Cookie (kukit sütöttem)

"A sugar cookie [ejtsd: sugár kuki] egy közkedvelt amerikai süti. Az összedobom-megsütöm kategóriába tartozik, rém egyszerű elkészíteni. A hozzávalók tekintetében is csak a legalapvetőbbeket tartalmazza (kivéve talán a növényi zsiradék, ami azért vajjal vagy margarinnal helyettesíthető). Vagyis nincs alkalom, amikor az ember egy kis édességre vágyik, és ne tudna fél óra alatt finom sütit varázsolni."  Idézet INNEN

 

Hozzávalók

 

150 g vaj  (nálam 30 dkg vaj)
150 g hidrogénezett növényi zsiradék (ez nekem nem volt, ezért a 30 dkg vaj)
600 g cukor
4 tojás
850 g liszt
3 ek házi  vaníliás cukor
1,5 csomag sütőpor
2 teáskanál só

 

Elkészítés:

A vajat a cukorral, a tojásokkal robotgépben kikeverjük, hozzáadjuk a lisztet, s a benne elkevert sót, vaniliás cukrot, sütőport.

Aránylag puha, majdnem ragadós tésztát kapunk.

Sütőfóliával bélelt tepsire gombócokat rakunk jó távol egymástól, mert sülés közben "elterülnek", s megkapják ezt a szép kerek kekszformát.

 

180 fokra előmelegített sütőben  12 perc alatt kisütjük. Majdnem fehér még ekkor és nagyon lágy, de ha kivesszük a sütőből, a tepsin pár perc alatt megkeményszik.  Akkor tudjuk, hogy már megsült és kivehető, ha a teteje elkezd kissé repedezni.

Önmagában is, de tea, kávé mellé kitűnő édesség.

Mogyoróvajas keksz

Családfő állítólag leszokóban volt a kávéról egy időben, -nem is olyan régen- Azaz nem ám a mindennapi reggeli-déli-délutáni kávéjáról, csak a délutánit hagya el, s azt is elhatározta, hogy többé nem fog kekszeket fogyasztani a kávéja mellé, mert hízlal, s így akkor fölöslegesen tornázik nap, mint nap.

Én szót fogadtam, s nem is sütöttem egy ideig kekszet a kávéjához. Igenám, de meggondolta magát, és mégiscsak visszatért a jól megszokott délutáni kávéhoz is, s ráadásul egyre sűrűbben mondogatta, hogy hiányzik mellé a keksz.

Nem volt mit tenni, mint terepszemlét tartani a kamrában és a fellelhető hozzávalókat összeszedni. Még LIDL-s időszakból -az amerikai hetek idején- vásárolt mogyoróvajból két üveg árválkodott a polcokon.  (egyiket használtam el)

Nem is volt kétséges, hogy ebből fog készülni a kávéjához a mogyoróvajas sütike :)

S hogy mindjárt úgy kezdjem, hogy holnapután ne kelljen ujra gyakorolni a keksz formázást, háromszoros adagot készítettem. Jó sok lett belőle. Sülés/- hűlés után azonnal mentek a tároló dobozba, és onnan eszegeti a kisajátított kekszeket. Meg kell mondanom, hogy már nem először sütök mogyoróvajas kekszet, de ez sikedrült eddig a legszebbre, a legfinomabbra.

Hozzávalók egy adaghoz   (én a háromszorosát gyurtam be és sütöttem ki)

15dkg sima liszt

12 dkg cukor (nálam folyékony édesítőszer)
10 dkg puha vaj
1 csomag vaníliás cukor
5 evőkanál mogyoróvaj
1 tojás
1 csipet só
2 evőkanál tej
fél teáskanál szódabikarbóna
fél teáskanál sütőpor

Elkészítés:

Az összes hozzávalót a robotgép összekeverte, s máris adagolhattam a tepsire. (75 db készült ebből az adagból)A sütőt bekapcsoltam maximumra, s amig a tészta elkészült addig el is érte a kivánt hőfokot.

a tepsi hátuljára terítettem a sütőfóliát és először a kekszkinyomóval próbálkoztam, de alég lassúnak tünt a munka, igy két tepsi után kis gombócokat gömbölyítettem, majd a tepsire téve egy villával ellapogattam őket, így mintát is kaptak.

