Már az xedik kört futom a témával kapcsolatban és nagyon úgy érzem, hogy nem jutok közelebb a célhoz...
Szóval, az van, hogy elérkezettnek látszik a pillanat, hogy a 25-30 év körüli Karancsot (gyengébbek kedvéért ez egy gáztűzhely...) lecseréljem. Csak nagyon halkan merem leírni, mert nálam az ilyen izék, amik eddig megneszelték, hogy lecserélődnek, olyan hisztis végjátékot produkáltak, hogy attól most megkímélném magam, tehát Karancs még nem tudja, hogy a napjai meg vannak számlálva... Legalábbis remélem.
Hogy miért most? Az nagyon egyszerű... A karácsonyi készülődést, azaz a sütemények megsütését a szomszédommal együtt intéztük. Én begyúrtam a tésztákat, nála meg kisütöttük. Nagyobb a hely is, gondoltuk, nála van még egy-két befogható konyhatündér.
Már sütöttem villanysütővel. A munkahelyemen is ilyen volt, és Londonban is ilyennel szórakoztam. Ezeknél a próbálkozásoknál annyira nem fogott meg az egyszerűsége és a nagyszerűsége, mondjuk nem is 8 kilónyi mézeskalácsot, 8 rúd bejglit és sorolhatnám, hogy miket sütöttem eddig ilyennel.
De most... hát, ez valami álom. Komolyan. Az, hogy egyszerre négy tepsi sülhetett benne, hogy nem kell forgatni a tepsit, nem kell szerencsétlenkedni, hogy kicsit kitámasztom az ajtaját, itt süt jobban, ott kevésbé és sorolhatnám... Szóval, elvesztem. Éreztem, hogy jön a gondolat, hogy ott motoszkál, hogy nekem kell egy ilyen... Aztán Karancs is rátett egy lapáttal, amikor, bár ez nála szokás volt már egy ideje, kb. negyed órát tartottam a sütő begyújtása után a gombot, hogy ne aludjon el a gáz... azt már csak halkan jegyzem meg, hogy eleve használtan költözött hozzám, így már néhol (a rózsák körül eltakaríthatatlanul...) erősen kihívásokkal küszködik... szóval, kell egy új tűzhely.
Első felindulásomban felnyomultam a netre és a kedvenc márkám weboldalán rögtön megakadt a szemem egy kis helyesen, persze, a lehető legdrágábbat néztem ki, ez nálam alap... Valahogy mindig elsőre a legdrágább tetszik mindenből, utána indulok meg a helyes úton, azaz a mit tudok megfizetni ár/érték ok legyen, ne fizessek csak egy vagyont a márkanévért feleslegesen és hasonló dolgok helyes útján... Nem szoktam ripsz-ropsz beleugrani dolgokba, mindig nagy kutatómunka zajlik a végleges példány kiválasztása előtt.
Most is így volt. Nagyjából azzal teltek az estéim, hogy tűzhelyeket néztem. Meg is találtam egy nagyon baráti áron kínált példányt, ahol, ahogy én szeretném, gázlap és villanysütő beszerelhető változata vigyorgott rám, a nagyon baráti 100.000,- Ft körüli áron.
Akkor elkezdtem számolni. Ez így 100.000,-, kell neki egy szekrény, ami passzoljon a konyhához, ha lehet, kinéztem az IKEA-ban 14.000,- körül már kapok. Akkor erre még jön a villany és a gázszerelés... amivel nem tudok számolni, mert nem tudom, hogy mennyibe kerül... Hát... és még itt is úgy voltam vele, hogy ok, ok... de milyen szép és hogy fogjuk mi egymást szeretni villanysütő meg én, ez (majdnem) minden pénzt megér...
Már úgy látszik, hogy jön a boldog vég, amikor én egy centivel a kezemben kivonultam a konyhába és lemértem Karancsot, majd ezt az egészet úgy, ahogy van félig hisztisen töröltem az agyam előzményeiből... Mert Karancs 50 cm széles, míg beépíthető tűzhelyből nem találtam 60 cm alatti darabokat...
Ok, akkor keressünk nem beépíthető, hanem kombinált készüléket, abból van 50 cm széles is...
Lehet, hogy van, csak én vagyok béna és nem találok...
Nem akarok kényszerből valamilyen névtelen darab mellett dönteni. Akkor inkább marad a Karancs...
Gondoltam egyet, és megírtam ezt a posztot, hátha valaki volt már hasonló cipőben, és tudja a megoldást. Milyen márkát keressek, milyen tudással bír az a darab, és a legfontosabb, hogy mennyibe kerül, mert egy kisebb afrikai ország éves költségvetését nem költeném el rá, ha nem muszáj...
