Sajtos sárgarépás krokett maradékból

Szó, ami szó, ez nem tartozik a flancos ételek kategóriájába. Gondolkodtam is rajta, hogy fel tegyem-e egyáltalán. Végül úgy döntöttem, hogy igen, hátha másoknak is hasznára válik.  Ha megkérdezem a gyerekeket, hogy mit főzzek, - igaz, hogy a kicsi még nem tud  válaszolni - akkor általában vagy a finomfőzelék,vagy a spenótfőzelék a válasz. Most a spenótfőzelék volt soron és hogy ne mindig tükörtojással együk,  a vasárnapi maradék krumplipüréből és párolt sárgarépából gyúrtunk rávalót. Lényegében sárgarépás sajtos burgonyakrokett lett a végeredmény. Nagyon ízlett nekik.

Hozzávalók:

maradék krumpipüré
maradék pároolt zöldség, ha van. 
1 tojás
kevéske liszt
só, bors, szerecsendió, reszelt sajt.

A hozzávalókat villával összedolgoztam, majd vizes kézzel golyókat formáltam belőle és forró olajban kisütöttem.

Ez így egyszerűen is hangzik, de most is belefutottam abba, hogy a forró olajban szétfolynak a golyók. Illetve ebben az esetben az első adag rendben kisült, de a többi már elkezdett szétesni az olajban. Gyorsan kevertem még egy kis lisztet a maradék masszához, így mentve meg a többit. Lehet, hogy a fiam kezében melegedett meg nagyon a püré. Ha valaki tud jó praktikát arra vonatkozóan, hogy hogy marad egyben a krokett anélkül, hogy túlságosan sok lisztet kelljen beletenni, az kérem, ossza meg velem!

Véééégre itt a tavasz! - Citromos cukkinis csavart tészta

Kb. két hete készítettem el ezt a tésztát, de az íz- és színvilága annyira üde, tavaszias, hogy úgy gondoltam, kivárom vele az első igazi, ragyogó, simogató tavaszi napot. Az ötletet Stahl Judit Végre otthon című könyvéből merítettem. Található benne egy cukkini főzelék, amit nagyon szeretünk, ezt variáltam át némileg. Maradt a citrom és a tejszín, de a kaprot és a kapribogyót lecseréltem sajtra és szerecsendióra. 

Hozzávalók:

1 zacskó csavart, vagy bármilyen más durumlisztből készült tészta
1 póréhagyma
3 közepes cukkini
1 citrom héja
3 dkg vaj
1 dl tejszín
10 dkg reszelt sajt
só, bors, szerecsendió

A póréhagymát és a cukkinit megmosom, karikákra vágom. A citromot alaposan megsikálom és zöldséghámozóval lehámozom a héját.  A vajat egy serpenyőben megolvasztom, rádobom a citrom héját mérsékelt hőfokon 2-3 percig kevergetem, hogy a citrom illatanyaga felszabaduljon. Utána rádobom apóréhagymát és kissé megdinsztelem. 

Közben felforralom a tészához a vizet és kifőzöm a tésztát. Ha a hagyma megfonnyadt, akkor rádobom a cukkinit, sózom, borsozom és néhány perc alatt puhára párolom. Leszűröm a tésztát, de egy bögrényi tésztavizet visszatartok.  A cukkinit nyakonöntöm egy kis tejszínnel, megszórom a sajttal,  fűszerezem a szerecsendióval, majd egyet-kettőt rottyantok rajta és ráborítom a kifőtt tésztát. Összekeverem, ha kell a felfogott tésztavízzel kicsit megöntözöm, hogy szaftosabb legyen és utána sózok, borsozok, ha szükséges. 

Egyszemélyes lélekmelegítő - Bombardino helyett

Már csütörtökön meg akartam írni ezt a postot, de annyira lelassult a gépem, hogy képtelen volt egy karaktert is belátható időn belül megjeleníteni. Nagyon megért szegény az újrainstallálásra.

Azért éppen csütörtökön, mert akkor találtam ki magamnak ezt a kis kortyolgatnivalót. Az időjárás kissé kedvemet szegte, ráadásul nagyobbik fiam óvoda helyett itthon kínlódott kötőhártya gyulladás okán.  Kisöccsével egyetértésben már harmadszorra szedték atomjaira a lakást, amikor az ablakon kifelé bámulva beugrott egy kép: ülök egy Hüttében és Bombardino-t szürcsölgetek! Mindjárt jobb is lett a kedvem és segítségül hívtam Google barátomat, hogy megtudjam, miből áll a Bombardino  Mivel sem konyak, sem whisky és még rum sincs itthon, hát megalkottam a magam kis bombardinoját cointreau-ból. ;-)

Hozzávalók egy fő részére:

1,5 dl tej
1 cs burbon vaníliás cukor vagy vanília kivonat 
1 tojás sárgája
1 tk cukor
1 kupica cointreau vagy bármi más, ami van otthon
díszítésnek fahéj

Egy lábosba beleöntöttem a tejet és a vaníliás cukrot hozzáadva elkezdtem melegíteni. Néhány percig magas hőfokon tartottam, hogy a vanília aroma jól kijöjjön. Közben a tojás sárgáját kikevertem a teáskanálnyi cukorral, belekevertem a meleg vaníliás tejbe és nyakon öntöttem egy kis cointreau-val, majd pohárba töltöttem. 

