Lencsefőzelék

Megint lencse. A fél kilós zacskó rengeteg, így mindig van egy kis maradék a felbontott zacskóból. Legelterjedtebb talán a főzelék, bár salátát, köretet is lehet készíteni belőle, a levesről ne is beszéljünk. Most íme a főzelék.

Hozzávalók:

20 dkg előző este beáztatott lencse

pár gerezd fokhagyma

néhány babérlevél

víz

étolaj

finomliszt

só, bors, pirospaprika, őrölt kömény

Elkészítése:

Az előző este beáztatott lencséről leöntjük az áztató vizet és feltesszük főni egy lábasban annyi vízzel, hogy ellepje. Ha felforrt, akkor beledobáljuk a babért és a szétnyomott fokhagymát -ízlés szerinti mennyiségben- és szépen megfőzzük. Borsozzuk és rakunk bele egy kevés őrölt köményt (az emészthetőség javítása végett). Nekem egy fél óra alatt megfő általában, az áztatás nagyon hasznos...

Ha már megpuhult, akkor kell csak sózni, nehogy ne puhuljon meg a lencse. Én a szokásos leveskockát rakom bele, ha kell, akkor még meg is sózom, beállítom az ízét.

A végén berántjuk. Egy felhevített serpenyőbe étolaj (vagy zsír), abba a liszt, amit zsemleszínűre pirítunk. Ahogy már máskor is írtam, olyan legyen, mint egy krém az állaga. Ki kell tapasztalni, hogy mennyi liszttel rántsuk az ételt, mert a lisztek sem egyformák. Figyelembe kell venni azt is, hogy a kész főzelék tovább sűrűsödik, így nem kell agyon lisztezni, mert egy nagy gombóc lesz belőle. Ehhez a mennyiséghez kb. 2 evőkanál liszt elég kell, hogy legyen. Ha a liszt zsemle színűre pirult, akkor félre kell húzni a tűzről és egy kanál pirospaprikát kell tenni bele, hogy szép színe legyen. Ha elkevertük, akkor mehet bele a főzelékbe, egyenesen a serpenyőből. Ha kevergetjük, akkor nem lesz csomós, nekem se szokott az lenni.

lencsefőzelék

És készen van. Az állagának egy kicsit folyósnak, hígnak kell lennie, mert sűrűsödni fog még, ezt ne felejtsük el. Ha másnapra nagyon összeállna, akkor egy kis vízzel összekeverve melegítsük meg, nem fogja elrontani.

Lencseleves

Volt egy kis maradék lencsém, gondoltam, hogy nem csak főzeléket lehet belőle készíteni, hanem egy jó kis levest is. Megfőztem, íme a recept.

Hozzávalók:

20 dkg előző este beáztatott lencse

1 fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

egy darab füstölt kolbász

egy darab füstölt szalonna

2 szál sárgarépa

1 szál petrezselyem gyökér

kevés zellerszár

2 közepes szem burgonya

1 marék tészta (összetört spagetti, cérnametélt, kiskocka, eperlevél, vagy hasonló)

babérlevél, húsleveskocka, só, bors, paprika, őrölt kömény

2 evőkanál finomliszt

2 evőkanál zsír (étolaj)

Elkészítés:

A füstölt szalonnát -ami lehet más fajtájú szalonna, például kolozsvári is, ami jó húsos- odatesszük egy fazékban a tűzre, hogy kisüljön a zsírja. Közben összevágjuk a vöröshagymát apróra és a kisült szalonna zsírjára tesszük és üvegesre pirítjuk. Ha üveges, akkor a megtisztított és felkarikázott sárgarépát és a  petrezselyem gyökeret is rádobjuk (Én jártam már úgy, hogy a gyökér nagyon fás volt, nem akart megfőni, ezért sokszor azt csinálom, mint most is, hogy a gyökeret nagyobb darabokra vágom és egyben rakom bele az ételbe. Így az íze belefő, de egyben kidobható belőle, ha fás lenne és nem lehet megenni). A zöldségeket pároljuk-pirítjuk. Ennek az eljárásnak köszönhetően egyrészt a zöldség jobb ízű lesz, mert karamellizálódik a benne lévő cukor, másrészt egy alap színt is ad az ételnek, mivel a sárgarépa karotintartalma a zsírban kioldódik. Hozzádobjuk a felkarikázott füstölt kolbászt is, ezzel is átforgatjuk. Ebből is oldódik ki így íz és szín. A kolbásznál és a szalonnánál nem írtam mennyiséget, mert ízlés kérdése a dolog. Aki jobban szereti többet tesz bele, aki nem kevesebbet. Ha a szalonna nem elég zsíros, akkor zsírral, étolajjal (vagy akár olívaolajjal is) pótolhatjuk a zsiradékot. Ha alaposan átpároltuk a sárgarépát és a gyökeret a kolbásszal a hagymás szalonnás alapon, akkor meghintjük egy kis pirospaprikával a színe és az íze miatt, majd ráborítjuk az előző este már beáztatott lencsét, aminek az áztatólevét leöntöttük, majd hozzáadjuk a zellerszárat. Ez mehet bele egyben, könnyebb lesz majd kihalászni, de aki szereti természetesen ehető is (nekem mindig van a fagyasztóban zellerszár, mert amikor új a zeller nagyon nagy a zöldje, amit nem dobok ki, hanem nagyobb darabokban egy dobozban lefagyasztom, így ha kell csak előveszek egy pár darabot belőle). Felhúzzuk annyi vízzel, amennyi levest szeretnénk és főzni kezdjük. Beledobjuk a babérlevelet és hozzáadjuk a fokhagymát szétnyomva vagy apróra vágva, borsozzuk és adunk egy kis őrölt köményt is hozzá, ez majd segíti az emésztést. Én itt még nem szoktam sózni, nehogy a lencse kemény maradjon. Mivel a lencse beáztatott állapotban kerül bele, a zöldségeket pedig már pirítottuk-pároltuk, viszonylag hamar megpuhul majd minden.  Hiányzik még belőle a felkockázott krumpli és a tészta, így figyelni kell a levesünket, ha a benne lévő anyagok már háromnegyed részt megpuhultak, akkor mehet bele a krumpli, majd a vége előtt pár perccel (a különböző tészták főzési idejét figyelembe véve) a tészta is. Mikor látjuk, hogy a lencse nem fog cserben hagyni és puhul, akkor mehet bele a leveskocka és/vagy a só is. Jobban szeretem a leveskockát, mert teljesen elolvad és nem maradnak apró dirib-darabok az ételben. Én Maggi leveskockát használok, mert annak van a legjobb íze szerintem, de ez nyilván ízlés kérdése.

lencseleves

Olyan fél óra alatt minden megpuhul. Ha minden benne van és ízesítettük is a levest, akkor a végén ideje berántani. A rántást a két kanál zsírral 8étolajjal) és a két kanál liszttel készítjük el. A serpenyőben felforrósított zsiradékba beleszórjuk a lisztet és szép zsemleszínűre pirítjuk. Ha nagyon száraz lenne még egy kis zsír (étolaj) mehet hozzá. Olyan szép, krémszerű dolgot kell kapnunk. Mivel a levesbe már tettünk paprikát (az elején még az alapba, mivel a paprika zsírban oldódik) én ilyenkor már nem teszek a rántásba is. Ha nem lenne elég színes az étel, akkor itt is tehetünk a rántásba még paprikát, csak vigyázni kell, nehogy megégjen. Vannak olyan alap dogmák, hogy meleg rántást hideg vízzel, hideg rántást meleg vízzel kell feloldani, mielőtt az ételbe tesszük. Saját tapasztalat, hogy a kész rántást, ami még meleg, egyáltalán nem öntöm fel vízzel, hanem azzal a fakanállal, amivel a rántást kevergettem, amivel előtte a levest is kavargattam szépen átkanalazom a levesbe és rögtön elkeverem benne határozott mozdulatokkal. Még egyszer sem lett csomós.

Ha minden jól megy, akkor a végére egy rendkívül tartalmas és sűrű levest kapunk, ami nekem úgy nézett ki, ahogy a képen látszik.