160 fokon 10 perc alatt készre sült. Rácson kihült és indultak a tároló dobozba.

Moha keksze - elbénázva :))))

"Csak" azért elbénázva, mert mivel nekem nincs kör alakú kiszúróm, hát hozzáfogtam egyéb minden más, sokkal kisebb kiszúrókkal. Majd az utolsó adag kiszúrásánál jöttem rá, hogy tökéletesen megfelel egy cólás pohár is erre a célra. Egyébként ezt a kekszreceptet nagyon ajánlom mindenkinek. Nagyon finom.

Most úgy látszik sorozatgyártásban készülnek a kekszek nálam. Igen, mert oldalborda a napi három kávéjához 2-2 db-ot ha elfogyaszt, akkor el lehet képzelni, hogy egy jó nagy adag keksz meddig tart. Mindíg azt mondja, "ugyan anyukám! - ne fáradj, megiszon én a kávét keksz nélkül is", na de amikor már a dobozban csak 1-2 db van, akkor enyhe célzások: hogy fogy a keksz :) 

Ezt a receptet MOHÁNÁL találtam, amit itt is nagyon köszönök neki. Moha! Köszönöm. Nagy bajban voltam, mert nekem nincsenek ilyen 7 cm-es átmérőjű kiszúróim, ezért elővettem a kisebbeket, így sokkal több darab is készült belőle. Amikor már a negyedik tepsit vettem elő, akkor jutott eszembe, hogy én balga lélek ?! hát mire való egy cólás pohár ??? - ÓÓÓÓÓ hogy ez előbb nem jutott eszembe. Igy aztán az utolsó tepsire rakott keksztészta pontosan megfelelt a MOHA által megadott méreteknek :) Na már megint kell írni a télapónak, hogy mit hozzon nekem karácsonyra :)

Na de ennyi duma után jöjjön a recept. MOHÁ-ban annyaira megbízom, hogy én abszolut nem változtattam a recepten és a leírást is ugyanúgy követtem, ahogy nála olvastam. Igaz, nem lettek olyan szépek, mint Moháé, de oldalborda mondta a délutáni 3 órás kávéjánál, hogy ez ISTENI !!!!

Hozzávalókat azért leírom, mert ha legközelebb sütöm -márpedig fogom- akkor ne kelljen visszakeresgetni.

Hozzávalók

a tésztához:

40 dkg finomliszt

1 csapott teáskanál szódabikarbóna

csipet só

10 dkg vaj

10 dkg mascarpone

15-20 dkg cukor (nekem elég volt 15) - én is 15 dekát tettem bele !!!

1 tojás

1 kávéskanál mandulaaroma (ez véletlenül kimaradt) --- én beletettem !!!

a töltelékekhez:

1 dl tejszín

15 dkg étcsokoládé

Elkészítés (ez is ugyanúgy készült, ahogy MOHÁNÁL) ezen sem változtattam. Csupán a sütési időm és a hőfok volt kevesebb. 155 fokon 5-5,5 perc

A lisztet elvegyítem a szódabikarbónával és a sóval. A puha vajat habosra keverem a mascarponéval, a cukorral és a tojással, majd hozzáadom a lisztet. Alaposan összegyúrom és 2 részre osztva, folpackba csomagolva hűtőbe teszem 1-1,5 órára.

A sütőt előmelegítem 170 fokra. Sütőpapírral kibélelek két tepsit.

Lisztezett felületen nagyjából 3 mm vékonyra nyújtom a tésztát és 7 cm átmérőjű korongokat szaggatok ki belőle. A tepsin 1 cm távolságot hagyok köztük, majd 8-10 perc alatt világossárgára sütöm őket. Figyelni kell, ne barnuljanak meg!