Aztán fotózás közben jutott eszembe, hogy megszórom egy kis fahéjjal is egy sablon segítségével és örültem, hogy végre használhatom a marokkói poharamat.  Közben persze alig vártam, hogy megigyam, de arra sajnos várnom kellett még vagy három órát, mert még vezetnem is kellett aznap. Úgyhogy a lélekmelegítés estére tolódott, amikorra a lélekmelegítő nedű már kihűlt. :-(

A KENYÉR!

Így, nagybetűvel, felkiáltójellel. A kívül ropogós, vastag héjú, belül lyukacsos, szaftos KENYÉR.  Ja, és természetesen adalékmentes. 

Szóval ez az a bizonyos dagasztás nélküli kenyér.Nem újkeletű a dolog, kb. 3 éve kering az interneten. Kb. fél éve bukkantam rá Dolce Vita blogján  és azóta - nemcsak a kenyér miatt - ez a kedvenc gasztroblogom.  Bevallom, eltelt néhány hónap, mire nekiálltam, ugyanis nem hittem a szememnek. :-) Pedig Dolce Vita fotói magukért beszélnek.

Évek óta próbálkozom én is mindenfajta kenyérsütési módszerrel. Nászajándékba kaptunk egy kenyérsütő gépet. De az abban elkészített kenyerek nem hozták az a minőséget, amire mindig is vágytam. Mostanában lefokoztam és csak dagasztásra használom szegényt. 

Aztán  jött Limara öregtésztás kenyere, ami szintén csúcskategóriás, csak kicsit macerásabb, az elkészítése. Majd egy kis betegeskedés  miatt leálltam a házi kenyérsütéssel. Végül kishitűségemet félretéve összekutyultam január közepén az első dagasztás nélküli kenyértésztát és teszem ezt azóta is úgy kb. három naponta. 

Mert ez az a kenyér, amire mindig is vágytam: vastag héjú, ropogós, belül lyukacsos, szaftos. Az elkészítése pedig pofonegyszerű és különleges eszközök sem kellenek hozzá. 

Hozzávalók:

3 bögre (2,5 dl) BL 80-as liszt vagy másnéven kenyérliszt.
A Tescoban lehet kapni 2 kg-os kiszerelésben. (Egyébként már kipróbáltam Vitamill búzacsírás fehérliszttel, azzal is tökéletes, sőt anyukám sima lisztből készíti)
1,5 bögre víz
1,5 tk. só
0,5 tk. szárított élesztő. Inkább kevesebb legyen, mint több. (A DM-ben van Alnatura adalékmentes porélesztő.)

A száraz hozzávalókat alaposan összekeverem, majd hozzáöntöm a vizet és azt is összekeverem. Csak annyira, hogy a liszt és a víz összekeveredjen. Ez egy sűrű nokedlitészta állagú massza lesz, dagasztani lehetetlen. Majd a tálat letakarom és 12 órára el is felejtem. Az se baj, ha többet pihen. A darabos massza ezidő alatt homogén, kovászszerű, buborékos tésztává változik.
12 óra elteltével bőven kilisztezett deszkára borítom, kiöntöm rá a tésztát, azt is megszórom liszttel, kézzel lelapogatom, négyrét hajtogatom és letakarva adok még neki fél óra piheőidőt. Addig 250 fokra beállítom a sütőt és beteszem az edényt is melegedni.   Én jénaiban sütöm, de a nagymama piros zománcozott lábosa is tökéletes.  Lehet bármi, de a fedőről a termoizéket és a  bakelit fogantyúkat tessék lecsavarozni. Ami nem jó, az az üvegfedelű lábos/fazék. Meg a szilikon fogantyú sem bírja a 250 fokot. 
Szóval, ha felforrósodott a sütő, akkor kiveszem az edényt, megszórom egy kis liszttel, majd úgy, ahogy van, beleborítom a tésztát. Másképp nem megy, mert nagyon lágy a tészta.  250 fokon sütöm úgy 30-40 percet fedővel, majd 15-20 percet fedő nélkül. Eleinte tűpróbáztam, mostanában nem szoktam. Eddig még sosem volt nyers.  Különben csalóka a tűpróba, mert ez alapjában egy nedvesebb jellegű tészta akkor is, ha megsült. 
Ha kész, kiborítom és megpróbálom megállni, hogy ne vágjam fel addig, amíg ki nem hűlt. Ez rendszerint nem szokott sikerülni. :-) Vajjal a legfinomabb szerintem, de a gyerekeim még azt sem kérnek rá. Teljesen üresen eszik. 

