Születésnap

 Apa születésnapját ünnepeltük április 14-én, de csak vasárnap tartottunk "nagy" fogadást :)) ugyanis ilyenkor a gyerekek is nálunk ebédelnek. Miután - rajtam kívül- mindenki édes szájú, ezért valami olyat kellett kitalálni, aminek nagyon fognak örülni. S ehhez még az eper is hozzájött, igy aztán nagy volt az öröm és a boldogság. Nekem pedig előtte főtt a fejem, hogy vajon mit kellene csinálni, amit sütni sem kell, de mégis egyszerü és nagyszerü. Hát ez lett belőle!

Akkorára húztam ki a formát, hogy a babapiskótákat három sorban -7 darabjával- összesen 21-et el tudjnak helyezni benne.

1 nagy doboz hulalát 3 kanál cukorral  felvertem habnak, majd egy nagy pohár (450 gr-os) tejfölt szintén 3 kanál cukorral, 2 citrom levével és lereszelt héjával összekevertem. Óvatosan a habot és az ízesített tejfölt összekevertem, s rákanalaztam az első sor babapiskótára

1 kg epret szépen feldaraboltam, s elkezdtem a krém tetejére szép sorban pakolni úgy, hogy mindenhova jusson az eperből.

 Az eper tetejére újabb sor babapiskóta került, majd az egésznek a tetejére a visszamaradt tejszínhabos, tejfölös, citromos krémet rákentem, s a tetejét újra megpakoltam felszeletelt eperrel.

S akkor most jött az igazi nagy "durranás". Előző heti  bevásárlásaink során apa kitalálta, hogy vegyünk ilyen flakkonos, kinyomhatós tejszínhabot. Azt sem tudom hogy mi a neve, mert én nem szeretem, de erősködött, hogy ez majd jó lesz kávéba, meg csak úgy elnyalakodni. Ez a szerencsétlen két flakkon tejszínhab ott árválkodott a kamra polcán. (kb 2 hét volt ez az idő)

Gondoltam én, na akkor itt az ideje, hogy felhasználjuk, mert ezt senki sem fogja elfogyasztani. Legalábbis én nem. Papa, meg mindíg elfelejti, mert egyébként is tejjel issza a kávéját :)

Húúúú micsoda megkönnyebbülés - gondoltam én - és jól felráztam a flakkont, s elkezdtem nyomni a "Nem" süti szélére a cifra habot. Azt hittem szívbajt kapok. Mire a végére értem, azaz körbe nyomogattam az állítólagos tejszínhabbal (ami ráadásul növényi eredetü volt), addig az elkezdett részénél az egész ugy ahogy volt megindult lefele, a tálca aljára.

Csak egy lélegzetvételnyi időm maradt, hogy ezt a fotót elkészítettem. Egyébként soha sem látta volna senki így ezt az alkotást. Ugyanis ennek a sütinek legalább egy napot a hütőben kell állnia.

Vasárnap megebédeltünk, s jött a süti, várta is mindenki, de először megmutattam a családnak a fotót, aztán mertem kihozni a lelankadt tejszinhabos akármit a hütőből.

Én  szabadkoztam, hogy ez nem ilyen volt, ez szépségesnek indult, ez most ronda, mire az én gyerekem, aki imádja az édességet azt mondta: "Te nem tudsz olyan rosszat csinálni, hogy az ne legyen finom"...... hát már ezért megérte a kinlódást :)

El is fogyott az egész, s ez volt az igazi bizonyíték hogy jó volt.

Tényleg finom volt, mert az eper és a citrom összhatása valami fantasztikus ízvilágot adott.

Egy kis "light" bejegyzés

Kénytelen vagyok már hozni egy kis "light" - os finomságot, mert a végén az "egészségügyi szervezetek egyike"  feljelent, hogy állandóan búzdítom itt az embertömeget a jó kis zsíros, tömény, (részükről) nem éppen egészségesnek mondható, de (részemről) több erőt adó ételekkel :)

De mielőtt még falhoz állnék, gyorsan felsorolom, hogy az a sok  sokmagvas, grahamlisztes, barnacukros, cukormentes, zsírtnemhasználó meg olajat is ritkán, meg úgy egyáltalán az egészséges táplálkozásra törekvő, s azokat jóétvággyal elfogyasztható ételek kerülnek nagy részben az asztalunkra. Csak halkan súgom meg, hogy ma kacsacomb lesz ebédre :) :)  - ne mondjátok el senkinek :) :) mert bünti lesz :)))

Na de nem is ezért jöttem, de  ettől függetlenül csipegessetek az eperből, mert én már elmondhatom, hogy ennek a gyümölcsnek volt eper íze. Nem is akartam elhinni, meg semmiféle egyéb más adalékkal összekutyulni, csak úgy magában megkóstolni, hogy valóban igaz-éééééé, hogy ennek eper íze van ? ! Az volt !!!!

Szóval és tettel: azért jöttem, hogy megsúgjam játszani szerető blogtársaimnak, hogy a hétvégén felkerül a J Á T Á K -on nyerhető ajándék.

Kéretik figyelni és tovább izgulni.

Epres akármi :-)

Eddig még nem vallottam be, de sajnos most színt kell vallanom. Sajnos nem vagyunk jó barátságban én és az eper, bár nagyon- de nagyon szeretném, falnám kiló számra, de ha egyszer nem lehet, akkor nem lehet. Azért néha a családomat meglepem egy kis inyencséggel, de ilyenkor én a háttérben kuksizok, mikor fog már elfogyni :-) Ne egyék már olyan jóízüen :-) Na persze ez csak vicc, mert szívesen elkészítem, csak egy kicsit sajnálom magam :-) :-)

Ezt az EPRES POHÁRKRÉM-et NEA blogján találtam, s úgy ahogy volt, a recepten semmit sem változtattam, elkészítettem, s igyekeztem úgy tálalni, hogy minél előbb el is fogyjon. Sikerült :-) :-) Titokban egy jó nagy kanálnyit befaltam, hát remélem, hogy ebből még nem lesz nagy vakaródzás :-) :-)

Mindenkinek nagyon ajánlom elkészíteni. Nem egy nagy ördöngősség, de amint -nálunk- a tények bizonyították nagyon finom is volt, ugyanis egy morzsa sincs belőle :-) pedig 70 dkg eperből és a hozzávaló tejszínből, -saját készítésü- sajtkrémből 6 óriási pohárral készült. A képen a két legkisebb pohár látszik :-)