Amíg hűlnek, elkészítem a csokoládés tölteléket. Kis lábosban felforralom a tejszínt, majd a tűzről levéve beleteszem a kockára tördelt csokoládét. Kézi habverővel keverem, amíg teljesen el nem olvad.

A sűrű krémmel töltöm a kekszeket.

Hűvös helyen hagyom állni néhány órán át, majd dobozban tárolom a kekszeket.

Ezeket a formákat ajánlom Valentin napra, felturbózva egy kis díszítéssel. Azt még majd kitalálom, hogy mi is legyen rajta a dísz :) :)

Kókuszos-aszaltmeggyes keksz

Olyan szííííííívesen hoztam Nektek ezt az egyszerű kekszet, hogy akár Valentin Napra is elkészíthető. De csak azok fogjanak hozzá, akik nem tudnak elmenni vásárolni és mindent abból sütnek-főznek, ami itthon van :)))))

Azért másnak is ajánlom, mert tényleg nagyon egyszerü, finom és hamar elkészül. Oldalbordám a kávéja mellé fogyasztja, s míg én elégedetlen, Ő nagyon is elégedett volt vele, pedig nála a keksz  az legyen keksz és semmi más.............. :) (nem kell kérem somolyogni a hátunk mögött, nyugodtan lehet rötyögni is a szavakon....

Az aszalt sárgabarackos mintájára készült (majdnem), csak egy kicsit mégis másképp :)

Hozzávalók:

20 dkg aszalt meggy apróra vágva,

20 dkg liszt,

1 csomag sütőpor,

10 dkg cukor,

2 csomag  vaniliás cukor,

2 tojás,

15 dkg olvasztott margarin,

15 dkg kókuszreszelék,

egy kupica rum - amiben az aszalt meggyeket kicsit beáztattam -

 

Az összes hozzávalót egy tálban összegyurmákoltam (kicsit fura állagú, olyan, mintha fürészporos lenne, meg is ilyedtem először rendesen, de aztán rájötten, hogy a sok kókuszreszeléktől lett ilyen) Nem kell megijedni, mert ettől függetlenül nagyon jól viselkedett gyúrás közben.

Apró kis gombócokat csináltam és kicsit meglapítva sütőpapírral bélelt tepsire rakva, a sütőben légkeveréssel 8 perc alatt 150 fokon készre sült.  A második adagnak már csak 5-6 perc sütés kellett,  -mivel a sütő már előmelegedett-

VIGYÁZAT ! az én sütőm nagyon alacsony fokon süt, nagyon jól, tehát ettől eltérő lehet a hőfok és a sütési idő is.

Amikor kisült, és a délutáni kávéhoz oldalbordának odakészítettem, majdnem magyarázkodni kezdtem, hogy ez ilyeeeeeeen, meg olyaaaaan, aztán végülis ő szólalt meg először, hogy ez egész finom :))))

Persze nem mondtam el neki, hogy rumba---ba-ba :))) áztatott meggy van benne, merthogy antialkoholista ő is és az ő oldalbordája is :))))

De megnyugtató, hogy annyira azért nem lehetett érezni rajta a rumot, persze nem az volt az első, hogy egy szondába fújtunk :)))))

Aszalt sárgabarackos keksz

Csak  megszületett végre !!! Már hetek óta kinlódok saját magammal, hogy milyen kekszet kellene megsütni, ami nagyon gyorsan elkészül, nagyon finom és nem sok minden kell hozzá. S főleg olyan legyen, aminek az alapanyagához minden van itthon.
Addig bolyongtam és nyaggattam az ismerőseimet, míg ráakadtam ANCSIKA csodás kekszeire.
Sajnos neki nincs blogja, így nem tudom alálinkelni, de már elküldtem neki a receptje végeredményét.