1. 
   

Az alap, sima fehér lisztes változatot ritkán sütöm, általában 2/3-1/3 arányban használom a fehérlisztet, illetve valamilyen teljeskiőrlésű gabonát vagy graham lisztet. Szoktam beletenni magokat is, a tetejét viszont mindig megszórom napraforgómaggal. 

Figyelem, mielőtt bárki hozzálát az elkészítéséhez, előtte szerezzen be magának egy fitness bérletet a hozzá legközelebb eső fitness teremben! Egye fene, jó lesz a salsa bérlet is. :-)))

A fotón látható kenyér fele fehérliszttel, fele tk. rozsliszttel készült. Ilyen esetben több folyadékot vesz fel és nem lesz olyan lyukacsos, mint a sima fehérlisztes változat. 

Színes "felvágott"

Egyszer vendégségben ettem sárgarépás sajtos fasírtot sütőben sütve gombóc formájában, velesült burgonyával. Nagyon finom volt, azóta állandó szereplője a repertoáromnak. Kicsit tovább gondoltam ezt a sajtos fasírtot és gyakorlatilag kiváltottam vele a felvágottakat. Bármi tehet bele az ember a darált húson és a sajton felül:  hangolhatjuk olaszos jellegűre  fűszerekkel, szárított paradicsommal, olivabogyóval. De kerülhet bele zeller, fehérrépa, cukkini, akár még kovászos uborka is. Bármi, amit szeretünk. Nálunk leginkább a maradékok kerülnek bele :-). Ebben most sárgarépa, kaliforniai paprika és petrezselyem van.  Lehet belőle főétel pl. krumplipürével, feltét főzelékre, felvágott a vajas kenyérre.  Amolyan jolly joker étel, a végeredmény mindenképpen ínycsiklandozó és szemet gyönyörködtető.

Hozzávalók:
1 csirkemell filé finomra darálva (azaz igazi, ha saját magunk daráljuk)
1 kisebb fej hagyma (én mindig megdinsztelem a hagymát)
2 gerezd fokhagyma felaprítva
1 tojás
10 dkg reszelt sajt 
1 közepes sárgarépa lereszelve
kockára vágott kaliforniai paprika, petrezselyem
só, bors

A hozzávalókat villával jól összedolgozzuk, utána ízesítünk, ha kell.  Óvatosan szabad csak sózni, a sajt úgyis elég sós. Kiolajozott formába nyomkodjuk, lefedjük alufóliával és 220 fokon kb. 45-50 perc alatt megsütjük. A végén levesszük a fóliát és néhány percig úgy sütjük. Én egy kisebb méretű kenyérsütő formában szoktam megsütni. 

Gyerekjoghurt helyett

Szeretjük azokat a hatos csomagolású gyerekjoghurtokat a sima, krémes állaga miatt. De nem szeretjük a sok édesítőszer, az adalékok és az aromák miatt. Úgyhogy ha hosszútávon  akarok jót a gyerekeimnek, akkor nem adok nekik gyerekjoghurtot. Amúgy is az E betűk kivezetésén fáradozom, de erről majd később.
Szóval gondoltam egyet és legyártottam házilag.  A kis tégelyes  oldalán az áll, hogy friss sajt 70%. Ezzel nem kezdtem el kísérletezni, hanem  fogtam fél kiló sovány túrót, meg a botmixert és nekiálltam. Az eredmény engem is meglepett, ugyanolyan krémes lett, mint a dobozos. Úgyhogy a gyárit egyék ezentúl a gyárigazgatók, meg a doktornéni a tévéből... 

A művelet a botmixer elöblítésével együtt tart úgy öt percig.

Hozzávalók:

1 db botmixer
1 db magasfalú edény, mondjuk egy kancsó
1/2 kg túró, mert ha már nekiállunk, akkor érdemesebb nagyobb mennyiséget csinálni
2 ek bármilyen dzsem, illetve  friss gyümölcs és méz főleg nyáron!
1 löttyintésnyi tejszín, hogy még selymesebb legyen, de nyugodtan elhagyható
1-2 ek natúr joghurt lazításképpen.

A művelet nagyon egyszerű: a botmixer bekapcsolásával, föl-le mozgatásával és a túró cuppogtatásával néhány perc alatt elérjük a kívánt eredményt. Érdemes kisebb fedeles tégelyekbe kimérni és úgy betenni a hűtőbe. Különben az egész elfogy egyszerre és másnap kezdhetjük előről. :-) 

Igaz, hogy a végeredmény nem lesz olyan szép színes és édes, de kimaradt belőle a glükóz-fruktóz szirup, az aromák és a színezékek, ami jóesetben természetes, továbbá a tartósítószer.

Anyukák, cuppogtatásra fel! :-D