Nyuszi hopp!

A múltkori bejegyzésben írtam, hogy milyen kis félőrült lett, de szerencsére átmenetinek tűnik. Persze biztos lesz még majd sok ilyen megvadulós korszak, de most hála egész tűrhető a hisztik száma és intenzitása. Az igazság inkább az, hogy most nagyon cuki. A hozott képek is ezt bizonyítják. A jókedv attól lett, hogy elénekeltem a Nyuszi hoppot, és ezen jókat derült, és a hoppos részen felemelte a kezeit. Zabálnivaló, de komolyan. :)

A felső képsoron a gázkonvektor nem azért van bebugyolálva a zöld, pipacsos ágyneműhuzatba, mert fázik, vagy mert nem bírjuk nézni randaságát; hanem mert történt egy kis baleset... Hiába mondtam el hatmilliószor a lányomnak, hogy nem túl jó ötlet a kis lukakba dugdosni az ujjait, rám se bagózott. Aztán egyszer úgy történt, hogy a félelmeink beigazolódtak, beakadt az ujja, és egy jókora bőr letépődött. Vérzett is, és volt ám sírás. Erre férj ezzel a roppant dekoratív megoldással állt elő. :) Mondjuk, határozottan szebb látvány, mint az a döhönye nagy barnaság csupaszon. Azért bízom benne, hogy fűtésszezonra már radiátorral fogunk fűteni az új helyen. Nem mintha az szebb lenne, és talán sokkal nem is lesz kevesebb a fűtésszámla, de reményeim szerint nem 16 fokban fogunk vacogni a paplan alatt... (Nyugi, a lánynál jobban fűtöttünk, 21 fok alá soha nem ment, de így is a gatyánk ráment...) Majd megesz a penész a költözéssel kapcsolatban is, fene azt a türelmetlen fajtámat, de valahogy majd kibírom már.

 Ha már nyuszi, akkor elmesélem, hogy mekkora mázlista voltam, ugyanis lecsaptam 500 Ft-ért egy kézzel gyártott nyúlra. Kiárusítás volt fb-on, én meg jókor voltam fenn. Nagyon megtetszett, örültem, hogy ennyiért megvehettem. :)