Ezzel a keksz-el összesen csak annyi baj van, hogy eszméletlen finom, és amikor kisül, jócskán el kell dugni ha azt akarjuk, hogy maradjon is belőle még legalább egy óra mulva.

Én eleve két adagból sütöttem, de itt most az egy adag hozzávalóit írom le.

Hozzávalók:
10 dkg aszalt sárgabarack apróra vágva,
10 dkg liszt,
1/2 cs.sütőpor,
5 dkg cukor,
1 cs vaniliás cukor,
1 tojás,
7.5 dkg olvasztott margarin,
10 dkg darált mandula / én darált diót tettem bele /


A hozzávalókat összekeverjük, pici diónyi nagyságú gombócokat készítünk belőle, majd ellapogatjuk és  sütőpapiros tepsire tesszük.
Előmelegitett 160 fokos sütőben 15-20 percig száritjuk. 1 gáztepsivel lesz belőle.

Ebből a mennyiségből 20 db lett. (nekem a dupla adagból 40 és egymás után két tepsi ment a sütőbe)

Mogyoróvajas keksz

Hulla fáradt vagyok, (azaz voltam, amikor hozzákezdtem ehhez a finomsághoz) de gondolom ez senkit sem érdekel.............. Hogy ennek a mogyoróvajas keksz elkészültének több oka is van, az egyszer már biztos.

Először is: a mogyoróvaj már rég a kamra polcán pihent várva arra, hogy sorra kerüljön.

Másodszor: a mai kora délutáni konyhai ténykedésem után eldöntöttem, hogy na most van itt az ideje annak, hogy leüljek és a kedvenc blogjaimat végigjárjam, mert az utóbbi napokban nem sok időm volt erre (sem) meg arra sem, hogy a saját blogomat egy kicsit pátyolgassam.

Harmadszor: egyszer s mindenkorra kijelentem, hogy mindennek BIANKA az oka (amit innen is köszönök) :-))))))) ---- mert végülis blogbejárásaim során már napokkal ezelőtt megakadt a szemem nála, hogy naaaaa itt van az én nagyon keresett mogyorókekszes receptem.

Merthogy egyszer valamikor én is úgy jártam, hogy rátaláltam, lejegyeztem, aztán mogyoróvaj híján a sütése elmaradt. Nagyon javaslom elolvasni BIANKA oldalán az elkészítésre vonatkozó figyelemfelhívást. Én is próbáltam követni, próbáltam minél kisebb golyókat formázni, de azért azt nem gondoltam, hogy elég lett volna talán csak egy cseresznyenagyságu gulyót a tepsire tenni, s még ennél is ritkábban, mint itt a tepsin látható, mert bizony az én kekszeimből lepények lettek.

Az eredeti receptet ITT olvashatjátok. Én mindjárt dupla adagból készítettem, s a hozzávalókat is lemértem, átalakitottam gramokká :)))

Hozzávalók, ahogyan én készítettem:

20 dkg puha vaj,

1 üveg (kb 40 dkg) mogyoróvaj (LIDL-ben most is kapható)

2 egész tojás

30 dkg cukor

35 dkg liszt

4 evőkanál tej

1 sütőpor

A puha vajat, a mogyoróvajat és a cukrot a robotgéppel összedolgoztattam, s folyamatosan hozzáadtam a többi hozzávalókat.

A lisztet hagytam utoljára, amibe előzőleg jócskán elkevertem a sütőport.

Azért tettem fel a fázisfotókat, ha valaki szeretné elkészíteni és miért ne ??? !!! --- ajánlom, mert isteni finom !!! ---- akkor lehessen látni, hogy valóban nagyon-nagyon apró kis golyókat kell készíteni és egy nagy tepsire összesen 16 db-ot rárakni. Ebből a mennyiségből nekem most 3 tepsivel lett, de ha hallgatok Biankára és kisebb golyókat készítek, akkor tuti, hogy 4 tepsivel lesz belőle.

Előmelegített sütőben 180 fokon (én alig 170 fokon) 12 perc alatt készre sült.

