Húsételnek én ma a cordon bleu-t választottam.
Vannak olyan ételek, amelyekről mindenfajta legendák keringek. A cordon bleu is egy ilyen étel. Sokszor rosszul írják a nevét (gordonnak vagy blue-nek), de a neve is olyan egyszerű, mint az elkészítése, amiért aztán éttermekben képesek kisebb vagyont elkérni.
Ezt az ételt a legenda szerint először az RMS Titanic óceánjárón szolgálták fel 1912-ben. Nevét az elkészítő főszakácstól onnan kapta,
hogy ez a főszakács versenyben volt egy gasztronómiai díjért, aminek ez volt a neve.
Az elismerés szimbóluma III. Henrik francia királytól származik, aki
1578-ban megalapította a Szentlélek lovagrendet, melynek tagjai kék
szalagra (cordon bleu) tűzték magukon a keresztet.
Az eredeti receptben borjúbélszínből készül ez a sajttal és sonkával töltött rántott
szelet, de sertéskarajból és egyszerű trappistából elkészítve is hasonló ízélménnyel leszünk gazdagabbak és biztosan nem megyünk csődbe.
Hozzávalók (személyenként):
2 szelet karaj
2 szelet sonka
2 darabka trappista sajt
só
panírozáshoz: liszt, tojás, zsemlemorzsa
Elkészítése:
A hússzeletet vékonyra klopfoljuk, ráfektetjük a sonkaszeletet (ez ízlésünk szerinti főtt sonka, egyszerű gépsonka, vagy valami drágább verziója) és a végére tesszük a darabka sajtot (ez akkora darab legyen, hogy könnyen feltekerhető maradjon a hússzelet).
A sajt felől szorosan feltekerjük a húst, majd a végeit benyomkodjuk. Ha kellően szorosan tekerjük fel és ügyesen nyomkodjuk be a végeit, akkor semmi szükség nem lesz fogpiszkálóra, magától is megmarad az alakja és nem engedi kifolyni a sajtot.
A kész tekercset sózzuk, majd panírozzuk és bő olajban szép aranybarnára sütjük.
Tálaláskor vastagabb szeletekre vágjuk a húst, kicsit széthúzzuk a tányéron és kevés reszelt sajttal meghintjük. Körete lehet párolt rizs, krumplipüré, de valami finom vegyes saláta is kitűnő választás mellé.