Na most Bence megőrült és naponta süt kenyeret kisebb-nagyobb sikerrel. :)
Dagasztás nélküli kenyérről van szó. Íme:
A kép az ő kenyere, ma reggel sült ki. Nagyon finom volt!!!
És kérte, hogy gyúrjak be egyet ma mikor hazaérek, hogy reggelre legyen megint egy adag kenyér.
Megkaptam a receptet, és igyekeztem nem elrontani. :D
Hozzávalók:
390 g BL80 búza kenyérliszt
1,5 emőkanál só (emőkanál = amit reggel a kávédba szoktam szúrni) - tehát teáskanál :D
Természetesen ócsó jódsó! Mert ugye hisztiztem, hogy ne a drága, márkás sóóóóómat használja el ilyen hülyeségekre. :D Így született meg az "ócsó jódsó". Azóta csak ezt használja, finom szemcsés, jódozott, fehér, egyszerű és piszok ócsó a jódsó. :D
0,5 teáskanál porélesztő
3 dl langyos víz
2 teáskanál búzasikér
Az egészet összemaridzsgázzuk - mellékelem a képet - majd lefedve egy ronggyal, langyos helyen, ahová a macska is nehezen jut el, minimum 12 órát pihentetjük.
Mi nem hajtogatjuk, mint mások, nekünk jó így. Mert ha hajtogatnánk lisztcsík lenne a közepén, még várhatnánk minimum fél órát, össze is esik és minden lisztes, ragacsos lesz. Tehát nem hajtogatunk.
A forró sütőedényt kikenjük egy kis olívaolajjal, beletesszük a tésztát, a tetejét lisztes kézzel elegyengetjük, mintha csak a kisbaba popsiját paskolnánk pajkosan és ha van fedőnk azzal befedjük, de alufólia is megteszi.
A lényeg, hogy egy tál vizet tegyünk a sütőbe.
Kb. 20 percig fedővel és kb még egyszer 20 percig szép ropogósra sütjük. Forrón nem szabad megkóstolni, ne legyünk türelmetlenek. :)))