A férjem a délutáni kávéjához már ezt fogyasztotta, s őszinte dícsérettel vallotta be, hogy most aztán egy igazi fincsi kísérője lesz a napi kávéjának.

Valami csodálatos, tökéletes mogyoróízü kekszek születtek.

Frissentartó dobozba raktam a "lepényeim"-et. Kiváncsi vagyok vajon meddig fog eltartani. Na nem az eltarthatóságára gondolok, hanem attól félek, hogy sürün fogunk a kamrába járni :))))))

Bianka! köszönöm, hogy előttem már megsütötted. Ennek is legalább akkora sikere van, és lesz, mint a zabpelyhesnek :)))

Zabpelyhes - kókuszos - narancshéjas keksz

Ime itt a harmadik variáció, ami már majdnem mindenben változott egy kicsit a hozzávalók tekintetében.

Hozzávalók és elkészítés:

10 dkg vaj,

7,5 dkg méz,

mikróban összeolvasztottam őket, s addig összeállítottam a száraz hozzávalókat:

10 dkg apró szemü zabpehely

20 dkg rétesliszt,

10 dkg barna nádcukor,

1 mokkáskanál szódabikarbóna

5 dkg kandírozott narancshéj,

4 dkg kókuszreszelék,

60 ml tej.

A kandírozott narancshéjat botmixer késes részével összeaprítottam, s a többi száraz anyagot hozzáadtam, elkevertem.

Hozzáadtam az összeolvasztott vajas-mézes anyagot.

Csodálatosan formázható kis golyókat, tenyerem között ellapítottam, s most már arra is odafigyeltem, hogy ezt a mennyiséget két tepsire téve sütöttem ki. Meg is lett az eredménye. Nem nőttek össze, szép kerek formára sültek.

160 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt készre sültek.

Azt figyelembe kell venni, hogy az én sütőm (villany) sokkal alacsonyabb fokon és sokkal rövidebb idő alatt süt, mint más sütők. Más blogokon olvasgatva -akár Biankánál is- a sütőt 175 fokra melegitik elő és 10-12 perc sütési idő szükséges.

Itt az eredmény ! Ezért érdemes volt a mai délelőttön ezt a három fajta zabpelyhes kekszet megsütni, mert az én férjem a kávéját valóban csak így tudja elképzelni. Óriási sikert könyvelhettem el magamnak, s nekem ez a legfontosabb.

Zabpelyhes keksz II. variáció

Itt a második változat. Miután az előző diós zabpelyhes keksz összeállítása után elég nehezen tudtam golyókat formálni belőlük, majd ellapítani sem sikerült valami normálisra, már a sülés során megfordult a fejemben, hogy keverem a következő adagot, de ezen valamit változtatnom kell, hogy minél jobban formázható legyen. S hogy azért mégse legyen egyforma, ebbe most nem raktam apróra tördelt diót, s a fahéjat is kihagytam belőle.

Egy kicsit sem lett rosszabb, mint az elődje, de azért megtréfált egy kicsit sülés közben :))) "Összegyógyúltak" :-) :-)

Hozzávalók és elkészítés:

10 dkg vaj,

7,5 dkg méz

Mikróban összeolvasztottam őket. Amig összeolvadtak, addig a száraz hozzávalókat kimértem és összekevertem.

10 dkg apró szemü zabpehely,

20 dkg rétesliszt,

1 púpos mokkáskanál szódabikarbóna,

5 dkg sötétbarna nádcukor,

A száraz anyagokat és az összeolvasztott mézes-vajat összekevertem, s itt jön a változtatás:

30 ml tejet adtam hozzá, s fantasztikusan formázható masszát kaptam.

Nem tanúltam az előző sütésből, eléggé sürün raktam a tepsire a golyókká formált, majd tenyerem között ellapított nyersanyagot, ezért a sülés során gyönyörüen "összegyógyultak" azaz mondani akarom, szépen összenőttek. Nem voltam megijedve, gondoltam ha kihül, akkor nem kell mást tennem, mint egy jó éles késsel kockára elvágni. Igy is lett !

