlés szerint más fűszerek  (én most szórtam bele egy kis arab keveréket.)
1 tojás

A cukkiniket megmosom, végeiket levágom, a nagylyukú reszelőn lereszelem és kicsit besózom. A hagymát apróra vágom, megdinsztelem, a fokhagymát összezúzom, a sajtot is a nagylyukún lereszelem. A cukkinit kicsit kinyomkodom és a többi hozzávalóval együtt jól összedolgozom. A szilikonos muffinformát körbekenem olajjal, 10 lyukba osztom el a masszát és először letakarva 200 fokon puhára párolom, majd fólia nélkül világosbarnára sütöm.  Szép formásak lesznek, nem kell bő olajban gombócokat formálni, egyszerre készen vannak, kevesebb a munka vele, mint a hagyományossal.

Közérdekű információ - vanília akció május 15-ig!

Kedves Narancslekvár blog olvasók és Facebook rajongók, szeretném Nektek jelezni, hogy a kedvezményes vanília vásárlási lehetőség MÁJUS 15-ig tart!

Azaz jelenleg KIZÁRÓLAG NEKTEK 120 Ft/db a zanzibári 18-20 cm-es, átlagban 3,2 grammos hiperaromás vanília  rúd. A 15 szálas csomag pedig 1600 Ft , ha május 15-ig leadjátok a rendeléseteket a narancslekvar@hotmail.com e-mail címre.

Hamarosan elkészül a forgalmazó cég internetes webáruháza (www.vanillashop.hu  - még nem, majd! ). Jelezni fogom, ha üzemképes és akkor ott adhatjátok le a rendeléseteket. A webáruházban már nem ezen az áron lesz rendelhető, de jó hír, hogy aki a Narancslekvár blogon keresztül rendel/rendelt, az bekerül egy törzsvásárlói rendszerbe és továbbra is kedvezményben fog részesülni. Hogy miben, azt majd megtudjátok a webáruház "nyitásakor", illetve biztosan kaptok róla e-mailt is a vanillashoptól.

Úgyhogy duplán jól jártok, ha május 15-ig rendeltek.

És köszönöm Pixie Pie-nak,  a tortadíszítés koronázatlan királynőjének és Segítsüti sütőtársamnak, hogy századikként beállt a Narancslekvár blog követői közé! :)))