A sütőt 160 fokra előmelegitettem és 10 perc alatt készre sült.

Na de itt jött a következő gondolat. Annyira könnyen ment minden, hogy most már egy harmadik változata is megfordult az agyamban, s máris kevertem a következő változtatot, egészen más összetételben. No de erről a következő postban..............

Ezeknek a zabpelyhes kekszeknek egyetlen óriási hibájuk van. Egyszerüen nem lehet abbahagyni az evésüket :) :) :)

Zabpelyhes-diós-keksz

Teljesen fölösleges volt ennyit izgulni és annyi időt eltölteni a neten egy "igazi zabpelyhes keksz" keresésével. Elég sokáig vajúdtam magammal és a zabpelyhes keksz elkészítésével. (Vannak az életemben MUMUS-ként jelenlévő dolgok, hát majdnem ez is közéjük került, de legyőztük, s elüztük a mumust, s ma végre úgy belelendültem a gyártásba, hogy egymás után három variációt is megsütöttem !) Már éppen ideje volt, hogy belevágjak, mert eszméletlenül untam, hogy minden vásárlás során 2-3 csomag (nem éppen olcsó áron) bekerült a bevásárló kocsiba, s ráadásul most tudok igazán különbséget tenni a kettő között. Viszont zabpelyhes keksznek kell a kamrában lenni, mert a férjem a kávéját csakis egy darab ilyen csoda kíséretében tudja elfogyasztani. Hát akkor lássuk, hogyan is alakúlt a ma délelőtti sütögetés.

A keksz elkészítéséhez sokban hozzájárult az is, hogy Bianka is mostanában sütötte meg a második verzióját, (ami nagyon, nagyon megtetszett) s ez már felvértezett. Tudtam: tovább nem várhatok, irány a konyha és a sütés. A hozzávalókon csak annyit változtattam, hogy én nem margarint, hanem vajat használtam.

Hozzávalók és elkészítés:

10 dkg (kis szemü) zabpehely,

20 dkg rétesliszt,

5 dkg barna nádcukor (Biankánál azt hiszem sima kristálycukor volt),

1 púpos mokkáskanál sütőpor,

1 púpos mokkáskanál szódabikarbóna,

12 db (nagyobb darabokra tördelt) dió,

10 dkg vaj,

7,5 dkg olvasztott méz.

A vajat és a mézet öszeolvasztottam, s a többi száraz anyagot (összekeverve) hozzáadtam az összeolvasztott mézes vajhoz.

Diónyi nagyságu gombócokat formázam, majd a tenyerem között összelapítottam őket.

Sütőlappal bélelt tepsire raktam (jó ritkán, mert eléggé megnőnek).

Az én sütőmet 160 fokra kellett előmelegíteni és 10 perc alatt készre sültek.

A tepsin hagytam egy ideig, hogy picit megkeményedjenek, majd rácsra rakva hagytam kihülni.

Nekem egy eléggé nehezen összeálló massza volt a keverő tálamban, s elég keményen "megdolgoztam" azért, hogy golyókat formáljak belőle, majd a tenyeremmel ellapítsam őket. Már ekkor tudtam, hogy jöhet a következő adag, de azon már biztos hogy változtatni fogok, mert így az összeállítás több időt vett igénybe, mint az összeállítás és az egész sütés.

Ettől függetlenül egy fantasztikus ízvilágu zabpelyhes diós kekszet sikerült megsütnöm, amiért köszönet Biankának

A másik nagy köszönetet pedig én kaptam a férjemtől, mert nagyon-nagyon ízlett neki, s már a délelőtti kávéjához ezt fogyasztotta.

Az biztos, hogy többet nem fogok üzletben vásárolni ilyen zabfalatkákat, mert ezt valósággal élvezet elkészíteni és isteni finom. Ízesítésének pedig csak a képzelet szab határt.